Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-08 / 2. szám
I IY. évfolyam. 2. szám. Yácz, január 8. 1882. Előfizetési árak: Évnegyedre .......................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők : Yácz; Gasparik-utcza 151. sz. HELÍIS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI. KÖZGAZDASÁGI S IRODALMI HETILAP Megjelen minden vasárnap. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. 15 ér in entctlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Felhívás előfizetésre. Bátorkodunk felkérni lapunk t. előfizetőit, miszerint a „VÁCZI KÖZLÖNY“ 1882. évi IV. évfolyamára előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár: az 1882. évi jan.—márcz. évnegyedre I» 1 frt. 50 kr. Az előfizetési pénzek Vácz, GaS- parik Utcza 151. sz. alá a „Váczi Közlöny“ kiadóhivatalába küldendők. A helybeliek legczélszeriibben a lap kibordójánál, a nyugta átvétele mellett eszközölhetik az előfizetéseket. Lakbérleti viszonyaink szabályozása. (■^Minden modern jogállamnak törekvése oda irányul és a jogbiztonság fejlesztése megköveteli, hogy a honlakosok jogviszonyai írott jogszabályok által szabályoztassanak.—Ezen modern iránylatnak negativ következménye hogy a többé-kevésbbé folyton ingatag szokás és szokásjog a jogszolgáltatás körében a lehető legcsekélyebbre szo- rittassék. A városi közület mint ilyen alapvonásaiban hasonlít az államhoz; azért is a város saját belügyi tekintetében az állam által elfogadott elveket és irányt követni kénytelen. A város belügyei ép úgy mint magáé az államé és részint irottjogsza- bályok (szabályrendeletek), részint szokás (helyi jogszokás) útján nyerték rendezésüket. Igaz, hogy a szokásjog a népéletnek, a honpolgároknak, legközvetlenebb productuma és igy a nép jogi meggyőződésének legtisztább nyilvá- nulása: de mert annak bizonyítása sokkal terhesebb a jogát védő félre, mint egyszerűen az Írott jogszabály bizonyos §-áravaló hivatkozás, ennélfogva a szokásjog mindig bizonytalanabb az Írott szabályoknál. Nem is kell azonban mindjárt a helyes jogszokás helyébe azzal ellentétes jogszabályokat felállítani, sőt a jogélet fejlődésének menete természetesebbnek találja, ha a meglevő szokás codificáltatik (Írott jogszabályokba foglaltatik). Az is bizonyos különben, hogy a félszegszokást a jogszabályok összeírása alkalmával fentartani nem kény- telenség. Csak a haladás követelményeinek tesz eleget azon alkotmányos orgánum, a mely a félszeg és elavult szokás helyébe helyes és a népélet legújabb stádiumának teljesen megfelelő jogszabályt léptet életbe. Átalánosan ismert dolog hogy városunk a szabály rendeletek Összeállítása tekintetében meg van boszorká- nyozva. Legtöbb a régi, sok olyan, amely az absolut korszakból a polgár- mester asztalán penészesedéit rendeletekben leli alapját; ami pedig ezekben sincs azt a bölcsbelátás meg a szokás szabályozza. Addig, mig nagyobb joghátrányok nélkül igy elnézhettük a dolgok folyását, — kárba veszett fáradságnak tekintettük hozzászólani. A lakbérleti viszonyok szabályozási az emberemlékezetet meghaladó szokásban találja alapját. — Amint valamikor megfelelt az évnek negyedekre való olyan felosztása, mint az most is dívik, — a nép akkori gazdá- szati viszonyainak és jogfelfogásának, ma már nem felel meg. Mikor ezen szokás alakult, akkor még a köznép alig is ismerte a kalendáriumot; de meg akkor mig a kisebb királyi haszonvételeknek kibérlésén kívül alig is volt a bérleti viszony ismeretes. Ma már e tekintetben is máskép áll a dolog. — Ma már minden modern város lakbérleti viszonyait újabban szabályozta. Hogy többet ne mondjak a pesti ember már nem is ismerne a mi szokásunkra, Ez azonban csak a kérdés társadalmi és történeti oldala, de nézzük annak a jog terén nyilvánuló gyakorlati oldalát. — Eddig a bérleti viszonyból keletkezett legkisebb pert fellebbezni lehetett a harmadik bíróságig, és ezzel még egy két jól kifundált semmiségi panaszszal ellehetett húzni a pert két esztendeig, és addig a bérlés status quo-ja nem változhatott. Ma már a bérleti viszonyok némelyike az 1877. évi XXII. tczikkel szabályozott kisebb polgári peres eljárásra tartozik, a mely eljárásnál az érdemben fellebbezésnek nincs helye. Az a törvény, a mit az első biró kimond. A bérleti viszonyok többi része az 1881. évi LIX. t. ez. 13. §-ának d) pontja értelmében a sommás eljárásra tartoznak, — ezen viszonyok eddig is a sommás eljárásra tartoztak ugyan; de most a legfontosabb kérdésekben, a bérelt helyiség átadása vagy viszabocsáj- tása iránt indított sommás perekben az idézett t. ez. 37. §-ának b) pontja értelmében a felebbezés nem akadályozza a végrehajtást, ami eddig nem volt. No már most ha a felek közt Írásbeli szerződés nem köttetett, ha sem ilyet sem szóbelit a bizonyító fél bizonyítani nem képes, vajon mire támaszkodjék az a biró, akinek ítélete felebbezés ellenére is végrehajtható, hogy ítélete bizton kiállja a sarat a felsőbb bíróság előtt is. A szokás maga is ingatag, olykor be sem igazolható ; sőt sok esetben a helyi körülményekben járatlan biró alig igazodik el a különféle szokás között. — Ha meggondolja ilyenkor az a biró, hogy ítélete feltétlenül végrehajtható, a végrehajtásnak pedig néha igen súlyos következményei vannak, melyet a mindazon által megfe- lebbezett ítéletnek megváltoztatása által, bár okvetlen hatályukat vesztik, de tényleg foganatosíttatván kiigazitbatlan nyomokat hagynak maguk után: bizony lelkiismeretének igen nagy megerőltetésébe kerül ítéletet mondani. — Csak egy esetet hozok fel példaként: A) a tulajdonos pert indít B) lakó ellen, hogy ez a bérelt helyiséget bocsássa vissza, B) ellenzése daczára, a biró A) kérelmének ad helyt, B) feleb- bez ugyan, de A) végrehajtás utján B t a lakásból kirakatja és a lakást másnak adja ki, B) pedig másutt bérel fel lakást. Két hónap múlva a felebbezés vissza jön, az első bíróság Ítélete megváltoztattatott. — B-nek már most joga van korábbi lakásába M-nak házába visszamenni, de kénytelen az újonnan fogadott helyiségnek bérét a lelakott negyedre és még azután egy negyedre megfizetni. — Ha a tulajdonos A) által utóbb felfogadott lakó C) a helyiséget elhagyni nem akarja, mennyire mennek annak következményei, hogy az első bíróság Ítélete végrehajtatott. Ezen bizonytalanságnak nem a törvény az oka, a törvény igen helyesen intézkedett, de feltételezte, hogy minden modern város képes arra, hogy saját bérleti viszonyait a kor követelményeinek és a helyi érdekeknek meg- felelőleg rendezze. A szokás jog mellett a fentebbi példában jelzett jogbizony talanság nap- ról-napra szaporodni fog, ellenben a helyes jogszabályok azt a minimumra csökkentenék. Azért már maga az 1881. évi LIX. t. ez. 93. §-a rendeli, hogy : „A törvény- hatásági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városoknak szabályrendelettel megállapított lakbérleti szabályai, ameny- nyiben a bel- és igazságügyi ministerek által helyben hagyattak, és a hivatalos lap utján közzététettek, a lakbérleti ügyek eldöntésénél, a bíróságok által alkalmazandók. Ilyen szabályrendelet kötelezné a feleket, kötelezné a bírót és mig egyrészt a perek száma kevesbülne, addig másrészt a felek jogai is biztosabb alapokon nyugodnának. Telekkönyvi állapotaink. Mióta a telekkönyvi hivatal rendeltetésének megfelelőbben decentralisálfatott, módunkban áll a telekkönyvi állapotot bármikor megtekinteni. Ezen könnyűség, mely- lyel bármely érdekelt fél a telekkönyvi állapotot megtudhatja, minden esetre észrevehető az egész járás telekkönyveinek állapotában beállott változásokon. — Alább adjuk azon változásokat, melyek a jelen év elején julius 3L-ig, 7 hónapon keresztül beállottak, külön, és azon változásokat, melyek aug. 1-től beállottak, szintén külön. Már előre is mondhatjuk, hogy mig a telekkönyvi hivatal Budapesten volt, mig tehát ahhoz csak nagyobb költségeskedéa után juthattunk, addig bizony a telekkönyvi állás változása igen lassan és nehezen mehetett: mióta azonban az itt van városunkban, bármiféle telekkönyvi jog szerzése, változása és megszűnése könnyebben eszközölhető. Lendületet nyert különösen a hagyatéki átadás. — A felek, az árvaszók, a közjegyző, a biró hamarább végeznek. A telekkönyv megszerzése az előtt beteket, hónapokat vett igénybe, most egyszerű megtekintés pótolja a telekkönyvi kivonat megszerzését. — Időt és költséget nyert mindenki, kinek telekkönyvi ügygyei dolga van. Hogy mindjárt a hagyatéki ügyeknél maradjunk: az első félévben (tudvalevőleg 7 hé alatt) hagyatéki eljárás utján átadatott összesen 1649 frt 19 kr. értékű ingatlanság, a második félévben (5 hó alatt) pedig 46992 frt 62 kr. vagyis az első félévben hónaponkint átlagosan átadatott 235 frt, a második félévben pedig hónaponkint 9398 frt értékű vagyon. — ügy aránylik az első félévben átlag egy hónapra eső haláleset következtében beállott birtok-változások értékének összege osztrák forintokban kifejezve a második félévben átlag eyy hónapra eső ugyanilyen birtokváltozások értékének összegéhez, mint 235: 9398-hoz. Az első félévben beállott birtokváltozás 100 forintjára a második félévben esik 3999 frt; vagyis a második félévbeli ilynemű birtokváltozás 39.üt‘ szer annyi, mint az első félévbeli. Nem ugyanily óriási, de mindenesetre szembetűnő a különbség az alábbi kimuta tásban közlött telekkönnyvi állapotok egyéb változásainál is. A szerződés utján beállott birtokváltozásnál az első félév minden egyes hónapjára átlagban esik 8869 frt, a második félévben pedig ugyanannyi időszakra 11208 frt érték; vagy miután az első félévben a végrehajtási árverés utján beállott birtokváltozás nincsen külön kitüntetve, a második félévben pedig ez is külön van, ha a végrehajtás utján beállott birtokváltozások értékét (10,682 frt 50 kr.) a második félévben szerződés utján beállott birtokváltozások értékéhez (56,043 frt 49 kr.) adjuk, kitűnik, hogy a második félévben ez utón beállott birtokváltozások értéke havonkint 13345 frt 19. A szerződés utján beállott zálogjogi bekebelezéseknél az első félév egy hónapjára esik 34,354 frt 28 kr., a második félév ugyanily időszakára pedig 193,871 frt 72 kr. Igen érdekes statisztikai elmélet férne a birtokváltozások értékének a zálogjogi bekebelezések értékével való összehasonlításához. Az összes birtokváltozás a jelen évben
