Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-12-21 / 52. szám

melyek'äk\etlen fiatal munkaképes egyénekre Várnáig* * * ne tíéveszszék szem elől képviselőink azt hogy varosunk ifjai közt van több képzett s munkán bíró egyén, kiknek a patriotizmus elvénél fogva is előnyt kell adni a netán pályázó idegenek fölött.

Végül még egyet. Tudjuk azt, bogy ily alkalmakkor eikerülhetlen az, bogy egyesek érdeke ne érintessék, a mi gyakran személyeskedést szit és pártoskodást kelt, társadalmi életünk érdekében figyelmeztetjük tehát közönségünket, hogy legyünk tárgyilagosak s a tisztujitás után tegyük azt sutba, nehogy az izgalom a társadalmi béke megzavarására vezessen.

Városi és vidéki hirek.

Mayer Sándor nyomdatulajdonosunk hirdetésére a közelgő ünnepek előtt felhívjuk olvasóink figyelmét, egyúttal figyelmeztetjük arra is, hogy a nyomda uj betűkkel láttatott el, melyek kiválólag alkalmasak mindenféle meghívók, jegyek, külünösen névjegy kártyák nyomatására.

= A városi tfsziujitásra, mely f. hó 23-án kedden fog megejtetni a következő kombinácziók vannak forgalomban. A polgármesteri állásra R é t y Ignácz eddigi polgármesterünk és Dr. C s á n y i János városi tanácsosunk. Az első tanácsosi állásra: Korpás Márton eddigi II. tanácsos. A második tanácsosi állásra: ifj. Varázsóji Gusztáv lapunk szerkesztője és Aczól Béla fegyintézet! tiszti Írnok. Rendőrkapitánynak: E meri eh Lajos eddigi kapitány. Rendőrbiztosoknak az eddigiek: Fabriczy Nándor és B a r t o s Ferencz. Közgyámnak : Meiszner Ede. Pénztárosnak : P a u e r Jáno3 eddigi pénztáros és Vadkerty Lajos eddigi ellenőr. Ellenőrnek : H a i d f e 1 d Lajos. Tiszti ügyésznek : Gallé József eddigi ügyész. Adóügyi jegyzőnek : P e n c z Ferencz és F i 1 s e r Gyula.

—= Kinevezés. E r d ő d y György a helybeli püspöki uradalomnál alkalmazásban volt erdőtiszt, a turócz megyei mossóczznióvárallyai kerülethez, kerületi állami erdő tisztnek neveztetett ki. Gratulálunk !

= Helyreigazítás. Lapunk műit számában a csomádi evang. templom százados ünnepélyéről szóló hírünkben téves informáczió alapján közöltük, bogy ott Somhegyi József pápai prelátus és fóthi apát plébános is jelen volt, miután ő az ünnepélyen részt nem vett, mit is ezennel készséggel helyre igazítunk.

= Személyi liir. Gr. S z a p á r y István pestmegye főispánja f. hó 18-án városunkban időzött, s több helyen látogatásokat tett és a városházán is rövid szemlét tartott.

= Jegyzői vizsga tartatott f. hó 16-án Pest- megye-házánál, mely alkalommal F i 1 s e r Gyula városi iktató s lapunk dolgozó társa is jeles eredmény- nyel tette le a jegyzői vizsgát.

= Adomány. A „Phönix“ biztositó társulat, — melynek mérleg-kimutatását lapunk mai számában közöljük, — a „káptalan sörház“-i tűz alkalmából.

tűzoltó egyletünknek, sikeres működésűk elismerése- képen 10 frtot adományozott.

= „A zöld asztal mellől“ czimmel adják ki a Révai testvérek Futó Ferencz jeles fiatal írónk,

— kitől lapunk is közölt több érdekes tárezarajzot,

— a jogi- és napilapok tárczájiban megjelent jogi- karczolatait. A könyv díszes kiállításban e hó végén jelen meg.

— Hymen. Velzer Lajos helybeli lisztkereskedő s városi képviselőnk, múlt vasárnap jegyezte el a szép műveltségű és kedves Andrássy Jolán kisasszonyt, ki társas életünknek egyik kedvencze s báljainknak kitűnő csárdás tánezosa volt. Esküvőjük januárban fog megtartatni. — A c z é 1 Béla a helybeli fegyintézet első tiszti írnoka múlt vasárnap jegyezte el a kedves A c s a y Ágnes kisasszonyt. — Fogadják a boldog jegyesek szerencsekiváuatinkat.

= Az állami közép ’ipartanoda igazgatóságától. A gőzmozgony (locomobil) és gőzcséplőgépek kezelői számára rendezett tanfolyam a budapesti áliami közép-ipartanodánál (VIII. kerület, Bod- zafa-uteza 28. sz.) jövő 1885. évi január hó 5-ik napján fog menyittatni s ápríl hó 15-dik napjáig tart. E tanfolyamon a gőzmozgony (locomobil) és a különböző cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 20-ik életévüket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá cséplőgéotulajdonosok; azok, a kik már locomobil és gőzcséplőgépek mellett foglal koztak, előnyben részesülnek. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kívántatik s tudniok kell írni, olvasni. A beiratások az intézet helyiségében f. évi deczember hó 15 dik napján kezdődnek s jövő évi január hó 5-ik napjáig köznapokon este 6 órától 7-ig, vasárnap és ünnepnapokon pedig d. e. 9 órától 12-ig tartatnak. Vidékiek okmányaik beküldése mellett levélben is jelentkezhetnek, a tanfolyam megnyitásán azonban személyesen meg kell jelenniük.

= Halálozás. Folyó hó 14-én a helybeli „Curia* vendéglő istállójában Mráz János hont-megyebeli

— Hont községi illetőségű, városunkban általánosan ismert napszámos hirtelen elhalt. Hullája a városi kórházba szállíttatott.

= A jövő évi országos kiállítás tartamára Budapest főváros tanácsa szabályrendeletileg gondoskodott arról, hogy a vidékiek részére olcsó lakások álljanak rendelkezésére. A közvetítést maga a főváros tanácsa vállalta magára s igy a kinek lakásra lesz szüksége, egyenesen a fővárosi tanácshoz fordul- üat. Ezen lakások rendőri felügyelet alatt lévén, biztonsági szempontból is előnyösebbek lesznek a kiállítást látogatóknak, mint más lakások.

Vegyes hirek.

— A magyar jelzálog-hitelbank 4°/0*os nyeremény-kötvényei. Ezen kötvények a Magyar jelzálog-hitelbank által (ezen intézet befizetett alaptőkéje 10.300000 frt aranyban) törvényhatóságoknak, városoknak, községeknek s más jogi személyeknek folyóvá tett kölcsönök alapján bocsáttatnak ki, s a magyar kir. pénzügyminisztérium által jóváhagyott sorsolási terv szerint fizettetnek vissza. Minden kötvény legalább is a névértékkel, azaz 100 frttal visz- szafizettetik. 1885-ben három sorsolás és pedig, január és május 15-én 50,000 frtos főnyereményekkel és

szeptember 15*én 100,000 frt főnyereménynycl s melléknyereményekkel. Minden nyeremény-kötvény, ha az

már vissza Í3 fizettetett, vagy arra már nyeremény is esett, részt vesz az összes későbbi nyereményhuzások- ban, úgy hogy arra ezen nyeremenytiuzások alkalmával még egyszer vagy többször is esketik nyeremény. A kamat-szelvények évenként junius és deczember 1-ón 2 frttal fizettetnek minden levonás nélkül. Ezen kötvények miniszteri rendelet folytán minden állami s nyilvános pénztárnál kauezio gyanánt elfogadtatnak. A magyar leszámítoló és pénz váltó bank ezen kötvényeket 15 havi 7 fts részletben fizetendő bocsájtja ki, megrendelhetők Vitt Manó a népbank v. igazgatójánál.

= A ,,Phönix“ biztosító-társaság a közeledő óvíordulat, alkalmából ügynökeihez egy emelkedett hangú körözvényt bocsátott ki, melyből mint közérdekeltségüt, következőket veszünk át: Mindenekelőtt kiemelendőnek tartjuk, hogy folyó évben fejezi be társaságunk huszonöt évi pályafutását és negyedévszázadi működésére, nemcsak a társaság tiszteletreméltó kormányzata, de annak minden egyes közege és ügynöke, megelégedéssel eltelt kebellel és büszkeséggel pillanthat vissza, minthogy ezen hosszú idő alatt magasztos hivatásának minden tekintetben fényesen eleget tett, az iránta mindig szélesebb körökben, a társadalom legkülönbözőbb rétegében nyilvánult bizalomnak minden időben teljes mértékben megfelelt és nem ritkán kötelezettségén túl is a nála biztosítottak értékeit tartá szem előtt. Társaságunk működésének hosszú ideje alatt mindig azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy az őt bizalmával megtisztelő közönséget minden tekintetben a legméltányosabban kielégítse, minek folytán üzletköre folyton növekedvén, a hazánkban működő biztosító-társaságok között első helyet foglal el, a mennyiben nem csak közbecsülésben részesül, hanem üzletforgalmát, bevételeit és tökéit a versenytársaságok egyike sem éri felül. A legutóbbi zárszámla szerint az összes üzletágakban következő bevételek eredményeztettek: 4.334,147 frt 77 kr. tűz-dijakban, 2.160 493 frt 65 kr. élet-dijakban, 1.023,676 frt 95 kr. szállítmány-dijakban és 374,015 frt 87 kr. jég-dijakban összesen 7.892,294 frt 24 kr., azaz hét millió nyolczszázkilencz- Yenkétezer kétszázkilenczvennégy forint és 24 kr. A vagyonmérleg 5.437,508 frt 36 krt, azaz öt millió négyszázkarminezhétezer ötszáznyolez frt 36 krral záródik, mely nagy vagyon nem csak a papiroson, hanem a részletes kimutatás szerint mindig értékesíthető állam- s egyéb jóhitelű papírokban és tehermentes ingatlanokban van meg. Ezen számok minden ékesszólásnál meggyőzőbben beszélnek és eléggé hirdetik társaságunk kedveltségét, nagyságát és kétségtelen megbízhatóságát. Társaságunk fennállása óta részvényeseinek tőkéit mindig megfelelő gyümölcsözósben részesité ugyan, de azt is mindig szem előtt tartotta, hogy a biztosítás üdvös eszméjének fejlesztése egyik legfontosabb feladata, ez és nem haszonlesés vezérelte, midőn a bukás szélén álló Tisza biztositó-társaság feleinek menedéket nyújtott és annak tűzkár elleni biztosításait a felek ujabbi megterheltetése nélkül átvevőn, azokat minden megkárosulástól a biztosítási hajlamot minden megrázkódtatástól megőrizte. Megelégedéssel konstatáljuk, miszerint folyó évben bevételeink a múlt évieket lényegesen meghaladják, hogy pártolóink és feleink száma folytonosan növekedik,

uyát és széleB szalagokkal befont hajat nem viselne, akárki ráfogná, hogy úri kisasszony. Hiszen olyan volt annak az arcza, mint a holdvilág s olyan piczi a szája, mint egy szamócza, s milyen odaadással rakta a riszálót, mintha egész leikével járná. Gyuri illegette billegette magát, félrevágta a kucsmát s alig várta, hogy hozzá férhessen ahhoz, a lebegő tündérhez.

A Bozsó-Gyerek végre megelégelte a tánezot és épen helyre akarta vezetni, midőn Gyuri, mint a villám termett mellette, kiragadta kezéből a leányt, levegőbe emelte mint a pihét és nagyot kurjantva széles kedvvel kezdte vele járni a féktelen, falat kirugó csárdást; a leány pedig röpült vele, mint a tarka szárnyú pillangó, hol neki hevülve, hol fáradtan lihegve, hol andalogva, hol suhongva, hol lebbenve. Éppen azt a nótát húzták a vályog-vetők, mint a múlt héten :

Aki szegény nincs subája,

Aki árva nincs babája

Lám én szegény, nincsen subám.

Árva vagyok, nincsen babám!

Szegény Bognár Marosa szivét fenékig hasogatta. Még a lélek is sirt benne. Ennél a nótánál járta ő a múlt héten azt a tánezot, mely szivét, lelkét, eszét elhódította s most itt ül magára hagyatva ; az a legény, kinek képét oly mélyen bevéste szivébe, ott enyeleg most mással, s ne méltatja őt egy tekintetre sem. Mily szépnek rajzolta ő ki magának a vi szontlátás pillanatát s mily fájdalmasan kellett csalódnia. Elhagyta őt a legelső jött-mentért, akit nem is ÖBiner. Mert ha ismerné ! . . .

E pillanatban egy legény közeledett Marosához » tánezra szólitá. A leányt egy perezre a dacz érzete szállta meg. Azért is mosolygó arezot fog mutatni! Azért is úgy fogja járni mint akkor, mint a múlt héten. Szegény kis teremtés! Mily hiú vergődés volt ez

tőle! Mikor tánczközben Gyuri mellé jutott, hogy le- horga9ztá kis fejét s hogy szédült vele a világ ! Ha tánczosa karjai közé nem veti magát, menten áléivá rogy össze.

Gyuri is észrevette őt, ínyilamlott is valami a Bzive táján. De egy pillantás tánczosnőjére elfelejtetett vele mindent, mindent. Ez a leány elhomályositá amazt, mint a nap fénye elhomályosítja a mécses lángját, s aztán a táncz szédítő keringése eltemet minden sötét emléket . . .

* *

*

A czigányok végre abba hagyták a nótát és a nagy szin alatt, melyet egész por-glória vett körül, zavaros rendetlenségbe kezdett nyüzsögni a tömeg. Gyuri hóna alá kapta tánczosnője kis kezét és sétálni kezdett vele. A leány felhevült arczán minden pillanatban pajkos mosoly lebegett, melyet minden áron igyekezett elnyomni. Gyuri kérdezősködésére elmondta, hogy ő az „udvarihoz tartozik és a kisasszony szobaleánya s midőn a szerelmes legény megkérdező, hogy nyújthat e neki alkalmat a találkozásra, a leány arczán ismét ama titokzatos mosoly jelent meg.

— Nem engedi meg a kisasszonyom monda s hozzátevé : már bizonyára most is porolni fog hosszas kimaradásomért.

A leány ezután előkészületeket tett a távozásra, Gyuri fölajánlta magát kísérőül, azonban visszautasit- tatott. —• „A kisaszony megharagudnék.“

Ha Gyuri most csak egy pillanatot is vet maga körül, bizonyára nem kevéssé hökkent volna meg. Minden szem rajta csüngött, integettek neki, piszeg- tek feléje. De ő nem hallott, nem látott semmit, csak annak a kis leánynak csevegő hangját, kipirosodott arczát. Még egyszer megkisértó őt maradásra bírni s midőn végkép tagadó választ nyert, csak arra kérte,

hogy adjon neki egy virágot, abból a bokrétából, amit keblén visel. A leány habozása jeléül gyöngyfogsora alá kapta alsó ajakát, azután kirántott egy virágszálat kebléről, átnyujtá a legénynek és hirtelen eltávozott.

Ugyanezen pillanatban a jelenvoltak min dód a rohantak a magára maradt Gyurihoz, ki kalapja mellé tüzögette a kapott virágszálat.

— Tudja-e kend, ki volt az a leány? haagzék minden oldalról.

— Hát ki volt ? kérdé Gyuri durczásan.

— Az uraság leánya, a Bella nagysága, hallatszott több oldalról.

Gyuri nem akart hinni füleinek, az a leány, kit ő úgy megforgatott, megölelt, kitől virágot kapott s kiért szive már-már lángra gyuladt, az ő uraságának leánya, kihez neki még szemeit sem volna szabad fölemelnie. És ezért az elérhetetlen árnyképért hagyta és azt a másikat, kiért egész hóCm epedett, vágyó dott . . . Csak most jutott neki eszébe a Marosa. Lehorgasztott fejét fölernelé és oda tekintett arra az oldalra, melyet egész estén át szeme oly félve került. Kereste a Marosát. De az nem volt többé itt. Már rég eltávozott. Nem bírta elviselni a fájdalmat s a csalódást. Betegnek mondá magát és haza ment anyjával, azután beletemeté magát vánkosaiba és sirt sirt fájdalmasan keservesen.

Gyuri pedig, mikor tekintetével sehol sem találta Bognár Marosát, kitántorgott a sötét éjszakába és megátkozva könnyelműségét elgondolta, mily nevetséges játékszer volt ő most a Bella nagysága kezében s mily boldogtalanná tett annak egy szeszélye két szivet mely már-már egymásba forrt . . .