Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-07-05 / 27. szám

a mióta a spanyolországi rémes híreket vettük és veszszük? Epen semmi.

A házak udvaraiból most is csak, úgy eresz- tetnek ki a rondasággal teljes, piszkos, büzhödt folyadékok; az emésztő gödrökből sok helyen most is ép úgy folyik ki szabadon a — légrontó és tüdőt fojtogató — alj ; pocsolyáinkban — most is ép úgy biidösödik meg a viz és terjeszti szét az egészségre vészt hozható, és vészthozó miás- máit; utczáinkon — a heti vásárokról — ott maradt trágya szemét ott diszeleg 24 óráig, vagyis addig, a mig utcza tisztítóinknak nem kerekedik kedve, hogy onnan elsöpörje. — Mindaz mondjuk — ép úgy történik, mintha nem is kolerás időket élnénk.

Senki se törődik vele. Nem törődnek vele polgártársaink, kiknek pedig első és legszentebb kötelessége volna; nem törődik azzal rendőrségünk sem, melynek kezében van a hatalom, s a melynek hivatali kötelessége lenne a tisztaságot végre valahára meghonosítani városunkban. De némán és összetett kezekkel szundikál a közegészségügyi bizottság is, mely ma holnap épen egy éves lesz, de még — nincs tudomásunk arról, hogy valamely irányban életképességének tanujelét adta volna.

Hát mindnyájan alszunk? tétlenség hát valamennyinek a jelszava? ! — Valóban nehéz szatirát nem Írni!

De ha már senki sem akar tenni ez irány ban valamit; ha már az első fokban hivatott közegek vagy nem tudnak, vagy nem akarnak vagy talán épen nem mernek tenni semmit: elvárjuk ezt városunk képviselő testületétől, mely ma ismét közgyülésezni fog, elvárjuk tőle azt, hogy ha már az első fokban hivatott közegek mit sem akarnak tenni közegészségügyünk érdekében, tegye meg ő azt. Hiszen nem sokból áll az egész! Egy rövid pár sorból álló végzéssel egy bizottságot küld ki, a mely szigorú nyomozást tart az iránt, hogy mi az oka annak, hogy a város utczái és közterei tisztán tartásáról alkotott szabályrendelet még mai napig sem haj- tatik végre, úgy, a mint azt végre kellene hajtani szószerint.

Addig is pedig amíg ezen kiküldendő bizottság vizsgálata eredményét megtenné : tenne a képviselő testület oly értelmű intézkedéseket, melyek által a jelzettünk bajok azonnal meg- szüntettetnének.

Jó urak, addig legyenek önök tevékenyek, mig nem lesz késő, miglen a kolera torkunkra

Csopaki várt vívó partnerjére két nap, három nap, nem jött.

— No, ez a Kapornaki csöppet sem udvarias ember, mondá nejének.

— Bizonyosan nem olyan jó vívó, mint te és szégyenii magát, felelt a nő titokzatosan mosolyogva.

— Ostoba ! Én sem tudtam mindjárt.

Kapornaki nem is ment el a vivásgyakorlatra. Sőt még asszonyok után sem szaladgál addig, mig meg nem tudakozza, vájjon erős vivó vagy fajankó-e a férjük V

Mayyar művészeti ipar.

— Honi iparművészeti vállalat. —

Irta : IEZoT7-á.cs Sándor.

Gróf Zichy Jenő az orsz. kiál 1 itás tevékeny alelnöke, a kit a kiállitás érdekében tett folytonos utazgatásai miatt tréfásan a kiállítás „m o z g ó“ elnökének neveztek el — egy hírlapírókból álló társa ság előtt a kiállításnak a hazai iparra kiható fontosságát fejtegetvén, legjelentősebb eredményét abban találta, hogy az itt összegyűjtött, az ország különböző vidékeiről származó házi és kézműipari tárgyak tiszta magyar motívumai összegyűlj tetnek s szakértők által feldolgozva, minták alakjában visszakerülnek iparosaink műhelyeibe s ezek alapján iparunk és müiparunk az idegen sallangoktól megszabadulva tiszta magyar nemzeti irányban fejlődhet tovább, mely irány — mint mondá — művészi szépsége által hivatva van nem csak idebent a hazában elterjedésre számitani és innen az idegen ipar termékeit kiszorítani, hanem a müveit külföldön is tért hódítani.

És e tekintetben kiállításunk valóban gazdag anyagot nyújt a tanulmányozónak- ; a legapróbb csecsebecse tárgyaktól fel a lakásaink berendezésére | szolgáló díszítő tárgyak és bútorokig gazdag váltó- I

nem forr s egy pár áldozatot nem kér tőlünk; mert higyjék el önök, hogy ha az egyszer ajtónkon fog kopogtatni, a tanács, még inkább pedig a cselekvési képesség cserbe fogja hagyni önöket.

Majd elválik hát, hogy felszólalásunkat nem éri-e utol a falra hányt borsó sorsa.

Városi és vidéki hírek.

= kapunk t. előfizetőit felkérjük miszerint a f. évi julius 1-ig esedékes hátralékaikat még lapunk szerkesztőségéhez czimezve mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a julius 1-től esedékes előfizetési pénzek már lapunk jelenleg kiadóját Mayer Sándort illetik meg, s ezentúl az ő nevére czimezve küldendők.

= Egyházi kiuevevezések. Megyés püspökünk ő exciája Csávolszky József székesegyházi kanonokot a papnevelde igazgatójává, Hegyi Antal, szentszéki jegyzőt püspöki titkárrá, T r a g o r Antal, püspöki szertartót szentszéki jegyzővé, Balázs Lajos, karkáplányt püspöki szertartóvá nevezte ki.

= Iiistalláczió. Az újonnan kinevezett kanonok Csávolszky József ünnepélyes beiktatása e hó 1-én ment végbe. A beiktatási szertartást Kanda István káptalani kisprépost végezte.

= Esküvő. Kökény Ferencz, elemi népiskolai tanító tegnap tartotta esküvőjét a Hétkápolnában Kolozsváry Antal szép és kedves leányával Annával. Boldogság frigyükre !

= Városi közgyűlés. Városi képviselőtestületünk ma julius hó 5-én és következő napjain délután 3 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés a pénztárak vizsgálatáról és ügyforgalmi kimutatás iránt. — 2. Az országos vásári sátorok felállítása iránt alkotott szabályrendelet tárgyában miniszteri rendelet. — 3. Az alsó némedi község tüzkárosultjai segélyezése iránt megyei alispáni felhívás. — 4. A Gombás patak tisztítása tárgyában polgármesteri jelentés. — 5. Pauer János városi volt pénztárnok kegydij iránti kérvénye tárgyában tanácsi előterjesztés.

= Krenedics Matild magán leány nevelő intézetében jun. hó 26 és 27-én tartatott meg nagy érdeklődés mellett, a zsúfolásig megtelt teremben a növendékek vizsgája. Csávolszky József iskola igazgató láthatólag meg volt elégedve a szép eredménynyel, melyet ez intézet a gondjaira bizott gyermekekkel elért s a leánykák szabatos feleletei, s az elfogulatlanság, mely csak a valódi tudás sajátsága, mindenkit meggyőzött a tapintatos vezetés, ügybuz- góság s kitartó türelemről, melyet az intézet vezető nője adja Isten, hogy még sokáig tanúsíthasson városunk leánygyermekei érdekében. Az évente szokásos igazgatói aranyat a felsőbb osztályúak közül Meiszner Hermin, az alsóbb osztályból Bezdek Erzsiké nyerte el.

= Fodor Vagy ISrrta magán nőnevelő intézetében az évi zárvizsga junius hó 30-án tartatott meg szép számú közönség jelenlétében. A vizsga minden tekintetben kitűnő eredményt mutatott fel, mert a növendékek feleletei teljesen kielégiték a szülőket úgy, mint a jelenvolt tanügy barátokat, s igy az intézet, életrevalóságának ez évben is fényes tanujelét adta s kívánjuk is hogy az intézeti tulajdonosnő szakavatott nevelésében városunknak még számos leánya részesülhessen.

= PapsKcntelés. A végzett egyházmegyei hittanhallgatók e hó 13-ik, 15 ik és 18-ik napjan fognak felszenteltetni.

= Halálozás. U1 r i eh László hivatalnok,

zatban láthatók itt a nép által századokon át tisztán megtartott vagy módosított magyar díszítő styl motívumai. Sőt e motívumokat már egyes tárgyakon, felszereléseken, berendezéseken művészi alakítással feldolgozva, alkalmazva is találjuk.

Méltán kelté fel e tekintetben úgy a laikusok mint a szakértők figyelmét a kiállítás bútoripari csoportjában a nyugati főkaputól jobbra egy tiszta magyar stylü szobaberendezés, mely a kereskedelmi minisztérium megrendelésére készült s melyet azért általában csak „miniszter-szobá“-nak neveznek. Kiállítójául Morzsányi József diszmüves a „honi iparművészeti vállalat“ tagja és képviselője van megnevezve.

Honi iparművészeti vállalat?

Hogy e vállalatról még igen kevesen bírnak tudomással s hogy még kevesebben ismerik annak czél- ját és működését, azon csudálkozni nem lehet, de meglep bennünket az, hogy Magyarországon egyáta- lán ily vállalat létezik, hogy akadtak nálunk elég merész emberek, kik egy honi művészeti vállalat létesítését megkísérelték.

Hiszen még alig néhány év előtt is hozzáértő emberek közt heves vita folyt a felett, hogy egyáltalán van-e, lehet-e a magyarnak számbavehető, kifejlett, virágzó ipara, mely a belföldi szükséglet fedezésén valaha túlterjedjen ; a magyar nemzeti ipar motívumai még — mint kincsek a bányában — az ismeretlenség homályában voltak elrejtve ; arról pedig hogy a magyar motívumok a művészeti iparban is jogot nyerjenek, csak ideiisták, hazafias rajongok mertek — nem gondolkozni, hanem ábrándozni.

És ime két évvel ezelőtt az iparművészeti szakiskola fiatal hazafias tanáraiból, fővárosi művészekből és előkelő miiiparosokból egy kis lelkes csapat verődött össze, mely már nem ábrándozott, hanem mert gondolkozni, sőt komolyan tanácskozni a magyar művészeti ipar megteremtéséről s midőn az eszme határozattá lön „Honi iparművészeti vállalat“ czim alatt szövetkezetté tömörült. A fiatal művészi erők I

Ulrich Géza, székesegyházi karnagyunk unokatestvér» tegnap Eélegyházán elhunyt. Ny. b. !

= Sarlós-orsHíijíOs-’vásármik folyó junius hó 28. és 29-én tartatott meg s nem sok vigasztalói írhatunk felőle; mert úgy látszik, hogy vagy valam rósz akarat vagy más hasonló körülmény különösei: a közelebb eső községek lakosságát abba a téves hitbe helyezte, hogy ezen vásárunk nem junius 28-ikára, hanem következő napra esik, ennek következése aztán az volt, hogy az első napon főleg a szarvasmarha és lóállomány méreg drága volt, a második napon majd nem féláron kelt el, mi annak tulajdonítható, hogy a nagyobb marha-kereskedők az első^ napon jelenvén meg kénytelenek voltak szükség ieteiket csekélyebb kínálatnál beszerezni. Ezen városunkra behajtatott mintegy 2000 drb szarvas-marha és körülbelül 1000 drb ló. Ebből eladott 1069 darab szarvas-marha és 540 drh ló s kancza. Ezen számok is eléggé bizonyítanak vásárunk gyengesége mellett, tudva azt, hogy máskor az eladási számok megkétszereződtek. Egyéb czikkek sem örvendettek valami nagy kelendőségnek a mi nem is csoda, tudva, hogy adó- végrehajtóink nagyon is gondoskodnak arról, hogy népünk minél kevesebb felesleg pénzzel rendelkezzék.

= Helyreigazítás. Lapunk múlt számában az ipariskolai tanulók jutalmazására tett adakozási kimutatásból tévedésből kimaradt Witt Manó ur neve ki szintén 1 frtot adományozott e czélra.

= Beteg a Harczi! Jeles czigány prímásunk Marczi már hónapok óta köszvényben sínylődő beteg s úgy ő, mint családja jóformán kereset nélkül van. Mindnyájan ismerjük művészi játékát, s igy tudhatjuk mily csapás egy oly emberre ki a kezével keresi kenyerét, ha egy betegség, a köszvény, főkeresőjét a kezét bénítja meg. Nyújtsunk tehát segédkezet arra hogy gyógyulását elősegítsük, adakozzunk a czélból hogy köszvényes tagjait felélesztendő fürdőre utazhassák, s hogy felépülve újra megvigasztalhasson bennünket sirva-rivó nyirettyűjével. Az aláírási ivet Bezdek János ur kezeli s már következő adakozások történtek: Bezdek János 1 frt, Péts Sándor 1 frt, Racsek János lfrt, Péts Ferencz 3 frt, Szőke Józsefi frt, Haid- feld Lajos 1 frt, Szarnék Manó 1 frt, Perl Dávid 1 frt, Uhl Jakab 50 kr., Sneller Dávid 1 frt Marosi Ferencz 1 frt, Meiszner János 1 frt, Szentkirályi Albert 5 frt, Udvardy János 1 frt, Tragor Károly 1 frt, Streiter József 30 kr., Pollák János 20 kr., Schmid János 5 frt, Szarka Mihály 1 frt, Imrey István 1 frt, György Mihály 1 frt, Haidfeld Alajos 2 frt, Nikitits Sándor l frt, Lauko Sándor 1 frt, dr. Freysinger Lajos, 3 frt, Szőke József 3 frt, Schmidt aranyozó 1 frt, Haidfeld Gyula 2 frt, Panuschka Jakab 2 frt, Meiszner Ede 2 frt, Kemény Kálmán 1 frt, ifj. Varázséji Gusztáv 2 frt, Rosenberg Mór 1 frt, Zemanovich József 50 kr., Velzer János 1 frt, Lobi Móricz 30 kr., Lati- novics Albin 5 frt, Halm Sándor 1 frt, Gosztonyi János 3 frt, Szlatényi Ede 1 frt, Maross}'- Károly 1 frt, Mányai Iván 7 frt, Neraeskéri Kiss Pál 10 frt, Fabriczy Nándor 1 frt, Boros Samu 1 frt..

= Ej íertoteleuitö szer. Pollacsek Emil budapesti vegyész és gyártulajdonos egy uj, az eddigieknél sokkal hathatósabb fertőtelenitő szert talált fél. Mint most a szerrel tett gyakorlati kísérletekből kitűnt, a folyadék a szúnyogok, legyek, dongók s egyáltalában az ártalmas rovarok ellen is sikerrel alkalmazható, nemcsak a ragályok és baktériák ellen.

Közgazdaság.

= Kiuuione Adriatic« di Sicurta cs. kir. szál», biztosit/» tlirsasiíg Triesztben. Junius 25-én tartotta meg Triesztben e társaság Neumann Henrik vezér-igazgató ur elnöklete alatt közgyűlését, melyen az 1884. üzletév zárszámadása'

lázas tevékenységgel kezdték meg a munkát, mely oda irányult, hogy a már összegyűjtött régi és újabb magyar hímzésekben, szövésekben, faragványokban, festésekben stb. található eredetiségeket felhasználják a lehető legegyszerűbb módon müipari tárgyak átvitelére, díszítésére.

Félévi előkészület után, 1884. október havában j megnyílt az akkori sugár-uton (most Andrássy-ut) a j vállalat csarnoka, melynek vezetését a létesítők megbízásából a szövetkezet egyik tagja Morzsányi József ismert fővárosi diszmüves vállalta magára. A vállalat 3 mindjárt kezdetben széles alapokon indult meg, melyet azóta nem csak megtartott, hanem folyton szé- lesbitett. A jelenleg Andrássy-ut 28. szám alatt levő csarnok gazdag tárháza a fa-, bőr-, bronz-, vas-, majolika-, galvanoplastikai s szövészeti müipari tárgyaknak, melyeknek mindegyike úgy alakra mint diszi tésre nézve a legkisebb vonásig tiszta magyar jelleggel bir s legjelesebb hazai művészek rajzai és mintái után készült. A vállalat legfőbb erejét a magyaros a díszítésnek a bútor iparban való meghonosítására irányozta s e téren elért eredményei valóban legnagyobb elismerésünkre tarthatnak igényt s jól eső büszkesége lehetnek a kezdeményezőknek. Legelső helyen áll e téren az általa feltalált teljesen uj díszítési modor : a zománcz festés. A magyaros díszítéseket hidegen ráfestik a különféle fa és bőrtárgyakra arany- szegélylyel a legkülönfélébb színekben s azok nem csak teljesen hasonlók a zománczhoz, hanem azzal szépségre és tartósságra is bártan kiállják a versenyt.

Ily díszítéssel készülnek apró pipere tárgyak, kézi tükrök, képkeretek, kis tulipános ládikák, jegyzőkönyvek, névjegy-, szivar- és pénztárczák, bőrövek, továbbá magyaros székek, pohár székek, szekrények, polczok, iró-, játék- és ebédlői kihúzó asztalok sőt teljes ebédlő, háló, pipázó, úri és női terem berendezések is.

A fanemeket tekintve a kemények közöl leginkább dió, jávor, kőris, körte, szilva, stb. kerülnek fél-