Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-15 / 3. szám
Vessünk néhány pillanatot még a ha' lálozásokra. Meghalt: Viszonyaink a halálozás tekintetében a legkedvezőtlenebbek; mert mig Ausztriába csak minden 35 lélekre, a Magyar államban átlagosan minden 29 lélekre, addig nálunk már minden 25.8 lélekre esik egy halálozás. Azon különös jelenséget, hogy mindig több figyermek születik, mint nő, kifejezve találjuk halálozásuknál is olykép, hogy •mindig több figyermek bal meg, mint nőj a természet tehát azon külömbséget, melyet a születéseknél a figyermekek javára ad azt a halálozásoknál kiegyenlíti. A fenti táblázat szerint meghalt 272 férfi és 243 nő. Egy férfi halála esik minden 48.s lélek után, egy nő halála pedig minden 54.7 lélek után. Ha már most felvesszük, hogy már Magyarország halandósági viszonyai is sokkal kedvezőtlenebbek mint az európai átlag; mert mig az európai átlag szerint csak minden 39- 40-ik lélekre, addig ma- gyarország átlaga szerint minden 29 lélekre számíthatunk egy halálesetet: mennyivel kedvezőtlenebbül kell nyilatkoznunk saját városunk viszonyairól. Ezen kedvezőtlen állapotot minden esetre a roppant nagy gyermek halandóság okozza; de a gyermek halandóság meg épen a gondatlan ápolásnak és a köznyomornak a közvetlen folyománya. Hiszen az 5 éven aluli életkorban elhalt gyermekek száma (257) úgy aránylik az összes halálesetek számához, mint 1:2; minden második temetésnél olyan koporsót sirat az anya, melyben 5 éven aluli gyermekek tetemei feküsznek. Ha már most ezen eredményt összehasonlítjuk a születéseknek az esketésekhez való viszonyából levont eredménynyel, mely szerint, egy család szaporodásának átlagos számát 4.4g gyermekben állapítottuk meg: úgy arról kell meggyőződnünk, bogy ezek közül is fele 5 éves korának elérte előtt halván el, egy család 5 éven túlra átlag csak 2.4G gyermeket képes felnevelni. Álljanak itt ezen rideg számok intő például arra, hogy a gyermekgondozásra több gond fordítandó. Szolgáljanak ezen kedvezőtlen szám arányok jelen • szomorú viszonyaink consta- tálásaként; következtessen belőle kiki saját tapasztalata és belátása szerint a bajok igazi okaira; de mert mint előre bocsáj- tottuk a népesedési mozgalom hű kifejező je a társadalmi, politikai és gazdászati viszonyoknak, sajnosán kell bevallanunk, hogy népesedési mozgalmunk adatai szerint legutóbbi éveink igen megrongálták társadalmi és közgazdászai életünk összes ereit. Segítsen a hajon kiki saját tehetségéhez mérten és vegyék lelkiismeretesen az ügyet lelkűkre azok, kiknek állásuknál fogva hatalmukban áll messzeható intézkedésekkel egész rendszereken segíteni!*) Csányi János. Városi közgyűlés. A f..hó 8-án tartott s igen gyéren látogatott városi képviseleti közgyűlésén elnök, polgármester min Jenek előtt az uj év alkalmából a képviselő tagokat szerencse kivá- natai mellett üdvözölvén s úgy magát mint a tanács tagjait és a tiszti kart a képviselet jó indulatába ajánlva a közgyűlést megnyitóinak jelentette. Mire felolvastattak a polgármesteri jelentés, az összes pénztárak megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek *) E helyen nem mulaszthatjuk el köszönetün- ket nyilvánítani az illető vallás felekezetek lelkészeinek és elöljáróságának, kik az adatokat a legnagyobb készséggel bocsátották rendelkezésünkre. Szerkesztő. s szokás szerint a pénztárak kezelése s állapota rendben találtatván s további intézkedés szüksége fel nem forogván — a jelentés mellékleteivel együtt megőrzés végett irattárba tétetni határoztatott. — A sorrenden kívül, azonban az előzményekből kifolyólag Dr. Freysinger Lajos úr azon indítványa, hogy az adó behajtást illetőleg a városra kimondott felelősségnél fogva kiküldött állami végrehajtók működésének beszüntetése iránt felsőbb helyen a kellő lépések megtétessenek, a képviselet által egyhangúlag elfogadtatván, mindenek előtt a pénztár az adóbehajtás eredményéről szerkesztendő kimutatás beterjesztésére utasittatott — melynek alapján megejtendő tárgyalásra a folytatólagos közgyűlés f. hó 10-ére kitűzetett. Továbbá az iskolák javára tagosítás alkalmával kihasított szóri erdőrész eladása iránt megtartott árverés — a 3240 frt vételár keveselt.etvén — a közgyűlés által Kren edits Márton s Varsányi András urak indokolt előterjesztésére megsemmisit- tetett s ujabbi árverés megtartása s kitűzése határoztatott el; — egyúttal a jelzett erdőben tapasztalt károk és pusztítások felvételére Varsányi András, Kurdy Bálint és Ernyey János képviselő urak kiküldettek. — Süt tő Antal által a város közönsége ellen indított kártérítési perben tett jelentés — Süttő Antalnak keresetével biróilag lett elutasítása s a per beszün- téről örvendetes tudomásul vétetett s egyúttal Pesko Medárd úrnak ezen perben a város érdekében tett önzetlen és sikerdús működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Végül a városi faiskola ügyében tett jelentés tárgyalása a megejtett uj választások folytán felmerült akadályok miatt — a legközelebbi közgyűlésig elnapolhatott. Több tárgy nem lévén a közgyűlés be- rekesztetett.-f- Pestmegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt tartott rendkívüli kö gyűlést a főispán Gr. Szapáry István elnöklete alatt. A közgyűlésen bennünket érdeklő következő tárgyak kerültek elő. Kis-Oroszi községnek a pilisi felső járáshoz való csatolása alkalmából, a község árvaszéke irományainak s pénzeinek átvételére Bellágh Imre tiszti főügyész és Dal mady Sándor az illető járás szolga- birája küldettek ki. — Ezután a Galga patak szabályozása volt huzamos szóvita tárgya, melyben mint a Galga menti községek képviselője ifj. Gr. Ráday Gedeon úr vitte a vezérszerepet, a vita után kimondatott, hogy a Galga az érdekelt községek költségén szabályozhassák, melynek végre hajtásával az alispán bízatott meg.-|- Pestmegye közigazgatási bizottsága csötörtökön a főispán elnöklete alattt ülést tartott, melyen először a félévi jelentéseket tárgyalták. — A tanfelügyelő jelentése szerint a tanköteles gyermekek közül a lefolyt félévben 84 százalék járt iskolába, a tanítók fizetéséből azonban több mint 1800O frt van hátralékban. — A k i r. ügyész a bizottság tetszése mellett tett jelentést a rabok foglalkozása és iskoláztatása kürül tett változtatásokról. Intézkedés tétetett aziránt is, hogy a rabtartási költségek kíméletből csak azoktól szedessenek be, kiknek legalább 300 frtot érő vagyonuk van. A kir. ügyész az állami fegyintézetek szaporítását is szorgalmazza. Eziránt a legközelebbi közgyűlésen fog indítvány tétetni. — Az előterjesztéseknél Tóth József tanfelügyelő indítványozza hogy, a bizottság Fekete Károly a váczi siketnémák intézete igazgatóját, 40 évi kitűnő szolgálatai elismeréséül a. vallás s közoktatás ügyi minisztérium utján Ő Felségénél kitüntetésre ajánlja. Az indítvány közhelyesléssel elfogadtatott. Az ülés további folyamában a beadványok tárgyaltattak. jelentésből érdekesnek találjuk olvasóink tudomására hozni a következőket. „Némely törvény hatóságnak egyes községek és puszták át csatolása által való kiigazításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1881 évi 63 t. ez. 1 § 9-ik pontja által Kis-Oroszi község Nógrád megyéből Pest- Pilis Solt és kis Kún megyébe kebe- leztetvén, az idézett törvény alapján bel- ügy minister ur Ó nmtósága 63154 számú rendeletével felhívta a megye közönségét, hogy ezen községet kötelékéből bocsássa ki s erről azt haladéktalanul értesítse ; s egyszersmind az ezen községet illető árva és egyébb közigazgatási ügyek átadása iránt is a kellő intézkedéseket tegye meg. — Minek folytán ezen át kebelezésről úgy Kis-Oroszi község mint Pest- Pilis Solt és Kis-Kun megye értesittetvén, egyidejűleg úgy az árvaszék, mint járási szolgabiró és levéltár- nők oda utasíthattak hogy az ezen községet illető ügyek átadása iránti előleges intézkedéseket addig is eszközöljék még az illető megyei küldötség által azok átvétele foga- notositható lesz.,, + Lovak és kocsik összeírása A kormány elrendelte, hoi;y az évenként megejtendő s az év első hónapjának 20 ától ugyan azon hóvégeig eszközlendő ló összeírással egyetemben az éven országszerte a lovak osztályzása is foganatositassék; az erre rendelt bizottságok által melyeknek munkálkodásukat május végéig befejezniük kell. Ennek kapcsán a netáni mozgósítás esetén hivatalosan igénybe vehető fogatok és szekerek összeírása is elrendeltetett. Levél a szerkesztőhöz. T. Szerkesztő úr ! Ezennel van szerencsém értesíteni hogy a helybeli izraelita statusquo hitközségnél múlt vasárnap f. hó 8-án az évi közgyűlés és a rendes tisztujitás megtartatott. A választási elnök Hirschfeld Gyula úr rövid de igen tapintatos beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, mely után a volt hitközség alelnöke Reiser László ur, ki a leT Á R C Z A. Éjszakáim. A-z éjt eddig csak úgy szerettem, Ha oly nyájas volt, oly derült, Hogy általa első szerelmem, Szelíd emlékbe’ felmerült. Holdfény fehér virágú fák közt, Ujongó fülmilék dala, A szőke lány bájos mosolya, Égszin szeme, csengő szava.......... Ah akkor még. szivem gyűlölte A zord, sötétlő éjszakát De most erős igézetével Egy más leány hatotta át. Szeme szilaj láng, gúny az ajka, Leheli ete is részegít, Mit bánom én, kárhozzak el, ha Ü egy csókjával idvezit L Szivem most démonok tanyája, Mint a sötétlő zordon éj, És benne az ő tombolásuk Pokoli kin, pokoli kéj ............ Koroda Pál. Műkedvelői előadás. nA proletárokSzínmű 4 felvonásban, irta Csiky .Gergely. Előadatott a vác/.i műkedvelők által 1882. Január 6-án. Tehát valahára még is. Épenséggel egy év előtt láttak hozzá a tervezéshez, és szerep kiosztáshoz. A Casino zöld asztalánál — t. i. a billiard asztal körül — műkedvelőink már egy év előtt kezdték a darabban rejlő szerepek műértő latba vetését és kiosztását. A reménybeli Zátonyi Benczék, Timót Pálok, Bankó Bénik és Mosolygók soká alkudoztak és tanakodtak szerepeikről, — mire azután határozatba ment, hogy a darab 1881. évi húsvéthétfőjén fog előadatni, még pedig az akkorra „gyökeresen átalakított“ műkedvelői színházban. Tervbe vétetett ez alkalommal a darab koszorús írójának körünkbe hívása és méltó ünneplése, a műkedvelői ügy rendezése, és még sok egyéb. Igaz e tervezgeté- sekben jó része volt a műkedvelőink által épp akkor tájt a „színház-alap“ javára eljátszott „Sárga csikó“ fényes művészi sikerének és azzal vetekedő anyagi hasznának.*) Azóta azonban egy számmal odább biczczent a kalendárium évszáma és ezalatt bizony sok történt, meg sok nem történt. A koszorús iró felölté Hymen rózsa lánozait, és egyik fő műkedvelőnk, a ki sehogy sem tudott Zátonyi Bencze, Timót Pál és Mosolygó szerepei között választani, messze költözött körünkből s a százbérezű Erdély kebelében igazgatja nem a színpadi, hanem a börtönbe kerülő valóságos Zátonyi Benczék és Mosolygó fiskálisok drámájának *) Ne tessék azonban ezt a „Sárga Csikót“ össze téveszteni a Géza barátunk által a Casinóban minapában szárnyukra eresztett „sárga csikók“ mámor i tó hatásával. utolsó felvonását. Azóta leégett a bécsi „Ring-szinház“ és tűzveszélyes sporttá vált a színházba járás élvezete. A mi pedig meg nem történt . . . . . az a műkedvelő színházunk átalakítása és műkedvelő ügyünk végleges rendezése. Körülbelül ezek a gondolatok fordultak meg agyamban, midőn az előadás előtt két nappal az utcza sarkokon kiragasztva láttam a „vereskereszt egylet“ nevében meg vereskeresztezett szinlapot — s miután Meiszner úr divatkereskedésében tisztába jöttem azzal, hogy a kitűzött előadás jegyei már jó eleve elfogytak, egész rezignátióval fanyalodtam neki egy álló hely megvételének. De a lemondás e keserű érzete alatt kritikusi zsémbességem izzó vulkánja lappangott, lesve az alkalmat, hogy mielőbb kitörjön. E kritikusi buzgóság az előadás estéjén már jó korán elfoglaltatta velem helyemet az egyik erkély alatti oszlopnál. Csakhogy a látottak lefegyverezték neki gyürkőzött zsémbességemet. A terem párkányára szögezett veres keresztes pajzsok, meg a mögéjük tűzdelt veres keresztes fehér zászlócskák előmbe varázsolták az egylet nemes czélját s fiók egyletünk megalapítóinak sikeres fáradozását. Eszembe jutottak az egyleti elnöknő lelkes buzgólkodásának s tapintatos vezetésének érdemei, — melyek nem legutolsóbbika a mai előadás. Legyen előre is üdvözölve érette s lelkemben már a függöny felhúzása előtt előlegeztem neki a tapsot és elismerést. És ez igy ment tovább, mert a mit a függöny felhúzása után láttunk és élveztünk, az már a tapsok áradatába ragadott. És talán nem is kellene tovább Írnom e dicsérő mondókát — ha az előadás hasznából a szerkesztő úr lapja is ki nem követelné egy „tárcza“ erejéig a magáét. De igy megadom magamat s leirom hűségesen mind ama benyomásokat, melyek eme nevezetes estén lelkemet átjárták. Az előadásra magára csak egy szavam van — a dicséret szava. Ez nem bók, hanem elismerés, mert midőn dicséretünket írjuk, nem a művészet, hanem a műkedvelőség mértékével mérünk. És ezzel a mértékkel mérve a siker elvitázhatatlan. Különösen a női szerepek játszói nyerték meg a közönség tetszését, A darab legnehezebb szerepét — Szederváry Kamillát A 1 m á s s y Albertné úrhölgy oly sikerrel ábrázolta, hogy méltán megérdemelte a játékára sűrűn felhangzott tapsokat, meg a neki juttatott koszorút. Fogadja hozzá még az egész közönség elismerését a nemes ügy szolgálatában kifejtett odaadó fáradozásáért. Elza, Nemesszeghy Lászlóné úrhölgy kezében magasan kiemelkedett a szokásos műkedvelői alakítások sorából. Játékában volt élet, volt szellem és a höl a helyzet kívánta, igazi érzés. Otthonossága a színpadon mindnyájunkat meglepett volna, ha még most is nem állna kedves emlékeink sorában oly élénken a „Sárga Csikp“ múlt i
