Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-03-26 / 13. szám
de már a másik pillanatban arcza olyan lett, mint a márvány. Imre kitűnő munkás volt. Kezemun- káját megáldotta a jó isten, gyarapodott napról-napra, megtakarított pénzéből már kis telket is vett. A biró mindezt meghallotta. Jöttek a szomszédok, dicsérték vejét, dicsérték szorgalmát, munkásságát, józan és példás családi életét, Kerekes uram, csak fejével bólintott, legfölebb ha azt mondta : bizony szép, no ! . . , IV. Tizenöt éve múlt, mióta Juczika át nem lépte apja háza küszöbét. Tizenöt év alatt ritkán volt száraz édes anya szeme . . . . Tizenöt év alatt egyszer sem említették Juczika nevét biró uram házában ............ Egy napon Imre szótlanul ült asztalhoz. — Felesége hallgatott, ismerte férje természetét. Juczi lelkem, szólt végre Imre, apád halálos beteg, most hivatták el a főtisztelendő urat. A jámbor asszony könnyei sűrűén peregtek le nemes arczán. Reményiem, hogy apád megbocsát, hiszen nem vétettünk neki azzal, ha szerettük és szeretjük egymást. Juczi kimondhatatlan hálateljes pillanatot vetett Imrére. Imre felállt és szótlanul zárta feleségét o karjaiba. Juczikám, kezde ismét Imre, apád nem tehet halálos ágyán sem szemrehányást, nem gazdaságodért vettelek el, a magam erejéből küzdöttem fel magamat, lettem tekintélyes' gazda, szerelmed tett azza ! Juczi hangosan zokogva borult Imre vállaira. E pillanatban sebes léptek hangzottak az ámbituson. másik pillanatban belép az öreg biró legmeghittebb cselédje: Jöjjön sebesen Imre gazda, meg maga is iffiasz- szony, az öreg látni kivánja őket. írjak meg valamit? Ugy-e elengeded, nyájas olvasó ! Meghalt az öreg vasfejü kiengesztelve, biróné asszony, meg az öreg szüle naphosszat az unokákkal játszanak, dédelgetik a legkisebbet, úgy mint a legnagyobbat, mintha tizenöt év mulasztását akarnák helyre pótolni. Legyenek boldogok mindnyájan ! CyO Kípünhhöx. A budapesti magyar operaház. (Képpel a 4-ik oldalon.) A főváros egyik büszkeségének, — az egykori girbe-görbe utczák helyén emelkedett büszke palotasoros sugárútnak egyik elsőrendű nvilvsnos épületét, a már befejezéshez közelgő opera házat mutatjuk be olvasóinknak. A gyönyörű épület Ybl Miklós hírneves építészünk terve szerint az ő vezetése alatt készül, ki tervéért 20,000 frt jutalmat nyert. Már i875-ben elkezdték a földmunkálatokat. mintegy egy méter vastagságú benton-réteg alapon emelkedik az épület. A helyiségek vasgerendázattal födve vagy bolthajtásozva, s teljesen tüzmentesen épit- vék, gondoskodva a netalán az épület belsejében támadó tűz azonnali elfojtására szükséges készületekről is. A laragott kövekből készült s szobrokkal ékített gyönyörű homlokzatóval a sugárutra néző épület renaisance-modoru. Az egész épület 52,416 négyszög láb- nyi területet foglal el. A színpad 90 láb szélességű s 80 láb mélységű, tehát 7200 négyszögláb, a színpadi háttér 44 láb széles, 58 láb mély, tehát g752 négyszög láb területet tesz ki. Az előtér (proszcénium) nyílása 43 láb szélésségü és 38 láb magasságú. Az egymás mellett íekvő három sülyesztő 36 láb mélységgel bir. A színpad magassága a padlótól a zsinórpadlásig 85 láb. — Maga az épület kívül, az utcza szintjétől a lőpárkányzatig 103 láb. Az operaház a kényelem minden igényeinek megfelelőleg lesz berendezve. A földszinten, valamint a három páholysorban s a színház amphitreatrumában összesen i65o kényelmes ülőhely lesz. Állóhelyek nem lesznek. Az udvari díszpáholy a színpaddal szemközt van, mig a kisebb királyi páholy a nézőtér előrészét a baloldalon képez. Az épitési költségek összesen 2 millió- 226,000 forintra vannak előirányozva. — 22
