Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-08 / 2. szám

I IY. évfolyam. 2. szám. Yácz, január 8. 1882. Előfizetési árak: Évnegyedre .......................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s több­szöri hirdetésnél kedvezményben ré­szesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadó­hivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli pana­szok, hirdetmények) küldendők : Yácz; Gasparik-utcza 151. sz. HELÍIS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI. KÖZGAZDASÁGI S IRODALMI HETILAP Megjelen minden vasárnap. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. 15 ér in entctlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Felhívás előfizetésre. Bátorkodunk felkérni lapunk t. előfizetőit, miszerint a „VÁCZI KÖZ­LÖNY“ 1882. évi IV. évfolyamára elő­fizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Előfizetési ár: az 1882. évi jan.—márcz. évnegyedre I» 1 frt. 50 kr. Az előfizetési pénzek Vácz, GaS- parik Utcza 151. sz. alá a „Váczi Köz­löny“ kiadóhivatalába küldendők. A helybeliek legczélszeriibben a lap ki­bordójánál, a nyugta átvétele mellett eszközölhetik az előfizetéseket. Lakbérleti viszonyaink szabá­lyozása. (■^Minden modern jogállamnak tö­rekvése oda irányul és a jogbiztonság fejlesztése megköveteli, hogy a honla­kosok jogviszonyai írott jogszabályok által szabályoztassanak.—Ezen modern iránylatnak negativ következménye hogy a többé-kevésbbé folyton ingatag szokás és szokásjog a jogszolgáltatás körében a lehető legcsekélyebbre szo- rittassék. A városi közület mint ilyen alap­vonásaiban hasonlít az államhoz; azért is a város saját belügyi tekintetében az állam által elfogadott elveket és irányt követni kénytelen. A város belügyei ép úgy mint magáé az államé és részint irottjogsza- bályok (szabályrendeletek), részint szo­kás (helyi jogszokás) útján nyerték rendezésüket. Igaz, hogy a szokásjog a népélet­nek, a honpolgároknak, legközvetle­nebb productuma és igy a nép jogi meggyőződésének legtisztább nyilvá- nulása: de mert annak bizonyítása sok­kal terhesebb a jogát védő félre, mint egyszerűen az Írott jogszabály bizo­nyos §-áravaló hivatkozás, ennélfogva a szokásjog mindig bizonytalanabb az Írott szabályoknál. Nem is kell azonban mindjárt a helyes jogszokás helyébe azzal ellenté­tes jogszabályokat felállítani, sőt a jog­élet fejlődésének menete természete­sebbnek találja, ha a meglevő szokás codificáltatik (Írott jogszabályokba fog­laltatik). Az is bizonyos különben, hogy a félszegszokást a jogszabályok össze­írása alkalmával fentartani nem kény- telenség. Csak a haladás követelményeinek tesz eleget azon alkotmányos orgánum, a mely a félszeg és elavult szokás he­lyébe helyes és a népélet legújabb stá­diumának teljesen megfelelő jogsza­bályt léptet életbe. Átalánosan ismert dolog hogy vá­rosunk a szabály rendeletek Összeállí­tása tekintetében meg van boszorká- nyozva. Legtöbb a régi, sok olyan, amely az absolut korszakból a polgár- mester asztalán penészesedéit rendele­tekben leli alapját; ami pedig ezekben sincs azt a bölcsbelátás meg a szokás szabályozza. Addig, mig nagyobb joghátrányok nélkül igy elnézhettük a dolgok folyá­sát, — kárba veszett fáradságnak te­kintettük hozzászólani. A lakbérleti viszonyok szabályo­zási az emberemlékezetet meghaladó szokásban találja alapját. — Amint valamikor megfelelt az évnek negye­dekre való olyan felosztása, mint az most is dívik, — a nép akkori gazdá- szati viszonyainak és jogfelfogásának, ma már nem felel meg. Mikor ezen szokás alakult, akkor még a köznép alig is ismerte a kalen­dáriumot; de meg akkor mig a kisebb királyi haszonvételeknek kibérlésén kívül alig is volt a bérleti viszony is­meretes. Ma már e tekintetben is más­kép áll a dolog. — Ma már minden modern város lakbérleti viszonyait újabban szabályozta. Hogy többet ne mondjak a pesti ember már nem is is­merne a mi szokásunkra, Ez azonban csak a kérdés társa­dalmi és történeti oldala, de nézzük annak a jog terén nyilvánuló gyakor­lati oldalát. — Eddig a bérleti viszony­ból keletkezett legkisebb pert felleb­bezni lehetett a harmadik bíróságig, és ezzel még egy két jól kifundált semmi­ségi panaszszal ellehetett húzni a pert két esztendeig, és addig a bérlés status quo-ja nem változhatott. Ma már a bérleti viszonyok néme­lyike az 1877. évi XXII. tczikkel sza­bályozott kisebb polgári peres eljárásra tartozik, a mely eljárásnál az érdemben fellebbezésnek nincs helye. Az a tör­vény, a mit az első biró kimond. A bérleti viszonyok többi része az 1881. évi LIX. t. ez. 13. §-ának d) pontja értelmében a sommás eljárásra tartoznak, — ezen viszonyok eddig is a sommás eljárásra tartoztak ugyan; de most a legfontosabb kérdésekben, a bérelt helyiség átadása vagy viszabocsáj- tása iránt indított sommás perekben az idézett t. ez. 37. §-ának b) pontja ér­telmében a felebbezés nem akadályoz­za a végrehajtást, ami eddig nem volt. No már most ha a felek közt Írás­beli szerződés nem köttetett, ha sem ilyet sem szóbelit a bizonyító fél bizo­nyítani nem képes, vajon mire támasz­kodjék az a biró, akinek ítélete feleb­bezés ellenére is végrehajtható, hogy ítélete bizton kiállja a sarat a felsőbb bíróság előtt is. A szokás maga is ingatag, olykor be sem igazolható ; sőt sok esetben a helyi körülményekben járatlan biró alig igazodik el a különféle szokás kö­zött. — Ha meggondolja ilyenkor az a biró, hogy ítélete feltétlenül végre­hajtható, a végrehajtásnak pedig néha igen súlyos következményei van­nak, melyet a mindazon által megfe- lebbezett ítéletnek megváltoztatása ál­tal, bár okvetlen hatályukat vesztik, de tényleg foganatosíttatván kiigazitbatlan nyomokat hagynak maguk után: bi­zony lelkiismeretének igen nagy meg­erőltetésébe kerül ítéletet mondani. — Csak egy esetet hozok fel példaként: A) a tulajdonos pert indít B) lakó ellen, hogy ez a bérelt helyiséget bo­csássa vissza, B) ellenzése daczára, a biró A) kérelmének ad helyt, B) feleb- bez ugyan, de A) végrehajtás utján B t a lakásból kirakatja és a lakást másnak adja ki, B) pedig másutt bérel fel la­kást. Két hónap múlva a felebbezés vissza jön, az első bíróság Ítélete meg­változtattatott. — B-nek már most joga van korábbi lakásába M-nak há­zába visszamenni, de kénytelen az újonnan fogadott helyiségnek bérét a lelakott negyedre és még azután egy negyedre megfizetni. — Ha a tulajdo­nos A) által utóbb felfogadott lakó C) a helyiséget elhagyni nem akarja, mennyire mennek annak következmé­nyei, hogy az első bíróság Ítélete vég­rehajtatott. Ezen bizonytalanságnak nem a törvény az oka, a törvény igen helye­sen intézkedett, de feltételezte, hogy minden modern város képes arra, hogy saját bérleti viszonyait a kor követel­ményeinek és a helyi érdekeknek meg- felelőleg rendezze. A szokás jog mellett a fentebbi példában jelzett jogbizony talanság nap- ról-napra szaporodni fog, ellenben a helyes jogszabályok azt a minimumra csökkentenék. Azért már maga az 1881. évi LIX. t. ez. 93. §-a rendeli, hogy : „A törvény- hatásági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városoknak szabályrendelettel megállapított lakbérleti szabályai, ameny- nyiben a bel- és igazságügyi ministerek által helyben hagyattak, és a hivatalos lap utján közzététettek, a lakbérleti ügyek eldöntésénél, a bíróságok által alkalma­zandók. Ilyen szabályrendelet kötelezné a feleket, kötelezné a bírót és mig egyrészt a perek száma kevesbülne, addig más­részt a felek jogai is biztosabb alapo­kon nyugodnának. Telekkönyvi állapotaink. Mióta a telekkönyvi hivatal rendelte­tésének megfelelőbben decentralisálfatott, módunkban áll a telekkönyvi állapotot bár­mikor megtekinteni. Ezen könnyűség, mely- lyel bármely érdekelt fél a telekkönyvi ál­lapotot megtudhatja, minden esetre észre­vehető az egész járás telekkönyveinek álla­potában beállott változásokon. — Alább adjuk azon változásokat, melyek a jelen év elején julius 3L-ig, 7 hónapon keresztül be­állottak, külön, és azon változásokat, me­lyek aug. 1-től beállottak, szintén külön. Már előre is mondhatjuk, hogy mig a te­lekkönyvi hivatal Budapesten volt, mig te­hát ahhoz csak nagyobb költségeskedéa után juthattunk, addig bizony a telekkönyvi állás változása igen lassan és nehezen me­hetett: mióta azonban az itt van városunk­ban, bármiféle telekkönyvi jog szerzése, vál­tozása és megszűnése könnyebben eszkö­zölhető. Lendületet nyert különösen a hagyatéki átadás. — A felek, az árvaszók, a közjegyző, a biró hamarább végeznek. A telekkönyv megszerzése az előtt beteket, hónapokat vett igénybe, most egyszerű megtekintés pótolja a telekkönyvi kivonat megszerzését. — Időt és költséget nyert mindenki, kinek telekkönyvi ügygyei dolga van. Hogy mindjárt a hagyatéki ügyeknél maradjunk: az első félévben (tudvalevőleg 7 hé alatt) hagyatéki eljárás utján átadatott összesen 1649 frt 19 kr. értékű ingatlanság, a második félévben (5 hó alatt) pedig 46992 frt 62 kr. vagyis az első félévben hónaponkint átlagosan átadatott 235 frt, a második félévben pedig hónaponkint 9398 frt értékű vagyon. — ügy aránylik az első félévben átlag egy hónapra eső haláleset kö­vetkeztében beállott birtok-változások értéké­nek összege osztrák forintokban kifejezve a második félévben átlag eyy hónapra eső ugyanilyen birtokváltozások értékének össze­géhez, mint 235: 9398-hoz. Az első félév­ben beállott birtokváltozás 100 forintjára a második félévben esik 3999 frt; vagyis a második félévbeli ilynemű birtokváltozás 39.üt‘ szer annyi, mint az első félévbeli. Nem ugyanily óriási, de mindenesetre szembetűnő a különbség az alábbi kimuta tásban közlött telekkönnyvi állapotok egyéb változásainál is. A szerződés utján beállott birtokvál­tozásnál az első félév minden egyes hónap­jára átlagban esik 8869 frt, a második fél­évben pedig ugyanannyi időszakra 11208 frt érték; vagy miután az első félévben a végrehajtási árverés utján beállott birtok­változás nincsen külön kitüntetve, a máso­dik félévben pedig ez is külön van, ha a végrehajtás utján beállott birtokváltozások értékét (10,682 frt 50 kr.) a második fél­évben szerződés utján beállott birtokválto­zások értékéhez (56,043 frt 49 kr.) adjuk, kitűnik, hogy a második félévben ez utón beállott birtokváltozások értéke havonkint 13345 frt 19. A szerződés utján beállott zálogjogi bekebelezéseknél az első félév egy hónap­jára esik 34,354 frt 28 kr., a második fél­év ugyanily időszakára pedig 193,871 frt 72 kr. Igen érdekes statisztikai elmélet férne a birtokváltozások értékének a zálogjogi bekebelezések értékével való összehasonlítá­sához. Az összes birtokváltozás a jelen évben

Next

/
Thumbnails
Contents