Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-05-25 / 21. szám

gondolatát, azt hisszük igy választva — elte­kintve a politikai elvektől, melyekre mi praeju- diciumot nem gyakorolhatunk, jól fogtuk fel azon kötelességet, mely legszentebb jogunk, mely a közel jövőben cselekvésre hiv. Szerelem legyen a te osillagod! Oh ! hát ne sírj, hogy ezen a világon Mindig legyőzi a gaz a nemest; Hogy ébredés lesz bármily fényes álom, S fönséges, a kicsinynyel jár vegyest. Az a sugár hull áldott szép fejedre, Mely egy sötét rab lánczain ragyog — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szép, fiatal vagy, nagy szépségeidnek Tüntetve tapsol, hódol mindenik — Eseményt képez a ruhád szabása, Modern csodák tündöklő szemeid. Sok gyönge fő megszédül ily magasban, Te egy mosolyra alig méltatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod I Szinmű az élet, önzés és szeszélynek Jut benne gyakran leghosszabb szerep; Rossz, régi naptár, mely borult időt hoz, Mikor talán legszebbet emleget.^ Oly bolt, amelyben mindazt, a mi ócska, Jó drága áron, újként kaphatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! S örvény az élet, sokszor ott veszélyes, Hol tiszta árján a menny tükrözött: Vidék, mit nem csak őszi éjszakákon Vesznek körül zord, beteges ködök. Hát volna lelked elsuhanni hagyni Azt az egy-két verőfényes napot? . . . Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Hagyd, hadd rohanjon, zúgjon el körötted, A létért küzdő elbutult tömeg; Szent homlokod se tárd ki már azoknak, Akik irigyen dobtak rá követ. Hogy a te érző szivedet megértsék, Oh 1 ők nem tudnak lenni oly nagyok — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod ! Szeress te csak, és zajtalan magányod Dallal, tavaszszal még benépesül, Szeress te csak 1 és bánátid kelyhébe Majd okveíetlen szinbor is vegyül. Szeress te csak s vidám lészsz, mint a hajnal. Melytől pirosán csillog ablakod — Soh’se törődjél édes a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szeress te csak : lásd, sorsunk oly hasonló — Engem sem ért meg senki, senki sem; S ha hideg elmém tán meg is nyugodnék’ Nem nyughatik meg lázongó szivem . . . Szeress te csak, 8 a hogy nevednek élek, Ha kell, e névért még meg is halok — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelmem legyen a te csillagod 1 (Eger). Werner Gyula. A ozigánynők jóstehetségéről. (Ismertetés). „Mig a magyar czigány-legény hegedűjével ragad el és gyönyörködtet bennünket, addig a magyar czi- gány asszonyok csodálatraméltó jós- és eltaláló­tehetségükkel ejtenek bennünket bá­mulatba!“ . . . . így vevém e szavakat magyaror­szági útjáról hazatért drága barátnőnk: Mme Ádám Juliskának*) népünkről tett nyilatkozataiból, s midőn mai elmélkedésem tárgyául e kérdést választanám : „kérem szokott, drága figyelmüket!“ — a mint tiszte- lete8 uram mondaná. A czigánynőknek általában tulajdonított két te­hetség egyike: — az el találó-tehetség manapság különösen kultiválva van, (mondhatnám: kultusa van neki !) s egészen szalonképessé lön a spiritisták és ellenfeleik mutatványai- és irataiban, azzal a különb­séggel azonban, hogy a paloták termeiben és a szín­padokon bemutatott eltaláló-tehetség kevesebb ér­tékű, — mert k ö n y e b b utón történő dolog, mint a ozigánynők ebbeli tudománya, mivel bogy a spiritista- féle urak a homlok és szem vizsgálatából „olvasnak,“ mely helyeken csakugyan természetes és alig titkol­ható kifejezései vannak az érzelmek, indulatok és gon­dolatoknak ; — mig ellenben a czigáriynő az ember­nek puszta — tenyeréből olvassa ki a jövőt, mely *) Nevezettnek a budapesti törvényszéknél folyó egy peré­ben neve és aláírása ismételve Juliskának van irvil helyen pedig szép 'kevés anyagot és jelet találhat combinátióihoz ! Nem akarok azonban e tárgynál időzni, s meg­hagyom az eltaláló-tehetség bámulóit (úgy a spiritis­ták, mint a czigánynőkkel szemben!) azon bitben, hogy ez valami természet fölötti utón történik, — (holott érthető kulcsot adnak ahhoz: az ész-gyakor- latokbani ügyesség- és a czigánynő ravaszságában fekvő előleges kérdezősködés és helyzet-ismeretek 1) most csak a jós-tehetségről óhajtok szólani, — mint a mely dolog az idézendő és bámulatot ér­demlő példák, 8 történetileg ismert betelj esülések folytán valóban csodálatot kelt bennünk egy részről, — más oldalról, mint részben magyar- vonatko­zású dolog s főleg a mi czigánynőink által űzött fog­lalkozás különösen is érdekelhet bennünket ! De érdekelhet egyébképen is! hisz a szó szoros értelmében is a legnagyobb érdekkel kuta­tott dolog mindenha a jövendő tudása, — vagy kitu­dása utáni vágy volt! Erre költé pénzét az ó-kor nyers hadviselőitől kezdve a mai kor szelíd lelkű sze­relmeséig ezer — s ezer ember, — ezel foglalkoztak — mint tudjuk: hivatalosan, — (s mint láttuk: hivatottan is!) — az ó-kori Oráculumok és Jósok a bibliai álomfejtők és Próféták, — a magyar mytho- lógia egyik Táltosa, — más népeknél az idő- és csil­lagjósok, kiknek kimondásait olyan bizalommal tisz telték meg a régi kor emberei, úgy valamint a görög nem indult háborúra, ha a Delfi jósnő rósz eredményt jósolt meg, — valamit Saul királyt megfélemlité az eudori boszorkány üzenete, — ép úgy minden na­gyobb vállalatra határozott irányítással szolgált a pa­pok jóslása, annyira, hogy Reclus történész akként jel­lemző ama kort, miszerint ott nem a főnökök, hanem a papok, (kik a madárrepülés és csillaghullásból jó­soltak) tartották kezükben az országok sorsát, mert egy nekik nem tetszős vagy érdekeikkel ellenkező vál­lalatot mindig meghiúsítani bírtak elijesztő jóslá­saikkal 1 No de e kor már letűnt, s ma már „j ó b ló­pap o t“ nem ismerünk azon egyen kívül, mely“ az ablakközökbe akasztott kis házacskákból ki-kibuvik esős idő közeledtére, —hanem azért a jövendölés tudás- báni hit még mindig erősen tartja magát s hódolókat szerez, — mint alább látandjuk; — a hiszékeny nép kunyhóitól kezdve a hatalmas királyok palotájáig — mindenütt 1 — No! ha ily hatalmas erő van e dolog­ban, — (mert egy hosszú élet csak erőn ala­pulhat !) érdemes lesz vele egy kissé bővebben is fog­lalkozni ! Czigánynőinknek jóslási tehetsége a milyen na­gyon ismert és a milyen általánosan tudott dolog, — ép oly kevéssé vau méltatva irodalmilag, a czigányokról szóló müvekben csak egyszerűen meg­említve van, mindazonáltal] a jóslási tehetségnek két­ségtelen elismerését mutatja az, hogy ezen vonást a czigányokról szóló olyan müvek is felemlíteni való­nak tartották, — (habár csak néhány szóval is,) — melyek nem általános czigány-anthológiák, hanem el­vont szakmunkák, — pl. Lisztnek a czigány zenéről szóló munkája előszava, Szász Bélának a czigány iro­dalomról adott ismertetései, Hunfalvy Magyarország népei s Tissótnak rajza, — melyek mindenike meg­említi, — a czigánydalok pedig több változatban meg is zengik a „j ó s o 1 g a t á s t.“ Hogy a czigánynők által űzött jövendő mondás­nak igaz hívői vannak, legjobban mutatják azon meg­jegyzések, melyeket a jósolással megkínált, de húzó­dozó urinők ajkairól lestünk el, kik ugyanis nem azon okból vonakodnak maguknak jósoltatni, mintha rés- telnék a czigánynővel való szóbaállást, hanem azért, mert — mint mondák: — „félnek a netáni rósz, sötét jövőt jósló hírmondást megtudni!“ . . . Nos fél-e az ember az olyan hírtől, melynek alaposságában nem hisz ? 1 . . Valamint azonban minden Demosthenesnél szeb­ben beszól a „tét ti“ — ép úgy minden bizonyitga- tásnál erősebb érv, — a már megtörtént eset a bei­gazolható, példa, s igy szóljanak a czigányjóslatok meghihetősége mellett azoknak kiválóbb esetei. Nemde nevetségesnek tűnő állításnak tetszenék az bárki előtt, ha egy 2—3 milliót érő és einem ide­geníthető vagyonnal bíró egyénnek azt mondanák hogy óhhalállal fog meghalni! . . Nevetségesnek ta­lálta tehát a két év előtt elhunyt kitűnő főur és ná- bob: Gróf Károlyi István is azt, midőn, — úgy 10. óv előtt a fóthi parkba bevetődött czigányasszony azt mondá neki hogy éhen fog meghalni! . . . . . A jelenlevő fiatal grófok is segítettek az öreg urnák nevetni, s ime — tiz évre rá az öreg gróf olyan be­tegséget kap, hogy nem bírt semmi ételt bevenni, s még mesterséges utón sem tudták eléggé táplálni, s meg is halt emiatt elgyengülésben, szomorúan juttatva eszünkbe a czigánynő jóslatát! Egy másik jelesünk: a kitűnő jodtudor 03 curia bíró: Suhajdának szintén azt jósolá egy czigánynő, hogy olyan dolog okozandja halálát, a mely nem illik össze az ő komoly foglalkozásával! . . . A csakugyan komoly dolgokkal foglalkozó férfiú el is feledte már a félig is alig érthető jóslatot, de idők múltával a kitűnő biró egyszer oly rendkívüli nagyon és hirtelen nevetett hogy e közben megharapta a nyelvét; miből rák-baj lön s korai halálát egyenesen e végzetes nevetés okozta! Van azonban örvendetesebb példa is a betelje­sült czigány jóslatra, minő Jókaink esete, a kin hogy mi által teljesült be a 10 éves korában hallott azon jóslat, miszerint: „Nem lesz király — mégis hódit ni fog, s otthon lesz a palotában is,“ — nem szüksé­ges bővebben magyaráznunk! Ezer példája volna még felhozható a magyar országban beteljesült jóslásoknak, — mivel azonban még külföldi példákra is akarunk hivatkozni, átlépünk szép hazánk határain, először a mi czigánynőinkkel legközelebbi rokon fajnak az oláh országi czigánynők egy érdekes jövendölését említjük fel. — A román királynőről szól a rege, kinek szokott sétái közben s oda utazása idejében még, azt jósolá egy czigánynő hogy: „Nemcsak m i kaptunk egy drága gyöngyöt benned, — de te is küldesz majd innét hazádba drága gyöngyöket.“ A királynő eleinte csak hí­zelgő hálálkodásnak vette e beszédet, midőn azonban évek múlva megjelent igazán gyöngyöt érő irodalmi munkája, — társalkodónője figyelmezteté őt a czigánynő jóslatára, kinek most — valljuk be! — a „Főv. Lapok“ olvasói is — akik nem egyszer gyönyörködtek már Carmen Sylvia tollában! — igazat fognak adni! A királynőknek való jövendelésnek egy olyan esetét is ismerjük, melynek beteljesülésén nekünk ma­gyaroknak — különös okunk van örülni! — Az 1850-es évek elején három fiatal lányka csevegett Bajor or­szág egy parkjában, midőn czigány asszony toppan eléjük, 8 jövendőmondását ajánlva fel, azt jósolá hogy a három testvér közül, — kik különben csak egy her- czegi ház szülöttei valának, — az egyik: uralkodó- herczegnó, a második királyné, — a harmadik egy hatalmas birodalom császár-királynéja leend I Nem lévén a herczeguők képzelődök, azt hitték hogy sze­rényebb körükben egész lehetetlen a jóslat megvaló­sulása s ime, rövid 5—6 év valóra változtató a czi­gánynő jóslatát, mert a három nővér közül: Helen Thurs Tazis uraik, herczegnek, — Mária a két Szi­cília királyának, — Erzsébet pedig ami kirá­lyunknak lön nejévé! . . Mint Jókai a Nemzet tavali egyik tárczájában leírta, ugyancsak Erzsébet királynőnek, — kit hiában gyógyitának testi gyengesége ellen, — újra csak egy czigánynő jósolá meg hogy az ő gyógyszerét a sza­badban találja meg, de kora reggel keresse ! Ezért tehát, — magyarázá koszorúsunk — ne irigyeljétek a királyné korai utait, lovaglásait, mert az a fü a gyep az a lég, az ő orvosai . . . Le Normand jósnő, aki Sándor czárnak egész jövendő sorsát előírta és — ami feltűnőbb, — Jozefin császárnénak akkor jövendölte meg hogy férje el­fogja hagyni amikor I. Napoleon még a legnagyobb szeretettel csüngött rajta, — szintén a czigánynő egy szerű sorsából emelkedett magasra, s jóslásai- és Na­póleonnak előre megmondott vesztései felett maga a nagy hadvezér bámulva kiálta fel: — „De hát — az égszerelmére 1 honnan tudja mindezt 1 ?“ Ha felemlítem még hogy Mária Antoinette szo­morú végét egy czigánynő szinte előre megjósolá be­zárhatom ismertetésemet azon két állítással, miszerint a történetileg feljegyzett beteljesülések a czigánynők jósolási tehetségének legkétségtelenebb bizonyítékai, a jóslási erőt pedig a keleti fajoknál kifejlett erős, költői hevülésü képzelődés és éles megfigyelés ossz munkája adja meg! Nem kell tehát úgy lenézni azokat a m i szegény czigánynőinket, ha mindjárt nem olyan szépek is, mint a kerepes-uti „Czigány Panna!“ Futó Ferencz. _________ Helyi hírek. = ZAhz16 Hzentelé». A helybeli ipar társulat zászló szentelési ünnepélye junius hó 8-án d. e. 10 órakor fog megtartatni a Székesegyházban. Közönsé­günk a mily élénk érdeklődést tanúsított a zászló ügye iránt s az adakozás lehetővé tette az ipartársu­latnak, hogy egy diszea zászló alá sorakozhat, remél­jük hogy oly érdeklődést fog mutatni a zászló szente- lési ünnepély iránt is, melynek részletes programmját jövő számunkban fogjuk közölni. p= Szentkirályi Albert kerületünk ellenzéki képviselő jelöltje ma délelőt */» H órakor tartja

Next

/
Thumbnails
Contents