Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-05-25 / 21. szám
gondolatát, azt hisszük igy választva — eltekintve a politikai elvektől, melyekre mi praeju- diciumot nem gyakorolhatunk, jól fogtuk fel azon kötelességet, mely legszentebb jogunk, mely a közel jövőben cselekvésre hiv. Szerelem legyen a te osillagod! Oh ! hát ne sírj, hogy ezen a világon Mindig legyőzi a gaz a nemest; Hogy ébredés lesz bármily fényes álom, S fönséges, a kicsinynyel jár vegyest. Az a sugár hull áldott szép fejedre, Mely egy sötét rab lánczain ragyog — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szép, fiatal vagy, nagy szépségeidnek Tüntetve tapsol, hódol mindenik — Eseményt képez a ruhád szabása, Modern csodák tündöklő szemeid. Sok gyönge fő megszédül ily magasban, Te egy mosolyra alig méltatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod I Szinmű az élet, önzés és szeszélynek Jut benne gyakran leghosszabb szerep; Rossz, régi naptár, mely borult időt hoz, Mikor talán legszebbet emleget.^ Oly bolt, amelyben mindazt, a mi ócska, Jó drága áron, újként kaphatod — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! S örvény az élet, sokszor ott veszélyes, Hol tiszta árján a menny tükrözött: Vidék, mit nem csak őszi éjszakákon Vesznek körül zord, beteges ködök. Hát volna lelked elsuhanni hagyni Azt az egy-két verőfényes napot? . . . Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Hagyd, hadd rohanjon, zúgjon el körötted, A létért küzdő elbutult tömeg; Szent homlokod se tárd ki már azoknak, Akik irigyen dobtak rá követ. Hogy a te érző szivedet megértsék, Oh 1 ők nem tudnak lenni oly nagyok — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelem legyen a te csillagod ! Szeress te csak, és zajtalan magányod Dallal, tavaszszal még benépesül, Szeress te csak 1 és bánátid kelyhébe Majd okveíetlen szinbor is vegyül. Szeress te csak s vidám lészsz, mint a hajnal. Melytől pirosán csillog ablakod — Soh’se törődjél édes a világgal, Szerelem legyen a te csillagod! Szeress te csak : lásd, sorsunk oly hasonló — Engem sem ért meg senki, senki sem; S ha hideg elmém tán meg is nyugodnék’ Nem nyughatik meg lázongó szivem . . . Szeress te csak, 8 a hogy nevednek élek, Ha kell, e névért még meg is halok — Soh’se törődjél édes, a világgal, Szerelmem legyen a te csillagod 1 (Eger). Werner Gyula. A ozigánynők jóstehetségéről. (Ismertetés). „Mig a magyar czigány-legény hegedűjével ragad el és gyönyörködtet bennünket, addig a magyar czi- gány asszonyok csodálatraméltó jós- és eltalálótehetségükkel ejtenek bennünket bámulatba!“ . . . . így vevém e szavakat magyarországi útjáról hazatért drága barátnőnk: Mme Ádám Juliskának*) népünkről tett nyilatkozataiból, s midőn mai elmélkedésem tárgyául e kérdést választanám : „kérem szokott, drága figyelmüket!“ — a mint tiszte- lete8 uram mondaná. A czigánynőknek általában tulajdonított két tehetség egyike: — az el találó-tehetség manapság különösen kultiválva van, (mondhatnám: kultusa van neki !) s egészen szalonképessé lön a spiritisták és ellenfeleik mutatványai- és irataiban, azzal a különbséggel azonban, hogy a paloták termeiben és a színpadokon bemutatott eltaláló-tehetség kevesebb értékű, — mert k ö n y e b b utón történő dolog, mint a ozigánynők ebbeli tudománya, mivel bogy a spiritista- féle urak a homlok és szem vizsgálatából „olvasnak,“ mely helyeken csakugyan természetes és alig titkolható kifejezései vannak az érzelmek, indulatok és gondolatoknak ; — mig ellenben a czigáriynő az embernek puszta — tenyeréből olvassa ki a jövőt, mely *) Nevezettnek a budapesti törvényszéknél folyó egy perében neve és aláírása ismételve Juliskának van irvil helyen pedig szép 'kevés anyagot és jelet találhat combinátióihoz ! Nem akarok azonban e tárgynál időzni, s meghagyom az eltaláló-tehetség bámulóit (úgy a spiritisták, mint a czigánynőkkel szemben!) azon bitben, hogy ez valami természet fölötti utón történik, — (holott érthető kulcsot adnak ahhoz: az ész-gyakor- latokbani ügyesség- és a czigánynő ravaszságában fekvő előleges kérdezősködés és helyzet-ismeretek 1) most csak a jós-tehetségről óhajtok szólani, — mint a mely dolog az idézendő és bámulatot érdemlő példák, 8 történetileg ismert betelj esülések folytán valóban csodálatot kelt bennünk egy részről, — más oldalról, mint részben magyar- vonatkozású dolog s főleg a mi czigánynőink által űzött foglalkozás különösen is érdekelhet bennünket ! De érdekelhet egyébképen is! hisz a szó szoros értelmében is a legnagyobb érdekkel kutatott dolog mindenha a jövendő tudása, — vagy kitudása utáni vágy volt! Erre költé pénzét az ó-kor nyers hadviselőitől kezdve a mai kor szelíd lelkű szerelmeséig ezer — s ezer ember, — ezel foglalkoztak — mint tudjuk: hivatalosan, — (s mint láttuk: hivatottan is!) — az ó-kori Oráculumok és Jósok a bibliai álomfejtők és Próféták, — a magyar mytho- lógia egyik Táltosa, — más népeknél az idő- és csillagjósok, kiknek kimondásait olyan bizalommal tisz telték meg a régi kor emberei, úgy valamint a görög nem indult háborúra, ha a Delfi jósnő rósz eredményt jósolt meg, — valamit Saul királyt megfélemlité az eudori boszorkány üzenete, — ép úgy minden nagyobb vállalatra határozott irányítással szolgált a papok jóslása, annyira, hogy Reclus történész akként jellemző ama kort, miszerint ott nem a főnökök, hanem a papok, (kik a madárrepülés és csillaghullásból jósoltak) tartották kezükben az országok sorsát, mert egy nekik nem tetszős vagy érdekeikkel ellenkező vállalatot mindig meghiúsítani bírtak elijesztő jóslásaikkal 1 No de e kor már letűnt, s ma már „j ó b lópap o t“ nem ismerünk azon egyen kívül, mely“ az ablakközökbe akasztott kis házacskákból ki-kibuvik esős idő közeledtére, —hanem azért a jövendölés tudás- báni hit még mindig erősen tartja magát s hódolókat szerez, — mint alább látandjuk; — a hiszékeny nép kunyhóitól kezdve a hatalmas királyok palotájáig — mindenütt 1 — No! ha ily hatalmas erő van e dologban, — (mert egy hosszú élet csak erőn alapulhat !) érdemes lesz vele egy kissé bővebben is foglalkozni ! Czigánynőinknek jóslási tehetsége a milyen nagyon ismert és a milyen általánosan tudott dolog, — ép oly kevéssé vau méltatva irodalmilag, a czigányokról szóló müvekben csak egyszerűen megemlítve van, mindazonáltal] a jóslási tehetségnek kétségtelen elismerését mutatja az, hogy ezen vonást a czigányokról szóló olyan müvek is felemlíteni valónak tartották, — (habár csak néhány szóval is,) — melyek nem általános czigány-anthológiák, hanem elvont szakmunkák, — pl. Lisztnek a czigány zenéről szóló munkája előszava, Szász Bélának a czigány irodalomról adott ismertetései, Hunfalvy Magyarország népei s Tissótnak rajza, — melyek mindenike megemlíti, — a czigánydalok pedig több változatban meg is zengik a „j ó s o 1 g a t á s t.“ Hogy a czigánynők által űzött jövendő mondásnak igaz hívői vannak, legjobban mutatják azon megjegyzések, melyeket a jósolással megkínált, de húzódozó urinők ajkairól lestünk el, kik ugyanis nem azon okból vonakodnak maguknak jósoltatni, mintha rés- telnék a czigánynővel való szóbaállást, hanem azért, mert — mint mondák: — „félnek a netáni rósz, sötét jövőt jósló hírmondást megtudni!“ . . . Nos fél-e az ember az olyan hírtől, melynek alaposságában nem hisz ? 1 . . Valamint azonban minden Demosthenesnél szebben beszól a „tét ti“ — ép úgy minden bizonyitga- tásnál erősebb érv, — a már megtörtént eset a beigazolható, példa, s igy szóljanak a czigányjóslatok meghihetősége mellett azoknak kiválóbb esetei. Nemde nevetségesnek tűnő állításnak tetszenék az bárki előtt, ha egy 2—3 milliót érő és einem idegeníthető vagyonnal bíró egyénnek azt mondanák hogy óhhalállal fog meghalni! . . Nevetségesnek találta tehát a két év előtt elhunyt kitűnő főur és ná- bob: Gróf Károlyi István is azt, midőn, — úgy 10. óv előtt a fóthi parkba bevetődött czigányasszony azt mondá neki hogy éhen fog meghalni! . . . . . A jelenlevő fiatal grófok is segítettek az öreg urnák nevetni, s ime — tiz évre rá az öreg gróf olyan betegséget kap, hogy nem bírt semmi ételt bevenni, s még mesterséges utón sem tudták eléggé táplálni, s meg is halt emiatt elgyengülésben, szomorúan juttatva eszünkbe a czigánynő jóslatát! Egy másik jelesünk: a kitűnő jodtudor 03 curia bíró: Suhajdának szintén azt jósolá egy czigánynő, hogy olyan dolog okozandja halálát, a mely nem illik össze az ő komoly foglalkozásával! . . . A csakugyan komoly dolgokkal foglalkozó férfiú el is feledte már a félig is alig érthető jóslatot, de idők múltával a kitűnő biró egyszer oly rendkívüli nagyon és hirtelen nevetett hogy e közben megharapta a nyelvét; miből rák-baj lön s korai halálát egyenesen e végzetes nevetés okozta! Van azonban örvendetesebb példa is a beteljesült czigány jóslatra, minő Jókaink esete, a kin hogy mi által teljesült be a 10 éves korában hallott azon jóslat, miszerint: „Nem lesz király — mégis hódit ni fog, s otthon lesz a palotában is,“ — nem szükséges bővebben magyaráznunk! Ezer példája volna még felhozható a magyar országban beteljesült jóslásoknak, — mivel azonban még külföldi példákra is akarunk hivatkozni, átlépünk szép hazánk határain, először a mi czigánynőinkkel legközelebbi rokon fajnak az oláh országi czigánynők egy érdekes jövendölését említjük fel. — A román királynőről szól a rege, kinek szokott sétái közben s oda utazása idejében még, azt jósolá egy czigánynő hogy: „Nemcsak m i kaptunk egy drága gyöngyöt benned, — de te is küldesz majd innét hazádba drága gyöngyöket.“ A királynő eleinte csak hízelgő hálálkodásnak vette e beszédet, midőn azonban évek múlva megjelent igazán gyöngyöt érő irodalmi munkája, — társalkodónője figyelmezteté őt a czigánynő jóslatára, kinek most — valljuk be! — a „Főv. Lapok“ olvasói is — akik nem egyszer gyönyörködtek már Carmen Sylvia tollában! — igazat fognak adni! A királynőknek való jövendelésnek egy olyan esetét is ismerjük, melynek beteljesülésén nekünk magyaroknak — különös okunk van örülni! — Az 1850-es évek elején három fiatal lányka csevegett Bajor ország egy parkjában, midőn czigány asszony toppan eléjük, 8 jövendőmondását ajánlva fel, azt jósolá hogy a három testvér közül, — kik különben csak egy her- czegi ház szülöttei valának, — az egyik: uralkodó- herczegnó, a második királyné, — a harmadik egy hatalmas birodalom császár-királynéja leend I Nem lévén a herczeguők képzelődök, azt hitték hogy szerényebb körükben egész lehetetlen a jóslat megvalósulása s ime, rövid 5—6 év valóra változtató a czigánynő jóslatát, mert a három nővér közül: Helen Thurs Tazis uraik, herczegnek, — Mária a két Szicília királyának, — Erzsébet pedig ami királyunknak lön nejévé! . . Mint Jókai a Nemzet tavali egyik tárczájában leírta, ugyancsak Erzsébet királynőnek, — kit hiában gyógyitának testi gyengesége ellen, — újra csak egy czigánynő jósolá meg hogy az ő gyógyszerét a szabadban találja meg, de kora reggel keresse ! Ezért tehát, — magyarázá koszorúsunk — ne irigyeljétek a királyné korai utait, lovaglásait, mert az a fü a gyep az a lég, az ő orvosai . . . Le Normand jósnő, aki Sándor czárnak egész jövendő sorsát előírta és — ami feltűnőbb, — Jozefin császárnénak akkor jövendölte meg hogy férje elfogja hagyni amikor I. Napoleon még a legnagyobb szeretettel csüngött rajta, — szintén a czigánynő egy szerű sorsából emelkedett magasra, s jóslásai- és Napóleonnak előre megmondott vesztései felett maga a nagy hadvezér bámulva kiálta fel: — „De hát — az égszerelmére 1 honnan tudja mindezt 1 ?“ Ha felemlítem még hogy Mária Antoinette szomorú végét egy czigánynő szinte előre megjósolá bezárhatom ismertetésemet azon két állítással, miszerint a történetileg feljegyzett beteljesülések a czigánynők jósolási tehetségének legkétségtelenebb bizonyítékai, a jóslási erőt pedig a keleti fajoknál kifejlett erős, költői hevülésü képzelődés és éles megfigyelés ossz munkája adja meg! Nem kell tehát úgy lenézni azokat a m i szegény czigánynőinket, ha mindjárt nem olyan szépek is, mint a kerepes-uti „Czigány Panna!“ Futó Ferencz. _________ Helyi hírek. = ZAhz16 Hzentelé». A helybeli ipar társulat zászló szentelési ünnepélye junius hó 8-án d. e. 10 órakor fog megtartatni a Székesegyházban. Közönségünk a mily élénk érdeklődést tanúsított a zászló ügye iránt s az adakozás lehetővé tette az ipartársulatnak, hogy egy diszea zászló alá sorakozhat, reméljük hogy oly érdeklődést fog mutatni a zászló szente- lési ünnepély iránt is, melynek részletes programmját jövő számunkban fogjuk közölni. p= Szentkirályi Albert kerületünk ellenzéki képviselő jelöltje ma délelőt */» H órakor tartja
