Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-05-04 / 18. szám

rányi szőllőföldjén, melyet összekuporgatott fillérjein vásárolt. Meghatóan jellemzó itt, erős akaratának nyilvá- nulása. Úgy küzd, úgy vergődik roncsolt tagjaival, mun­kája közben a meredek hegy oldalán, egyik szőllőtő- kétöl a másikig; és bizony, folyton sajgó sebeinek fájdalmától gyakran fel is jajdul szegény, — hogy még tán a kő is megindulna látásán. De ő nem tágit. Nyomorult éltének fájdalomdúlt tengerén, ön­erejéből igyekszik roncsolt sajkáján, ama jó öreg ré­vész gazda, a halál révpartjához evezni. Oda, a hol már nem fáj semmi. És már nem is lehet messze óhajtva várt cél­jához a szegény. Az eddig erős karok, már már le- hanyatlanak; az erős lélek már csak alig alig vesz erőt a test gyöngeségén. „Mindenik nap meg meg kérdi tőle : Mikor visznek ki a temetőbe?“ Szegény öreg honvéd! Szőllőskéje ott áll félig megmunkálatlanul. Hiába! Nem bírja már a munkát. Fájdalmas jajjai is gyako­ribbak ; s már már leroskad roppant keresztjének sú­lya alatt. Koldulni azonban még sem látod öt. — No és ha igy — — — ? Tán éhen hal ? ' Meg lehet. De ne, ne hagyjuk őt ! Jöjjetek! Oh jöjjetek hát ti is, hazám nemes lelkű és jó szivü fiai és leányai, szegény agg béna honvédünkhöz, s a könyörület filléreivel könnyitsetek keresztjének súlyán. „Kölcsön ád az Urnák, ki ád a szegénynek.“ Takács Lajos. Helyi hírek. — Záró ünnepély. A váczi főgymnasium if­júságának „Kútkén“ önképző-köre s énekkara ma má­jus 4-én d. u. 4 órakor záró ünnepélyt rendez, a ke­gyesrendiek nagy termében. — Műsorozat. 1. „Mo­tette.“ Schulztól. Előadja a fögymn énekkara. — 2. „A ledőlt szobor.“ Petőfi Sándortól. Szavalja Márton Ferencz VIII. oszt. tan. — 3. „Pacsirta dal.“ Men­delssohntól. Előadja a főgymn. énekkara. — 4. „Az obsitos látogatása Ferencz császárnál.“ Garay tói. Sza­valja. Pendí Pál VII. oszt. tan. — 5. „Messiás.“ Hän- deltől. Előadja a főgym. énekkara. — 6. „Gedővár asszonya.“ Kiss Józseftől. Szavallja Sztankovics László VII. oszt. tan. — 7. „Rule Brittania.“ Angol nemzeti dal. Előadja a főgymn. énekkara. — 8. „A vén kofa.“ Kútkéntől. Szavalja Homer József VII. oszt. tan. — 9. Titkári előterjesztés. Tartja: Gerzselyi Artúr VIII. oszt. tan. — 10. Pályaművek felolvasása. — 11. Al­elnöki búcsúszó. Tartja : Megyeri Dezső VIII. oszt. tan. — 12. „Vándor dal.“ Abttól. Előadja a főgymn. énekkara. = Hymen. Dr. C s á n y i János városi taná­csosunk, s lapunk belső dolgozó társa május elsején tartotta eljegyzési ünnepélyét Alberty Ferencz ur szép és kedves leányával Ilka kisasszonynyal. Szívből jövő tartós boldogságot kívánunk a boldog jegyeseknek ! — Rassovszky Mihály a káptalansörház vendég­lőse eljegyezte Boharcsik József püspöki főker­tész kedves leányát K a r o 1 i n kisasszonyt. = Báró Próiaay Gábor kerületünk orszá­gos képviselője ma d. e. tartja beszámolóját a Curia nagytermében, mely után társas ebéd lesz. Ebéd után képviselőnk Aszódra indul számos kocsi kíséretében, hol még aznap esti 6 órakor tartja beszámolóját. — Mint értesültünk báró Prónay volt választói képvise­hosszú házsor itt a Duna mentén, az a kis földszin­tes ház ott fellebb . . . A redőnyök mélyen le vannak eresztve. Mintha várnám, hogy kifognak azok nyílni . . . Álom volt, bolondság volt, — mégis olyan furcsa, most mikor végig megyek a sáros, hosszú utón, hogy csak nem nyilik ki a zöld zsalugáter . . . Az eső is elállt már, mire a piaczra értem ; a „Tragor sarkán“ most is ott sütkérezik a sok „pova- jacs“ ez a váczi lazaroni ; egész nap ácsorog és nem megy napszámba, de húsz krajczárt ha adsz neki, ki­visz egy mázsa podgyászt akár kís-váczig szívesen. Ott van az a nagy kétemeletes palota is épségben, épen úgy, mint tavaly ; egy szép fekete szemű me­nyecske ott szokta az ég csudáit bámulni — mintha szüksége lenne arra, hogy olyan messze keresse azo­kat a csillagokat, melyeknek láthatásáért csak a toi­lette tükörig kellene elfáradnia . . . Hát emitt az út felfelé a sorházhoz, a hol a nyáron olyan sokat nevettünk, Thalia istenasszonynak emelt egy primitiv deszkabódéban — milyen nagyszerűn is vette ki magát, mikor a kutyák beleugattak a „Gascognei“ áriái­ba vagy a gőzhajó füttye mondta el a bírálatot egy-egy drámai hősnő játékára, melyet a discrét publicum magá­ban tartott. Le van bontva a csarnok régen s a Du­náról jövő szél fütyörész már csak ott bűs nótákat. lőnket beszámolója alatt inzultálni akarják és ilynemű feljelentés tétetett is már a polgármester urnái, ki ismerve képviselőnk elleni elkeseredett hangulatot, jó­nak látta a kellő óvintézkedéseket megtenni. Az igaz, hogy sok ennyi becsülés egy képviselőnek! = A májusi előléptetések alkalmával a helyi honvéd-huszár ezrednél D e d e György főhad­nagy II. osztályú lovas századossá, S z u k o b János hadnagy pedig főhadnagygyá léptetettek elő. — Ugyanez alkalomból M a r o s y Károly hadbíró gya­kornok, hadnagy hadbiróvá, Nemesszeghy László hadnagy számvivőt főhadnagy számvivövé lép tette­tett elő. Gratulálunk! = A vörös-kereszt egylet vácz vidéki vá­lasztmánya múlt vasárnap tartá ez évben első választ­mányi ülését, melyen a választmány megalakult. Társ­elnökök lettek Almássy Albertné és Csávolszky József, társ alelnökök Latinovics Albinná és Gosztonyi János. Titkár Dr. Freysinger Lajos. Pénztárnok Vida Vilmos. A május 11-iki budapesti nagy gyű­lésre az egylet képviselőül a társ elnökök rándulnak le. Ezenkívül mint vendégek, Prokop Károlynó, Vad- kerty Ferenczné, Löwinger Józsefné, Hegyi Antal s Varázséji Gusztáv vesznek részt a gyűlésen. = Tüzesetek. Április 20-án (vasárnap) reg­gel 8 órakor Pataki Jánosnak a Rákóczi utczában levő 779. sz. házánál, a szobában levő takaréktüzhely- ben a háziasszony tüzet rakott, azután a szoba ajta­ját bezárván templomba ment, az akkor dühöngő szél következtében valószínűleg a heves léghuzam miatt a rozzant alkotmány kéménye (illetve csőve) a szobában összeomlott, és oly annyira eltölté ezt füsttel, hogy az ablaknyilásokon ez kitódult, a szomszédok és az esetleg arra menő Kovács András városi tűzoltó ezt észrevéve miután az ajtó be volt zárva és otthon senki sem volt, az ablakon törtek utat a bemenetelre és miután ez a fojtó füstben végre lehetővé vált, si­került a fenyegető veszélyt elháritaniok, mert jó sze­rencse hogy a takaréktűzhely körül létező lomot va­lamely véletlen szikra fel nem gyujtá. Továbbá ápri­lis 22-én (kedden) délután 3/4 2-tőkor Nagy Gál Fe- rencznek a Tabán utczában fekvő 664-ik számú házá­nál a házbeliek eltávozván hazulról, a tulajdonosnak 13 éves fia és ennek kis testvére maradtak otthon, a szomszédból 8 éves kis Mózses Mariska ellátogat­ván hozzájok, játék közben arra az ötletre jöttek, hogy jó lenne burgonyát sütni, ki is mentek a fél­szerbe, Mariska kerített burgonyát, a vendéglátó fiú pedig gyufát, aztán a félszerben levő szalmába betet­ték a krumplit a szalmát pedig meggyujtották hogy megsüljön, véletlen szerencse, hogy a megijedt gyer­mekek lármáját Almási szabó mester észrevéve, a helyszínén termett, és a tüzet eloltá mielőtt a félszer­ben felhalmozott rőzse meggyúlhatott, igy a városi nyomban megjelent tűzoltóknak már csak az eltaka­rítást kellett eszközölniök. — Xagy tiix. V.-Hartyánban tegnap reggel virradóra nagy tűz volt, mely Marossy Károly derék polgártársunk összes gazdasági épületeit és lakó házát elhamvasztotta. A kár jelentékeny és közvetlenül Gosz­tonyi János földbirtokost sújtja. — Aédhimlő oltás. Figyelmeztetjük a szü­lőket, hogy városunkban a védhimlő oltás jövő vasár­nap, vagyis folyó május hó 11-én veszi kezdetét. Az oltás a városház tanácstermében fog történni. = Öngyilkosság. Múlt április hó utolsó napjában Mészáros István helybeli lakos és egy isme­retlen vándor legény, a középvárosi temetőben fel­akasztották magukat. Irodalom és zene. = „A Budapesti Bazár“ szépirodalmi divat lapot, mely K ál lay János és Komócsy József tapintatos szerkesz­tésében jelenik meg, s úgy a divatról szóló mint szépirodalmi ré­sze kiváló gonddal és tapintattal van összeállítva, jó lélekkel ajánlhatjuk hölgyeink figyelmébe és pártolásába. Ára negyed évre csak 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest új­világ utcza 16. sz. = Irodalmi meglepetésben részesült f. é. május „Servusz!“ „Adj isten!“ „Jó napot,“ hangzik uton-utfélen fülembe, mig a „Velzer“-ig elérek; fülig sárosán érkezem be, ó de jól esik nekem ez is, vi­déki sár az, az jó vendégmarasztó vidéki sár, a mi bokán felül belepte aszfalthoz szokott czipőmet . . . Huh ! elkiáltom magamat a nagy meglepetéstől. A jó Yelzer bácsi kávéháza egész á la Paris berende­zést kapott, mióta ulólszor hallottam zúgni a dóm nagy harangját . . . Kényelmes pamlagok, székek mindenfelé és azok a művészi szép képek, „Dianna vadászata,“ Mackart után, meg a Munkácsy hires „Krisztus Pilátus előtt“ másolata, melyeket az ő saját udvari festésze (Lenes) fest számára, a kit ő tart, Ő ápol és ő látja el folytonos munkával. Ott gömbölyödik felém már Velzer bácsi, meg­kérdi, hogy mint vagyok és a Pista, a nélkül, hogy kérdezné, oda teszi a pikolót arra a „kerek asztalira melynek márványát én annyi ostoba verssel telefir­káltam esténkint akkor — régen . . . Előkeritem a Gusztit is ; jön elém mosolyogva, nagy kópé, hamarjában összeszedi a kompániát és fel- pakolózunk a kocsira és ki a „Büki sziget“-re, a hol este épen megnyitási ünnepély lesz. Mégis jó orrom volt nekem, hogy kiszálltam; elsején a magyar olvasó-közönség. „Magyar Salon“ czimmel ugyanis egy pompásan kiállított képes havi folyóirat indult meg, mely magában foglalja irodalmunk legelső kitűnőségeit. Legna­gyobb Íróink és legkitűnőbb tudósaink adtak egymásnak találkát a „Magyar Salon“ hasábjain. Jókai új regényt kezd meg „Az apja fia“ czimmel. Bűvös tollának minden varázsa benne van e rendkívül érdekes regényében, melyhez a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan sikerült illusztrácziókat. (A könyv czimlapját szintén Jókai k. a. rajzolta.) — Mikszáth Kálmán kitűnő humoristánk pompás életképeket ir „A hol a viz is vi­rágzik“ czimmel. Pulszky Ferencz az ötvös mükiállitásról ir ki- kiválóan érdekes cziklcet. — Vámbéry a mahdiltról értekezik. Szász Károly és Komócsy József verseket Írnak. — C4róf Zichy Jenő az országos kiállítás és az ipartörvény fontosságát fejtegeti. — Szemere Attila japáni útjáról ad jegyzeteket. Ezeken kívül írtak még a „Magyar Salon“-ba: Borostyám Nándor, Szana Tamás, Simonyi Zsigmond, Hevesi József, Hanusz István és Hi- dasy Pál. — Serly Lajos-tól a népszínház karnagyától csinos kis zenemüvet közöl a „Magyar Salon.“ — Van benne továbbá bő irodalmi szemle is. — A füzeiét 30-nál több eredeti illustráczió díszíti. — Jankó János humorisztikus ónjával is találkozik itt az olvasó. — Mikszáth Kálmán arczképét Paczka Ferencz kitűnő festőnk készité el. — Szemléi’ Mihály-tól nagy választási képet látunk. — Dörre Tivadar pedig Mikszáth novelláját illustrálja — Az apróbb rovatok is igen érdekesek. A „Magyar Salon“ kö­zöl divattudósitást is, valamint az újabb találmányokról sem fe­ledkezik meg. — Egyszóval a „Magyar Salon“ tartalma a legvál­tozatosabb és legérdekesebb és mi a legmelegebben ajánlhatjuk e gyönyörű vállalatot olvasó közönségünk figyelmébe. — Az előfizetési ár : negyedévre 1 frt 75 kr. Egyes füzet ára 60 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII. kerepesi-ut 13. sz. = U.j zenemüvek. Táborszky és Parsch nemzeti zene- mükereskedésében megjelentek „Szegedy Polgárőrségi csárdás“ szövegét irta Posa Lajos zenéjét szerzé Dankó István szegedi népszinész zongorára alkalmazta Moor Manó. Ára 1 frt. — „l*re- eiosa“ polkamazur ifj Farbach Fülöptől. Ára 75 kr. = „Vörösmarty összes munkái“ ból a 3 — 4-ik füzet is megjelent Mehner Vilmos kizárólagos joggal biró kiadó­nál. A diszes kiállítású füzetek ára 35 kr. az egész mii 8 kötet­ből fog állani s minden kötet 8 füzetből. Vörösmarty müveiből ez lesz az első teljes kiadás, mert a pótkötet s a költő halála után talált kiadatlan versek is fel fognak öleltetni e műben. Ajánl­juk olvasóink figyelmébe, e nagyon is pártolásra érdemes vállala­tot. A füzetek megszerezhetők Váczon is Deutsch Mórnál Nyilt-tér. *) A bizalom megtenné jutalmát. Fischer herzfeldi tanító Mecklemb. Schwerinben már rég­óta gyomorbajban, étvágytalanság, emésztési zavarok, altesti fájdalmak stb. szenvedvén, meghozatta magának az e lapokban is már többször hirdetett dr. Liebaut-féle füzetet, melynek czime „A regeneráló gyógymód stb.“ (30 kron Lampel Róbert könyv- kereskedésében kapható) s híven követte az abban foglalt utasí­tásokat. Nehány hét múlva ezt Írja: „Egészségem határozottan javult, emésztésem rendes, ét­vágyam igen jó s jóizüen alszom. Tiszteletem mellett fogadja hálás köszönetemet. Fischer.“ Nyilatkozat. Folyó hó 1-én délután négy óra körül Álén és Adrienne gyermekeim a cseléd kíséretében a Rostet- ter-féle ezukrászdában voltak, hol — a cseléd állítása szerint — egy jelenlévő barna szakállas úri egyén nyájas kérdésére, vajon kinek a gyermekei ezek, Ros- tetterné asszonyság, valószínűleg nem sejtve, hogy a cseléd németül is ért, azon felvilágosítással szolgált volna : „Sie haben Mutter, aber kein Vater“ stb. — szóval oly megjegyzéseket tőn, mintha én nőmmel nem lennék megesküdve. Miután nevezett Rostetterné asszonyság kérdőre vonatása alkalmával a fentebbieket, határozott taga­dásba vette, nekem pedig nincs okom hinni, hogy a cseléd állítását az ujjaiból szopta, — ezennel teljes tisztelettel felhívom ama jelenvolt ismeretlen úri egyént legyen szives engem a valódi tényállásról érte­síteni, hogy esetleg az ily gonoszindulatú, aljas rágalom — illetőleg becsület­sértő utczai pletykakofáik odás elle­nében, a törvényes és fenvitő eljárást haladéktalanul megindíthassam ! Tóth (Szirontai) Artur. *) E rovatban közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos: Ifj. VARAZSÉJ I GUSZTÁV. úgyis régen mulattam, rám fér egy kicsit, gondolom magamban — — A fiakker egy párszor majd beleforditott a sárba, részeg volt az istenadta, mint a csap, a két „Rosi- nante“ a kőhíd felé már majdnem felmondta a szol­gálatot, de hála, hogy Váczon annyi a templom és közel van az isten, nem történt semmi bajunk s ép­kézláb érkeztünk a szigetre . . . Ott is kellett még egy kicsit sóhajtani, a kugli melletti malomkő-asztal, meg a kikötőnél áldozva a múltak emlékének, hanem aztán oda se neki. A “pet- róleum“-banda ráhúzta, hogy „ . . . Gyöngyház — ha leszakad, lesz más . . . “ és neki álltunk a mu­latságnak, táncznak, hogy csakúgy hangzott belé a bűbájos dunaparti táj . . . Guszti a chapeau basval kezében oly grandez- zával rendezte a quadrillokat, akár a franczia nagy­követ bálján és azt hittük, hogy nekünk Rácz Pali se muzsikált soha szebben, mint az a foltos könyökű gyöpre eresztett prímás . . . Még másnap is jó kedvem volt egészen Rákosig, csak itt szomorodtam el ismét ... a vidékről hozott aranyos jókedvre mint sötét felhő nehezedett az a sok füst, a mint fővárosi gyárak kéményei pöfékeltek az érkező vonat elé . . . Koldus diák.

Next

/
Thumbnails
Contents