Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-02-12 / 7. szám
IY. évfolyam. / 7. szám. Yácz, február 12. 1882. ■ B B B Előfizetési árak: Évnegyedre .......................1 frt BO kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadó- hivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők : Yácz ; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. llérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magán vitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. r HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI S IRODA JJlU.1 Megjelen minden vasárnap. Város-csíny, a tisztviselők felelőssége. Mennyire felel meg ezen összetett ,szó: „Város-csíny“ szóelemzésileg az általa megjeleltetni kívánt fogalomnak, — megvitatni, nem e sorok feladata. Legyen elég a hasonlat. Ha midőn a közállomány megbízásából hivatalos- kodó kormány-hivatalnok megbízatásának körén túl saját akaratát is a közállomány nevében hajtja végre a hatalom eszközeivel, — államcsínyt követ el; a közrend ellen egy városnál elkövetett hasonló merényletnek a czimben kitett szóval való megjelelését a fogalom analógiája igazolja. Vájjon nem igy van-e? Városunk tanácsa 1881. évi január elsőtől egész 1881. évi deczember 31 napjáig a költség-vetés megállapítása folytán a közállomány öszakara- tának kifejezője, a közgyűlés által fel volt hatalmazva a megszavazott jövedelmek beszedésére, városi pót-adó kivetésére, behajtására és azoknak a város nevében való érvényes nyugtázására, a városi tisztviselők fizetésére és a város egyéb megszavazott, kiadásának jogérvényes fedezésére. Amely jövedelmeket a város tanácsa 1881. évi deczember 31. napjáig a költségvetés keretén belül beszedett s nyugtázott, azokat a város javára bevételezetteknek kell tekintenünk és azoknak még egyszer leendő megfizetését nem követelhetjük; amely kiadásokat ugyanazon idő elteltéig a költségvetés keretén belül a város tanácsa a város nevében kifizetett, azokat érvényesen kifizetetteknek kell elismernünk, azokat senkitől vissza nem követelhetjük; mert ezen időig a város tanácsa megbízatásánál fogva nem csak joggal járt el, de szorosan véve kötelességét teljesítette: azonban az 1881. év deczember 31. napját az idők Mo- lochja már rég megemésztette, a város tanácsának a múlt költségvetésben nyert megbízatása már rég lejárt; amely jövedelmet 1882. év január 1-ső napja óta a város tanácsa felvesz, amely adót behajt, azt jogtalanul — megbízatása hatáskörén túl — veszi fel, illetve hajtja be, azt jogérvényesen a város nevében nem nyugtázhatja, azt a város jogos kezekbe fizetetteknek tekinteni nem köteles, hanem azt joga van még egyszer követelni, még egyszer behajtani; amiket a város tanácsa 1882. január 1-seje óta kifizetett, azokat jogtalanul fizette ki, azokat a város maga részéről érvényesen kifizetetteknek elismerni nem köteles, azokat teljes joggal visszakövetelheti; mert a város tanácsának ezek teljesítésére már hatásköre, megbízatása nem volt. — Ha mindazonáltal a város tanácsa elég bátor volt saját akaratát megbízatása körén túl is a közállomány nevében végrehajtani, — kérdem: mit követett el? A községek rendezéséről szóló 1871. évi 18. t. ez. határozottan rendeli, hogy: „a költségvetés szoros megtartásáért a községi elüljáróság felelős.“ Az 1881. évre megszavazott költségvetés hatálya letelt, 1882. évre költségvetés még nincs: ha tehát 1882. évben csak egy kis krajezárt is be vett, vagy kiadott a város tanácsa, meg nem tartotta a költségvetést, melyért pedig az elüljáróság felelős. Felelős pedig annak mindenegyes tagja saját hatáskörének megsértése miatt. A város pénztárnoka csak szabály - szerüleg okmányolt utalványokra van jogosítva pénzt elfogadni, vagy kiadni. Kellőleg okmányoltnak tekinthető-e, ha a város valamely tisztviselője nyugtájával a pénztárba állít és fizetését kéri? Elég-e ehhez, ha a polgár- mester a nyugtát láttamozza, vagy külön utalványt ad? Elég-e, ha az illető megválasztatásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát felmutatja? Nem kell-e egy példányban meg lenni a pénztárnok kezeiben a közgyűlés azon határozatának, amely a tisztviselők fizetését szabályozza, hogy tudhassa, valóban melyiknek mennyi jár? Nem kell-e tudnia a pénztárnoknak, vájjon fel van-e, vagy nincs-e felfüggesztve az illető tisztviselő? Nem köteles-e magát a pénztárnok a költségvetés határozataihoz tartani? Nem kell-e meggyőződnie a pénztárnoknak, hogy a nyugtával eléálló tisztviselő fizetése az adott esztendőre megvan-e a közgyűlés által szavazva? Ugy-e bár igen. Már pedig, ha igen, akkor csak úgy tekinthető az utalvány kellőleg okmányoltnak, ha a fentebbi követelményeknek megfelel. Nem lévén ez évre még a költségvetés megállapítva, a pénztárnok által teljesített fizetések nem lehetnek kellőleg okmányolva. Minthogy mindezeket tudva követte el, a nem kellőleg okmányolt utalványra teljesített fizetések alkalmával a pénztárnok azon bűnbe esett, melyet az 1878. évi Y. t.-cz. 361. §-a igy definiál: „Aki idegen vagyon kezelésével, gondozásával vagy felügyeletével van megbízva, és ezen minőségben annak, kinek érdekeit előmozdítani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz, a hűtlen kezelés vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.“ A mely bűn elkövetője ellen, ha az közkivatalnok, ugyanazon törvény 362. §-a értelmében a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Minthogy továbbá „a költségvetés megtartásáért az egész községi elüljáróság felelős ;“ és minthogy a polgármester mindezeket tudva és akarva segíti elő, ama bűn részese és elősegitőjeként szerepel. A költségek rendezéséről szóló törvény értelmében a községi számadások a költségvetés rovatainak meg- felelőleg készítendők : kiváncsiak vagyunk látni, hogy miképen fog jövő évre a községi számadás a költségvetés rovatainak megfelelőleg elkészíttetni, mikor ez évre költségvetésnek hire-hamva sincs? Ha egy államnál megesik az, — a mi szintén már kóros állapot, — hogy az év végéig a költségvetési javaslat törvénynyé nem válhatik, nem csoda; de hogy egy szegény város miért ne volna képes azt annak idejében elkészíteni, azt csak az ázsiai állapotokban jártas utazó volna képes megmagyarázni : de az államháztartásban ily abnormális állapoton is szokott a kormány ideiglenesen a törvényhozás utján segíteni. Ha az év végén nem kész a költségvetési törvény, hogy az államgépezet január 1-sején meg ne akadjon, hogy se a pénztárakat becsukni se a törvényhozás hozzájárulása nélkül az állam vagyona felett rendelkezni ne kelljen, az év lejárta előtt törvényben kér a kormány és nyer is felhatalmazást, hogy egy bizonyos rövid ideig az előző év költség- vetése szerint kezelhesse az állam vagyonát. Városunk tanácsának az sem kell. Minek is? A város vagyona „Csáki szalmája,“ az adózó polgárok csak fejős tehenek, és azt tehet velők a városi tanács, amit akar. Az 1871. évi 18. t.-cz. értelmében: „a költségvetési előirányzatot a községi tanács késziti el és terjeszti a közgyűlés elé;“ és „az ekkép előterjesztett költség- vetési előirányzat a következő évre mindenkor előre az őszi közgyűlésen vizs- gáltatik és illetve állapittatik meg.11 Nem múlt még el az őszi közgyűlés ideje? Nem tudja a város tanácsa, hogy mikor van „ősz“ ? Vagy nem képes a város tanácsa a költségvetés előirányzatát elkészíteni? Vagy nem tudja, hogy azt előkészíteni kinek a kötelessége ? Vájjon azt várja, hogy valami ügyes vállalkozó töri bele a biCsákját? Meddig kell még várnunk a költségvetés előirányzatának a közgyűlés elé való terjesztésére? Talán nem is szándékozik az idén már azt előterjeszteni? Talán oly rémes az a költségvetés, hogy nem mer vele a tanács a nyilvánosság elé állni? Elég erőt érez a hatalomban már arra is, hogy egy évig költségvetés nélkül intézze e város rendezetlen ügyeit? A községi törvény értelmében „a községi pótadó megállapítása, kivetése és behajtása csak a törvény hatóság jóváhagyása mellett történhetik meg.“ A községi pótadó esedékességi ideje az állami adó esedékességének idejével összeesik, az állami adó első negyede pedig február 15. napján esedékessé lesz. Vajon milyen kulcs szerint, kikre és miután szándékozik kivetni és kiktől szándékozik ugyanekkor a községi pótadót is behajtani városunk tanácsa? Meddig akarja még folytatni ezen törvénytelenséget? Ciceróval szólva: „ Quo usque tandem abutere, Cati- lina, patientia nostra“ ? Csányi János. Az uj-pesti jegyző választáshoz. Kevés nap múlva, e hó 15-én fog meg- ejtetni Uj-p esten, a megye törvényhatósága által engedélyezett II-sod jegyző választása. Három jelölt körül csoportosulnak a választók. Nem tudjuk kit fog a választók bizalma a jegyzői állásra emelni, s nem szándékozunk jelen sorainkkal egyik vagy másik jelölt érdemeit kisebbíteni, s a választást befolyásolni. Azonban még sem lehetünk a választás passiv szemlélői s kötelességünknek tartjuk a választás előtt, a t. választókat figyelmeztetni, miszerint nagy községük érdekét nem tévesztve szemük elől, — oly egyénre adják szavazatukat, kinek tudományos képzettsége, jelleme s a jegyzői téren való jártassága elég garantiát nyújtanak arra, hogy a község ügyei megbízható kezek által fognak vezettetni.