Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-09-14 / 38. szám

is tényezőként fog szerepelni, saját érdekükben figyel­meztetnek a tisztelt bejelentők, hogy a kitöltött ive­ket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A kiállítás országos bizottsága nevében: Gr. Zichy Jenő Matlekovits másod-elnök. elnök. Kozma Ferencz a rendező bizottság elnöke. Helyi hirek. = Nzemélyi hirek. József föherczeg ő cs. és kir. Fensége a Morva alsó völgyében tartott hadgyakorlatokról Diirnkrutból f. hó 14-én délután 5 órai személy vonattal városunkat érintve Budapestre utazik. — Torkos Aladár százados még folyó hó 5-én Dévény Újfaluban kapott távirati rendelet folytán a 6-ik honvéd huszár ezredtől a 8-ik ezredhez Pécsre helyeztetett át. — Márton Géza százados mint ősz • tály parancsnok továbbra is Váczon marad. = A mai tmcsúbAl igen látogatottnak ígér­kezik, mert a mint halljuk, a vidékről, sőt a főváros- hói is nagy számmal készülnek a bálra, a helybeli tánczosok pedig, már rég nem lévén alkalmuk magu­kat kedvükre kitánczolni, remélhetőleg egytől-egyig megfognak jelenni a lőegylet e jótékony czélú táncz- raulatságán ; s igy van reményünk, hogy jövő számunk­ban egy fényesen kikerült bálról referálhatunk. — A Morva vidéki hadgyakorlatokról. A folyó hó 6-án tartott hadgyakorlatok alkalmával a hatodik honvéd huszár ezred fényes sikerrel oldotta meg a Morván való átkelést — miért is Ő Felsége a király, továbbá Albrecht föherczeg a hadsereg főfel­ügyelője az ezrednek magatartása, a lovak kinézése és a legénység felszerelése felett legmagasabb elisme­résüket kifejezni kegyeskedtek. A Morva folyón tör­tént átkelés alkalmával mindössze egy pár sipka esett a vízbe. De egy tüzér fürdés közben a folyóba fűlt. = Houvédeink hazaérkezése. A gya­korlatok f. hó 13-án véget érvén a csapatok vasúton fognak állomás helyeikre vissza szállíttatni. A 6-ik huszár ezred törzse a 3-ik századdal f. hó 15-én reggel 4 óra 16 perczkor a 4-ik század és az utász szakasz délelőtt 11 óra 41 perczkor fognak városunkba érkezni. — Előre is örömmel üdvözöljük derék honvéd huszárainkat kik Ő Felsége a király, és az összes fegyveres erő legfelsőbb hadurának legmagasabb elismerését kiérdemelték. = Iparhatósági tanácstagok. A Pest- Pilis-Solt-KÍ8kúnmegye II-dik fokú iparhatóságába a budapesti kereskedelmi es iparkamara részéről bevá­lasztva lettek W o 1 f n e r Lajos bőrgyáros Újpestről, Reit tér István kocsigyáros Váczról mint rendes ta­gok, Reiser László kereskedő Váczról és Ujváry gőzmalom tulajdonos Czeglédről mint póttagok. = Katonai ellenőrzési szemle. Vácz vá­ros területén s az hozzá tartozó Sügyi és alsó-penczi miatt sem ! Mit gondolna felőle az a drága teremtés ?... Oh de testvére élete forog kérdésben ! . . . Sokáig járta a kert tekervényes utait, már éjfél rég elmúlt, midőn fáradt testtel, fáradt lélekkel vetette magát nyughelyére. De gyötrelmes eszméi által fel­zaklatott idegeivel nem birt az álom mákonya. Csak hajnal felé merült nyugtalan szendergésbe. Reggel törődöttebben kelt fel mint lefeküdt . . . Már csak egy hét hiányzott ama fontos naphoz, mely eldöntse ki lesz a pipa tulajdonosa. Tulipán Mó­zes behivá irószobájába gyermekeit s a következő be­szédet tartá. — Kedves fiaim ! Egy hét múlva nagyon fontos napra virradunk, ugyanis születésiek napjának 24-ik év­fordulóját fogjuk ünnepelni. Családunkban különösen az elsőszülöttre nézve e nap kiváló fontossággal bir, mivel e napon egy kedves családi ereklye birtokosa leszen. Ti mint ikertestvérek mind ketten igényt tart­hattok e kincsre. Ám észre vettem, hogy a szomszé­dunk lánya körül nagyban forgolódtok . . . Kedves fiaim végezzétek magatok között kié legyen a pipa, kié legyen a leány. Egy hét múlva mondjatok választ. A két fiú hallgatag távozott. Zakariás délután kilovagolt. Elmerengve Hazayékhoz vette útját s csak akkor rezzent fel gondolataiból, midőn lova Etel vi­rágos kertje mellett megállott; gyorsan megfordította paripáját 8 a kantárt megeresztve vissza száguldott. Nem akarta Etel kedves arczát látni, félt, hogy akkor nem lesz ereje az áldozatot hozni. Este a parkba hívta öcscsét, mint ennek mondá, valami fontos tárgyról akar vele értekezni. Egy pá­don helyet foglaltak. Viharos küzdelem keletkezett Zakariás lelkében váljon kimondja-e a végzetes szót vagy nem. Még most végtelen boldogság virágos ligetjeivel áll előtte a jövő, de ha kimondja azt a szót, elsülyed minden szép, sötét éjszaka, feneketlen örvény fog előtte tá­tongni. Előtte lebbent az édes ifjú lányka, ki annyi­szor volt tárgya álmainak; de aztán testvére meggör­nyedt termetére, halavány, beesett arczába tekintett s meggönthatetlenné szilárdult határozata. pusztán tartózkodó tartalékos, póttartalékos és szabadságolt katonák ellenőrzési szemléje f. évi október hó 9-én reggeli 8 órától kezdődőleg fog Vá­czon a városházánál megtartatni. Az ellenőrzési szem­lére megjelenni köteles a cs. kir. közöshadsereg állo­mányába tartozó minden tartalékos, póttartalékos és szabadságolt katona, kik az 1884. év folyamán sem fegyvergyakorlatra, sem pedig tényleges szolgálatté­telre csapataiknál bevonulva nem voltak, és már több mint 9 hónapja szabadságon vannak. Kik ezen ellen­őrzési szemlén meg nem jelennek, azok a f. évi no­vember hóban Budapesten megtartandó utóellenőrzési szemlén tartoznak jelentkezni, s igazolatlan elmara­dásuk esetén a katonai fegyelmi szabályok értelmében fognak megfenyittetni. = Megyei virilisták. Pestmegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1885-ik évre előlege- sen összeállított névjegyzéke Vácz város házánál folyó szeptember hó 25-ig közszemlére kitétetett, hol ezt az érdeklődök megtekinthetik, s a kik netalán kima­radtak, vagy kiknek adó mennyisége hibásan volna kitüntetve, a megye területén két évi adófizetést és a fizetett adómennyiséget igazoló adókönyvecskékkel, vagy hiteles községi bizonyitványnyal felszerelt fel- szóllamlásaikat folyó szeptember hó 25-ikéig, akár a községeknél, akár a központban beadhatják. Figyel­meztetnek a felszóllamlás fontos voltára különösen a névjegyzék vége felé levő tagok, minthogy a felszól- lamlások alapján véglegesen kiigazítandó névjegyzék­ből a mennyiben az aclómennyiségük iránt netalán fenforgó hiba kiigazítását elmulasztanák, kimaradhat­nak A megyei virilisták elseje Dr. Haynald Lajos kalocsai bibornok érsek 60293 frt 49 kr. s a legutolsó Atlasz Manó boldoghi kereskedő 458 frt 43 kr. adó­val. Váczról felvétettek: Peskó Medárd 742 frt 32 kr. Hubert Mihály 557 frt 84 kr. Bartoss Imre 518 frt 06 kr. és Benkár Dénes 484 frt 15 kr. adóval. = Pestmegye állandó választmánya folyó szeptember hó 20-án d. e. 10 órakor ülést fog tartani a közelebbi évnegyedes közgyűlés némely tár­gyainak előkészítése, különösen az 1885. évi megyei költségvetés összeállítása végett. = Honvéd lovak kiadása. A m. kir. 6. honvéd huszár ezred által f. szept. hó 15-én 24 vagy 26 drb kincstári ló válalkozók részére tartásra ki fog adatni. = Pajkesság következménye. A múlt héten a kegyesrendiek háza előtt egy pajkos czipész inas ingerkedett egy kis csikóval, mely megunván a bo8zantó helyzetet, oly szerencsétlenül rúgott az inas arczába, hogy annak bal szeme rögtön kifolyt. = Városunk gyámügyi szabályrende­lete mint értesülünk a magyar kir. belügymmiste- rium által jóváhagyatott, minek folytán az, jövő 1885. évi január hó 1-én életbe fog léptetni. = Szökési kísérlet. Rendőrségünk bizonyos Prenek Iván krajnai illetőségű egyént a ki magát igazolni nem tudta letartóztatott. Tegnap délben mi­Bertalan már nyugtalankodni kezdett. — Miért hívtál ? kérdó mogorván. — Kedves öcsém! nagy sajnálatomra kell észlel­nem mennyire kerülsz az utolsó időben, egész elide­genültél tőlem. Szenvedsz s nem ismertetsz meg en­gem testvéredet, szenvedésed okával. — Ugyan ne gyötörj alaptalan kérdéseiddel, vi- szonzá öcscse kedvetlenül. Jól van ! Neked nincs bizalmad hozzám, te nem mondod meg mi fáj, mi gyötör, de én tudom úgyis . . . Tudom szeretsz egy leányt és birhatásáról mint hiszed, le kellett mondanod. — Tudod s mégis kérdezed ?! — szakitá félbe hidegen Bertalan, miközben felállt s távozni készült. Zakariás megragadta karját. — Nem távozol, mig végig nem hallgattál. Te szereted Etelt, nélküle nem élhetsz, azért néked bírni kell őt. Bertalan szótlan, meredt szemmel bámult test­vérére, majd tagadólag rázta fejét. — Már csak azért is rábeszéllek, folytatá bátyja, ki leplezni akarta volna öcscse előtt az áldozat nagy­ságát — már csak azért is rábeszéllek, hogy csalá­dunk ereklyéje az én birtokomba jusson. Bertalan könyezve borult nyakába. — Bocsáss meg, félre ismertelek. Te jó vagy .. . te nemes vagy . . . Oh de nekem milyen rosznak, milyen elvetemültnek kellene lennem, ha szerető szi­ved áldozatát elfogadnám. Hanem Zakariás nem tágított. Annyira bizony­gatta, hogy Etelt tulajdonkép nem szerette soha, hogy mennyire irtózik a házasságtól, hogy maga is majd elhitte. Sikerült neki öcscse lelkiismeretét álomba ringatni , . . . . . Egy hét múlva számos vendég gyűlt össze Tulipánék házánál tartott lakomára. Ebéd alatt szá­mos pohár üritetett a háziúr öregebb fia egészségére ; ebéd után lelkes éljen rivalgások közt rágyújtott a hires pipára. Bezzeg keserűen esett szegénynek belőle a dohányzás. Ezek után Zakariás külföldre utazott, mi szülői­dőn a szokásos ebéd kiosztás történt nevezett egyén is előhivatott levese átvétele végett — mely rendesen az udvaron szokott kiosztatni. Hanem emberünknek minden inkább csak — étvágya nem volt, vagy ha volt is azt elfojtotta magába, mert alig, hogy kiért a szabad levegőre — alig elvesztett szabadságát vissza- szerzendő — a különben éber rendőrök között — átugorva az elemózsiás, már párolgó edényeken, sike­rült neki a városház kapuján ki a szabad piaczra menekülni. Szökési kísérlete nem sikerült. Az utána rahonó rendőrök azonnal elcsípték, s visszavezették czellájába. Úgy látszik, hogy vugy szökött rab vagy pedig olyan egyéniség, a ki nagyon félti a bőrét, mert különben ilyen vakmerő szökési kísérleteket nem tenne. = Tolvaj koldusvezetö. Tegnap reggel városunk egyik nagyobb sorházában egy koldus jelent meg vezettetve egy kis — alig 10 éves gyermek ál­tal. A koldusnak megadják a rendes szombati járan­dóságot. Ezt a koldus zsebre teszi, egyszersmind ku­tat zsebében, ha váljon az elébb összeszerzett hatos- kája meg van-e még. Nagy meglepetésére azt veszi észre, hogy bizony a hatoska hiányzik zsebéből. Kér­dőre vonja vezetőjét. Ez tagadásba vesz mindent, mig később kisül, hogy a hatost más nem lopta ki zsebéből, mint vezetője — kit ő napszámosának neve­zett el. = A országos kiállításra városunkból a XII. csoport, faiparnál kiállítókul bejelentették magu­kat Peták János kaptafák és pékhátkosarakkal, H ü 1 1 e f Ferencz kosárkötő munkákkal, Balogh Gergely kádár és asztalos műszerszámokkal, Bezdek János hordókkal, Hlavacsek János kordók és boros kan csókkal. = A Rá(li kúcsü. Rádon a kisasszony napi búcsú ez idén is szép sikerrel tartatott meg. Da- I czára az esős időnek városunkból és a vidékről is számos kocsi vendég érkezett Rádra, mert a rádi , vendégszerető házaknál mindig jó mulatságra van ki­látás. A vendégszerető rádi családok vendégei a gaz­dag búcsús ebédek után alkonyatkor özv. S z i 1 á d y G é z á n é házához jöttek össze tánczolni s a feszte­len igazi jókedv egész másnap a déli órákig tartott. A tánczosnők közt voltak: a kedves háziasszonyon kí­vül : P 1 a u k a Lujza és Margit, B u r i á n Etelka, Hufnagel Józsefnó, K o z e 1 k a Sándornó Rád- ról, Velzer Janka, Imrei Rózsika, S z a 1 a y Irma, Z a 1 á n f y Gizella, Dobó Istvánná, Z a- 1 á n f y n é Váczról, C z o h Ilona J a n s z k i Anna Ruttkayné és Bpestről, Szeleczky Gi­zella és Anna Penczről, Rozgonyiné Váczról. Irodalom és zene. = A „Budapesti Hirlap,4-ot, mely jelenleg a fővá­ros legterjedtebb napilapjai között első helyet foglal el, olvasó­ink figyelmébe legmelegebben ajánljuk. A „Budapesti Hirlap“ nem pártlap. Pártja olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem ki­van se kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni,^csupán a kö­nak s egyátalában semmi rokonának nem volt Ínyére. Eddig legalább egy Tulipán se lépte át a haza ha­tárát. Mért tegyen épen ő kivételt ? . . . Két év múlva Bertalan oltárhoz vezette Hazay Etelt. Az öreg Tulipánná kevéssel a menyegző után örök nyugalomra hajtá fejét. Mózes uram, ki igen rosz- szul érezte magát kedves tanácsadója nélkül nem so­kára követte. Zakariás már csak szülei begyepesedett sirhal- mára onthatta forró könyeit. Az ifjú ábrándos szivé­ből azonban, még mindég nem halt ki az első szere­lem, ott élt, ott tündökölt régi nagyságában. A ma­gába zárt szivekben nehezebben fogamzik meg vala­mely érzelem, de nehezebben hervad is. Bertalan tiszta szívből örült a viszontlátásnak, midőn azonban bátyja pár hétig tartózkodott nála, fél­tékenység kezdé gyötörni. Bertalan önmaga előtt is szégyelte e gyarlóságát bevallani, de Zakariás éles szeme mindent észrevett! Különben maga is bűnnek tartotta volna tovább a forrón szeretett nő körében időzni. Pénzzé tette mindenét, elbúcsúzott testvérétől sógornőjétől, kinek azt mondta, hogy külföldre utazik. Azonban eljött ebbe a mi kis félreeső helységünkbe, megvásárolta azt a telket, melyben mostan is lakik. Rokonai nem tudták, hova tűnt . . . . . . Tulipán Zakariás ott ül az akáczfa árnyá­ban ; sóhajjal, könybe lábbadt szemmel rezzen fel álmaiból. S igy ez már szokásává vált. Napokat sétálgat a kertben, a tornáczon, vagy ül elmerengve, folyto­nosan füstölve, néha éjfélig is a tornácz azon részén, melyre az akáczfák lombjai hajlanak. Szereti a csen­des nyári éjszaka kellemeit, csillagos égboltját, susogó szellőjét, fülemüle dalát. Eszébe jut ilyenkor az az idő, mikor lelkét ilyen éjszaka virágos tavasz legszebb napja lakta. Arra a pipára meg úgy ügyel, mint a szeme fé­nyére. Hja! drága jószág az, családi ereklye. Ö meg épen nagy áron vásárolta, élete boldogságán.

Next

/
Thumbnails
Contents