Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-07-12 / 28. szám

hogy az által a magyarság, helyesebben a ma­gyar közművelődés terjesztése is elősegítetnék, bár mennyire szép és hangzatos szavakkal van is előadva, ránk nézve csak háló, csalétek akar lenni, önökre nézve oda át a szomszéd megyé­ben pedig takaró — a velünk szemben elköve­tett s megbocsáthatlan eljárásért. Tessék önök­nek a magyar közművelődés terjesztését czélzó intézeteket alakítani, s meg fogjuk önöket győzni arról, hogy a magyarság terjesztése iránti ko­moly szándék tekintetében vagyunk olyan ma gyár hazafiak mint önök. De ha már nem volt őszinte városunkkal szemben a nógrádmegyei vasúti érdekeltség a mozgalom megindításakor, elvártuk volna, hogy az legyen az alispáni inditvány megye közgyű­lési elfogadása után. — Sajnos, ez sem történt meg. E helyett azonban megtörtént az, hogy fo­lyó julius hó 13-ikán az ügyben közgyűlést hir­det az érdekeltségi bizottság B.-Gyarmatra; el­árasztja városunkat meghívókkal s oly megha- talmazási blanquettákat csatol a meghívókhoz, hogy ha ezeket polgárságunk a közgyüléseni képviseltetése végett aláírná hát még utoljára arra is ébredhetne, hogy a szándékolt vasút sem Vácz sem Gödöllőre, hanem tudj7 Isten miféle irányban is fogna a tisztelt érdekeltségi bizott­ság által terveztetni és építtetni. Ugyan azért, mert Nógrádmegye vasúti ér­dekeltségi bizottsága ez úttal sem tartotta érde­mesnek azzal a nyíltsággal lépni élőnkbe, a me lyet tőle jogosan megkövetelhettünk volna óva intjük, mert kötelességünknek érzők ezt tenni, polgártársainkat, hogy a kiküldött közgyűlési meghívókhoz mellékelt meghatalmaz fis okát jól megfontoltan s csak oly feltétellel Írják alá, hogy elfoglalt álláspontjukat megtartva a törzs- részvények befizetésére csak az esetre kötelezik magukat, ha a kérdéses vasút Váczczal köttetik össze; a közgyüléseni személyes megjelenés ese­tén pedig városunk érdekeit megóvni mindenek- fölött polgári kötelességüknek ismerjük. Végezetre még csak azt említvén meg, hogy városunk érdekeltségi bizottságának elnöksége részéről a nógrádinegyei érdekeltségi bizottság- eljárása ellen a tegnapi nap folyama alatt érte­sülésünk szerint, óvás emeltetett azzal zárjuk be soraiukat, hogy a ldk minket megakartak ér­teni, kötelességeiket ismerni fogják. Egyébként tisztelettel felkérjük — igazság- szeretete és városunk iránti jóindulatáról isme­retes Pestmegye alispánját is, hogy mint eddig úgy ezúttal is városunk érdekeit felkarolva — azokat hathatósan gyámolitani, és Nógrádmegye önösségével szemben megvédeni szíveskedjék. Városi közgyűlés. Képviselőtestületünk múlt vásárim,p ismét köz- gyiilésezett. A tárgysorozat rövid, de annál fonto­sabb ügyeket foglalt magában. Képviselőink megle­hetősen gyűltek össze, és ismételten bizonyságot tet­Haza mentem. _ Mig az ifjúság, mely ott künt tombol, s vad egoismusa játékait iizi, addig én ide benn emlék fü­zéremet rázom a kezemben, s megállók egy szemnél, a melynek értéke épen ezen estén túlragyog társain, s világitó fénye azt is melegíti, ki ismeretlenül szí­vesen gondol rá. * * r r * Ivan uram bátyám, — igy hívják öcscsei, — te­tőtől talpig magyar ember. Legnagyobb ellenségének tartotta (még ma is) a ki szemtől-szembe megdicsérni merte. Esztendőnként egyszer még is van kivétel: ez a mai este. — Boldog boldogtalan, ohó ! rosszul mond­tam, igaz barátjai, ezen a szép estén igaz részesei szive jóságának. Mindenki számára van is egy jó szava ; az egész­nek együtt vendégszeretete. De van egy gyöngéje. — Legjobban szereti a maga családját. Ma-holnap sóhajtva kell arra gondol­nunk, hogy hát ez is erény ! Nála nem volt erény, hanem természet. Az anyjok volt az első, a gyerekek a folytatás. Sikerült is szeretetét minden évben ilyenkor hat- hatóan bebizonyítani, de ez az est, a miről szólok, ez volt életében a legszebb névestéje. — Sikerült megoldania azt a rejtélyes problémát, hogyan lehet úgy adni a legtöbbet, hogy semmit sem adván, még is sokat adjunk V Elmondom. Az az áldott jó felesége hányszor megmegszidta könnyelműségéért a jó Iván bácsit. — Mégis érde­melte. Ha az öreg zsidó, ott a falu végén, nem tudott váltani, mert szombati nap volt, hozzáfolyamodott; ha vándor drótos nem tudott fizetni, ő nála kereste a nem levő kasszát. Ha a szomszéd paraszt hornyát a farkasok az elmúlott éjjel pocsékra mi vélték, karnat- talari kölcsönt kapott két borjura az urambátyámuál. tek arról, hogy nem mindig jó az a délutáni közgyü- lésezés, nyáron különösen, mikor az ebéd-adta po­hárka bor erejét nyilvánulásaiban még inkább fo­kozza a nyári hőség, s közgyűléseiknek komolyságát kávéházi vagy kaszinói társalgások értekére szállítja le, a hol százan beszélnek egyszerre — különbnél különb tárgyakról, mint történt az múlt vasárnap is, ugyannyira, hogy az ember alig tudta megkülön­böztetni, hogy hát tulajdonképen ki akar a tárgyhoz komolyan szólni. Intő példa arra, hogy nem ártana mielébb tanácskozási házszabályokat alkotni, más­részről közgvüléseinket ismét a délelőtti órákban megtartani. De térjünk át a tárgysorozatra. A közgyűlés, polgármesterünk jelentésének azon részét, mely a pénztáraknak f. év Il ik negyedére vonatkozó megvizsgáltatása és az ügykimutatás be­térjését tárgyalta tudomásul vette ; ellenben a meny­nyiben a jelentés közbiztonságunk megrendült voltát is jelemezte, s a közrendőri személyzetnek két egyén­nel való szaporodását, hangsúlyozta, — utasitiatott a pénzügyi bizottság, hogy a rendőri személyzet sza­porítása esetleg az iránt, valljon nem-e lenne kívá­natosabb városunk közbiztonságát csendőrökre bízni a jövő évi költségvetés tárgyalásáig véleményes je­lentést tegyen. Az országos vásári sátorok iránt alkotott s az illető szakminister által helyben nem hagyott sza­bályrendeletet újbóli átdolgozás végett ki lesz adva a szabályrendeleti bizottságnak. Előzőleg azonban polgármester elnöklete alatt Dr. Ereysinger Lajos, Varga János és Dr. Csányi János képviselőkből álló bizottságot küldött ki a közgyűlés, melynek felada­tává tette hogy : özv. Bartoss Istvánnéval — ki tud­valevőleg 20 drb sátor felállításához elsőbbségi jogot vindikál magának — a város ellen támasztott sátor felállitási jog kérdés barátságos utón leendő kiegyenlítését kisértse meg, esetleg pedig e perre utasítás iránt tegyen sürgősen véleményes jelentést.* S *) Az Alsó-némedi tűz károsultak felsegélyezésére 100 forint szavaztatott meg. A gombáspatak rendezése tárgyában tett pol­gármesteri jelentést tudomásul vette a közgyűlés; azonban felhívta polgármestert, hogy a gombáspatak­nak — a Dunától a lövölde szegletéig terjedő részén eszközölt ásatásokért fizetett mintegy 360 forintnyi költséget, miután ezen patak rész a városnak mi hasznot sem hoz, s adó tárgyát sem képezi, a gazda­sági telek birtokosokon vegye meg; jövőre nézve pe­dig, hasonló munkálatokat — foganatositás előtt — a közgyűlésnek jelentsen be. Pauer János volt városi pénztárnoknak kegydi- jaztatás iránti kérvénye véleményezés végett kiada­tott a pénzügyi bizottságnak. Közgyűlésünk a tárgysorozatot ezzel befejezvén még egy bizottságot küldött ki a kövezetvámra vo­natkozólag újólag felterjesztett városi szabályrende let jóváhagyásának az illető szakministernél leendő kieszközlése tekintetéből ; elrendelte továbbá a vá­rosi levéltár rendezését —• s a rendezéssel Kegele Károly jegyzőt bízván meg, egyszersmind nevezett jegyzőt a rendezés tartamára — egyébb jegyző teen­dőitől felmentette. — Ezzel képviselőink megszaba­dulván a napi rendtől a közgyűlés bezárása után -— szétoszlottak. Városi és vidéki hírek. = Vasárnapi muiikasziiiiet a Iieljhcli postán. Folyó évi julius hó 12-étől kezdve, a hely­Mint értesülünk a bizottság özv. Bartosnéval az egyezséget már meg is kisértette, s mintán az nem sikerült, az összes ira­tok nevezettnek perre leendő utasítása végett Pestmegye tör­vényhatóságához terjesztettek he. Most is, pár hét előtt egy még ifjú, kezdő keres­kedő firma bekopogtat nála. Csak pár száz forintért szíveskednek neki zsirálni egy váltót. Jól van édes öcsém! becsületes ember bátran jöhet hozzám ! Hiába intette a házsártos anyjok, hogy a mi sok, a sok, mégis aláírta. Harmadnapra reá csődöt mond az adós. Epen Szent Ivánkor lesz az árverezés ! Dühöng Ivó bátya. Nem a pénzét bánja, hanem józaneszét, hogy túljártak rajta. „Ne is szólj, anyókom, ne porolj, meghozom azt az úszó tőkét. Megyek Hezitálni! S úgy lön! A bolt nem futja ki a követeléseket. Neje va­gyona is, mint közös, dobra megy. Egy egész kis vagyon, huszonnégy személyre való ezüst készlet van most a dobsoron. Egy, kettő, senki több, harmadszor ! .. .. Drum, bum, bum! Iván bácsi olcsó pénzért jutott hozzá. Veszett vasfejszének ezüstözött nyele. Szegény kárvallotton is segített vele. Biz az szép érték. Huszonnégy személyre való ezüst. Hogy fog örülni az asszony. Tudom elteszi a lányának kelengyéül. És nagy büszkén, gömbölyűre vidámult arczczal, nagy önelégültséggel viszi hazafelé, -r- Ilyen szép névestét még soha sem ért meg sem ő, sem az anyjok. Útja ott visszen el ama lakás előtt, hol a sze- j gény adós felesége lakik. — Ott sir a menyecske — alig éve3 házas, a kiskapu előtt, s a hogy megpil­lantja a jó Jvó bácsit, menten a nyakába esik nagy zokogva, bogy most már koldusok, nincsen már sen­kijük', nincsen már semmijük! Mindenük oda van! Az a sok szép bútor, a párna, takaró ! Meg a drága beli kir. posta hivatal vasárnapi munkaszünetet tart 5 miből kifolyólag a budapesti kir. posta igazgatóság) folyó évi június hó 29-én 12689. szám alatt kelt ren­deletével a hivatalos órákat vasárnapi napokon a következőleg állapította meg: délelőtt 8—12 óráig délután 4—5 óráig. Megjegyeztetik, hogy a délelőtti órák alatt a levél és kocsipostai fel és leadási, vagyis az egész műszaki szolgálat lesz fenntartva. Délután 4—5 óráig csak közönséges ajánlott és Express leve­lek fognak felvétetni és a fiók bérlőknek kiadatni; miről a t. ez. közönség azon hozzáadással értesitte- tik, hogy a kocsipostai küldeményeket vagyis pénzes leveleket, csomagokat, valamint az utalványokat is, a délelőtti órákban adja fel, mivel azok 4—5 óráig délután felvéve nem lesznek. A kézbesítési szolgálat vasárnapi napokon a levél postánál kétszer, a kocsi postánál egyszer lészen teljesítve. A posták elindí­tása körül változás be nem hozatván, annálfogva a városban kifüggesztett levél gyűjtő szekrényekben, és a posta hivatal helyiségben alkalmazott levél gyűjtő szekrényben elhelyezett levelezések, úgy mint köznapokon rendes továbbítást nyerendnek. Magától értetődik, hogy vasárnap délután a csomagok ki­adása, és az utalványok kifizetése eszközöltetni nem fog. = Az a kiváló eredmény, melyet legutóbbi pályázata elért, arra buzdította a „Magyar Házi­asszony“ derék szerkesztőségét, hogy ismét újabb pá­lyázatot hirdessen és pedig ezúttal kisebb egy, két íolytatásra terjedő elbeszélésre, vagy rajzra, vagy humoreszkre. — Első dij: 3 cs. kir. arany második dij: 1 cs. kir. arany. Beküldési határidő f. é. julius 15 dike. A pályázat eredménye a „Magyar Háziasz- szony“ augusztusi első számában fog közzététetni s ugyanakkor szolgáltatnak ki a pályadijak is. A pá­lyaművek e czimen küldendők : „Magyar Háziasszony“ szerkesztősége, Budapesten, nagy korona-uteza 19. — Reméljük, hogy városunkból és megyénkből, hol e derék lap annyira el van terjedve, minél többen vesznek részt a nemes versenyben. = Élőhalott legyem*. Pospichal Antal, a hires akrobata 8 évre elitéit fegyencz, mint már előre is kilátásba helyeztük: lapunk tudósítója szerint f. ho 10-en hajnali órákban csakugyan Lipótmezőre szál­líttatott. — Erősen megvasalva, 3 legderekabb ter­metű fegyőr fedezete mellett történt az elexpediálás, s a megbízásáról tett jelentésből kitűnik, hogy ezek sikeresen jártak el. = Aratás fegyveres erővel. A múlt na­pokban érdekes látvány szemtanú voltak azok, a kik az osztrák államvasutakon Budapestnek utaztak. Gróf Károlyi István birtokairól vagy hatvan pár arató megszökött és a járás derék szolgabirója Ke­mény Gusztáv intézkedett róla, hogy a szomszédos községek elöljárói fogdossák össze őket és indítsák vissza Újpestnek. Mire együtt voltak a csendbiztos megsürgönyözte Váczra a szolgabiró urnák, ki azon­nal ki is ment Újpestre, honnan az aratókat felszeg- zett szuronyos csendőrök kisérték ki az aratásra. Két nap múlva már könyörögtek, hogy ők mindent megtesznek, szívesen dolgoznak kétszer annyit, csak a csendőröket vigyék el a nyakukról, mert azok nem értik a tréfát és a szuronynyal nem parádéznak, ha nem a mint valamelyik abba hagyja a munkát meg­bökik. A tiszttartó ur a nagy könyörgésnek engedve megkérte Kemény szolgabiró urat, lenne szives véle kifáradni az aratókhoz, hol azok kérésüket még esküvel is erősítették, mire a derék szolgabiró a csendőröket elbocsájtotta. = Oyászliir. F. hó 8-án halt meg G a b 1 e n c z Pál a herczeg Eszterkázy uradalom nyugalmazott erdőmestere élte 72-ik évében ; temetése közönségünk élénk részvéte kíséretében ment végbe e hó 10-én. Ny. B. emlék, mit anyától kapott, a sok drága ezüst ! Iste­nem, jó atyám ! Szegény Ivó bácsi ! A hogy a fiatal asszony a nyakába zokogva kesereg, az az ezüst készlet a ka­bát zsebében egyre nehezebb lett. — Vigasztalná szörnyen de nem juthat szóhoz. A szive oda ült a nyelve hegyére ! „Ne búsuljon húgom, — kezdi nagy habozva — nem jutott zsidónak ! Nézze én vettem meg a fele­ségemnek. A zokogó asszony, az ölébe kapja, s mint anya gyermekét a gyászravatalon, kezdi ölelgetni, csöndes búcsú szókat susogva hozzája. . .. „No ! már ha oly nagyon fáj az elvesztése, hát. .. fogadja húgom, kárpótláskép tőlem ! ............s azzal úgy elszalad egyenesen haza, mintha félne tőle, hogy még vissza adja az a síró asszony ....... * * * Otthon az anyjok vár. — A vendégség már áll. „Mi bajod öregem ! igy fogadja, látva, hogy meg illetődött arczczal lép eléje, máskor túlvig férje. „Ne haragudj asszony! ma nem hozok semmit. Hoztam volna, dehát. . .. ! Erre elbeszéli hogy hová is leve a mai ajándék. Hogy sirt az az asszony, és ő hogy ellágyult! „Ne haragudj asszony, máskor kipótolom ! „De biz nem pótolod, édes jó öregem, ha elhoztad volna, én küldtem volna el! ........ Mintha ma lett volna eljegyzésük napja, oly igaz örömmel ünnepelték meg a Szent Iván estéjét! Mig bennt az igazak öröme ünnepel, künn az ablak alatt fényes kis bogárka röpkéd a lom­bokon, s a piczi fáklyánál a legszebb köszöntő lel utat.az égbe: a megvigasztalt nő hála imádsága. Ennél szebb ugrást az Iván próba tiizén bizony nem produkál a mai Visegrád !

Next

/
Thumbnails
Contents