Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-05-11 / 19. szám
Dr. Patrubány egy időben rendelő orvosa volt a esászárfürdőnek s saját tapasztalatait össszegyiijtve, külön füzetekben kiadta. Ezen füzetei bizonyítják, hogy a császárfürdő gyomor, máj lépbajokban, csu- zokban, bőrbetegségekben, a légzőszervek, bántalmai- ban, ideg és vérvegyületi bajokban a legsikeresebb gyógyulást eredményezte. Tekintve a császárfürdő ezen százfelé elágazó gyógyhatását, a fürdő terjedelmét, mely maga 200 szobát képes vendégek rendelkezésére bocsátani, a regényes fekvést, a fürdőben uralkodó tisztaságot s meglevő komfortot, nem lehet csodálkozni, hogy e kedves helyet évenként 800 család látogatja, mely szám azonban még mindég kevés a külföldi fürdők látogatottsága mellett, hova hazánkfiai is ezrivel hordják a bankót azért, a mit itthon, s sokkal jutányosabban megkapnának. Nagyon eljött az ideje, hogy a nagy közönség hazai fürdőinkre forditsa figyelmét s ne hordja ki a pénzt az országból, hol oly kitűnő gyógyfürdők állanak rendelkezésére, mint a budai császárfürdő, melyet régi fennállása folytán méltán nevezhetünk „hazai fürdőink öregapjának.“ Fővárosi levél. Budapest május 7. — No már igazán be kellene csukni. — Kit? — A képviselő házat. — Azt gondolnám, tán inkább a képviselőket. Ezt a párbeszédet ott hallottam a Sándor-utczának ama nevezett sarkán a hol emléktábla fogja majd az utókor számára megörökíteni: „Utas! emelj kalapot e helyen, mert itt veretett be Hermann Ottó kalapja!“ — Bizony a képviselők közül sem ártana, ha egy párat elzárnának. — Persze épen a választásokra pl. Tisza Kálmánt. Magam is a mondó vagyok, hogy a képviselőház utóbbi ülései épen nem emelték annak tekintélyét s nehány képviselőnek nagyon lemehetett az ágiója oda haza is a választó kerületében, (mint nálunk Prónaynak! ! ! !) pedig épen azt akarta elérni, hogy az emelkedjék otthon. Az igazi „hazabeszélő“ csak most dúl s olyan stílusban a milyennel „odahaza“ nem lehetne beszélni — záptojás nélkül. De hát a képviselő házzal már úgy vannak a honatyák, mint az olyan lakással, a melyből „kistaj- gerolták“ őket: úgy se fognak már sokáig benne lakni, hát nem is vigyáznak a tisztaságára, hanem őszserugdossák a falait s beköpdösik a pallóját. A választások láza annyira erőt vett a képviselőkön, hogy az kitör rajtok a képviselőházban is és sokszor botrányt idéz elő. Mindenki idegen, mindenki szorong, mindenki aggódik, még az is a kinek családi jussa van a mandátumába, meg az is, a ki már foglalót adott a kerületének. Olyan zivataros időket élünk, hogy semmit sem Mint Mózes egykor fönn a szent hegyen Az ég felé terjesztő karjait, Mig lenn a nép a harczi sikra szállt Melyet Jehova győzelemre vitt: Égy áldozá föl értünk jó Atyánk Áldott szivének minden perczeit Az ég felé tartván esdő kezét, Hogy üdvözítne minket égi hit. De rezg a prófétának szent keze, A hősi népnek lelke csüggedez, Óh jöjjetek tartsátok fel kezét, Hisz élteteknek mentő vértje ez ... . Feszül a kar ismét az ég felé .... A harczinép már ismét ébredez S az ellenek fejére szórja szét Halálnyilát a duzzadó tegez. Feléd kiálta óh e hang Dicső ! S te hallgatál, bár oly esengve kért, A hegy tövénél állsz meg szótlanul Óh nem keresve fönn dicső babért, .... Be köny ragyog a Főpásztor szemén, Feléd emelve elfáradt karát, S megérted im a hivó szent igét, És üdvözöl a nép mint Áronát. Már fönn ragyogsz az Isten szent hegyén, Hová oly hőn ölelt föl Mestered, Hogy támogasd a rég küzdő vezért, Ki minket biztos czél felé vezet. Ragyogd le ránk oh azt az üdvmosolyt, Mely ajkadról oly szép reményt lehel! Oh küldd miértünk égbe hő imád, ►Szivünk ha küzd e lét veszélyivei. lehet biztosnak vennünk, meglehet, hogy Csatár Zsigó meg Verhovay Gyula bekerülnek a képviselőházba s Tisza Kálmán, Apponyi Albert meg Irányi Dániel bácsi kimaradnak. A képviselők az utczán nem úgy iidvözlik egymást: „Hogy érzed magad?“ —hanem: „Hogy vagy — otthon?“ Igazán nem csoda, ha a képviselőházban a választások illemszabályai uralkodnak, a melyek tudvalevőleg igen kényelmes köpönyegül szolgálnak mindenféle heczcznek. Bizony magam sem bánnám, ha becsuknák a képviselőházat — csak a folyosóját hagyják nyitva. Ez még ér valamit, itt még csak megterem egy kis választási adoma vagy pletyka, — a mit igen elhinni, nem lehet, de meg lehet írni. Még az ország legkedvesebb díváját is beleke. verték a folyósó pletyka gyártói a politikába. A szegényke ugyanis a férje helyett szégyenli magát, hogy annak egyéb titulusa nincs, mint hogy — az ő férje; elhatározta hogy szerez neki más titulust, .talán, azért is, hogy aztán attól az egy titulustól könnyebben megfoszthassa. A báróné — mert a diva báróné — elment a báró érdekében egy másik báróhoz, a ki egyik pártban tekintélyes állást foglal el. — Választassák meg a férjemet; — szól a diva. — Minek választassuk meg? kérdi jámbor arcz- czal a báró. Hát képviselőnek, eszem adta! — de nehezen akarja megérteni az embert. Erre aztán a báró ur szemébe kaczagott a bárónőnek. — Hát nem elég neki, hogy a kegyed — férje? — Azt csak én elégeltem meg, ö nem. — De hát csakugyan komolyan akarja ? — Léptessék fel mert bizony isten más párttal léptettetem fel! — Tudja mit báróné, a férjét csak akkor léptethetjük fel, ha előbb magát már fel léptettük. A diva bosszúsan távozott s két hét múlva a férj más programmal csakugyan fellépett. Hogy miféle programmal, ezt tartsuk titokban, hiszen az a szegény párt nem tehet róla, hogy zászlóját az is emelgetni akarja, a kinek nincs hozzá ereje és jussa. Porzsolt Kálmán. Helyi hírek. = Boross Samu lapunk dolgozó társának sajtópere Tóth Béla szinigazgató ellen tegnap került esküdtszéki tárgyalás alá a budai Fortunában, azaz csak került volna, mert a törvényszéki elnök kijelenté az egybegyült tanuk és esküdtek előtt, hogy a vád — nem tudjuk a vádló vagy a vádló ügyvéd hanyagsága folytán-e? — a törvény szabta határidőn túl adatván be. tágyalás alá nem kerülhet. így lett aztán B o r o s s minden igazsága mellett is elmarasztalva az eljárási költségekben. A váczi tanuk nagy része önként lemondott a tanú dijakról s utazási költségek megtérítéséről. = Gyászhir. B o g á n y i József városunk veHa mint Apostol az oltár kövén Az üdvmannát kebledbe zárod el, Ha szüdbe önti égi mámorát A szent malasztot gyöngyöző kehely: Ott áll e nép is, mely most üdvözöl, A hegy tövénél lesz a kis sereg, Oly boldog ő, mint győztes Izrael. Oh halld meg őt, ha áldásért rebeg. S mig forró ajkad áldást hint reánk, Boldog szivünk oly forrón esdekel S a menny Urához küld fel hő imát Az üdvreményért harczoló kebel: Az égi jóknak bő áldásival Óh esdve kérünk áldd meg Istenünk E városnak s megyénknek Áronát, Tartsd meg Isten! tartsd meg soká nekünk. Révész István. III. — A váczi növendékpapok nevében. — Elérted hát Dicső a pályabért! Melyet az ég csak választottnak ád. Az égi Láng téged is ihletett, A kegy malasztja im ma hull reád. Az Ur keze vezet ösvényeden, Amely reménynyel tárul most eléd; Haladj, haladj a vészek zátonyán, Ne félj Jézus neve hőn áldva véd! Legyen a jegy, melyet szent zálogul Szivedbe olt a mennyei vezér, terán ügyvédje tegnap szombaton d. u. 5 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. = Zár6 ünnepély. A helybeli k. r. fő- gymnasium ifjúságának „K utlie n“ önképző köre és énekkara múlt vasárnap délután igen sikerült záró ünnepélyt rendezett. A kolostor nagy ebédlő terme zsúfolásig megtelt a legválogatottabb közön- séggel, s meg is érdemelték a működők közönségünk e szép érdeklődését, mert úgy a szavallati — mint az ének darabok teljes elismerést érdemeltek. Az ünnepély legérdekesebb pontja volt a titkári előterjesztés, mely az egylet működéséről adott felvilágosítást, ebből derült ki hogy a beérkezett pályaművek közül melyek lettek győztesek s annyit mondhatunk, hogy a nap hőse Megyery Dezső VIII. oszt. tanuló volt, ez már aztán igazán aranyos gyerek mikor az aranyokat, — egynek kivételével, melyet Gerzselyi Artur VIII. oszt. tanuló nyert — mind ő rakta zsebre. Sok szerencsét kívánunk neki hozzá, úgy látszik hogy az irodalmi téren még babérokat is fog aratni. — Az ünnepély végével Panek Ödön igazgató egy lelkes búcsúbeszédben búcsúzott el a tanítványoktól, mire a közönség egy élvezetesen eltöltött délután emlékével oszolt szét. A jelenvolt szép számú s intelligentiánk nagy részét magában foglaló közönség érdeklődéséből láthatjuk, hogy közönségünk, melynek jelenleg semmi szórakoztató, mulattató, vagy szellem élesztő alkalom nem kínálkozik, örömmel ragad meg minden alkalmat, mely egy-egy kellemes órát igér neki. Az igaz hogy a holt évadban vagyunk, dé még sem ártana ha társas életünk felelevenítésére, egyleteink vagy fiatalságunk tenne valamit. = A mérsékelt ellenzéki párt megalakulása kerületünkben. Kerületünk eddigi függetlenségi párti képviselőjének múlt vasárnap tartott beszámolója, nem elégítvén ki a választók nagy tömegét, s különben is a három évi negligentia természetes következésekép még az nap délután népes érdekezletet tartottak az elégedetlenek s a kormány párt volt híveivel egyesülve megalakiták a mérsékelt ellenzéki pártot. A jelöltségre nézve Sentkirályi Albert mácsai nagy birtokosban összpontosult a választók bizalma s kedden egy 30 tagú küldöttség által fel is kérték a jelöltség elfogadására. — Szentkirályi Albert megköszönte a beléje helyezett bizalmat s röviden kifejtve politikai álláspontját a jelöltséget elfogadta. — A küldöttség reményeit így teljesülve látván, a legnagyobb örömmel indult haza felé, hogy meghozzák a jó hirt megbízóiknak, a váczi mérsékelt ellenzéki vá lasztóknak. Ezek csütörtökön este 6 órára a „Curia“ vendéglő nagy termében egy népes értekezletet tartottak, melyen mintegy 400 személy vett részt. Az értekezlet czélját Olgyay János előadván az egybegyűlteknek, elnököt kért választani az értekezletre, mire Csávolszky József elnökké, S i p o s s 1st ván alelnökké, Olgyay János s iíj. Varázséji Gusztáv jegyzőkké választattak meg egyhangúlag. — Erre Csávolszky elnök előterjeszté az ügyek állását, s mindenek előtt azon megállapodásra juttatá az egybegyűlteket, hogy P r ó n a y megválasztatása ellen szívvel lélekkel fognak küzdeni, s mint ilyenek Prónay ellenes párttá alakultak. Megalakítván a párt szervezését vezető 100-as bizottságot, abból egy 15 tagú küldöttséget választott az értekezlet, mely tegnap ment le a fővárosba, s a mérsékelt ellenzék központi végrehajtó bizottságának erkölcsi támogaRemény nekünk a bűnnek ostromán : Hogy vár reánk az égi dics-babér. — Lobogtasd az igazság zászlaját, Melyet az átkos bűn sárral dobál; S majd zengheted: „Atyám im itten ők; Megőrizém, kiket nekem adál!“ Tekints Dicső, tekints az ég felé! Ha fölfelé hi egy szent érzemény. Lelked, mely csak magasztosért hévül Vezér legyen a tévely éjjelén; S bár fél-világ szórná is gúny-nyilát- Te zengd fűiébe a jog szent szavát; Légy Sionért Te egy új Gédeon S tipord el a pokol gonosz hadát! Nehéz a küzdelem, de győzni fogsz, Mert Péternek lángszelleme hevít; S mi Pálnak lelkét besugározá — Védpajzsod lett: szeretet és a hit. Menj, küzdj tehát dicsőn a szent ügyért A poklokon vívj győzelmes csatát; S ha arczodról a munka gyöngye hull Lecsókoljuk majd forró harmatát. — Borulj le most Te fölkent ősz vezér, Borulj le még az oltár zsámolyán, Hol várva-vár királyod és urad, Ki veled lesz a vészterhes csatán. S ha hő imád felszáll a mennybe, fel Dicső vezér akkor tekints reánk, Kiknek szivén a buzgó szent fohász Te érted ég: hogy áldjon szent Atyánk! Lévay Mihály.
