Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-07-13 / 29. szám
HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. VI. évfolyam. 29. szám. Előfizetési árak : Évnegyedre ................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora . . . • ■ • 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. ■ A vdczi csatákban elvérzett honvédé- I*': I i n k lelki nyugalmáért a fötisztelendö kápta- I ; I lan által alapított gyászistentisztelet f, évi I július 17-én, csütörtökön reggel 7 órakor |§ I tartatik meg a hétkápolnánál; e kegyeletes I; I ünnepélyhez a tekintetes hatóságok testüle- I I tek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel I H meghivatnak. Jf| Vácz, 1884. július 13-án. C Az 1848/49-iki honvédek. _________ —i. . A köztisztaság. A koleráról érkező fenyegető hírek eredményeztek annyit, hogy a még múlt évben alkotott kövezési és köztisztasági szabályrendelet végre valahára kinyomatott és lakosságunk közt tegnap szétosztatott. Ez alkalomból el nem mulaszthatjuk, hogy e szabályrendelettel behatóbban ne foglalkozzunk. Jelenleg csupán a köztisztaságról szóló pontokhoz szólunk s a kövezésről szóló pontokra teendő megjegyzéseinket jövő számunkra hagyjuk. A „VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A koleráról. II. Icolera. elleni ó-vintézücecLéselc. Mint minden baj, úgy a kolerának terjedése is meggátolható, ha az óvintézkedéseket még kellő időben és nem akkor, midőn a vész szava „iám proximus ardet Ucalegon“-t kiáltja felénk, — foganatosítjuk. Ezzel is úgy vagyunk, mint számos bajjal, melyről azt tartják, hogy az orvosi tudomány még ingadozó s nem haladt még annyira, hogy bizonyos betegségeket sikeresen gyógyítani képes lenne. Igen, ha pl. a tuber- culoticus (gümőkóros), vagy a phtisicus (tüdővészes) beteg, akkor keres orvosi segélyt, midőn a kóros roncsoló folyamat már majdnem utolsó stádiumát érte el; természetesen ilyenkor még a legnagyobb készültségi! és gyakorlattal biró orvos is csak fejét rázza és radikális gyógyítást nem eszközölhet, mig, ha az illető egyén segélyét bajának első stádiumában vette volna igénybe, — az orvos talán biztos gyógyulást helyezhetett volna kilátásba. Oda kell tehát hatnunk, hogy a kolerát még útjában megakadályozzuk, s hogy az nálunk szilárd talajra ne találjon ; oda kell törekednünk, hogy a magán — és köztisztasági viszonyok mi kívánni valót sem hagyjanak hátra, mit első sorban a kellő fertőz- telenités által érünk 'el. Mert épen a fertőztelenités feladata, hogy megakadályozza azon mikroskopikus organizmusok képződését, melyek a rothadási és bomlási folyamattal okozati viszonyban állanak. Amennyiben a fertőztelenités a rothadási folyamat termékeit, a csirgombákat, — miután azok táplálékát 1 Lapunk múlt számában figyelmeztettük a városi tanácsot és közönségünket, az érkező ko- lerahirekkel szemben szükségelt óvintézkedésekre, s városi képviselő testületünk a múlt vasárnapi közgyűlésen hozott is erélyes rendszabályokat, melyeknek végrehajtására a rendőr- kapitány és polgármester szigorúan utasittattak s egy közegészségügyi bizottság is választatott, most már ezeken kivül közönségünkön a sor, hogy a szabályok végrehajtásában hatóságunknak s a közegészségügyi bizottságnak segédkezet nyújtson. Ne várjunk mindent a városi közegektől, mert halakosságunk maga nem igyekszik a köz- tisztaság érdekében mindent elkövetni, a város csekély apparátusával nem leend képes minden egyes házat megvizsgálni és ellenőrizni. E tekintetben közönségünk vegye maga kezébe a rendőrség szerepét s a szabályrendeletet meg nem tartókat jelentse fel a rendőrségnél, hogy azután az ilyenek ellen megtehesse az erélyes lépéseket. A szabályrendelet ne legyen csak nyomtatott betű, hanem városunk jövő felvirágzását elősegítő egyik tényező; mely szabályrendeletnek minél pontosabban való megtartását erkölcsi kötelességének tartsa városunk minden egyes polgára. E szabályrendelet egyes pontjait ide igtat- juk, hogy azokat közönségünk figyelmébe ajánlva megjegyzéseinkkel kisérjük. „8. §. Minden háztulajdonos köteles házának utczai vonala előtti járda részét tisztán tartani, naponként elsöpretni s a nyári időszak alatt naponként legalább egyszer felöntöntöztetni, i télen a jeget róla rendesen felvágatni, azt és a elvonja, — megsemmisiti. A fertőztelenités tehát már azáltal is, hogy a nagyszámú élősdiek és miazmák képződésének útját szegi, igen sokat használ. A fer- töztelenités második feladata, hogy a csirákat, melyek a körlégben és vízben, vagy egyebütt találhatók, tönkretegye. Részint tüzetes górcsővi vizsgálat, részint vegytani buvárlatok által sikerült kimutatni, hogy a rothadási és bomlási folyamat utján képződő gázok, melyek a levegő egyik alkotórészeként szerepelnek, az emberi testszervezetnek határozott hátrányára vannak. Mert a gázok belélegezve mérges hatásúak; kisebb mértékben különböző katarusokat, főfájást és más bajokat, nagyobb mennyiségben pedig még halált is idézhetnek elő. Hogy a rothadási gázok, mily arányban fejlődhetnek, arról meggyőződhetünk, ha pl. pö- czegödrök közelében, — hová szerves, rothadó hulladékok ürittetnek, — vagy istállókban időzünk. Ha ily helyek kellőleg nem fertőztelenitettnek, oly meny- nyiségű amoniak és szalamia-szesz fejlődik, hogy azt még rövid időig sem vagyunk képesek testünk szervezetének hátránya nélkül kiállani. Első sorban légzési zavart, majd köhögési ingert idéz elő, és a szemtak- és kötőhártyáját annyira izgatja, hogy a szem könybe lábad. A rothadási processus utján fejlődő csirgombák jelentékeny betegségeknek képezhetik alapját. Mert a csirgombák, melyek különböző- utakon az emberi szervezetbe és vérbe kerülnek, ott bizonyos körülmények között, ugyanazon kóros folyamatot idézhetik elő, mint az emberi testen kivül. Egy német orvosnak, ki a lépfenét specialis tanulmánya tárgyává tette, sikerült kimutatni, hogy a lépfe- nés állatok vére a körlégből bejutott csirgoinbákkal volt inficiálva; ugyanezt mutatta ki több tudós más hasonló betegségeknél is. Ezek után könnyen érthető, miért kívánatos, hogy a kolera terjedésének megakadályozása tekintehavat eltisztitani, ónos vagy síkos időben pedig homokkal vagy hamuval behinteni.“ E §. egyik első kellék a tisztaságra, mert ha a ház előtti járda naponta felöntöztetik s el- söpretik, ez által el van érve az, hogy a közép út felsöprésével az egész utcza tiszta képet nyújt, mig eddig csupán az utcza közepét söprette a város s a járdával a háztulajdonosok vagy semmit, vagy nagyon keveset törődtek. E pont szigorú s büntetés terhe alatt való megtartásával utczáink csakhamar máskép fognak kinézni. „9. §. A házak telkéről és udvaráról az ut- czára vezető kifolyásokon és csatornákon vizen kivül egyéb folyadékot az utczára kibocsátani tilos. Különösen tilos mosléknak vagy trágya és istállóbeli folyadékoknak, ürülékeknek, vagy piszkos, úgy bármi üzletből való és bűzös folyadékoknak, vérnek, vagy véres viznek az utczára való kibocsátása vagy kiöntése.“ E pont ellen leginkább vétenek a szappanosok, kék-festők, hentesek, Curia és Csillag szálloda tulajdonosok kiktől igen gyakran bocsáttatnak ki az utczákra, a gyorsan erjedő s mefitikus bűzt terjesztő folyadékok, melyek aztán az utczák csatornáinak egyes helyein tócsákat képezve fészkei lesznek a járványos miaz- máknak. A legfőbb gondot tehát a rendőrség mindenek előtt ezekre fordítsa s szigorú büntetés terhe alatt ellenőrizze az ily házakat, E pontnál ajánljuk a közvágóhidnak is nagyobb mérvű tisztán tartását. „10. §. A hó és szemet lerakodási helyeket a rendőrség jelöli ki, és azon helyek kellőleg közhírré teendők. Házi szemet és szemet gödrök tartalma két hetenként, s ha közegészségi tekintetek sürgetik, gyakrabban is kihordandó. Más, tében, első sorban a magán — és köztisztasági viszonyokat rendezzük. Mert a kolera-bacillus, mint apró mikroskopikus élősdi is, különösen tisztátlan helyeken talált talajt a tenyészhetésre. A kolera-méreg tömeges fejlődésére pedig alkalmat szolgáltatnak leginkább: az árnyékszékek, emésztő gödrök, piszkos csatornák, trágya dombok; azért azoknak tisztításáról, illetve ragálytalanitásáról minden erélylyel kell gondoskodni. A nagyszámú fertőztelenitő szerek közül következők említendők: kénsavas vasélecs, vasgálicz, az árnyékszékekre, vizelő helyekre, emésztő gödrökre, csatornákra; kénsavas horganyéleg a vászon- és ruha- nemüekre ; carbolsav az ágyak, padlók, falak tisztítására; karbolsav-mész, cselenyhalvacs felforralva gyanús kutvizek fertőztelenitésére; kénsavas csatornák kifüstölésére; használtatik még szénpor és faeczet, klór-mész és mész-halvag. A fertőztelenités akkor elegendő, ha a fertőztelenitett anyagok vegyes hatásúak, mi a kék lakmuspapir megvörösödése által ismerhető meg. A fertőztelenitő szerek mikénti használata tekintetében utalok dr. Liebermann Leo, budapesti vegytanárnak a fertőztelenitésről közzétett jeles tanulmányára, melynek lényege a következőkben ösz- szegezliető: Régebben, midőn a rothadási folyamat lényegével még nem voltak tisztában, és midőn azt hitték, hogy a rothadási gázok eltávolításával, maga a rothadási processus is megszűnik, a szemétgödrök és csatornák fertőztelenitésére oly anyagokat használtak, melyek a rothadási gázokat lekötötték. Ily szerek voltak : a zöldgálicz, kénsavas-vasélecs stb. De ezen, valamint fentebb elősorolt fertőztelenitő szerek nagy része, újabb időben kizárólag: klór-mész és cárból- sav (acidum carbolicum) által helyettesittetnek. Mert a klór-mész amellett, hogy a gázokat magába yeszi U M
