Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-02-24 / 8. szám

42 évi gyakorlat által fentartott, a kisajátítási tör­vény által is biztosított s a vasút terhére fenálló azon szolgalom, hogy a vasúton keresztül útátjárás illeti meg az érdekelt birtokosságot, — csak azon feltétel mellett szüntethető meg, ha az összes érdekelt birto­kosok sértett magánjogai tekintetében teljesen kárta- lanittatnak. Elmondottuk ezeket irói kötelességünknél fogva és feltesszük a vasúttársaság józanságáról, hogy a so­vány egyezséget eléje teszi a kövér pernek. Tegyen különben belátása szerint; mi szemmel kísérjük tény­kedését s nem késünk eszébe juttatni, hogy nem min­dig ott az igazság, a hol a hatalom. Dunai szél. Helyi hírek. — A „Vácz- s vidéki néptanítók egy­lete“ hamvazó-szerdán, azaz február hó 27-én d. u. 2 órakor tisztújító közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal. 1. Elnöki jelentés. 1. A pénztár és könyv­tárnok évi jelentése. 3. A költségvetés tárgyalása. 4. Tisztujitás. 5. Indítványok. = A gőzhajózás a Dunán e hó 20-ikától kezdve már megindult, és pedig Uj-Szőnyről indul naponta 2 óra 30 perczkor éjjel, Esztergomból ő óra­kor, Váczról 7 órakor reggel — Budapestről fölfelé délután 2 órakor. == A fiatalok bálja alkalmával a ruhatár­itoknál maradt egy női belépő, egy pár keztyü és egy zsebkendő, melyeket tulajdonosaik a ruhatáruok laká­sán bármikor átvehetnek. = Az a névsor! Lapunk múlt számában a fiatalok báljáról szóló referádáukban a névsorból vé­letlenül kihagyatott a szedők által Korpás Már­tonná úrnő neve mit azon kijelentéssel kérünk tudo­másul venni, hogy a bál hajnalán úgy a báli referens mint a szedő — ki ott virrasztott reggelig a referens mellett, álmos fővel állították össze a névsort, — s így ha valakinek neve abból kimaradt, nem a czélza- tosság hanem csupán az álmosság volt az oka. = A takarékpénztár f. hó 10-én tartott közgyűlésén a helybeli kegyes tanitórendi főgymnasium természettani szertárának gyarapítására 40 frtot sza­vazott meg, melyért, mint a tanügy emelését czélzó nemes áldozatkész tettért az intézet hálás köszönetét nyilvánítja, az igazgatóság. = Az Iparbank közgyűlése f. hó 17-én tar­tatott meg. Fölsinger vezérigazgató üdvözölvén a je­lenvoltakat, közgyűlési elnöknek Bartos Imre válasz­tatott meg, ki is a gyűlést megnyitván a szükséges előterjesztéseket megtette. A felügyelő bizottság je­lentése tudomásul vétetett s a tisztikarnak a felment­vény megadatott. A nyeremény felosztás is helyben hagyatott s egy részvény után az osztalék 4 írtban állapíttatott meg. Az igazgatóság mandátuma ez al­kalommal lejárván uj igazgatóság választása került ezután sorra, mely akként végződött, hogy Reiser László indítványa értelmében Fölsinger József 4 évre ismét vezérigazgatóvá választatott egyhangúlag, úgy szintén igazgatósági tagokul is Joó János indítványa folytán újólag megválasztattak 3 évre. Bartos Imre, Huber Mihály, Inczédy Soma, Dr. Kiss József, b. Ko­vács István, Krezsák Ferencz, Lőwinger József, Schmidl Károly, Veiner Ignácz és Velzer Kálmán. = Esküvő. Váczi szép lányaink díszes koszo­rúja egy szép virággal kevesbedett, szép asszonyaink légiója pedig egygyel szaporodott f. hó 19-én. Ez a szép virág Vadkerty Etelke k. a. volt, kit T a- riczky Ferencz siketnéma intézeti tanár tűzött keb­lére e napon. Az esküvő a felvárosi plébánia tem­plomban ment végbe a diszes násznép s óriási kíván-' Egy-egy merészebb házas férfi jelentőségteljes pillantás kíséretében koczkáztatá a vakmerő kérdést. „Tehát holnap, végre engedni fog, nemde? és megmondja, hogy csakugyan szeret ? Vakságában a fekete szem villanását ígéretnek vére, távozik, a nélkül, hogy jobban megnézné, mint húzódik össze az a nevető száj, s mint nedvesedik meg az a villogó szem, szive keservétől ennyi gya­lázatra ! És aztán ? . . . újra mosolyog; keblébe dugva egy kicsiny levélkét, melyet épen a belépő idegen férfi kezébe csúsztatott. Még csak ezután lett igazi pinczórnő ! Minden imádója kapott tőle jó szót, kacsintást, mosolygást, meleg kózszoritást. Soha ennyi megelégedett embert és szeretőt egy csomóban. Csak egy nem volt megelégedve. Erről azt beszélik, hogy megkérte volna, de nem akar hozzá feleségül menni. Pedig gazdag és na­gyon szereti. Vilma sem gyűlölte ; de neje nem lehet . . . Miért? azt csak ő tudja, és még valaki . . . Ez az elégedetlen férfi meglátta a levelet, a mikor a leány elolvasta. Látta a nagy örömet arczán. Oda figyelt, midőn az ismeretlenhez közeledett, s egy hírlap szélére valamit följegyzett, s azzal is­mét eltűnt. Az idegen, komoly, barna arczú férfi, balkezével, melynek a nevetlen úján egy karika gyűrű fénylett, nyugodtan letépi a beirt lap-szélét. Elolvassa és —• elgondolkozik. Ez az idegen, a mint azt lassankint kipuhatolni nem volt rest a gyanakodó féltékenység, vállalati meg­bízottja egy „Amerikai“ czégnek. Azért települt itten le nejével, egy beteges, ideges, haragos és féltékeny asszonykával, hogy tanulmányozza a vidék borait, s a esi néző közönség jelenlétében ; az esketést a meny­asszony nagybátyja Vadkerty Ferencz alsó-némedi plébános végzó s a szertartás után rövid, de tártál- ! más s szónoki tehetségről tanúskodó beszédet intézett az uj párhoz. Esküvő után a násznép a menyasszony szüleinél lucullusi lakomához ült, mely a jó kivánato- kat tolmácsoló toasztokban sem szűkölködött. A la­koma után Marczi zenéje mellett tánezra perdült a násznép. A násznép közt voltak özv. Krenedits Rezső- né, nászasszony, Pertik Tamás és Bódy János nász­nagyok (Bpestről) Velzer Janka, Mihalik Etel (Imre- háza) koszorúlányok, Mihalik Jánosné (Imreháza) Dobó Istvánná, Imrey Rózsa, Vadkerty Lajosné, Almássy Józsefné, özv. Imreyné, Ulrich Fánni, özv. Ulrich Já­nosáé, Fleck Ferencznó (Esztergom) s a menyasszony nővérei Pertik Gyuláné, Vadkerty Erzsi, Irma és Ka- ticza, Pertik Paulin. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk az uj párnak ! = A vörös kereszt egylet múlt vasárnap tartá évi rendes közgyűlését a kisdedóvó helyiségében. A tagok igen csekély számmal jelentek meg, pedig az egylete gyűlése méltán megérdemelte volna, hogy melegebb érdeklődést tanúsítsanak a tagok, mert e gyűlésen határoztatott el, hogy egy női kórházat — mely városunkban ez idő szerint hiányzik — állítanak fel, s azt még ez évben egy ágygyal fölszerelve meg­nyitják. A kórház kezdetben, mig alkalmas helyiség nem lesz, az ápoldában lesz felállítva, s remélhető hogy a szükséges beszerzéseket egyes lelkes tagok fogják összeállítani. Kívánatos volna ha főbb rangú és vagyonosabb hölgyeink alapítványt tennének egy- egy ágyra, s ez esetben a kórházat annak nevéről le­hetne elnevezni, ki az első alapítványt teszi, — igy aztán idővel egy teljesen felszerelt s kellő alappal biró női kórházat bírna városunk, mely háború ese­tén a vörös kereszt czéljainak is teljesen megfelelne. — A közgyűlést Almássy Albertnó úrnő, egyleti társelnök egy diszes beszéddel nyitotta meg, mely után Csávolszky József társelnök vázolta az egylet múlt évi működését. — A pénztári kimutatás szerint 1492 frt 3 kr. bevétellel 114 frt 15 kr. kia­dás van szemben s igy a fennmaradt jövedelemből a központnak 273 frt 96 kr. a vidéki választmánynak 525 frt 75 kr. utalványoztatott. Ezután a kisorsolt 578 frt 17 kr. a fiók egyletnek, választmány újólag megválasztatott és pedig 1884—1886-ra Al­mássy Albertné, Csávolszky József, Benkár Dénesné, Jakabfly Károly Neszveda István, Fekete Károly, Lővinger Józsefné, Alberty Ferenczné, Kemény Gusz­táváé, Prokop Károlyné, Kovách Pál, Tragor An­tal, Krenedics Matild, 1885—-1887-re Imrey István, Lexa Emma, Ulrich Károlyné, Markovics Lázár, Ja- kabffy Károlyné, Dr. Miltényi Gyula, Pauer Béláné, Vida Vilmosné, Horváth Móricz, Gosztonyi Jánosné, Latinovics Albinné, Gerzselyi Vilmosáé. 1885 — 1888-ra Haidfeld Alajosné, Gyürky Károlyné, Vadkerty Mi- hál/nó, Dobo Istvánná, Dr. Freisinger Lajos, if;. Va­rázséji Gusztáv, Dr. Rákosy Béla, Spissák Gyula, Fedor Imre, — Ezenkívül két elhalt és két lemondott tag helyére Seródy Ilona, Reitter Istvánné, Hegyi Antal és Pécs Ferencz választatott meg. — Dr. Nagy Ármin járási orvos az egyletnek felajánlván szolgála­tát örvendetes tudomásul vétetett. — Végül Fedor Imre az egylet buzgó pónztárnoka sokoldalú elfoglalt­sága miatt lemonnván állásáról, sajnos tudomásnl vé­tetett s addig mig a választmány más pénztárnokról gondoskodand, a pénztári ügyek vezetésére felkéretett. = A kaszinó tánczestélye, melylyel hol­nap Hétfőn a farsangi mulatságok sora berekesztetik, a mint halljuk igen látogatottnak ígérkezik; kik netán tévedésből meghívót nem kaptak s arra igényt tarta­nak, forduljanak ez iránt e lapok szerkesztőségéhez. fogyasztási arányt sörben, borban és szeszben. Külön­ben hivatalt viselt, mint napdijjas, a vasútasoknál. Lakott pedig a „zöld koszorú“ szomszédságában. Kevesest beszélt és kevesekkel. Egy-kót pohár sör élvezése után elszokott m enni legfeljebb a kis Vilma szép kínálására toldta meg még egygyel. Ma azonban a kis pinezérnő nagyon el volt fog­lalva. Még talán észre is vette, hogy lesik. Nem jött kínálni. Az idegen unta magát, — és veszi kalapját. Ez alatt a leselkedő nyájas arczczal közeledik az asztalhoz, s egy erős köhögési rohammal oly sze­let csap, hogy az a szelet papír — leröpül az asz­talról. Az idegen egy bosszús mozdulattal — ajánlja magát és távozik. Alig várta ezt a tolakodó, megkeresi a lefújt pa­pirost és mohón olvassa: „Tehát holnap este? Önnél? Ott leszek. Szegény szivem majd meg reped a nagy boldogságtól. — „Ah! hát ez a bibi? Ezért nem akarsz te, kis boszorkány, feleségem lenni. Most meg már majd én nem akarlak elvenni, épen ezért a kis ezéduláért. — Hanem azért, megleslek ám, gyönyörű gerle pár, sőt még tanukról is gondoskodom, hadd rántsák le erényköpenyedett, és lássák a valót!“ — „Egy házas embernél! . . . saját lakásában! Pfuj! Mire a társaság oszolni kezdett, egynéhányat! olyan különös tekintettel mérte végig a mit sem sejtő, és ma este túlkaczér és mértéktelen kedves kis pin- ezérnőt; mig mások szemtelen bizalmassággal mo­solyogtak vagy csíptek arczába; mintha mondani szeretnék : „tudjuk ám, hányat ütött az óra !“ Pedig, dehogy tudták. (Folytatása köv.) = A városi gyógyszertár márczius elsejé­től tulajdonost cserél, a mennyiben azt eddigi tulaj­donosától Radules cu György úrtól U r s z i n y Arnold úr, a körünkből távozó Radulescu úr pedig a budai várbeli gyógytárat vette meg. =■ Esküvő. Ifjú Korpás József f. hó 19. napján a székes templomban vezette oltárház B e z- d ek Rózsa kisasszonyt. A násznagyi tisztet Réty Ignácz polgármester és Csekó Pál háztulajdonos vé­gezték. Nyoszolyólány Acsay Ágnes k. a. vőfély Haid­feld Lajos volt. Esküvő után a násznép Bezdek Ká­roly vendégszerető házánál gyűlt egybe, hol Réty Ignácz, Balás Lajos, Udvardy Mihály és dr. Csányi János ál­tal mondott fűszerezett toasztokkal fényes vacsora mellett hajnalig elmulatott. Boldogság a szent frigyre ! Vidéki hírek. = Aszódon a „műkedvelő színtársulat“ f. hó 21-én a helyi ev. gymnasium javára, tombola és táncz- mulatsággal egybekötött szinelőadást rendez, mely alka­lommal a („F elhívás keringőr e„) czimű víg­játék kerül színre. A darabban közrefognak működni Nádudvary Istvánné Mayer Aranka, Pazar Pál. és Nagy Jenő. — Aszódon f. hó 16-án az aszódi „Olvasó egylet“ könyvtára javára tánczvigalmat rendezett. Az összegyűlt helybeli és vidéki vendégek közül ott vol­tak : Bauer Josefiu (Tó-Almás.) Brünauer Eszti (Arok- szállás). Hercz Gizella, Huszerl Linka és Róza, Braun Malvin, Heller Hermin, Neumann Flora (Bagh) Rosen­berg Róza, Schäfer Mina és Jolán, Tihanyi Tekla, Závay Irma kisasszonyok. Továbbá Bauer Józsefné (To Almás) Brünauer Dávidné. Braun Manóné, Eisler Sándorné, Glaser Mórné (fegyvernek) Hajnik Eudrénó Huszerl Sándorné, Kaufmann Mihályné. Kármán Gé- záné, Neumann Jakabné (Bagh) Urbanek Jánosnéf(Emse) Rozenberg Salamonné, Schäfer Jónásné, Sáfár Má- tyásné, Závay Andorné, Zárda Alajosné (Kartal.) A mulatság hajnalig jó kedvveit tartott s a jövedelem is szép volt. A közönség* köréből. Egy rövidke kis idő óta úgy veszem észre, hogy többen, kik csekélységemmel nem rokonszenveznek, azt hiresztelik, hogy a mi rósz van a vácziakról írva a fővárosi újságokban „azt senki más nem írhatta, mint Boross Samu.“ Én eddig nem vettem azokat komolyan számba. Nem is vettem volna most sem. De e lapok szer­kesztője a minap ismét azzal lepett meg, .hogy a „Kitartásának utolsó számában a multheti bál rende­zők kíméletlenül s tapintatlanul meg voltak róva azért, mert a cotilliont Drezdából hozatták. Én erről egy árva szót sem tudtam és szavamra fogadom, hogy csak a hallott hírek után lett tudomásom róla. De annyit mondhatok becsületemre, hogy én ama lappal soha semmi nemű összeköttetésben nem voltam és minthogy az már megszűnt, nem is lehetek soha. Kijelentem továbbá itt a nyilvánosság előtt, hogy soha e városnak javát szivén annyira nem viselte senki, mint én. Soha jobban igazságtalan támadások ellen meg nem védte senki, mint én. És végül ígé­rem és fogadom, hogy soha jobb barátja nem lesz mint én. Csak ennyit tartottam szükségesnek elmondani azoknak, a kik nekem tulajdonították ama nógrádi bocskoros stylusban irt ujdonságocskát. Magára az újdonság tartalmára nézve pedig le­gyen szabad mellékesen megjegyeznem, hogy annak írója megtanulhatná a váczi taligásoktól, hogy a ha- zafiság csak akkor érdem, ha hazai ipart pártolunk, már pedig a fővárosi cotillion kereskedők mind kül­földi gyárakból hozatják czikkeiket s igy a váczi bál­rendezők helyesen jártak el, mikor magából a gyár­ból hozatták a cotilliont s nem fizették 100°/0*al drá­gábban a fővárosi kereskedőknél. Boross Samu. Irodalom és zene. = A „Szőlészeti-, Rorászati- és Gaz­dasági Eap“ ez évi folyamának 2-ik száma meg­jelent. Tartalma változatos. A szőlőszet és borászati rovat szól Tokaj-Hegyaljai bor kezeléséről, az uj borok lefejtéséről, továbbá uj szőllőfajt ismertet és a fuchsin felismeréséről igen gyakorlati módon érkezik. Gazda­sági rovatában a lépfenéről közöl egy rövid, de gya­korlati czikket; a fümagvak hamisításáról s a vető­magvak csirázási fokozásáról hoz közleményeket. A ve­gyesek rovata eléggé élénk s gonddal van összeállítva. — Ezen tapintatosan szerkesztett lapot, mely havon­ként kétszer jelenik meg évi 4 frtnyi előfizetési ár mellett ajánlhatjuk olvasóinknak. Szerkeszti és kiadja Maurer János, borászati szaktanár. (Kassa, Maurer-ud- var.) = llj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udvari zenemükereskedésében megjelentek a következő müvek : „Éji látogatás“ költemény Gyulay Páltól, Melodráma, zenekar kísérettel irta Káldy Gyula ára 50 kr. — „Regatta keringő“ szerzé Ibrányi Jenő Ára 1 frt. — „A Gulyás“ népszínmű zenéjét szerzé Báró Báffi György zongorára alkalmazta Serly Lajos. Ára 1 frt 50 kr. = A „Hagyar Háziasszony“. Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány ál-

Next

/
Thumbnails
Contents