Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-10-25 / 43. szám

1. frt, Fodor Imre 1 írt, Fodor Nagy Bef’ta 1 frt, Kunszt Márton 20 kr., Maretta István 1 frt, Adler Róza 5 kr., özv. Benedekné 10 kr., Kornfeld Samu 10 kr., Both János 20 kr., Búzás Sándor 50 kr., Kornfeld Samuné 10 kr. — Dr. Freysinger Lajos ivén Werschitz Albrecht Sándor vámsunk szülöttének gyűjtése Budapest: Dr. Freysinger Lajos 5 frt, Bodendorfer Mihály 3 frt, Karvasz Julia 20 kr. Stenczl Elize 20 rkr. Schneider Ferencz 20 kr. Ottó Hermann 1 frt, Óhm Pál 20 kr. Wenisch Károly 1 frt, Fillach Teréz 20 kr. Zimmerl Janka 60 kr. Bleier János 20 kr. Lovranits János 40 kr. Csapó Károly 20 kr. Vrbiczky Gusztáv 10 kr. Wolf Antal 20 kr. Pertik Béla 1 frt, Tansik Laczi 20 kr. Mihályi Feri 30 kr. Kuczman Feri 30 kr. Poplan Zsiga 1 frt, Dosztál Gaudenczius 1 frt* Mautner Mariska l frt, Eiselt Dávid 10 kr. Bugyi Gáspár 50 kr. Ivrausz Adolf 50 kr. Névtelen 50 kr. Hauzer J. 50 kr. Roth M. 20 kr. X. X. 30 kr. Irénke 30 kr. N. I 1 frt, N. N. 20 kr. Bayer Albert 1 frt, Sz. 1 frt, Garay Samu 1 frt, N. N. 50 kr. Thein L. 50 kr. Mauerer Antal 30 kr. Schab ler Mihály né 10 kr. Schök Frigyes 30 kr. Mukitsa András 10 kr. Baicsits Gábor 30 kr. N. N. 2 frt, X. A. G. 2 frt, Rozenberg Géza 50 kr. N. 50 kr. Steiner Ferencz 20 kr. Tóth Flórián 10 kr. Frenzl Lajos 20 kr. Mukitsa Mihály 30 kr. Szupp József 50 kr. Hochstütter Rafael 15 kr.

K. B. Z. J. 20 kr. X. Y. Z. 1 frt, Udvardy Ferencz 30 kr. Hölzl Karolin 20 kr. Stefan Vilmos 50 kr. Garay Samu sebészeti műszer készítő személyzete 1 frt Kirchknopf M. 1 frt, Fischer Sándorné 50 kr. Her- sich Ignácz 2 frt, Vizváry Mariska 20 kr. Seinoszt Mariska 20 kr. Nagy Tőrök Lajos 50 kr. Lendvay József 20 kr. Reick 30 kr. Balázs Ferencz 50 kr. Schneider József 20 kr. Nemes Irma 40 kr. Krajzell Julia 1 frt, Mollien Lajos 50 kr. Imrey Ferencz 80 kr. Dück Frigyesné 1 frt, Kunossy Vilmos 40 kr. Margins István 80 kr. Karner Francziska 1 frt, Jós. Dietzl 1 frt, Némethy Ignácz 1 frt Klopatsky 30 kr. J Szüts és társa 1 frt, Berger Lajos 50 kr. Karvász Gyula 10 kr. Kucs Péter 30 kr. Friedmann Jakab 50 kr. Krüner M. 20 kr. N. N. 50 kr. N. N. 50 kr. Albrecht Sándor 1 frt 20 kr. Albrecht Sándor gyer- gyermekei 1 frt. — Bodendorfer Béla ivén : Boden dorfer Béla 1 frt, Olvashatlan név 50 kr. Bállá Lajos 2 frt, Dr. Lengyel Soma 1 frt, Mézes Mihály 1 frt. — Összesen 1169 frt 46 kr.

= Halálozás. Tegnap délután hunyt el Z a- potoczky József kéményseprőmester életének 65. évében. Temetése f. hó 26-án cl. u. 4 órakor lesz. Ny. B!

= Váczi íiál vásárunkon eladatott 268 darab ló, 961 drb szarvasmarha és 200 darab sertés a mi legkivált annak tulajdonítható, hogy vásárunkra, mint egyébbkor úgy most is, éktelen esős időjárás nehezedett csapásként; a mit igazol az is, hogy nem csak a marhaállományban, de egyébb árukban is a, nagy kínálat mellett a kereslet oly csekély volt, — vevők hiányában, — hogy nem egy kereskedő keserűséggel gondol vissza Gáli vásárunkra — több kiadása lévén, mint bevétele.

= A múzeum egylet részére újabban ajándékozott Deutsch Laura k. a. 2 drb osztrák réz 2 krost 1851-ből, egy osztrák réz 3 krost 1851-ből és egy II. József-féle réz 1-krost 1781-ből. — M i z e r György 1 drb 10 frtos 3 drb 5 frtos 7 drb 30 pengő kros s 1 drb 15 kros Kossuth féle bankjegyet 1848-ból.

= A gyuró-gyógy módszer (massage)

gyerekre, mert a mióta ő elmesélte neki a pádvári kincses barlangot, a Tóni soha se jött a „Fizli“ bácsi felé, a ki ő maga volt.

Fizli bácsi nem azért volt bácsi, hogy pihent esze ne legyen, és nem azért szabó, hogy sánta leánya ne legyen, a ki a férczelésben sértette meg a térde kalácsát és vasalás közben ismerkedett meg a kovácslegénynyel, Tónival.

A mióta nem jár a házhoz, sok pénze van, s a mióta sok pénze van, a sánta Rézi sokat szomorkodik.

Segítsünk rajta — gondolá a szabó és meghitta a Tónit vacsorára egy holdtölti estén. — Tóni eljött és a snapsz, meg a Rézi hő pillantásai megtántoriták.

A ravasz szabó kicsalta a titkot a kincsek Co- lumbusából és arra gondolva, hogy ha a sánta Rézit gazdaggá teheti, majd nem lesz olyan szomorú, meg a Tóni gyerek is csak vissza szokik, elhatározta hogy vele megy a pádvár alá . . .

Péntek este volt. A várbércz előtti czukor süveg alakú hegy tetején, az előőrs földsáncz maradványának egyik csúcsán hármat huhantott az éji bagoly, s árnyéka épen a völgyben, a patak kövei közt botorkáló szabómester lábai előtt feküdt keresztül, megnyúlva, felpuffadva, mint egy döglött eb, . . . s a vallásos szabó háromszor vetett keresztet, mert az élettelen kutya hullája még igaz hívőknél is rosszat jelent. De azért ment az előre törtető Tóni után.

Fizli bácsi, minél ismeretlenebb és minél járhat- lanabb lett előtte az út, annál inkább részegült a kincs gondolatára, a Tóni pedig annál józanabb lett a hideg légtől meg a saját ostobasága tudatára. — Nem tért vissza. Társát szépen elvezette a czélhoz. Egy feszitő vasrudat húzott ki a part oldalból. Közösen emelték fel a földalatti bejárat vasajtaját fedő mázsás követ, s egy gyertyát nyomva a bácsi kezébe, beküldte őt a föld gyomrába, hogy most már, ha van bátorság, hát menjen be és hozzon magának pénzt a mennyit elbír.

A szabó reszketett örömében és bele ment a sötétségbe . . .

Tóni legény pedig szépen vissza hengeritette a követ a vasajtóra és reá ült. — „Be csak be-ereszujabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brá- zay-féle sósbor szeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur, a k. k orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márt. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten. Csuzos (r h euraati k u s) bántalmaknál, az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen czélszerii az úgynevezett bedörzsölés- k e n ő-g y u r ó-g y ó g y m ó cl (m a s s a g e) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósbor szeszt minden esetben igen jó eredmény nyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom.

Szerkesztői üzenetek.

— IC. I..-link. Memento mei. sicut et ogo ! ügy van! Jolán jönni fog.

— Fi. Ivaimaierer Ferenc/; plébános urnák. Bocsánat a tévedésért. A dolog rendben van.

— Fasltovitisuié Serédy Izabella úrhölgy ő nagyságának. Szives Ígérete folytán a tárczát e héten várom.

— Kéry Lujza iirliölgynck. A költemény jelen alakjában nem közölhető. IJjabb átdolgozás után talán láthatna napvilágot.

— Sincerus-nak. Ugyan ne szincerizáljon ! Nekünk biz az nem konveniál.

— Pislának. A mácsai omnibuszon számodra egy hely fönn van tartva, az indulás ideje e rovatban lesz tudatva veled.

— Hús Dezsőnek Bérezel. A sampányert megittuk, a költeménynyel bekötöttünk. Mindkettő hasznunkra vált. Da capo !

— »Sanyinak. Pletyka tarisznyád tartalmából mikor juttatsz már egy keveset olvasóinknak is?

N y i I t -1 é r. *)

Boross Weiner Samu urnák lovagiatlan- ságáról adataim lévén : neki sem szóval, sem fegyverrel, — s igy a lovagias szabályok szerint, — elégtételt legkevésbbé sem adhatok.

Vácz, 1885. okt. 24.

Krenedits Ödön,

Irodalom és zene.

= „A lohinai fai.44 Az „Egyetemes Regénytár“ czimíi vállalatból, melyet a Singer és Wolfner ezég indított meg, vettük a harmadik kötetet, mely Mikszáth Kálmánnak „A lohinai fü“ czimű uj elbeszélését tartalmazza. A magyar olvasó közönség- sokkal jobban ismeri és kedveli a jeles irót, semhogy külön ki kellene emelnünk, hogy irodalmunk ismét szikrázó humorral irt, elejétől végig érdekes, zamatos művel gyarapodott. Meg kell azonban emlitenünk a mű megjelenési módját, mely szerencsés újítást képez könyvpiaczunkon. A nevezett vállalat ugyanis tiz Ívre terjedő köteteket közöl, melyek csinosan bekötve, ötven krjával áruitatnak és ezen ár mellett a vállalat kiadványai oly páldányszámokban kerülnek a közönség közé, melyek nálunk nem közönségesek. így pl. Mikszáth elbeszélése néhány ngp alatt több mind háromezer példdnyban kelt el. A vállalat ilyformán a magyar írók müveinek az eddiginél jóval jelentékenyebb olvasókört fog hóditani és fordított regényeivel a hazai könyvpiaczról le fogja szorítani a hasonnemü német vállalatokat, melyek ott nagy elterjedésnek örvendtek. Az „Egyetemes Regénytár“ uj kötete Mikszáth elbeszélésén kívül Welten Oszkárnak egy vig novelláját tartalmazza.

= S/.épirodaliniiiik egyik ága sem örvend napjainkban oly virágzásnak, mint az elbeszélő irodalom. Ezt főleg a magyar társadalom hatalmas fejlődésének köszönhetjük, mely a figyelmes szemlélőnek lépten-nyomon a legérdekesebb tárgyakkal

*) E rovatban közlőitekért nem felelős a szerkesztő.

tettelek, de kifelé gyere a saját emberségedből, ha tudsz.“ igy monologizált a kő tetején . . .

Féltette a kincset, a mely nem is az övé.

A hold csak itt-ott kacsinthatott át a sűrű lombokon, a hyéna lelkű kovácslegény ölébe, a bent rekedt szabó által varrott nadrágra apró ezüst huszas alakú karikákat rajzolva, a mi csak növelte az irigy fösvénység gyilkos szenvedélyét.

Egyszer elkezd a kő emelkedni alatta . . .

Tóni ijjedten nehezedik a kőre egész erejével, saját súlyát még az emelő rúddal is szaporítva . . .

ügy ült ott, mint egy holló a vakand túráson, mely egyre lüktet, mozog alatta :

„Tóni! jó Tóni, bocsáss ki, kérlek . . .

Semmi válasz. . . A kő újra mozdul . . .

„Itt vagy hyéna . . . ereszsz ki, vagy . . . !

„Még fenyegetsz? Azért se jösz ki.“--—

„Hát hozott e sok pénzt?“

„Hoztam, egy kalappal“

„Nekem adja?“

„Neked“

„De elárul“

„Nem, csak bocsáss ki!“

„Nem hiszem, nem eresztem!“

A kő egy nagyot mozdult, aztán csendes lett minden. — A zörgő levelek közt egy gyík futott át, s egy szent János bogár szállott a gyilkos legény kezére, melylyel a feszitő vasat fogta. . .

Ijedten dobta el a vasat, égette az a fényes isten bogara. . .

Felugrott s a félre billent kő alól sóhajokat hallott, valami megmozdult a kebelében.

„Fizli bácsi! Fizli bácsi, kiáltja mindig erősebben ; de nem kap választ. . . Csak nagy sokára, mint egy fuldokló panasza liallik tompán a kő mögül. . . „Nem kell most már sem a szabadság, sem a kincsed, én meglakoltam ! . . .

A mint a halálra ijedt Tóni a patak vizébe nyúl, hogy a követ leemelje a barlang szádéról, a

tiszta viz pirosra festi a kezét. . . Véres volt

..

Reggelre ágyában feküdt a szabó . , . . körötte minden vérfolttal teli, s a jóltevő nap alig világított be pincze lakásába, azzal az utolsó kívánsággal le

kiuálkozik. Tolnai Lajos és Mikszáth Kálmán voltak azok, kik e társadalmi mozzanatokat az irodalomnak meghódították: amaz széles körben, bámulatos jellemző erővel és sujtoló szatírával, ez kedves gyönyörködtető humorral. Nyomukban halad egész újabb elbeszélő költészetünk. Sajnálatunkra azonban eddig még nem volt lapunk, mely mind e törekvéseket egyesítve az elbeszélő irodalomnak s ezzel együtt az uj Magyarország képét tárná elénk. Annál kellemesebb meglepetést szerzett nekünk egy szépirodalmi vállalat, mely elérte azt, a mi mindeddig még nem sikerült: regény és beszély irodalmunk tükrében a múltat valamint a jelen társadalmi mozgalmakat teljesen és híven bemutatni. Ez eszmét, a „Gondüző„-ben látjuk megvalósítva, mely derék szépirodalmi hetilapnak éppen Tolnai Lajos a főmunkatársa és melyben Mikszáth Kálmán „A képviselőház karzatáról“ czim alatt közli any- nyira kedvelt rajzait. A „Gondüző“ JI. évfolyamának előttünk fekvő 4 első száma egyszerre három eredeti regénynyel indul meg : „Az utolsó kuruezvilág“ történeti regény 3 kötetben kitűnő regényírónktól Abonyi Lajostól, „A vér hatalma,“ mely egy korszerű problémát fejteget. Beniczkyné Bajza Lenkétől és „Csiri- csáry Bertalan úr ő méltósága“ czimü társadalmi regényt Vértesi Arnold élénk tollából. Költeményekkel találkozunk legjelesebb lantos költőinktől u. m. Vajda János, Kiss József, Endrődi Sándor és Reviczky Gyulától. A kisebb beszély és rajz igen gazdagon és mintaszerűen van képviselve Mikszáth Kálmán emlitett rajzsorozata, P. Szathmáry Károly „A helybenhagyott ember,“ Szana Tamás „Magyar költők szerelme,“ Tóth József „A tilos,“ Jakab Ödön „összeromlott élet,“ és Tolnai Lajos „Az első eszménykép“ satb. dolgozatai által. A lap érdekességét és változatosságát növelik Belot egy rendkívül érdekfeszitő regénye fran- cziából fordítva, és az ismeretterjesztő czikkek, mulattató apróságok, talányok satb. A „Gondüző“ megjelen miden vasárnap három tömött ivén. Kiadója Székely Aladár Budapesten. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk e hazafias szellemű szépirodalmunk színvonalán álló kitűnő vállalatot mindenkinek, ki telket emelő és képző olvasmányoknak örvendeni tud. A kiadó mindenkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámmal, ki e végett levelező lapon hozzá fordul.

= A „Msigyar Hiíziiisszonyok Naptára44 1880. évre már megjelent és beküldetett szerkesztőségünknek. Az az általános elismerés, melylyel e naptár tavaly, első megjelenése alkalmával találkozott, és az a fényes, a magyar irodalomban úgy szólván páratlan siker, melyet mindenféle aratott, csak arra buzdította a „Magyar Háziasszony“ szerkesztőségét, hogy naptárját, melyhez e nemben hasonló az egész világirodalomban nem létezik, minél tökéletesebbé tegye. A „Magyar Háziasszonyok Naptáránk,, sehol sem szabad hiányozni ott (s a tavaly elért siker után bizonyos, hogy nem is fog hiányozni), hol a háztartás a takarékosság elvei szerint vezettetik. A „Magyar Háziasszonyok Naptára“ nemcsak gondos vezető és tanácsadó a háztartás minden ágában, hanem számos szépirodalmi közleményével kellemes szórakozást is fog nyújtani. A díszes kiállítású, 232 oldal terjedelmű naptár tartalma következő: I. Csillagászati rész. II. Általános érdekű rész: A felséges uralkodó ház. — Józseg főherczef és családja. — Világtörténeti útmutató. — Névnapmutató tábla. — A magyar királyok genealógiája. —Hölgynevek jelentősége. — Hazánk nagyobb városai népességi arány . szerint. III. Szépirodalmi és ismeretterjesztő rész, melyben a következő szerzők müvei jelentek meg: Polgár Vilma, Andrea, Inczédi Lá,szló, Síkor Margit, Lakos Gyula, Tölgyesi Mihály, Dengi János, Dr. Murányi Ármin, Petri Mór, Grósz Lajos, Kisteleki Ede, V. Gaal Karolin, Barsy Irén, Múrányi Ernő, Győry Hona, Lipóvszky Róza, Király Kálmán, Than Gyula. Csáktornyái Lajos, Madarassy László, Lauka Gusztáv, Milkó Izidor, Perényi Kálmán, Szászvárosy W. Jenő. Bacsó Ferencz, Városy Mihály, R. Érdy Róbert, Méry Károly, Feledy Kornél, Maszik Pál, Barsy Etelka, Kapeller István, Szedlarik Istvánná, Sziklay P. Gyula, Weszel Ödön, Szalmás Arnold, Halász Dezső, Kenézy Csatár, Siriska Andor és Kiss Ferencz. IV. Konyhászati rész : Mit főzünk egy éven át. (Étlapok az egész évre.) — Külön étlap az év összes ünnepeire. Csiszér- Ugróczy Idától Külön étlap az év minden hónapjára, ha vendéget kapunk. Csiszér-Ugróczy Idától. — Kis szakácskönyv. V. Kertészeti rész : Az egész évre havi teendők a konyha-, a gyümölcsös és .diszkertben. — Hasznos kerti tudnivalók. VI. Háztartási rész: Havi teendők az egész évre. — Hasznos Háztartási tudnivalók. — A mit nem szabad elfelejtenünk. — Háztartási leltár. — Ruhanemíiek leltára. — Mit adtunk a mosásba. (Januártól—deczemberig.) — Cseléd napló. (aJnuártól—deczemberig.) VII. Könyvviteli rész : Utasítás a háztartási számadás helyes vezetéséhez. Ándrcá-tól. —• Táblázatok a napi kiadások részletes bejegyzéséhez az egész évre. — Táblázatok a havi és az egész évi leszámolásokhoz. -— T. Olvasóinkhoz. VIII. Hirdetések. Ára : fűzve 1 frt. Diszkötésben 2 frt. Vidékre bérmentes ajánlott küldésért 20 krral több. Megrendelhető (legczélszerübben póstautal- ványnyal) a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalában, Budapest nagy korona-uteza 19.

= Felhívás előfizetésre. A magányból lesz a czime uj verskötetemnek, mely még ez ősszel fog megjelenni. E könyv

helfe ki biiuös vágyért lakolt testéből árva lelkét, hogy hát Tóni ne hagyja el a szegény Rézit . . .

A kő emelgetésben belső sérülést szenvedett, s abba halt meg. Elvérzett.

Tóni csakugyan eljegyezte a sánta Rézit . . .

De sokszor egész hétig is elmaradt. — S ha megjött is, nem ment a) korcsmába többé. Oda ült a sánta Rézi vasaló deszkája elé és szemét forgatva az égre, kereszteket hányt magára is, a Rézire is; pádvárt emlegetve . . .

Szavát nem vették a temetés óta ezen kívül. . .

Rézi is kiadta az útját . . .

Egy péntek este, az nap évfordulóján, hogy a Fizli bácsival vele voltak, végkép elmaradt a faluból.

Azóta nem látta senki . . .

Pásztor emberek mesélték hónapok múlva, hogy a pádvár völgyében valami kisértet jár, nem egyszer hallanak szivrepesztő sóhajokat, majd ordítást, minő a vert bikáé, s a patak vize azóta megváltozott, egész vörös lett, mint a vér . . .

Sok nagyítás van a dologban . . .

A vörös vizet úgy magyarázta a sánta Rézi, hogy az az apja véritől olyan, maga mesélte utolsó perezében.

Pedig csak hagymázos beszéd volt az . . .

A bömbölést a vadászok a szarvasoknak tulajdonítják, — de Rézi a mondó, hogy az az elátkozott Tóni jajveszékelése.

Piát a véres patak? Vörös márga lé . . .

De a mese csak megmaradt, — s míg ezt szájról szájra adja a köznép babonás — tévhite, a „Pádvárról“ nem tudják, hogy az Árpád vára volt, sőt azt sem tudják, ,vagy azt még kevésbbé, hogy hát ki is volt az az Árpád, a kinek eszébe jutott, vagy czélszerünek látta, ott a magasban várát építeni.

így kerül egy lapra Árpád és Moravcsek, élő gúnyjául korunk szellemének . . .

Minden múlandó a nap alatt. . . Nagy név, hírnév dicsőség elenyészik. Gyom és tövis nő a nagyok utain, — s elpusztult váraik tÖrmeléki közt éjjeli bagoly és sötét babona, — s a hol az sem, az örök feledés!!!...