Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-03-23 / 12. szám

VI. évfolyam. 12. szám. HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Vácz, márczius 2 Előfizetési árak: Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. hájhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményh.en részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmenteti en leve­leket nem fogadunk el. Vácz-Balassa Cryarmati vasút. E nagy fontosságú kérdésben még máig alig történt valami városunk kebelében, pedig ha megengedjük is azt, hogy előzetesen a vonal jövedelmezősége felett bármelyik laktársunknak kételyei lehetnek; de azt hiszszük nem férhet kétség ahhoz, miszerint ez városunk jövő virág­zásának egyik főfoiitosságu tényezője lehet, — és lesz. És ha senki nem működnék ennek létre jöttén, nekünk Vácz városiaknak kellene megin­dítanunk az energicus mozgalmat. Válság előtt állunk. E helyen 15,000 embernek van-e a közel fenyegető jövőben kenyere? Élhet-e a mai szá­mú népesség — akkor ha a filloxera kipusztitja a mai megélhetési főalapot a szőllőket, — e vá­ros területén. Ha a gondviselés nem ád recompensátiót a filloxera vészért más nemű megélhetési módok­ban, nem nagy prófétai tehetség kell kiszámítani az időt, midőn e város népessége jó nagy részé­nek más felé kell fordulnia ha enni- ha élni akar. Ezt elhárítani, modus vivendiről gondos­kodni a felszabaduló munka erő részére, köteles­ségük városunk azon tagjainak, kiket az ész, erő, szív erre képesít. Ha nem gondoskodunk, első sorban azok tűnnek el közülünk, kik munkabírók, s a létérti nehéz küzdelemtől változott viszonyok között Gyuri bácsi. A ki Gyuri bácsit — mert csak igy szóllitjük őt — ismeri, alig fogja hinni, hogy ennek a tisztes öregnek oly kalandos múltja van. Néhány éve ismerkedtem meg vele a Komló­ban, hol akkoriban ő igen gyakran megfordult, hogy hazafias tanácsokat osztogasson a fiatalságnak ; mert Gyuri bácsi a fiatalságot szereti, s esti óráit rende­sen ezek körében tölti el. Én Gyuri bácsit — az első órától kezdve sze­retni és tisztelni tanultam. Végtelen jó szive, nemes gondolkodása, gavallér modora, vig kedélye, melyből csak úgy pezseg az egészséges humor, bölcs mérsék­lete, önérzetes szerénysége, bátor nyíltsága: mind oly tulajdonok, melyek a véle érintkezőket megnyerik. Nem is hiszem, hogy volna valaki, a ki Gyuri bácsi­nak ellensége, — hacsak a sors nem, mely oly mos­tohán bánt vele . . . Egy alkalommal szintén együtt voltunk. Gyuri bácsi ez nap kiválóan elemében volt. És negyvennyol­csas élményeiről mesélt javában, midőn Turcsányi Laczi jön asztalunkhoz és újságolja, hogy Takáts Feri ma párbajban karvágást kapott. — Ezek a fiatalok! mond Gyuri bácsi; bizonyo­san megint asszonynépség lesz a dologban. Feri már harmadszor verekszik e farsangon ; egyszer kék szem­ért, máskor meg feketéért, hol szőkéért, hol barnáért No öcséim, ez már mégis csak nagy bolondság. Hi­szen szép, szép; Féri lovagias gyerek, nem engedi a nőket sérteni megtorlás nélkül; de kissé már mégis csak sok, hogy mily könnyelműen játszik életével. — Ne Ítélje el Ferit Gyuri bátyám, úgymond Laczi. A dolog úgy történt, hogy Feri tegnap előtt a jogász bálon nagyon bele talált nézni egy pár fekete szembe, bál. után pedig a pezsgős palaczkok fenekébe. sem félnek — azok kik gjmngének érzik mago­kat, itt maradnak proletárok és koldusok képé­ben, a város vagyonosabb osztályai terhére. Ezt a sötét jövőt reményleni lehet, elfordítja az uj vasút városunkba bejövetele. Sőt ha — feltéve és meg nem engedve — hiú remény lenne is ez, még akkor is kötelessé­günk megtenni a tehetőt, kötelességünk megpró­bálni minden eszközt a fenyegető vész elhárí­tására. Ártani nem árthat — használni sokat hasz­nálhat e pálya. A kereskedés, ipar, a termelés csak nyerhet mellette. Kereskedőink ne féljenek hogy a könnyű közlekedés Budapestre viszi a megfutandó vidék közönségét s ők mellőztetnek. Nagymaros Verőcze, stb. községek direct úton mehetnének szükségleteikért a fővárosba s mégse teszik ; mert előnyösebb forrás rájok nézve a helybeli, s igy lesz ez az uj pálya érdek vidékével is. Iparosaink előtt is feltárul a további kör­nyék fogyasztási tere, és mig eddig az úti költ­ség nagy részt felemésztette a vásárok jövedel­mét addig a kényelmes és olcsó közlekedés czikkeiknek könnyen elérhető piaczot teremt. A nyers termelő a város lakosságának két­ségtelenül emelkedésével minden nemű termé­két jól értékesítheti. A'tengelyen szállítók ha elvesztik a hoszabb A mint poharaztunk, a szomszéd asztalnál egy főhad­nagy csípős megjegyzéseket tett Feri szépjére. Feri csak hallgatta egy darabig, de mikor már vastago­dott a dolog, Feri vérvörös lesz, felugrik helyéről s a tiszt urat kérdőre vonja, rágalmazónak bélyegzi, s ha közbe nem lépünk, szavainak még „nyomatékot“ is kölcsönöz. — Hát jól van no! De hát Ferinek nem kellene mindent úgy fölvennie; hiszen talán ellenfele hallga­tott is volna, ha sejti, hogy beszédjével sért valakit maga körül; vagy talán nem is arról volt szó, kinek érdekében Feri kakaskodott. Hanem hát Feri túl bo­londja a szép szemeknek! szép szemért keresztül gá­zolna a pokol tüzén, letiporná a félvilágot . . . Azok a szép szemek 1 Igaz, igaz, ilyen a fiatal ember, ha szerelemre gyúl ifjú heve ... Én is voltam fiatal, engem is rabbá tettek a szép szemek, . . . egy pár bogár szem az életemet mentette meg, — szóllott Gyuri bácsi, s mintha varázsütésre kicserélték volna, elkomorodott, sőt egy könycsepp is megvillant sze­mében. Mi ránéztünk, mint mind meg annyi kérdőjel, nem tudva, mire véljük a dolgot. — Hová gondol bátyám uram ? mért lett oly szomorú ? talán csak nem bántottuk meg ? — Hja, öcséim, szomorú dolog az, a minek em­léke kedvemet szegé ; gyászlapra van ez Írva életem történetében. Mi kértük, nógattuk Gyuri bácsit, beszélje el baját; mi szeretjük öt, s a szeretet és rokonszenv a fájdalom enyhítője. — No öcséim, hát nem bánom, ha már elkezd­tem, be is fejezem. — Erre köhintett egyet, aztán bajuszának deres szárnyait poharába merité, és elbe­szélte élettörténetét, a mint a következőkben elmon­dani fogom. * * * . , Hosszú Gyuri kezéhez vevén anyai örökségét, jobb ügyhöz méltó buzgalommal működött azon, hogy út jövedelmét; de itt helyben fogják megkeresni felényi költséggel azt, sőt hiszszük többet is. Kü­lönben ez a furmányosság igy is úgy is meg­csökken az igen közel jövőben. A legnagyobb horderejű körülményt azon­ban e vasút létrejövetelénél — melynek hatása városunk jövő fejlődésére alig kiszámithat.ó — szerény véleményünk szerint az képezi; hogy útjának jó részét kimerithetlen kőszéntelepek között futja meg. Ez a gyáriparnak a lelke. Ma ezt legközelebbről is circa 100 kilomé­terrel távolabb helyről kapja városunk, mint az új vasút által. Mit tesz ez egy gyárnál azt most nincs te­rünk számitgatni, csak utalunk reája. A mi a vasútnak átalában jövedelmezőségét illeti s azt a kérdést, vájjon áldozatot vagy csak beruházást képez-é az aláirt összeg, itt hadd be­széljenek a hozzávetőleges számok. A várható teher forgalom, tonnánként (circa 20 mázsa) és kilométerenként Il-od III-ad osztályú árútól 5 krt, és I-ső osztályútól 10 krt számítva, az egész pálya közép arányosát véve fel kiinduló pontul — behoz 246,000 forint brutto jövedelmet. — A személy forgalomban az érdek vidék 167,000 lélekből álló lakosságnak ha csak minden 4-dike csak egyetlen egy úttal vesz is részt egy évben, egyre-másra ez behoz 50,000 forintot. — Átlag 300,000 frt brutto jö­vagyonának a nyakára hághasson; mint a hó olvad a nap sugarai alatt, úgy fogytak Gyuri kezében az öreg bankók. Alig telt bele három év, s Gyuri az utolsó ezrest váltotta föl. Ő élt, mulatott és költött . . . Gyuri a férfi szépség mintaképe volt. Daliás ter­metében az erő és arányosság széppé egyesülnek; nagy kökény szemei gazdag szemöldjei alól életerőt lövelnck ; görög szabású orra, kellemes vonásai, sza­bályos arczéle, a kissé barna bőrén áttörő pir, csókra termett piros ajkai, mely körül mindig megnyerő mo­soly játszadozott, szépen pödrött fekete bajusza oly kellemes öszhangba olvadnak, hogy az asszony népség szemeit magukon feledtetik. A férfi akkor is szép, ha olyan, mint az ördög ; hát még a ki oly férfiasán csi­nos mint a Gyuri! El is forgatta a városbeli asszo­nyok és lányok fejét sorban. Ludas városa soha sem látott annyi féltékeny férjet és udvarlót, soha sem hallott annyi fasche történetkét, annyi kaland híre­ket mint mióta Gyuri oda beállított „magánzónak." Gyuri nemcsak szép, hanem kellemes ember is volt. Szépségével párosult finom, nagyvilágias modora; szellemes és mulattató társalgó volt, értett külünö- sen nők nyelvén beszélni, elcsevegvén órákig is érde­kesen a semmiről. Szóval Gyuri kitűnő renomméban ál­lott a ludasi nők előtt, mit korántsem csökkentett az hogy beszédjében a nőkkel szemben túlbátor volt; de Gyurinak még az is jól állt, s a szépek, ha nem volt nyúl a bokorban, meghallgatták. így vívta ki Gyuri a veszélyes csábitó nevet. Ha mulatság volt, az összes ludasi szépek Gyurival akartak tánczolni ; versenyeztek érte, mintha csak Eris almája volna. De Gyuri csak mulatott, a nélkül, hogy hálóba került volna ; meg megmozdult ugyan szive, de ez csak addig tartott, mint meddig egy szép és illatos rózsát szagolni szoktunk! a szerelem tüze nem fogott szivén. Nem volt nőgyűlölő, de a há­zasságot bolondságnak tartotta; borsódzott annak még csak gondolatától is, hogy ő valakinek holtomig- lant esküdjék, — mit szólna ehhez Ludas városa! A „VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRGZÁJA.

Next

/
Thumbnails
Contents