Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-03-23 / 12. szám
VI. évfolyam. 12. szám. HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Vácz, márczius 2 Előfizetési árak: Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. hájhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményh.en részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmenteti en leveleket nem fogadunk el. Vácz-Balassa Cryarmati vasút. E nagy fontosságú kérdésben még máig alig történt valami városunk kebelében, pedig ha megengedjük is azt, hogy előzetesen a vonal jövedelmezősége felett bármelyik laktársunknak kételyei lehetnek; de azt hiszszük nem férhet kétség ahhoz, miszerint ez városunk jövő virágzásának egyik főfoiitosságu tényezője lehet, — és lesz. És ha senki nem működnék ennek létre jöttén, nekünk Vácz városiaknak kellene megindítanunk az energicus mozgalmat. Válság előtt állunk. E helyen 15,000 embernek van-e a közel fenyegető jövőben kenyere? Élhet-e a mai számú népesség — akkor ha a filloxera kipusztitja a mai megélhetési főalapot a szőllőket, — e város területén. Ha a gondviselés nem ád recompensátiót a filloxera vészért más nemű megélhetési módokban, nem nagy prófétai tehetség kell kiszámítani az időt, midőn e város népessége jó nagy részének más felé kell fordulnia ha enni- ha élni akar. Ezt elhárítani, modus vivendiről gondoskodni a felszabaduló munka erő részére, kötelességük városunk azon tagjainak, kiket az ész, erő, szív erre képesít. Ha nem gondoskodunk, első sorban azok tűnnek el közülünk, kik munkabírók, s a létérti nehéz küzdelemtől változott viszonyok között Gyuri bácsi. A ki Gyuri bácsit — mert csak igy szóllitjük őt — ismeri, alig fogja hinni, hogy ennek a tisztes öregnek oly kalandos múltja van. Néhány éve ismerkedtem meg vele a Komlóban, hol akkoriban ő igen gyakran megfordult, hogy hazafias tanácsokat osztogasson a fiatalságnak ; mert Gyuri bácsi a fiatalságot szereti, s esti óráit rendesen ezek körében tölti el. Én Gyuri bácsit — az első órától kezdve szeretni és tisztelni tanultam. Végtelen jó szive, nemes gondolkodása, gavallér modora, vig kedélye, melyből csak úgy pezseg az egészséges humor, bölcs mérséklete, önérzetes szerénysége, bátor nyíltsága: mind oly tulajdonok, melyek a véle érintkezőket megnyerik. Nem is hiszem, hogy volna valaki, a ki Gyuri bácsinak ellensége, — hacsak a sors nem, mely oly mostohán bánt vele . . . Egy alkalommal szintén együtt voltunk. Gyuri bácsi ez nap kiválóan elemében volt. És negyvennyolcsas élményeiről mesélt javában, midőn Turcsányi Laczi jön asztalunkhoz és újságolja, hogy Takáts Feri ma párbajban karvágást kapott. — Ezek a fiatalok! mond Gyuri bácsi; bizonyosan megint asszonynépség lesz a dologban. Feri már harmadszor verekszik e farsangon ; egyszer kék szemért, máskor meg feketéért, hol szőkéért, hol barnáért No öcséim, ez már mégis csak nagy bolondság. Hiszen szép, szép; Féri lovagias gyerek, nem engedi a nőket sérteni megtorlás nélkül; de kissé már mégis csak sok, hogy mily könnyelműen játszik életével. — Ne Ítélje el Ferit Gyuri bátyám, úgymond Laczi. A dolog úgy történt, hogy Feri tegnap előtt a jogász bálon nagyon bele talált nézni egy pár fekete szembe, bál. után pedig a pezsgős palaczkok fenekébe. sem félnek — azok kik gjmngének érzik magokat, itt maradnak proletárok és koldusok képében, a város vagyonosabb osztályai terhére. Ezt a sötét jövőt reményleni lehet, elfordítja az uj vasút városunkba bejövetele. Sőt ha — feltéve és meg nem engedve — hiú remény lenne is ez, még akkor is kötelességünk megtenni a tehetőt, kötelességünk megpróbálni minden eszközt a fenyegető vész elhárítására. Ártani nem árthat — használni sokat használhat e pálya. A kereskedés, ipar, a termelés csak nyerhet mellette. Kereskedőink ne féljenek hogy a könnyű közlekedés Budapestre viszi a megfutandó vidék közönségét s ők mellőztetnek. Nagymaros Verőcze, stb. községek direct úton mehetnének szükségleteikért a fővárosba s mégse teszik ; mert előnyösebb forrás rájok nézve a helybeli, s igy lesz ez az uj pálya érdek vidékével is. Iparosaink előtt is feltárul a további környék fogyasztási tere, és mig eddig az úti költség nagy részt felemésztette a vásárok jövedelmét addig a kényelmes és olcsó közlekedés czikkeiknek könnyen elérhető piaczot teremt. A nyers termelő a város lakosságának kétségtelenül emelkedésével minden nemű termékét jól értékesítheti. A'tengelyen szállítók ha elvesztik a hoszabb A mint poharaztunk, a szomszéd asztalnál egy főhadnagy csípős megjegyzéseket tett Feri szépjére. Feri csak hallgatta egy darabig, de mikor már vastagodott a dolog, Feri vérvörös lesz, felugrik helyéről s a tiszt urat kérdőre vonja, rágalmazónak bélyegzi, s ha közbe nem lépünk, szavainak még „nyomatékot“ is kölcsönöz. — Hát jól van no! De hát Ferinek nem kellene mindent úgy fölvennie; hiszen talán ellenfele hallgatott is volna, ha sejti, hogy beszédjével sért valakit maga körül; vagy talán nem is arról volt szó, kinek érdekében Feri kakaskodott. Hanem hát Feri túl bolondja a szép szemeknek! szép szemért keresztül gázolna a pokol tüzén, letiporná a félvilágot . . . Azok a szép szemek 1 Igaz, igaz, ilyen a fiatal ember, ha szerelemre gyúl ifjú heve ... Én is voltam fiatal, engem is rabbá tettek a szép szemek, . . . egy pár bogár szem az életemet mentette meg, — szóllott Gyuri bácsi, s mintha varázsütésre kicserélték volna, elkomorodott, sőt egy könycsepp is megvillant szemében. Mi ránéztünk, mint mind meg annyi kérdőjel, nem tudva, mire véljük a dolgot. — Hová gondol bátyám uram ? mért lett oly szomorú ? talán csak nem bántottuk meg ? — Hja, öcséim, szomorú dolog az, a minek emléke kedvemet szegé ; gyászlapra van ez Írva életem történetében. Mi kértük, nógattuk Gyuri bácsit, beszélje el baját; mi szeretjük öt, s a szeretet és rokonszenv a fájdalom enyhítője. — No öcséim, hát nem bánom, ha már elkezdtem, be is fejezem. — Erre köhintett egyet, aztán bajuszának deres szárnyait poharába merité, és elbeszélte élettörténetét, a mint a következőkben elmondani fogom. * * * . , Hosszú Gyuri kezéhez vevén anyai örökségét, jobb ügyhöz méltó buzgalommal működött azon, hogy út jövedelmét; de itt helyben fogják megkeresni felényi költséggel azt, sőt hiszszük többet is. Különben ez a furmányosság igy is úgy is megcsökken az igen közel jövőben. A legnagyobb horderejű körülményt azonban e vasút létrejövetelénél — melynek hatása városunk jövő fejlődésére alig kiszámithat.ó — szerény véleményünk szerint az képezi; hogy útjának jó részét kimerithetlen kőszéntelepek között futja meg. Ez a gyáriparnak a lelke. Ma ezt legközelebbről is circa 100 kilométerrel távolabb helyről kapja városunk, mint az új vasút által. Mit tesz ez egy gyárnál azt most nincs terünk számitgatni, csak utalunk reája. A mi a vasútnak átalában jövedelmezőségét illeti s azt a kérdést, vájjon áldozatot vagy csak beruházást képez-é az aláirt összeg, itt hadd beszéljenek a hozzávetőleges számok. A várható teher forgalom, tonnánként (circa 20 mázsa) és kilométerenként Il-od III-ad osztályú árútól 5 krt, és I-ső osztályútól 10 krt számítva, az egész pálya közép arányosát véve fel kiinduló pontul — behoz 246,000 forint brutto jövedelmet. — A személy forgalomban az érdek vidék 167,000 lélekből álló lakosságnak ha csak minden 4-dike csak egyetlen egy úttal vesz is részt egy évben, egyre-másra ez behoz 50,000 forintot. — Átlag 300,000 frt brutto jövagyonának a nyakára hághasson; mint a hó olvad a nap sugarai alatt, úgy fogytak Gyuri kezében az öreg bankók. Alig telt bele három év, s Gyuri az utolsó ezrest váltotta föl. Ő élt, mulatott és költött . . . Gyuri a férfi szépség mintaképe volt. Daliás termetében az erő és arányosság széppé egyesülnek; nagy kökény szemei gazdag szemöldjei alól életerőt lövelnck ; görög szabású orra, kellemes vonásai, szabályos arczéle, a kissé barna bőrén áttörő pir, csókra termett piros ajkai, mely körül mindig megnyerő mosoly játszadozott, szépen pödrött fekete bajusza oly kellemes öszhangba olvadnak, hogy az asszony népség szemeit magukon feledtetik. A férfi akkor is szép, ha olyan, mint az ördög ; hát még a ki oly férfiasán csinos mint a Gyuri! El is forgatta a városbeli asszonyok és lányok fejét sorban. Ludas városa soha sem látott annyi féltékeny férjet és udvarlót, soha sem hallott annyi fasche történetkét, annyi kaland híreket mint mióta Gyuri oda beállított „magánzónak." Gyuri nemcsak szép, hanem kellemes ember is volt. Szépségével párosult finom, nagyvilágias modora; szellemes és mulattató társalgó volt, értett külünö- sen nők nyelvén beszélni, elcsevegvén órákig is érdekesen a semmiről. Szóval Gyuri kitűnő renomméban állott a ludasi nők előtt, mit korántsem csökkentett az hogy beszédjében a nőkkel szemben túlbátor volt; de Gyurinak még az is jól állt, s a szépek, ha nem volt nyúl a bokorban, meghallgatták. így vívta ki Gyuri a veszélyes csábitó nevet. Ha mulatság volt, az összes ludasi szépek Gyurival akartak tánczolni ; versenyeztek érte, mintha csak Eris almája volna. De Gyuri csak mulatott, a nélkül, hogy hálóba került volna ; meg megmozdult ugyan szive, de ez csak addig tartott, mint meddig egy szép és illatos rózsát szagolni szoktunk! a szerelem tüze nem fogott szivén. Nem volt nőgyűlölő, de a házasságot bolondságnak tartotta; borsódzott annak még csak gondolatától is, hogy ő valakinek holtomig- lant esküdjék, — mit szólna ehhez Ludas városa! A „VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRGZÁJA.
