Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-05-04 / 18. szám
VI. évfolyam. 18. szám. HELYI S Előfizetési árak : Évnegyedre................................................................1 frt, 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) VIDÉKI ÉR Váoz, május DEKLI HETILAP. Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparilc-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmenteti en leveleket nem fogadunk el. G-yalogút, rend, csinosodás. Éktelen rósz kövezetünk, lábficzczamit.ó gyalogutaink hire az operencziás tengeren is túl járt. Panaszkodott miatta ország-világ, de mi magunk csak meg voltunk a magunkéval, ha kinevettek is, bár sopánkodva bámultuk meg, mint rátótiak a tüzes szemű gözkocsit, — a főváros simára gyalult utczáit, s legfeljebb ekép jaj dúltunk fel: „azt mondják, hogy nincs pénz,“ de gondolni sem mertük, hogy városunkutczáinakkövezésén is kellene segítenünk. Év év után ott hagyott bennünket, mint szent Pál az oláhokat. A Miklós templomot is valamely ismeretlen múlt felejtette közöttünk, hogy mi különféle nemzet fiaiból összevegyült őseink képére termett méltó utódok bágyadt merengéssel tapaszthassuk tekintetünket annak fűvesedő tetejére, mohtól kormosodó falaira. Mindez megesett velünk; és ez idő alatt mindössze csak annyit tettünk, hogy minden évben uj kalendáriumot vettünk, s a kopottat félre tettük. A rósz kövezet jót-roszat túlélve maradt a régi. Nem fogott rajta sem hirlnpi megjegyzés, sem alkotmányos kormányzás sem kormány- válság. — Hasztalan tört el rajta kerék, tengely nyújtó, kocsirúd, nem szánta meg senki. Városunknak fekvése s Budapesthez való közelsége által definiált közgazdasági állapota — elég sajnos — kedvező kilátással nem kecsegteti lakosságát. Fagy, jégeső, filoxera, dézsmaváltság és nagy adó szemlátomást pusztítja szőlleinket. Közös vám, osztrák-bank, iparszabadság, külföldi verseny, országos fegyintézet, Budapest szomszédsága, pénztelenség meg egy kis urhat- námság tönkre teszi iparunk, s kereskedelmünk termelő képességét. Adóexecutiv viszi el ingó- bingó vagyonúnkat, s nem marad egyebünk, mint jó levegőnk, szép kilátásunk s rongyos gyermekeink. Örömmel jönne az idegen, különösen a fővárosi úri nép közénk, üde levegőnket szívni, szép kilátásánkban gyönyörködni s Budapestről megtakarított pénzét elkölteni. — Vennének itt házat, szőllőt, kisebb-nagyobb földet, kertet, hogy maguknak jutányos áron villát építtessenek kirándulási helyül. Szeretnék is városunkat, mert van iskolája, gymnasiuma, pia- cza, casinója, lőháza, vasútja, hajója, országútja, hegye, völgye, Dunája. Közénk jönnének a ki- mértebb anyagi helyzetben élő fővárosi hivatalnokok családostul, hogy a főváros magas ház- bérei elül megmenekedjenek. Emelnék a ház, szőllő, föld jövedelmét és értékét. Intelligensebb külsőt teremtenének városunknak, s lendületet adnának a helyi iparnak, helyi kereskedésnek. Vendéglő, kávéház, mulatókért mind népesebb lenne és nagyot lendülne a közjóiét. Igen ám, de kövezetünk, járdánk, kivilágításunk, lakbérleti viszonyaink, utczáink piszka és bérkocsiaink csintalansága elriasztja még a megszorult embert is. Egyik ház előtt feneketlen sár, másik előtt hegyes kövekből összerakott jórda, itt emelkedés amott sülyedés a házak előtt, lépcső a járdára, lépcső a járdáról, három négy lépcső a boltajtók előtt, kátyú ott, a hol ki sem gondolná, kőoszlop, fakorlát, lámpa oszlop (lámpás nélkül) ott a hol legélénkebb a forgalom. Kinek lenne kedve ilyen járdákon sétálni. A hol az istállóknak vízzel feleresztett piszka, vértócsa, véres szappanos kékitős viz, moslék, s ezerféle undorító bűzös folyadék ömlik a járdán keresztül az utczára s a ház előtt megáll: a hol szemét, hamu, omladék, tyúk tollú, véres csont, s döglött kutya a ház elé do- batik; a hol nyáron ezen Konstantinápoly és Sanfrancisko utczáinak képére valló hulladékok rothadása egézségtelen gőzölgéssel fertőzteti a levegőt, télen pedig hóvizzel keverten össze- fagyva undorító képével rontja a szemlélő étvágyát : olyan városban nem bolond az idegen pénzét elkölteni. De aztán a házi gazdák ne legyenek oly bölcsek, hogy járdáját az egyik magasra, a másik mélyre, az egyik faragott kővel, a másik téglával, az egyik fehér a másik fekete kővel rakassa ; mert akkor megint mit sem segítenek a mostani átkozott állapoton. A városi rendőrkapitány urnák is meg lesz városunk jövendő jólétének megalapítására czél- zó intézkedések körül a maga teendője. A járdák jókarban tartása, kijavítása, a járda mellé ültetett fák ápolása, óvása, a járda tisztán tartása, na- ponkinti lesöpretése, nyári szakban naponkinti felöntöztetése, télen a rajta levő jégburkolat fel- vágatása, a hó elhordatása, a síkos részeknek homokkal vagy hamuval leendő behintetése a házi gazdák közelessége lévén, felügyelet s a szabályrendelet e részben leendő végrehajtása tekintetében lesz a kapitány urnák alkalma jóakarattal a város rendben tartása felett őrködni. A házak telkéről és udvaráról az utczára vezető kifolyásokon és csatornában vizen kívül egyéb folyadéknak az utczára való kibocsátása tilos lévén, módjában lesz a rendőr kapitány urnák a „Curia“ és „Csillag“ vendéglők istállóiból, a hentesek, pálinka főzök udvaraiból kifolyó ronda folyadékok kieresztésének megtiltása s a rend áthágásának szigorú megbüntetése iránt erélyesen intézkedni. A szemet, hulladék, s döglött állatok kivetését megakadályozni, eleve kirendelt helyre leendő hordatásukra felügyelni, szóval a város utczáin és közterein a rendet fentartani. A járdakészitési kényszer megkívánja a fásítás rendszeres keresztül vitelét, s a járda öntözés kényszere az utcza söpretés és öntöztetés pontos és lelkiismeretes végrehajtását. — A fá. sitással a jelen évre ugyan már elkéstünk, de nem szabad elkésnünk többé. Ahol a járdát kocsi, szamaras taliga, tar- goncza, a sétáló közönséggel közösen használja, ahol a járdán lóétetés, széna, szalma elterités, barmok piszka napirendben van, hol nyáron a fojtó por, télen a csúszós jégburkolat fogadja a a járó kelőt; ott maga a mi népünk sem szive- sen járdogál. Városúnk bajait s jövő hivatását kellőleg felfogva szabályrendelet-gyártó commissiónk megörvendeztette még 1882. évi szeptember 2. napján városunkat, ma már a m. kir. belügyminisztérium által is jóváhagyott s „Vácz város utczái és közterei kövezéséről s azok tisztán tartásáról“ szóló szabályrendelettel. Ezen a városi képviselő testület által f. é. másjus első napjával életbeléptetett szabályrendelet van hivatva uíczáinkat járhatókká s városunkat rend és tisztaság tekintetében lakhatóvá tenni. A járda kiköveztetése — nagyon természetesen — a házigazdák kötelességévé tétetett. Teher ez a háztulajdonosokra, de oly teher, melyet saját jól felfogott érdekükben szívesen elviselhetnek. Igaz, hogy egyelőre csak a fő-utczán a kőkaputól le a nagy laktanya során a hídig és vele szemben a fazekas utczába becsavarodó kis-utczáig, a mellékutczák közül pedig a vásár-, káptalan-, csillag-, szél- és hid- utczákban levő házak tulajdonosai tartoznak f. é. május első napjától számított két év alatt házaik eleje előtt megfelelő rendesen kövezett járdát készíttetni, de a városi képviselő testület fel van jogosítva arra, hogy közlekedési vagy szépitészeti érdekből a járdakövezési kényszert a felsoroltakon kívül más utczákra is kiterjeszthesse. Hogy a házi gazdák világos előnyére alkotott ezen szabályrendelet mihamarabb s minél megfelelőbben hajtassák végre, az első sorban a házi gazdákon áll. Mert megverte az Isten mind a két kezével azt a várost, ahol minden közérdekű költekezést executióval kell keresztül hajtani. A rendes kövezett járdával ellátandott ut- czák — ha szélességük megengedi — mielőbb szabályosan befásilandók. A Dunapart rendezése, a füzes és a kisderecskei legelőnek élvezetes sétakertté leendő átalakítása oly kívánalmak, melyek elül járda készítési kényszer és a városi utczák és közterek tisztántartása mellett, ha városunkat idegenek számára élvezhetővé tenni akarjuk, — ki nem térhetünk. Midőn már annyi jóakarattal találkoztunk képviselő testületünknél, bátran reméljük, hogy e részben is meg fog felelni a lakosság érdekeinek. Dunai Szél. I y o K
