Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-11-29 / 48. szám
— Hát meg vallom az igazat, nekem itt légyottom volna, hanem úgy látom, hogy ez talán tőrbe csalás is lehet, azért jó lesz, ha velem maradsz, legalább segítesz majd nekem. A megszól litott szivesen vette a meghívást, mert igy ő adós maradhatott a felelettel, hogy hát voltakép mért járkált ő arra felé. Úgy a távolban láttak még két alakot arra felé gravitáíni, de nem ismerhették fel. Hanem hát az ember légyottból meg nem él. Az idő pedig mult s a vacsora már párolgott a vendéglőben ! — Te pajtás, mintha elmennénk enni! —• Jó lesz biz az ! iá mentek vacsoráink Nemsokára jön egy harmadik úr is (a negyedik haza ment) s panaszkodik, „ha az embernek száz karja volna is, nem tudna az asszonyoknak eleget tenni az ölelésben,“ — s ezzel kihúz zsebéből egy levelet. — Nini, szól a másik két úr, ilyet kaptunk mi is. És megállapították, hogy az Írás egy és ugyanez. Hanem úgy mondják, hogy ez alatt az ötödik úr. lovag .Ringelspiel, élvezte a légyott gyönyöreit. * * * Ismét csak a vasúthoz térek vissza. A minap, arra felé sétálván, látom, hogy egy vasúti szolga egy irgalmatlan nagy ládát úgy visz a kezében, mintha csak pöhöly volna. Eszembe is jutott rögtön az az akrobota viccz, mit gyerekkoromban Budám láttam. Ott, hol most az északkeleti vasút palotája van az alagút mellett, volt a hatvanas években egy sörház, melyben erőmüvészek produkálták magukat. Az egyik izmos akorbata neki vetkőzve mutogatta erejét, nagy vassúlyokat, olyan 50 kgrmmosokat, bajigálva labdaként a levegőbe s azokat hol mellével, hol fejével, hol meg a nyakával fogva föl. Meg is látszott rajta, hogy ez nagy megerőltetésébe került, mert két nagy zsebkendővel törülte arczárói az izzadságot. Productióját befejezve, a súlyokat a nézőtéren hagyva, visszavonult. Erre ki jön egy 4—5 éves lányka egy nagy köténynyel s az ott hagyott 50 krgammos súlyokat mind a kötőjébe szedi s elszalad velük . . . persze czukorpapirból voltak. Ez jutott nékem eszembe, midőn a vasúti szolgát a nagy ládával kezében hetykén lépkedni láttam. Oda megyek hozzá és kérdem : mit visz : — Nem szabad megmondanom uram 1 titok ez, meglepetés. Hanem ha el nem árul, hát megsúgom, t hogy egy asszonyság unokája születés napjára csináltatott két darab gyönyörű virág csokrot Pesten, ezt viszem most haza, hanem nem szabad tudatnom, hogy ki rendelte őket. * * Hogy mindezekért nem vállalok felelősséget, azt már az imént is mondtam, mert nem hiszek abban az iratcsomóban, mit barátom a rossz templom kriptájából szedett elő. Újból csak azt mondom : isten nem vagyok, ördögöm nincs, jelen nem voltam ! Ibolya. Városi és vidéki hirek. = Mymeai. Pencz Sándor fiatal kereskedő e napokban jegyezte el Szalay Irma kisasszonyt, özv. Szalay Jánosné leányát. = !>r. Miltényf Gyula szentszéki ülnök s szemináriumi tanár felkérése folytán kijelentjük ezennel. hogy a lapunk f. évi november 15-iki számában megjelent a váczi kántori állás betöltését sürgető ve- zérczíkket nem ő irta. = Sxeiiiélyi hírek. V örösmarty János választ. Minden hónapban nyugtalanabbak lettek. Végre hozzátörődtek ahhoz a gondolathoz, hogy a nevezetes irás nem jutott a király olvasó asztalára. Elkallódott az valamelyik hivatal irigy emberénél. Hiszen a nagy eszméket kis emberek ölik meg. Hanem egyszer nagy nézetelérés merült föl az apa és fiú között. Egy szombat este mikor mind- egyikök egy pohár borocskával többet megivott. Eleinte csak csöndesen vitatkoztak úgy lefekvés előtt valami politikai kérdés fölött, de végre az apa keményen kimondta, hogy : — Hat esztendő alatt el lehet felejteni a munkát, ha nem dolgozunk. Hat esztendő alatt bevándoroltam az egész világot s te itt vagy a nyakamon tehernek és nyomornak. Nincs igazad ! Csak azért sincs igazad ! Az athléta fülpattant. Ölni tudott volna az első perczben. De a másodikban már nyugodtabban szólott: — Rólam beszélsz apám ? Engem becsmérelsz apám ? — Igenis, még ha mégegyszer is olyan olyan óriás volnál. — Hát lásd te nagyon csalódol bennem. Más apa büszkén tekintene reám. Mert tudd apám, hogy ram fényes jövő vár még! — Fényes jövő? Már mint az én nyomorom. Hát tovább is kiszolgáljalak, tovább is dédelgesselek, tovább is dolgozzam reád ? S volna szived egy hatvan nyolez éves törődött ember nyomoru keresetén tovább is élősködői V A nagy jövőjű ember aroza lángba borult. Küzdött önmagával, végre legyőzte Önmagát. Nem szólt, csak fogta a kalapját s az apa elé állott nagy páthoszszal. járásbiránk megrongált egészsége helyreállítása végett hosszabb időre Uj-Szászra költözött; — helyébe a pestvidéki törvényszék elnöke B o g i s i c h Lajos kir. tanácsos Mendelényi Izidort volt gödöllei járásbirót, s jelenleg törvényszéki bírót nevezte he- lyettesül. — Ley pold Kornél pénzügyi tanácsos s megyei kir. adófelügyelő Márffy Ede pénzügyi titkár kíséretében f. hó '28-án városunkba érkezett s a városházán a behívott járási községi jegyzőkkel az uj kataszteri nyilvántartási utasítás körül követendő eljárás ügyében értekezletet tartottak. = EillolcN%ei* *<í$ szőlőtulajdonosaink fig3?elmét felhívjuk, miszerint a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által áruba bocsátott amerikai fillokszera mentes szőllővesszőkre megrendeléseiket e hó 30-ikáig tegyék meg. A megrendelési ivek if j. Varázs éji Gusztáv városi tanácsosnál kaphatók. Tájékozásul tudatjuk, hogy a gyökeres vessző ezrének ára 20 írt, a simáé 10 frt. A Erancziaországból hozatottnak ára kétszer oly magas. — Minevezés. A helybeli kir. járásbírósághoz Jankó Kálmán, pestvidéki törvényszéki díjtalan joggyakornok, díjas joggyakornokká neveztetett ki. = Menetrend. Deczember 1-től további intézkedésig a személy-hajók csupán Budapest és Esztergom között közlekednek. Pestről indul naponként délutáni 2 órakor ; Esztergomból indul naponkint reggeli 0 órakor; Váczról indul reggel 8 órakor. = A postai takarékpénztári intézmény városunkban is meg lesz honosítva, a mennyiben jövő év február l-ével közvetítő hivatal á 1 littatik fel e czélra a helyi posta hivatalnál. = A városi iparbajósági megbizottak ma d. u. 3 órakor a városházán gyűlést tartanak. Tárgy. Elnök választás, s albizottsági jeledtés. — Tisza Malimul miniszter elnökünk jubiláns ünnepélyén városunkat Réty Ignácz polgármester képviseli. = Megyei mi tanács ülést tartott e hó 26. a helybeli országos fegyintézetben B o g i s i c h Lajos királyi tanácsos pestvidéki törvényszéki elnök; mely alkalommal több rab feltételes szabadságolásra aján Itatott. = Százéves jubileum. A helybeli református egyházközség jövő hó 6-án fogja megünnepelni a templom építésének 100-ik évfordulóját. Ez alkalomra Szász Károly református püspök fog feljönni Budapestről és alkalmi beszédet tart; az . ünnepélyes isteni tisztelet alatt a budapesti reform, theologiai intézet énekkara fog énekelni mely után bankett fog tartatni a reform, iskola helyiségében. Este táncz- mulatság fogja bezárni az ünnepélyt, melyre a belépő jegy 1 frt, családjegy 2 frt. Milliiiauii Géza fiatal kereskedőnk és a közügyek iránt önzetlenül lelkesülni tudó derék polgártársunk tiszteletére az alkalomból, hogy a városi önkéntes tiizoltóegylet pénzfárossául választatott meg, — f. hó 27-én este a „kis sörház“ külön étkező nagy termében igen sikerült bankett tartatott. A banketten a városi önkéntes tűzoltó egylet tiszti kara teljes számban s teljes diszben megjelent. Részt vettek azon kívül a városi tiszti kar s várossi közéletünk több kitűnő egyénisége. Az első pohár köszöntő Krenedits Eerencz tűzoltó főparancsnok mondta Réthy Ignácz polgármesterre, kinek nevében és képviseletében (miután hivatalos ügyei miatt, jelenleg a fővárosban időzik :) ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsnok válaszolt, éltetve Millmann Gézát az ünnepeltet. Ezután megeredt a toasztok árja s a kedélyes mulatság (vacsora után már nem —- bankette) Banda Marczi szívhez szóló gyönyörű zenéje mellett a leg- terültebb hangulatban késő éjfélig tartott. A menü minden tekintetben kielégítő volt. — Apám! Nem fogsz tovább kiszolgálni, nem fogsz tovább dédelgetni, nem fogsz tovább reám gondolni. Kiállók a piaczra, elszegődöm napszámosnak s szégyent hozok reád ! Mindenki ujjal fog reád mutatni az utczán, hogy ide űzted a fiadat. És becsapta az ajtót, hogy csak úgy rengett bele az épület. Az öreg utána akart rohanni. Űzte a szeretet, de marasztotta a keserűség, mely hatalmasabb volt. Lefeküdt, de nem birt aludni. Fölkelt, nem birt dolgozni. Dolgozott, de nem tudta már a munkáját dicsérni. Lézengés lett a járása, szenvedés lett az élete kin a nyomora s pokol a lelkiismerete. Szerette azt a léha embert s átkozta azt az órát, mikor három pohár bor beszélt belőle. Fájt a lelke, mikor elhozta a reggelit s nem volt kinek fölszolgálni, sírva tekintett a fölvágatlan újságra s mindenkit megkérdezett, hogy hová lett a fia. Mindenki gúnynyal válaszolt : — Miniszter lett belőle. — El ment Amerikába. — Dolgozni kezd valahol a dologházban. Az öreg csakugyan vigasztalan volt. A nélkülözések most már egészen megbirták törni, az erőtlenség most már egészen kifogott rajta, az agg kor gyarlóságai rohamosan előkészítették az utolsó útra. Tíz napja múlt, hogy a hűtlen elhagyta. Tiz napja múlt, hogy teher neki az élet. Tiz napja múlt, hogy alig tudja már megkeresni a maga betevő falatját. Pedig az előtt kettőnek is megtalálta. Egyszerre csak után na kiáltják az utczai gyerekek : = Esküvő. Múlt vasárnap tartotta esküvőjét G e r a Aurél fiatal kereskedő Gavaldík Teréz kisasszonynyal a felsővárosi plébánia templomban. Az esketést a vőlegény nevelő atyja P ti s p ö k y Alajos szilágy-somlyói esperes-plebános, s nagyváradi czimzetes kanonok s a Eerencz József rend lovagja tartotta. Esküvő után a násznép vacsorára jött össze, mely alkalommal számos toaszt mondatott. Násznagyok voltak Ulwirai Rudolf plébános s Meiszner Rudolf divatkereskedő. — Vacsora után a násznép tánczra perdült s vígan mulatott a hajnali órákig. Sok szerencsét a fiatal párnak. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázsé j i Gusztáv. Kiadó : Mayer Sándor. HIRD ETÉSE KI. Árverési hirdet menyi kivonat. 4148/1885. tkvi sz. A váczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi : hogy a in. kir. kincstár végrehajtatnak Acsay Józselné és Acsay János végrehajtást szenvedő elleni 61 frt 66 kr. tőkekövetelés é^ járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidóki kir. törvényszék és a váczi kir. járás- biróság területén levő Vácz városában fekvő, a váczi 1171. sz. tjkvben Acsay Józsefné szül. Vass Borbála és Acsay János nevén álló A + 1. sor 1073. hr. 1245. népsor sz. házra 179 frt kikiáltási árban, ugyanazon tjkvben ugyanazok nevén álló A J- 3. sor 5038. hr. sz. grónár-hegyi szol lőre az árverést 364 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenebb megjelölt ingatlanok az 1885. évi deczember hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 17 frt 90 krt és 36 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-á- ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1S81. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1885. évi szeptember hó 1-én. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. horgonnyal a valódi és az a készítmény, mely által a köszveny és csiiz eseteiben az ismeretes meglepő gyógyeredmények érettek el. E rég jónak bizonyult háziszer 40 és 70 kr. a legtöbb gyógyszertárban* kapható. Eő- raktár: Gyógyszertár, az arany oroszlánhoz, Prága, Altstadt. Kapható : Török József gyógyszertárában BUDAI* ESTES. — Tömloczbe utazott! Szivét járták azok a gúnyos szavak. Reszketve bontotta fel odahaza a legutóbbi olvasatlan újságot. Es megtudta a valót. Az utczai gyermekeknek igazuk volt. Az ő fia, a kit miniszternek szánt, a ki a királynak levelet irt, a ki fiat esztendeig törte fejét fényes jövőn, nagy gondolatokon, az ő egyetlen fia tömloczbe került. Hírhedt betörőkkel tartóztatták le. Az öreg eltűnődve állott meg foszlányai fölött. — Ennek én voltam az oka ! — hörgé kétségbeesve. Én űztem el, én űztem a gyalázatba . . . És azon túl nem maradt más szava, más dolga, inás gondolata, mint az a kínzó vád, hogy ő volt oka a fia romlásának. A- $ * Ki törődik az igazi szerencsétlenek nyomorával, ki veszi szivére a valóban pusztuló ember sorsát, ki ér rá mai uap egy őrjöngő meggyógyitására, mikor olyan sok nyomorult és szerencsétlen ember él közöttünk s mikor előttünk álL a világ folyásából az a borzasztó tanulság, hogy maholnap mi is rászorulunk az irgalom mankóira. Az igénytelen ember fia pusztulásával bevégezte pályafutását. Nem sietett többet az utczán kopott foszlányaiban, nem rázogatta többet hófehér fejét, nem politizált többet senkivel, nem járult hozzá az általános jóléthez ócska ruhák restaurálásával, nem busult többet miniszternek szánt fia romlásán, nem esett többet kétségbe munkaképtelensége fölött. Egy este ki botorkál t a dunai hidra s mikor senki se látta, beleugrott a néma sírba. Még csak egy csillag se hullott le utána az égről.
