Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-07-06 / 28. szám

ma olvassuk egyik közegészségi tekintélyünk tollából, bogy ezúttal nem a közegészségügyileg jól rendezett fővárosnak, hanem a rósz közigaz­gatású vidéki városoknak kell legjobban tar­tani tőle. Ezért emeljük fel siirgetőleg szavunkat ma, midőn a vész még távol van tőlünk. Hangzatos frázisok helyett tényeket kérünk, a köztisztasági szabályrendelet szigorú és gyors végrehajtását, a csatornák tisztán tartását, s a pöczegödrök szigorú ellenőrzését. Miután pedig a városnak az utczaseprés jelen alakjában 8—900 forintjába kerül és ezért csak hetenkint egyszer söp- renek — iszonyú port kavarva, többször mint nem pedig a szelek és esők irgalmasságára van bizva utczáink tisztítása; legjobb volna a 8 —900 írtért állandó négy napszámost fogadni, kik napi munkájokat csak is az utczaseprésre és a csator­nák tisztítására fordítanák. E mellett más városokban rendesen a vá­rosi fizetett tűzőrség végezi az utczatisztitók fe­letti felügyeletet. Nekünk is van két fizetett tűz­oltónk, kiket meg lehetne bízni e részben a fel­ügyelettel. Legalább kevesebbet unnák magu­kat. Ezenfelül azonban erős akarat s hozzá még jó akarat kellene rendőrségünk részéről és mind­járt czivilizáltabb képe lesz városunknak s meg- kevesbednének a járványok állandó utczai fész­kei. A kolera vészhire legyen serkentőnk — s elvárjuk városunk polgármesterétől, ki kritikus pillanatokban mindig meg tudta eddig a kellő erélyt mutatni, hogy ezúttal is tudni fogja mi a kötelessége, s nem fogja várni, hogy a városi közgyűlésen kitörő vihar, vagy felső rendelet ébreszsze cselekvésre. Helyi hírek. = Szentkirályi Albert, kerületünk ország- gyűlési képviselője, felkért bennünket arra, bogy a politikai álláspontjáról keringő különböző nézetekkel szemben jelentsük ki, miszerint ő pártonkivüli, de határozottan ellenzéki álláspontot foglal el a jelen országgyűlés alatt. — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük, hogy a hátralékban levő előfizetési pénzeket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. = ISeszvetla István váczi segédpüspök ő gyobb világosság a kolera okbelí tényezőjére, különösen pedig a kolera-bacillusok szaporodása, életképessége tekintetében. Neve- vezetes mindenesetre az, hogy ha a kolerás betegeknek ürülé­kekkel szennyezett ruháik 24 órán át nedvesek maradnak, a ko­lera-bacillusok rendkívüli mennyiségben szaporodnak; miből kö­vetkezik, hogy a kolera bacillusok tenyésztésének főtényezője a nedvesség. Koch tanár az érintett esetet annak megfejtésére véli felhasználhatónak, bogy a kolerások fehérneműje gyakran kivá­lóan fertőzőnek bizonyul. Ezzel azonban szemben állanak oly esetek, melyekben a kolerás betegeknek szennyezett ágyába fe­küdt egészséges embereknek semmi bajuk sem lett. Továbbá ki lehetett mutatni, hogy a kolera bacillusok nemcsak a fehér- és ágyneműn, hanem nedves talajon is megszaporodtak, ha az ürü­lék, vagy bélbenék bárcsak vékony rétegben is odajutott. Ha a bacillusok megszáradnak, fejlödésképességüket fölötte gyorsan elvesztik, mihez 3 óránál hosszabbb idő nem igényelte- tik. Már a minimális mennyiségű sav is akadályozza a bacillusok életképességét és szaporodását. Ennek alapján érthetőnek látszik a körülmény, hogy egészséges embernek savanyú gyomornedve, a bacillusokat tönkre teszi, mit bizonyítana az is, hogy egészsé­ges állatok gyomrába kolerás-ürüléket fecskendezvén, annak meg­ölése után, sem a gyomorban, sem a belekben kolera-bacilluso- kat találni nem lehetett. Mindezek után kitűnik, hogy a kolera etiologiájának eddig titokzatos része fel van derítve s ennek két­ségkívül nagy hasznát fogja venni az orvosi tudomány. Közli: Doctorandus. A patkányfogó regéje. Sajátságos jubileumot ültek jun. 26-án Hameln városában; Annak hatszáz éves fordulóját, hogy a Göthe által is megénckelt „patkányfogó“ 130 hamelni gyermeket ez árnyék világból kiveze­tett. Nem lesz érdektelen ezen regét föleleveniteni. s azon tudá- kos tudósok elméletébe betekinteni, kik a nép mai hitét erősza­kos magyarázataikkal nevetségessé tenni igyekeznek. Hameln igen kellemes fekvésű városka a Weser folyó part­ján. A város közepén emelkedik a vaskos tornyú monostor, mint a régi jó idők tanúja. Hagyományszerüleg még sz. Bonifácz — a németek apostola — alapította volna Eberhard gróf és neje Ode- gundina által gyámolitva, akiket ő keresztény hitre téritett. Ezen egyház körül vannak építve a németek rendszeretetére valló há­zak, melyek közöl kivált kettő érdemel figyelmet. Az egyik a „patkányfogó ház“ a Bungelosestrasseben, melyen ezen lölirat ol­vasható: 1284 am Dage Johannis et Pauli war der 26 Junii dorch einen Piper mit allerlei Earwe bekledet gewesen CXXX Kinder méltósága e hó 3-án visszaérkezett bérmautjáról. A bérmálás szentségét a következő helyeken osztá ki: jun. 1. és 2-án Nagy-Abonyban, 3 án Törteién, 4-én Iiarajenőn, 5-én Uj-Kécskén, 6-án Tószegen, 7. 8. és 9-én Szolnokon, 10-én Mezőtúron, 11-én Czibakházán, 12-én Alpáron, 13-án Csépán, 14-én és 15-én Szente­sen, 16-án Szegváron, 17-én Derekegyházán, 18-én és 19-én Mindszenten, 20 án Csanyon, 21-én Dóczon, 22- én Sándorfalván, 23-án Tápén, 24-én Dorozsmán, 26- án Halason, 27. és 28-án Majsán, 29. és 30-án és jul. 1-én Fólegyházán. Mindenütt, ahol járt, nagy ünnepé­lyességekkel fogadták. = Halmai* Járni re. kir. tanácsos, a kegyes tanitórend tartományi főnöke, múlt hó végén pár na­pig városunkban időzött a kegyesrendi ujoneznöven- dékek évi vizsgája alkalmából. = Sáperjessy ILajos, a helyben állomásozó m. kir. 6-ik honvéd-huszár ezredbeli okleveles gyógyko­vács és állatorvos esztergommegyei állatorvossá ne­veztetvén ki, — folyó hó 1-én uj állomására Eszter­gomba költözött. Nevezett városunkban úgy katonai mint polgári körökben közkedveltségnek örvendett és uj pályáján is szakértelme valamint műveltségénél fogva a közönség pártfogásába ajánljuk. = (Elmaradt kirándulás. A budai zene- akadémia által a mai napon Váczra és Visegrádra tervezett kirándulás közbejött akadályok miatt el­maradt. = Ctyászliir. Rösch Róbert ismert vendég­lősünk f. hó 2-án hosszas szenvedés után elhunyt. Te­metése e hó 4-én ment végbe nagy közönség részvéte mellett. Ny. B. 1 = A juristicium. A törvénykezési szünet julius elsején vette kezdetét. B o g i s i c h Lajos a pestvidéki törvényszék elnöke Illés István szünidei elnöknek, mint legidősebb bírónak adva át a vezetést, Reichenhall bajorországi fürdőbe utazott családjával együtt, hol mintegy öt hétig marad. = Hymen. Kö vessy Albert a múlt évben városunkban működött színtársulat kedvelt komikusa, átkeresztelkedett a katholikus vallásra s eljegyezte Krecsányi társulatának kedvelt operette énekesnőjét Iványi Mariskát. Esküvőjük Balaton-Füreden fog végbe menni. = A kolera. Habár a kolera, ezen az embe­riséget oly kíméletlenül pusztító járvány, ez idő szerint a hazánktól távol fekvő Francziaországban szedi áldo­zatait, úgy hisszük, még sem fölösleges, be lapunk tisztelt olvasóit a mai számunkban megkezdett s a kolerát tüzetesen tárgyaló czikksorozatra figyelmessé teszszük. A közlemény következő részleteiben, különö­sen a járvány elleni óvintézkedések lesznek körülmé­nyesen részletezve, nevezetesen : a kellő fertőztelenités módjai, az életmód, étrend stb. = Városi közgyűlés. Képviselő testületünk f. é. julius 6-án és következő napjain d. u. 3 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki jelentés a pénz­tárak megvizsgálásáról. 2. Elnöki előterjesztés a gom­bás patak szabályozása alkalmából városi képviselet kiküldetése iránt. 3. Elnöki jelentés a kolera elleni óvintézkedések megtétele iránt. 4. Elnöki jelentés, melylyel a dunagőzhajózáshoz vezető utcza javítása verledet binnen Hameln geboren to Kalvarie hei den Koppen verloren. A másik a „menyegző-ház“ hasonló fölirattal. Halljuk a regét, melyre ezen fölirat támaszkodik. A XIII. században nagyon pusztították Hameln határát a patkányok s az egerek. A lakosok kétségbe estek. De a bölcs városi tanács­nak sikerült egy patkány-fogót — helyesebben patkány-űzőt — fognia egy vándor-hegedős személyében. A szegény poéta becsü­letesen végezte mesterségét, de midőn fizetésre került a sor a vá­rosi tanács — nem ismerte öt. Zaj, lárma, kérés, könyörgés mit sem használt; tehát a hegedős boszút forralt a hamelniek ellen. Fölvette czifra ruháját s elkezdte kobozát verni. A gyermekek körébe gyűltek s élvezettel hallgatták, hol fájdalmas, hol bohó- kás előadását. Átvezette őket a város több utczáján, sőt önkén­telenül követték őt egészen a Koppen hegyig, melyen a Kérész út állott. Itt egyszerre eltűnt a hegedős 130 hamelni gyermek kel egyetemben. A föld nyelte el őket ? A szél ragadta magával ? A szivárvány szíttá föl a vizcseppekkel ? Láthatatlan szellemek ragadták el? . . . Csak azt tudjuk, hogy később Erdélyben ke­rült elő a 130 gyermek. így a néprege. De ez nem maradt csupán szájhagyomány­nak; hanem magáévá tette a történelem, a művészet, a költészet — a kegyelet. Hameln városának „Brade“ czimü régi krónikájában már megírva találjuk ezt, mint megtörtént dolgot. Sőt még egy régibb „Donat“ c. évkönyvben kétféle évszámításra találunk. És pedig az egyik Krisztus születésétől számitja az éveket, a másik pedig. „Gyermekeink elveszésétől“. A tudósok azt találták ki, hogy az utóbbi XYI. századbeli betoldás, mert a t. városi tanács tiltako­zott az ellen, hogy őket valaki hitszegőknek tartsa. — A XVI. században irt Geier orvos egy latin müvet „A gonosz szellemek működéséről“, melynek III, kiadásában ezen regét is közli a ha­melni Bonifácz-kolostorban őrzött kézirat alapján. Az eredeti kéziratot ő sem látta ugyan, hanem olvasta egy plébános gyűj­teményében, aki forrás-tanulmányokat tett Hameln város történe­téhez. Az orvos megfordult a városkában is, s megjegyzi, hogy azon utcza, melyen a hegedős a gyermekeket kivezette, „Bunge­losestrasse“ nevet nyert, mert ez esemény emlékére sohse szólt abban a dob (Bunge). —- A „patkányfogó-ház“ ós „a mennyeg- zős-ház“, melyek a XVI századból származnak, még ma is vise­lik az idézett folyóiratokat. A főtemplom egy ablakja festményben őrizte a gyermekek kivonulását, a „Pappenstrasse“ egy háza pe­dig fatáblára kimetszve ; de ezen emlékek idő folytán elpusztul­tak. — Még egy fölrat van a templom kriptájában, mely a város falainak lebontása előtt, az uj kapu lölött volt befalazva. Ezek a történelmi emlékek. Igaz, hogy mindezek csak az uj-kor elejé­ről származnak — kivévo a Brade-krónikát; de hisz épen ez bizonyít a rege régisége mellett. iránti felvilágosítás adását kérő megye-főispáni rende­let bemutattatik. 5. A gyámügyi szabályrendelet be­terjesztését sürgető megyebizottsági végzés. 6. Taná­csi előterjesztés, melylyel a Dr. Eioch Henrik sződrá- kosi révnyitási ügyben hozott ministeri leirat bemu­tattatik. 7. Tanácsi jelentés a Neszveda István filo- meliai felszentelt püspök által a városi kórház ré­szére tett adomány tárgyában. 8. Tanácsi előterjesz­tés az országos vásár- és dunamelléki tér tisztán tar­tási kötelezettségnek bérbe adása tárgyában. 9. Ta­nácsi előterjesztés az uj kataszteri fölmérési térkép és mellékleteinek megszerzése tárgyában vonatkozásai a 173/83. sz. közgyűlési végzésre. 10. Tanácsi előter­jesztés, Bartos Ferencz szállásbiztosnak a városi nagy- laktanyában adott természetbeni lakás tárgyában. 11. Tanácsi jelentés, Ádám Albert városi adóvégrehajtó­nak ezen állásától saját kérelmére történt felmentése és ezen állomásnak újbóli betöltése iránt tett intéz­kedés tárgyában. 12. Tanácsi előterjesztés Pápa Jó­zsefnek pótadó törlése iránti kérelmi ügyében. 13. ianácsi előterjesztés Huttera Jakabnak pótadó leíra­ssa iránt beadott kérelmi ügyében. 14. Tanácsi elő­terjesztés, Veisz Mártonnak pótadó részlet fizetési kedvezmény megadatása iránti kérelmi ügyében. 15. Ianácsi előterjesztés Iilavacsek János kádár mester­nek a mérték hitelesítési kötelezettség elvállalására vonatkozó szerződés megszüntetése iránti kérelmi ügyében. 16. A városi pénz és adókezelési szabályren­delet 66. §-ának 3. pontja értelmében és figyelemmel a f. é. 14. és 58. számú közgyűlési végzésekre egy öt tagú állandó pénzügyi bizottság megválasztása. (A szavazás szavazó lapok utján történvén — a szavazat lapok elhozása kéretik.) — Rendőrségünk figyelmét felhívjuk a Has- parik és a szomszéd utczákban kóborló malaczokra, me­lyek már több Ízben a házakba berontván, azok udva­rán garázdálkodtak. = Vásár. Országos vásárunk, mely múlt hét vasárnapján és következő napjain tartatott meg kö­zépszerű eredményű volt, mert nem igen látogat­ták, mi annak tulajdonítható, hogy népünk az aratás előtt állván, kevés a pénze. = A kegyelet ünnepe. Rövid idő választ J el bennünket julius 17-ikétől, a mely — mint mind­nyájan tudjuk — 35-ik évfordulója lesz a szabadság § harezban Vácz alatt vivott csatáknak. Ez évben egy kissé nagyobb ünnepélyességgel óhajtják többen e na­pot megünnepelni s e czélból Dr. Freysinger La- -i jós, mint a „Dalkör“ elnöke, kezébe vette az ügy ve­zetését s aláírási ivet köröz, hogy a begyülendö ősz- -j szegen a honvéd-emlék kifestettessék. Azt kiszszük kö- -( zönségünk vetekedve fog az aláírásban részt venni, j hogy városunk ez egyetlen szép emléke legalább ki- lataroztassék, ha már az oly rég készülő félben levő ö1 vaskorlát elkészíttetésére úgy sincs kilátás. — Ez al­kalomból a „Dalkör“ t. tagjai ez utón is felhivatnak, fi hogy csütörtökön és szombaton este a kaszinóban rn megjelenjenek. Vidéki hírek. = Rácsán tegnap előtt több uraság által ma- -í jális rendezi etett az iskolából hazatért gyermekek fi.e örömére. Ismerjük a „patkányfogó regéjét“ s annak történelmi föl- 4ö jegyzéseit: most azt kellene keresnünk, hogy mi ebben a való, ok a történelmi; mert a monda magva mindig való történet. Olyan ms történet, mely erősen hatott a kortársak kedélyére és képzelmére, ,9a: melyet érdemesnek tart az apa arra, hogy fiaival, unokáival kö- -öjj zölje — emlékezetükbe bevésse. „S a tény — úgymond Szász Károly — akkor kezd mondává átalakulni, mikor már nagy idő választja el tőle az elbeszélőt, a tovább adót, mikor már senki iJa sincs, aki tanúja lett volna, sőt aki első, másodkézből vette volna sní a történetet“. A szorgalmas németek már sokat fölkutattak, hogy e monda történelmi magvát megtalálják. Wolff Gyula, a német nép­mondák szorgalmas ismertetője, idézi ezen kutatásokat „Ratten länger“ czimü tanulmányaiban. — Már a múlt században követ­kezőkép értelmezte egy tudós ezen regét: A fuldai apát — kinek hatáskörébe Hameln tartozott, átadta a várost Wedekind mindeni püspöknek, de a polgárok nem akartak ősi uraiktól megválni; ebből harcz lett, melyben a mindeni püspök a hamelnieket Sede- -9fi münde mellett legyőzte s 130-at foglyul vitt, akiket polgártársaik a kálvária hegynél láttak eltűnni, de később visszabocsátváu őket h i a Siebenberg felöl jöttek vissza — s innen a gyermekek eltüné- -énj séről és Erdélyben (Siebenbürgen) való föltünésekről szóló rege. ,og- Ez igaz történet; de a sedemündei csata 1259 jul. 28. volt, tehát sem az időszámítás nem esik össze a patkányfogó regéjével, sem mg; a patkányfogóval nincs semmiféle összeköttetésben, sőt ezen tör­téneti eredmény még sokkal jobban élt a hamelniek emlékezeté­ben, semhogy mondává alakulhatott volna. — Grimm Jakab, a hires mythologus, az ógermán mythologiából akarta ezt kimagya­rázni ; de manap már senki sem követi őt, mert hasonló mondát ismernek a francziák és Írek is, a kiknek pedig mi közük sem volt a német mythologiához. — Újabb történészek a középkor tánczdüliével hozzák összeköttesésbe; mert főleg sz. János és Pál vértanuk napján tartottak ily tánczoló körmeneteket önsa­nyargatás képen a Kálvária hegyekre. De hol itt a patkányfogó ? hol a 130 gyermek? s mit szól ehhez a „Donát“ és a „Brada“ ? fi • Összegezve a mondatokat: Valljuk be, hogy eddig nem is­merjük a patkányfogó regéjének történelmi magvát. — De minek is keresnők azt oly nagy erőszakkal ? Hisz oly költői, oly meg­ható, oly tanulságos ez a monda. A hitszegő tanács, a boszuálló hegedős, a zene által elcsalt ártatlan gyermekek — fölcsigázzák képzelmüuket, részvétre indítanak és nyomós példát adnak az \ adott szó megtartásra. Tehát mi ne igyekezzünk a „Patkányfogó regéjét“ naivságából és hiteléből kiforgatni; hanem mondjuk el a kicsinyeknek -- hadd mulassanak rajta, hadd tanuljanak belőle! (j. F.

Next

/
Thumbnails
Contents