Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-06-21 / 25. szám

!j fokkban színlelő is lehet. — Jelenleg egészen nyu- f godt, s roppantul csodálkozik a véghez vitt s neki ! elmesélt extremitásokon, mikre ő azonban egyáltalában nem emlékezik. Úgy tudjuk, megfigyelés végett az őrültek házába fog szállíttatni. — MomsuíIi litijoN. Kossuth Lajosnak első természet után festett arczképe, melyet Pari a g h y Vilma, a külföldön is nagyhírű magyar festőnő Tu- rinban festett, Budapesten, Andrássy-ut (ezelőtt sugár­út) 124. szám alatt aBulyovszk y-féle nyaralóban ki van állítva. A hazafias hódolat, melyet a magyar nemzet Kossuth iránt mindenha érzett, valóságos búcsujáró helylyé tette a Bulyovszky-féle remek nya­ralót; a közönség nagy tömegekben tódul a képet megnézni. A remekmű, melyről a turini festészeti akadémia tanárai oly dicsérőleg nyilatkoztak, osztat­lan tetszésben részesül a közönség részéről. A magas arisztokracziától a munkásig mindenki egyaránt elme­reng a szabadságharcz nagy apostolának arczvonásain s Kossuth tisztelői könyekre fakadnak a megszólalá­sig természethü kép láttára. Melegen ajánljuk váro­sunk közönségének, a kik az orsz. kiállításra a fővá­rosba rándulnak, ne mulaszszák el a nagy honfiú arcz . képét megnézni, mert e kép után igazán szivébe vé- 1 sődik az agg honfi emléke mindenkinek. — Az országos gazdasági egyesület Szé­chenyi Pál gróf földmivelési miniszter ő Exellencziá- jának védnöksége alatt kévekötő és marokrakó aiató gépekkel Szentiványi Farkas hevesmegyei apezi birtokán f. év julius 6 án nemzetközi versenyt rendez. Készt vehet a versenyen minden bel és külföldi gyá ros, ki eziránti szabályszerű bejelentését f. é. junius 25-éig a rendező bizottságnál, Budapest köztelek üllői ut 25. sz. megteszi. Úgy a marokrakó mint a kéve­kötő gépekre az orsz. gazd. egyesület által kiküldött biráló bizottság 3-8 dijat és pedig arany, ezüst és bronz diszoleveleket ajánl fel. A versenyző gyárosok tartoznak gépeiket a in. kir. államvasutaknak Hatvan- Rutkai vonalán fekvő Apcz szántói állomásra, s a verseny után onnan vissza saját költségükre a ren­dező bizottság által remélhetőleg kieszközlendő díj­mérsékléssel szállítani. Az állomásról a közvetlen mellette fekvő versenytérre és esetleg vissza a ren­dező bizottság fogja szállítani a gépeket. A verseny alkalmával, szükséges kellő számú fogatokról a ren­dező bizottság fog gondoskodni. A közönség Buda­pestről egy 6 óra 55 perczkor induló külön vonattal mely Grödöllő, Aszód és Hatvanban is megáll kirán­dulók felvétele végett, juthat 9 óra előtt a verseny helyére. Mely vonatra a rendező bizottság által ki adott igazolványok előmutatása mellett 50°/0 dijmér­séklettel válthatók térti jegyek. A visszajövet vagy ^ ti. u. 4 órakor a rendes személyvonattal, vagy 6 óra után ugyancsak a külön vonattal történhet. A közön­ség kellő ellátása iránt a rendező bizottság gondos­kodik. A díjazás eredménye még az nap kihirdettetik. A rendező bizottság: elnök Széchenyi Imre gróf, alelnök Niki Mihály, Barcza Károly, Lencz Ödön, Máday Izidor, Miklós Ödön, Nagy Dezső, Ordódy Lajos, Reusz Henrik,Wagner László, jegyző Baranyay István. = l£is-szeiiiiiiariiiin. A jövő tanévre már a kis-szeminariutn is megnyílik városunkban s ez okból a jelen évi papnövendéki pályázaton — mely julius hó 2 ikán fog a püspöki palotában megtartatni — nemcsak a Vl-ik és felsőbb, hanem IV. gymn. osztályt végzett ifjak is fognak felvétetni. A felvé­telért folyamodók előtte való nap, d. e. 10 órakor tartoznak a püspöki irodában jelentkezni. — Megnősülni, — válaszolt komolyan Tihamér, — csak annak lehet, akinek van mire. — Nos, ami azt illeti, — szólt újra Anna asz- szony, — ha ön oly nőt venne el, kinek esetleg van mit apritnia a tejbe, aki önt elő is segíthetné pá­lyáján. — Ah asszonyom, a lányos apák ma állást kí­vánnak a kérőtől. — Tehát ne kösse ön magát leányhoz, keressen magának teljesen független özvegy asszonyt, ki szi­vével és vagyonával szabadon rendelkezik. Azt hi­szem, messze se kellene önnek mennie, a közelben is... — Oh jaj, gondolá Tihamér, — mindjárt a nya­kamba szakad. Nem asszonyom, — szólt korlátoz- aztán fenhangon, — szabadságomat mint költő nem hatom. A családi élet pedáns rendszeressége alá von magas szárnyalásomból, a gyermekek csipogása, zaja . . .- Hisz még nem bizonyos, hogy lennének, felelt Anna asszony, szemérmesen lesütve negyven tavasz látott szemeit. — Amiatt is nem pályázom vidéki körorvos­ságra, — folytatá lelkesen Tihamér — mert a min­dennapi élet prózai egyhangúsága tönkre tenné köl­tői kedélyemet, e miatt nem születtem én a házas életre. Azt természetesen jobbnak találta elhallgatni, hogy Szivessy határozott kívánságára kétszer is pá­lyázott biz ő különféle körorvosi állomásokra, de nem menvén el korteskedni a kerületbe, mást választottak meg mindannyira. Az utolsó pohár pezsgőt tajtékozva önté Anna asszony a saját és a doktor poharába, egyúttal hatá­rozottabb alakba öntvén saját kívánságát is metyet nem kevésbé pezsgő s megújult szivecskéje sugallt neki. Tihamér, — szólt a doktor mellé ülve a pamlagra és kezét megfogva, —■ elhunyt szegény férjem igen boldognak mondotta magát oldalam mel­lett. Azóta is hányán eserigtek kezemért, múltkor is a szomszédból. Altmann a rézöntő . . . S ön visszautassá ? — kérdé Tihamér, sejtve, — ISyíiri konyhakerti és gyümölesltiúl- litás. Az országos kiállítási bizottság f. évi julius hó 5—12-ig nyári konyhakerti és gyíimölcskiállitást rendez, melyen mindennemű konyhakerti termény és nyári gyümölcs kiállítható. A kisebb termelők buz­dítására összesen 1000 franknyi jutalom tűzetett ki ; ezenkívül a jelesebb kiállítók részére díszoklevelek és bronzérmek fognak kiadatni. Egy négyzet méternyi tér dija 1 frt. A bejelentés határideje junius hó 20 ig terjed. A bejelentett termények julius hó 4-ig kül­dendők be. Bejelentő ivek az országos kiállítási bi­zottságnál kaphatók ; ugyanezekkel és a kiállításra vonatkozó részletesebb felvilágosításokkal Molnár Ist­ván, a budai vinczellérképezde igazgatója, mint cso­portbiztos, is készséggel szolgál az érdeklődőknek. Tudnivaló. Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szenved. Ezen betegség jelentéktelen gyomorbajjal kezdődik, ha azonban elhanyagoltaik, kiterjed az egész testre, megtámadja a veséket, a májat, a mell mirigyeit, szóval az egész mirigy rend­szert, elannyira, hogy az általa meglepett valóban szomorú vég­zetnek van kitéve, mígnem végre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegséget igen gyakran más betegségekkel tévesztik össze, de ha az olvasó az alább következő kérdéseket intézi magához, akkor képes leend megítélhetni, ha vájjon szenved-e ö ilyen baj­ban vagy sem. — Érzek-e én étkezés után gyomornyomást, fáj­dalmat vagy légzési nehézséget? Nem lep-e meg bizonyos tompa, nyomasztó érzés, álmosságtól kisérve? Nem-e sárgásak a sze­meim? Nem-e gyülemlik reggelre az inyen és fogakon sűrű ra­gadós nyák, rossz szájíz kíséretében? A nyelv bevonva? Nincs-e a jobb oldal felfúvódva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem szédülök-e el, ha fekvőhelyzetből hirtelen felegyenesedem ? A húgy kiválasztás csekély és sötét szinti-e ? s rövid állás után nem hagy-e ülledéket maga után ? Nem poshad-e meg az étel a gyomorban mindjárt az evés után. s nem keletlrezik-e puffadás és íölböfögés ? Nincseu-e gyakori szívdobogásom ? Ezen különböző kórtünetek jóllehet nem lépnek mind egyszerre fel, de a beteg egymásután szenved azokban, azon mérvben, a mint a borzasztó betegség előbbre halad. Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később ki­köpések követnek. A kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszkos barna szint ölt, s a kezeket s lábakat hideg tapadós iz­zadság borítja. A máj és vesék ama kóros állapotának előbbre haladtával csúzos fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógy­kezelés már teljesen sikertelen. Ezen baj emésztelenségből vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalmas gyógyszer bevételével elháríthatunk, ha azt mindjárt a kór fel­léptének kezdetén alnalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt legelső fellépésekor helyesen hezeltessék, miután ekkor még egy kis adag gyógyszer is elegendő a baj or­voslására; sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerrel még akkor is mindaddig fel nem kel­lene hagyni, mig á baj legkisebb nyoma is el nem tűnt. mig az étvágya ismét vissza nem tért, s az emésztési szervezet ismét, tö- kéletesenen helyre nincs állítva. — Ezen betegség ellen a leg­biztosabb s leghatósabb szer elvitázhatlanul a „Shäker-kivonat,“ növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak min­degyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában tá­madja meg, s azt gyökerestől kiirtja a testből. Oly egyéneknek, kik dugulásban szenvednek a „Seigel- féle hashajtó labdacsokra“ van szükségük, a „Shaker kivonattal“ kapcsolatban. A Seigeldele hashajtó labda- csoli meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést, megszabaditnak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkellemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ezekkel egy kí­sérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s minden legkisobb fájdalom előidézése nél­kül hat. Ára egy palaczk „Sbáker-féle kivonatnak,“ 1 frt 25 kr., 1 doboz „Seigehféle hashajtó labdacsoknak“ 50 kr. — Magyarországi főraktár: Budapest, Török .lózszef gyógy­szertára Király-utcza 12. Yácz: Irgaluiasreud gyógy­szer tóra. hogy hova vágyna e ezélzás. Ah; asszonyom, ily kegyetlenség önmaga iránt. Ön egy rézöntőt megér­demel pedig . . . — Visszautasítottam, — felelt szemérmesen An­na, — mert már nagy gyerekei vannak. S azonkívül én többre vágyom, azt akarnám, hogy doktorné le­gyek. — Segítse isten rája, — mondá komolyan Tiha­mér („de ne az én rovásomra!“ gondolá utána még komolyabban.) — Ab, hát ön is úgy akarja, — szólt hirtelen a bájos özvegy, — tehát ön nem vonakodik, hisz tudtam én, hogy meg fog érteni, ah, — folytatá oly sóhajjal, mely egy mázsás követ meglibbentett volna, — mi igen boldogok leszünk, ha — (s mig a nagy szót ki mondá, eltakarta szemeit kövér kezével) ha — te is úgy akarod. Tihamér meg volt semmisülve. Ily nagy menykő — boldogság egész váratlanul csapott le árva fejére. Azonban mégis összeszedve magát, föl akart kelni a pamlagról, hogy némi távolság keletkezzék közte és a bájos negyvenes között. Anna asszony azonban visszatartotta. — Hová? — kérdé rövidén. — Kissé hűvös van idebenn, — felelt Tihamér, — kályhára tennék. — Forró sziveknek nincs szükségük külső me­legre, válaszolt a forró hölgy s visszatartotta áldo­zatát. Tihamér visszarogyott a pamlagra érezve, hogy veszve van. E válságos pillanatban hangos kopogás hallat­szott az ajtón s Anna asszony ijedten ugrott föl. — Szabad ! — kiáltá Tihamér, oly harsány han­gon mint eddig még soha. „Ha mindjárt uzsorás hi­telező is“ — gondolá, — „e perezben mentő angya­lé m.u A szobába Szivessy lépett be, Anna asszony za­vartan kotródott el. Barátom kiáltá Tihamér, Szivessy nyakába ugorva, — — életemet mentetted meg. E szörnyű asszony hatalmába ejtett, pár pereznyi késedelem s végem van, meg vagyok halva. N y i 11 -1 é r. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetlen kedves Ilka leányunk folyó hó 16-iki végtisztessége alkalmával jelenlétükben nyilvánuló részvétükkel igyekeztek enyhíteni szomorúságunkat, hálás küszönetünket. Váez. 1885. június 18-án. [Jeszenczky István és neje. Három krajczárral, naponkint eszközölni lehet testünknek alapos tisz­togatását és ez által egy egész sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek a táplálkozás s emésztés ren­des menetének megzavarodásából (székrekedés, gyo­mor-, máj-, és epebajok, aranyeres bántalmak, vérto­lulás étvágy-hiány, stb.) erednek. Brandt R. gyógy­szerész svájezi labdacsait értjük e tisztító eszköz alatt, melyből egy dobozzal 70 krért kaphatni a gyógyszertárakban. Megfigyelendő, hogy a doboz czim- Iapján rajta van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. Jó házi koszt, A főutezai 83. sz. száméi Erdőssy-féle házban jutányos áron, igen jó házi kosztot kaphatni. Bővebb értesítés ugyanott. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : VARÁZSÉJI GUSZTÁV. Hirdetmény. 4182/1885. Melynélfogva Vácz város tanácsa, mint iparhatóság részéről közhírré tétetik, miszerint Endl Adolf műépítész váczi gyár- és fürdőtulajdo­nosnak a váczi dunából a Piufsich-féle ház és Szt.- Ferencz rendi zárda közt átvonuló úgynevezett du- naközön, Szt.-Ferenczrendiek terén, Kórház-utczán, 0-templom téren és Kert-utczán át a kert-utezai 219—220. népsorszámú gyár- és fürdőtelepig építendő vízvezetékre vonatkozó építési engedély megadása iránti kérelmi ügyében helyszíni tárgyalás rendelte­tett el, s ennek foganatosítására határnapul folyó évi július hó 8-ik és következő napjainak dél­előtti 9 órája tűzetett ki a helyszínére (Vácz Pi- ut'sich-féle dunaparti házszöglet) Minélfogva figyelemmel az 1884. évi 17. t. ez. 27. §-ára és az ideiglenes hajó-malmi rendszabály 24—25. §§-aira, mindazok, a kiknek az említett víz­vezeték építése ellen netán kifogásaik vagy észrevé­teleik volnának, azon figyelmeztetéssel hivatnak meg a tárgyaláshoz, miszerint netáni észrevételeiket vagy kifogásaikat személyesen vagy megbizott által a tárgyalás kezdetén vagyis folyó évi július hó 8-án d. e. 9. órakor a helyszínén szóval vagy Írásban annyival is inkább érvényesíteni el ne mulaszszák, mint hogy későbben beadott felszólamlások figye­lembe vétetni nem fognak, s érdemleges határozat a felmerülendő adatokhoz képest fog hozatni. Kelt Vácz város tanácsülésében 1885. június hó 18-án. Regele Károly s. k. Réty Ignácz s. k. jegyző. polgármester. — Hát mit akart „öreg anyám ?“ — kérdé Szi­vessy derült mosolylyal. — Hogy nőül vegyem. — S elveszed ? — kérdé tovább amaz. — Minő gondolat! Én a költő, ki ép tegnap fe­jeztem be kötetemet s ott vár az asztalon kiadóra, hogy nevemet megörökítse, — egy szappanfőző öz­vegyét. . . Szivessy ezalatt az asztalhoz lépett s mig Ti­hamér lelkesülten szavalt, ő a verskötet kéziratát a kályhába dobta. — Az istenért, mit tettél ? — kiáltott a költő kétségbeesve. — Megmentettelek, — válaszolt barátja. — Ideje már, hogy hátat fordíts a versírásnak, mert külön­ben „öreg anyám“ házi szappant főz belőled. Láthatod, hová vezetett a versírás, s én nem vagyok minden perezben kéznél, hogy épen a válságos pilla­natok előtt toppantsak be.- De hát mi lesz akkor belőlem ? — kérdé Ti­hamér bámulva. — Körorvos Tarhonya — Berkeszen, — felelt Szivessy mosolyogva. — Tegnap tértem vissza on­nan, hova utólagos beleegyezésedet remélve pályáz­tam nevedben, (összes okmányaid még a múltkori pályázatról nálam maradtak,) korteskedtem javadra s tegnap meg is választottak téged. Menj elfoglalni állomásodat. — Soha ! A szent költészetet . . . — Behívjam „öreg anyámat?“ A szappanos utódja akarsz lenni? Tihamér megrázkódott. — Igazad van ; ha itt maradnék, az lenne a vége. De hisz ott a falusi magányban is lehet a mú­zsának áldoznom . . . — S betegeidet elhanyagolnod, hogy végre el­csapjanak. Válaszsz, ragy orvos vagy költő és szap­panos. Ha az előbbi, akkor este utazol Tarhonya — Berkeszre .... S Tihamér este elutazott Berkeszre, de Anna asszony nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents