Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-09-07 / 37. szám

való bevásárlási visszaélések megszüntetése ellen sem tesz semmit.

A pénteki hetivásár alatt is mintegy 1000 zsák gabona hozatott be a nélkül, hogy érette mázsálási dij és helypénz fizettetett, volna, s igy mind a város pénztára, mint a helypénz bérlő szép összeggel károsittatott meg.

Helybeli gabnakereskedőinket, még igen megkárosítják azon kereskedők is, kik a gabna- üzlet tartamára 3 — 4 hóra városunkban tartózkodnak s sem városi- sem jövedelmi adót nem fizetnek, mi a helybeli adózó kereskedők rovására történik, s úgy az állam, mint a város pénztárát megrövidítik. Ily egyéneknek feljelentése helybeli kereskedőinknek volna kötelessége, hogy a hivatalos közegek e feljelentések alapján őket az adózók lajstromába felvétetnék.

Intézkedjék továbbá rendőrségünk, hogy a kofák legalább 9 óra előtt ne vásárolhassanak semmit.

Persze mindez falra borsó! Mert ha hivatalos közegeinkben meg volna is a jóakarat mindezek végrehajtására, a rendelkezésükre adott erő oly csekély, hogy azzal alig tehetnek valamit. 6 rendőrnek hetivásárok alkalmával legalább is 30 felé kellene szakadni, hogy mindenütt ott legyenek, a hol rájuk szükség van. Ott pedig, ahol mégis láthatók — a piaczon — a sógorság, komaság révén gyakran nagyon is szemet hunynak oly dolgok előtt, melyek leginkább volnának büntetendők. Ennek orvoslása ismét a szigorú »llenőrzés volna a feljebbvalók részéről.

Egy kissé több jóakarattal azonban még is lehetne a bajokon némileg segíteni.

Itt az idő most a közelgő választások előtt mutassa meg rendőrségünk, hogy tud tenni ha akar, mert ha most nem nyújt garancziát életrevalóságáról, a választás után még kevesebb kilátásunk lehet arra.

Elvárjuk tehát, hogy hatáskörében mindent elkövetend nem csak a jelenleg itt, hanem a más helyen máskor elmondott bajok orvoslására is,

Helyi hírek.

= Személyi hírek. József főherczeg 0 cs. és kir. Fönsége folyó hó 6-án reggel 9 órai gyorsvonattal Budapestről Dürnkrutra utazott, hogy az ottani cs. és kir. közöshadsereg és a m. kir. honvédségi gyakorlatoknál jelen legyen. Miután a szemle utazás alkalmával a cs. és kir. föherczegségeket megillető fogadtatás beszüntetett Váczon történt utazása alkalmával csak a honvéd állomás parancsnok jelentkezett. — Lovag G r a e f Ede lovassági tábornok honvéd főparancsnoksági Adlatus folyó hó 8-án reggel 10 órai vonattal Budapestről Váczra érkezik és az indóháztól kocsin Balassa-Gyarmatra az 52-ik honvéd zászlóalj megszemlélése végett tovább utazik, 9-én délután visz- szatér és este 9 órai vonattal Budapestre utazik. — Neszveda István felszentelt püspök e hó 1-én indult újra bérmautjára T r a g o r Antal, püspöki szertartó kíséretében. — Bállá Emil ügyvédjelölt N i- kitits Sándor ügyvéd irodave-zetöje Újvidéken városi rendőrfőkapitánynyá választatott meg egyhangúlag. Gratulálunk! — Kökény Ferencz ideiglenes minőségben alkalmazásban volt tanitónk állásában végleg megerősittetett az iskolaszék által.

= Trlítumsu. Pénteken a szokásos esti harangozás után megszólaltak a templomok összes harangjai, hirdetvén a b á r o m napi ünnepet, melyet az egész keresztény világ ül XIII. Leo pápa ö szentsége meghagyásából szombaton, vasárnap és hétfőn a bol- dogságos Szűz Mária születése tizenkilen.cz százados évfordulója alkalmából. E végből a székesegyházban az említett három napon reggeli 6 órakor ünnepélyes isteni tisztelet tartatik, valamint azou napok délutánjain is 4 órakor.

= Bérmálás. Neszveda István auksziliaris püspök e hó folyamában a következő helyen osztja ki j a bérmálás szentségét; szept. 1-én Kis-Pesten, 2-án Vecsósen, 3-án Üllőn, 4-én Monoron, 5-én Irsán, 6-án Czegléd-Berczelen, 7-én és 8-án Czegléden, 9-én Nagy- Kőrösön, 10—14-én Kecskeméten és Lajos-Mizsén, 15-én Kerekegyházán, 16-án Izsákon, 17-én Aposta- ghon, 18-án Kún-Sz.-Miklóson, 19-én Örkényben és T.-Sz.-Györgyén, 20-án Uj-Hartyánban, 21-én Sáriban, 22-én Alsó-Némedin, 23-án Bugyin, 24-én Pereghen, 25-én Taksony és Harasztiban 26-án és 27-ón Soroksáron.

= Mária névnapján szeptember 14-én a lőegylet saját helyiségében zártkörű tánczestélyt rendez. Belépő dij nem tagok részére személyenkint 1 frt, rendes egyleti tagok részére személyenkint 80 kr. családjegy 2 személyre 1 frt 50, több személyre 2 frt. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag uyugtáztatnak. Kezdete esti 8 órakor.

= Milán szerh királynak e hó 2-ikán Becsbe utazta alkalmával, egy ellene tervezett merénylet gyanúja merülvén fel, az egész vasút vonal mentén s igy városunkban is rendőri felügyelet alá volt helyezve a helyi pálya. Útja czólját azonban minden baj nélkül elérte s igy az ellene tervezett merénylet csak vak lárma volt, ha csak a Kelenföldén szept. 1-ónek éjjelén történt vonatkisiklásból nem fog a vizsgálat merényletet kideríteni.

= A kegyesrendi lőgynmasiiimban a folyó tanévre beiratkozott az I. osztályba 43, a II. osztályba 50, a III. osztályba 46, a IV. osztályba 30, az V. osztályba 30, a VI. osztályba 29. a VII. osztályba 23, a VIII. osztályba 19; összesen 270, mely szám a múlt évhez képest 1 szaporulatot mutat. Az alsóbb osztályokban csökkenés a felsőbbekben pedig szaporodás észlelhető.

= Hymens. Korpás Ferencz, fiatal hentes iparosunk, eljegyezte Zatocsil Antal leányát, Teréz kisasszonyt.

Lengyel nemes családi ágból származott; mint lengyel, már az anya-emlőn tanulta ismerni: mi a szabadság- és hazaszeretet ? Minden csepp az anyatejből tüzet oltott belé, mely lángra gyűl a nemesért, az emberiség jogaiért, mig az ezt bilincsekbe verő zsarnoki hatalmat sújtani kész. Levetvén a gyermek-sarukat, a theréziánumba került ösztöndíjjal; az öreg Ferencz császár saját kezével törülte ki őt a fölterjesztettek közül, mint egyikét az utolsóknak (ugyan hogy ajánlhatták volna lengyel létére jobban!?), s kitűnő bizonyítványai miatt elsőnek jegyzé be. A therózia- numban nyerte kitűnő képeztetését; itt tanult meg magyarul is, még pedig oly sikerdús haladással, hogy tanárja mint példányképet mutatta be őt a császári berczegeknek, iparkodnának ők is oly buzgalommal nyelvünket elsajátítani.

Van a nyelv sajátságaiban, jellemében valami, mi azt a nemzettel szorosan egybekapcsolja; azért mondja a költő, hogy „nyelvében él a nemzet.“ Valamely nyelvet megtanulni és megszeretni annyi, mint akár ismeretlenül is megszeretni az illető nemzetet. Mint az én lengyelem maga beszéli, ő a Magyarországról édes-keveset tudott; a mit otthon szépet és jót hallott, az a bécsi levegő hatása alatt csakhamar kigőzölgött volna fejéből. „Nagy német s a magyarnak ellensége lettem volna, — úgymond — ha magyarul nem tanítanak. A mint annyira haladtam, hogy érteni tudtam az olvasottat, mindinkább dobogott szivem mindenért, a mi magyar; e nyelvnek bája, nemes és határozott jellege azt súgták nekem: ismerd föl a magyarban testvéredet. S a Magyarország iránti szeretető csak nyert hőfokában, izmoault erejében oz időben kötött ismeretségei által. így az elhunyt Bar- tallal, meg a mostani koronaőrrel, Szlávyval még ekkortájt ismerkedett meg, — s hogy e két jó hazafi befolyással voltak reá, az kétségtelen.

Ifjú éveit szorgos tanulmányok, meg alakot nem öltött vágyak és sejtelmek között eltöltve, tanulmányai befejeztével a hadseregbe lépett. A nagyra törő és kitünően képzett fiatal embernek igen szép mezeje nyílott volna e téren az előmenetelre; alig szolgált néhány évig, s már is a tiszti iskolában, mint tanárt alkalmazták. Majd később ezredéhez visszatérve, ezijg.i ■! mj.ii mm 11111 ■ [' IL* 1! ''L"1

redese segédjévé tette; s hogy ezredesének nyílt és hozzá nem férhető jelleme valamint igazságszeretete és pontossága által mennyire kiérdemlő bizalmát, mutatja a következő eset. Ezredese egy ízben vadászatra lóvén hivatalos, hosszabb időre szándékozott elmaradni. Bekóretve segédjét, átadott neki minden elintézni valót s kimaradása tartamára saját hatalmával ruházta fel. „Egyébként, szólít az ezredes, majd elküldöm önnek szolgám által mindazon utasításokat, melyeket az ön részére ez alkalomra összeállítók.“ Néhány óra múlva megjön a szolga, jókora csomaggal. A fiatal tiszt iölbontja, de bármint keres, nem talál mást, mint egy csomó hosszában összehajtott finom irópapirt, mind meg annyi carta bianca, az ezredes aláírásával ellátva.

Még tiszti pályája alatt volt alkalma megismerni Haynaut. Mint az öregem beszéli, a pillanatban, midőn először látta, megmagyarázhatlan ellenszenvet érzett ez emberrel szemben, és később igazolva is látta ösztönét. Mindannyian ismerjük e vérszopó erényeit, azért nem lesz érdektelen egyet-mást róla fölemlítenem. Egy nagyobb gyakorlat alkalmával az ón fiatal tisztem ezredese, ki kövér ember volt, a nagy hőség és kimerültség folytán szélhüdés által érve lebukott lováról. Hadsegéde nyomban segélyére sietett kedvelt ezredesének, de már késő volt; a mint intézkednék, hogy a holttest illő módon eltávolitassók, oda lovagol Haynau, ki ekkor ugyanazon ezredben őrnagy volt, s egyébb résztvevő szóra nem talált: Vén kutya, hát mégis fölfordultál végtére! — e szavai magyarázatul szolgáljon, hogy ő számított az elhunytnak helyére. Azonban szívtelensége törést szenvedett, a tisztikar indignaczióján, mely szerint ők szolgálatukat Haynau áthelyezéséhez kötötték, mi aztán be is következett. — Más alkalommal meg valami csekély vétség miatt Haynau egy legényt vesszőztetett. Pirulnia kell az embernek, ha csak rá is gondol, hogy, az osztrák hadseregben a vesszőfutás oly sokáig fön- tartá magát; az ember maga magát, mint embert szennyezi be ily ocsmány tett által, — s mit tett . Haynau? „Mint mikor valaki, beszéli az én lengyelem, valamely kitűnő színdarabot nézve, megilletődve élvezi a művészet gyönyörét; mint mikor valaki a tér- "

= Érdeke« régészeti lelet került nap fényre Püspök-Hatvan község határában, mely a váczi szolgabirói hivatal szívessége folytán a váczi múzeumnak ajándókoztatott. A lelet áll két bronz lándzsából, és egy bronz balta töredékből.

= Mreuedits Maliid lejínynevelő intézetében már megkezdődtek a beiratások, s felvételek még folyton eszközöltetnek. Az előadások e hó 9-ón kezdetnek meg.

= gyilkosság-e vagy hirtelen halál ?

Szandán yi Mihály kis-váczi földmives vasárnap este több társával együtt mulatott s a szőlőhegy le- ’ véből a kelleténél többet élvezvén, önkívületi állapotban kísértetett haza társai által. Reggelre halva találtatván, hirtelen halála azon föltevésre szolgáltatott okot, hogy társai által agyonüttetett. A bírósági szemle megtartatván a bonezolás folytán kiderült, hogy szeszes italok túlságos élvezése folytán szeszmérgezéssel múlt ki. Letartóztatott társai ellen azonban a lopási kísérlet gyanúja forogván fenn letartóztattak s ellenük a vizsgálat folyamatba tétetett.

= Tolvaj pékinas. Medrei Lajos Proto p Károly pékmester inasa a gazdája részére Rá- tóthról beküldött 5 írttal terhelt levelet feltörte s az 5 frtot pajtásaival a „Csillagon“ elmulatta. A mula- tás után azonban elcsipetett s most a bűvösön várja megérdemlett büntetését.

= A múzeum részére ajándékozott R a s- sóvszky Mibályné 2 múlt századbeli tehnikára valló aranyozott ezüst kigyófejet ábrázoló fülbevalót és egy gyűrűt melyeket a püspöki kőkertben ástak ki a földből.

= Egy ügyes orvosunk. Mióta az állam és községek, a közegészség ügy mellett állást foglaltak, és maga az elfogult nép is mintegy erkölcsi presszió következtében, nem járja előbb sorra a „javas asszonyokat“ s csak a baj végső stádiumában fordul orvoshoz : közegészségügyi mizériáink valamennyire javulnak és napról-napra érezzük a medika jótéteményeit és üdvös hatását. Ha még tekintetbe veszszük azt is, miszerint a modern orvosi tudomány vezérelve: hogy felavatottjának ne csak a gyógykezelés tekintetében nyújtson kellő ismeretet, hanem arra is törekszik, hogy a nép egészségi állapota fölött őrködjék: az orvos magasztos hivatásának megfelelőleg napjainkban a szellemi és anyagi jólét gyámolitója. — Hozzájárul még azon körülmény is, hogy a kormány a közegészség előmozdítása czéljából a legnagyobb áldozatoktól sem riad vissza; fővárosi orvosi egyetemünket az európai hírneves egyetemek színvonalára emelte és jeles tanerőkkel ellátta, annyira, ha ma napság a külföldi szaktekintélyek is, kik fővárosi orvosi egyetemünk berendezését megtekintik; csak teljes elismerésüket fejezhetik ki. — A még egy évtized előtt is dívó, úgynevezett „sebészi“ kvalifikáczió megszüntetése által is az volt a közoktatási miniszter intencziója, hogy ne egyoldalú, de általánosan képzett orvosokat neveljünk. S ezen törekvését siker is koronázza, mert ma napaág, orvosaink univerzális ismeretei, — kevés kivétellel, — mi kívánni valót sem hagynak bátra s azt elismerni még a legelfogultabb is kénytelen. — Szép szakértelem és ügyességről tesz tanúságot a következő eset is. Mintegy 3 hóval ezelőtt Dr. Nagy Ármin, helybeli gyakorló- és Vácz felső járási orvos, egy oly ritka esetben állapította meg a diagnózist egy Veresegyház községbeli nőbetegén, hogy ezen esetet

mészet szépségeinek szemléletébe merül, s arczára az elragadtatás kinyomata ül: oly gyönyör sugárzott e gálád aktus lefolyta alatt Haynau arczárói; látszott, hogy kegyetlen szivének ez élvezetet nyújt, bogy Nero példájaként a jajveszéklós, a kétségbeesés megremegtető sikolya az ő szivét meg nem illetik . . . Soha sem feledem el azt a sátáni mosolyt, mely akkoriban fagyos ajkain ült . . .“

Hogy mit tett Haynau a szabadságharcz alatt s a szabadságharcz után, ez ismeretes; nemkülönben az is, hogy a magyar irányában lovagiaaan érző angolok Londonban az ágy alól bajánál fogva czibálták őt elő, s csak nagy nehezen sikerült ütlegekkel borított bőrét megmentenie. Később, midőn Haynau már kegyvesztett volt, egyszer Pesten a Váczi utczában' sétálva, megszólítja az én lengyelemet, kinek még kevéssel előbb minden lépését és szavát kémekkel őriztető; meglepő nyíltsággal panaszkodók, hogy mily érdemtelenül bántak vele, mennyi szolgálatot hozott ő „für das Reich,“ — s jutalmul ezt kell megérnie. Az én lengyelem csak hallgatta egy ideig, mig végre e szavakkal: Ex- cellentiád, én sajnálom önt; hanem engedje megjegyeznem, hogy az ember legyen mindig ember, s szolgaságért ne vetkőzzék ki természetéből; ha valaki czitrom szerepre vállalkozik, aztán kifacsarják és eldobják, az sorsát megérdemelte! . . . ajánlá magát.

A márcziusi napok bekövetkeztével az ón lengyelem elérkezettnek látta az időt, mely titkos vágyként már reg égett szivében. Telve szabadságszeretettel, legott búcsút mondott a hadseregnek s kardját fölajánlá a magyarság ügyének. Sok érdekeset beszólt el nekem a nagy napokról, de ki győzné azt mind papírra tenni ?

Legérdekesebb azonban Görgeyt és Kossuthot illető megjegyzései. Hibának tartja, hogy Kossútk a katonai ügyeket illetőleg a korlátlan hatalmat nem tette le Görgey kezébe. Kossuth miudeuesetre nagy lángész, kitűnő politikus, kimagasló jellem és mindé - nekfölött hazafi, — de katona nem ; mig Görgey nem kevésbbó jellem és hazafi, zseni, politikus ugyau nem, de annál kitünöbb katona. Németországnak van Molt- keja, de a mit Görgey tett, ezt még eddig Moltke sem pfodukálta. Kölcsönös volt köztük a féltékeny-