Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-29 / 44. szám

iparnak versenyt nem nyújt stb. Mivel különben a földmivelés-, ipar- és ke- resk. minisztérium kebelében legközelebb értekezlet tartatik e tárgyban, kívánatosnak találtatott, hogy az egyesület csak a II. iparos gyűlés elvi határozatai érdekében kérvényezzen, a részletek megállapítása pedig az értekezletre megbízandó szakférfiakra hagyatott.

— Nagy Táuczpróbát tart Schiffer Sándor táncztanitó November 4-ik én a „Szarvas“ vendéglő termében. Belépti dij Szemólyenkint 1 frt, Családjegy 1 50 kr.

= A vasárnapi munka szünet eszméje, melynek érdekében országszerte megindult a mozgalom, városunkban is megpendítetett, üdvözöljük városunk rendőrkapitányát, ki a helybeli járásbiróval karöltve a vasárnapokon át búzát hordó tali- gások, s rostálok ellen már megtette a kellő lépéseket, Már eddig is többen büntettek meg ez ügyben.

= Gyilkosság. F. hó 26-án reggel 4 órakor Mácsa község lakosai egy rémes tettre virradtak, — Vankó Pál bognár 4 órakor felkelve ágyából, kiment faragó kamrájába s ott egy kerék-agy fúrót (nagy vasrúd féle) magához vevén azzal visszatért a szobába, hol felesége és anyja egy ágyban aludtak, s mellettök a bölcsőben a kis gyermek, Vankó a nála levő fúróval feleségét fejbe ütötte, mire az szörnyet halt, ezután anyjára s a bölcsőben fekvő kis gyermekre mérve nehány csapást a padlásra ment fel, s ott magát késsel kétszer hasba szúrta, aztán maga felett a házat felgyújtotta. A háztető már lángokban állott midőn a gyilkos égési sebekkel telve leugrott a padlásról s ki rohant a tüzlármára összefutott nép közé, honnan égető sebeire irt keresve a patakba ugrott s onnan ismét a nép közé futott, hol őt a község jegyzője Velser Ágoston letartóztatta s pandúr által Váczra bekisértette. A járásbíróság kiküldöttje Ringauf Ottó vizsgáló bírónk Dr. Gr r ó 8 z Armin s Kremer Gyula orvosok kíséretében másnap a helyszínre utazott s a bonczolást és vizsgálatot megejtette. Az asszony (a felesége) koponya csontja ketté repedt s igy okvetlen halálos volt a csapás. A gyilkos anyjának fülkagylója ketté van hasitva a csontig a csecsemő is fején van sérülve. Az anya sérelmei is súlyosak. — A tett indoka úgy látszik szerelemféltésből eredt, mert az asszony már nem akart férjével élni, „inkább vesszen tehát el ő is, én is“ gondolta a férj s elhatározta magát a borzasztó tettre, melynek vak dühében anyja s csecsemő gyermek is majdnem áldozatul esett.

= Gr. I&ííday Gedeon honvédelmi miniszterré történt kineveztetése alkalmából városunk képviselő testületé, a a helyi nőegylet és a vöröskeresztegylet üdvözlő felirattal fejezte ki tiszteletét.

= Merénylet a/, adóvégrehajtók ellen, llétfi’őn f- hó 23-án este A d á m Albert városi végrehajtó, D r o p p a József negyedmester kíséretében kis-Yáczon volt hivatalos működését teljesítendő, mely alkalommal egy Vitális nevű általánosan ismert garázda ember egy nagy késsel rájok rohant s D r o p p a negyedmester nyakán sebet ejtett; szerencséje Droppának, hogy a merénylő kezét megragadta, mert különben végzetessé válhatott volna ránézve a nyaka ellen intézett szúrás. A merénylőt elfogták s a büntető bíróságnak átadták.

= Villanyvilágítás Váczon. Vasárnap este 5-órakor Ud vardy János ur helységeiben tartatik a villanyvilágítás főpróbája melyre az érdeklődő közönség figyelmét ezennel fölhívjuk.

= Közgyűlés. Városi képviselő testületünk folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor a városház tanácstermében közgyűlést, tart a következő tárgysorozattal. 1) A hitfelo- kezetek részére ez év október végéig járó arány mikénti fedezése iránt pénztári jelentés. — 2) A váczi püspöki uradalmat ez évre illető bérhátrálék iránt pénztári jelentés. — 3) A város mint erkölcsi testület f. é. állami adóhátraléka iránt pénztári jelentés. — 4) Városi képviselő Prohászka János úr indítványa a róm. katli. iskolaszék

1883. évi költségvetési előirányzata tárgyában.

Irodalom.

+ Megjelent az „önttgyvéd“

czimű közhasznú mü 11-ik füzete. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifji Nagel Ottó Budapesten) E füzetben a bányaügyre vonatkozó jogiszabályokat ismerteti. Ezek után uj fejezet következik, melyben a szerző a katonai ügyeket tárgyalja. A harmadik rész első fejezetében a szerző a beadványokról értekezik. Ezen érdekes füzet ára 30 kr. Az első tiz füzet külön fűzve, mint az egész mü első félkötete is kapható a kiadónál és minden hazai könyvkereskedésben. Ára 3frt.-f- Szakszerű szol iömüve lés czimmel Z a b o 1 a y Károly egy G ives müvet bocsátott nyilvánosságra. A mü magában foglalja az Európai legkitűnőbb szőllö- müvek által kifejtett theoriák színét javát melyek mindenikéről a szerző 25 évi gyakorlati kísérletek után szerzett tapasztalatai alapján mondja el nézeteit. Ára 50 kr. Kapható szerzőnél Kecskemét csongrádi- nagy-uteza 96 sz.

Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos:

Ifj. VARÁZSÉJI GUSZTÁV.

mi ipartársulataink semmi vagyonnal sem rendelkeznek.

A miniszteri biztos úr tisztába jővén a helyzettel, s meggyőződést szerzett magának arról, hogy Váczon az ipariskola csak is a kormány erélyes fellépése és anyagi támogatása mellett nyerhet létesü- lést: az értekezletet befejezettnek jelentette ki. Távozása előtt azonban egy ipartanodái előkészítő bizottság megválasztására hívta tel az értekezletet, melynek feladata lenne a további teendők miként leeudő elintézése végett a város s a kormány közt közvetítő szerepet vinni. A bizottságba megválasztat- tak ennél fogva: Csávolszky József, Veres Károly, Tornyos Pál, Reiser László, Ulmann Frigyes és Neumann Emanuel mint a helyi iskolaszékek elnökei, továbbá Serédy G. Zemanovics István és Fridrich Alajos, — Ezzel az értekezlet feloszlott. — Reméljük hogy az ipariskola felállítása most már nem sokáig késend az éji homályban.

Újdonságok.

= Szobrot Arany Jánosnak

Egy szó nyilallott a hazán keresztül Egy röpke szóban annyi fájdalom.

Arany János meghalt. A nagy csapást mely legnagyobb költőnk halálával sújtotta a nemzetet mindnyájan érezzük. — A halhatatlan költő emléke örökkön fog élni mig a Duna s Tisza partjain magyar él. Müvei halhatatlanságot biztosítanak neki. A nemzet azonban tagjainak emlékét látható alakban is megszokta örökitni. így legnagyobb költője emlékét is. Aranynak is szobrot emelni szándékozik. Mindenfelé országszerte megindultak az adakozások és gyűjtések a szobor költségeire. Minden honfi siet a kegyelet adóját leróni s azért örömmel csatlakozunk mi is a gyűjtök sorába s midőn városunk s vidéke hazafias közönségének figyelmébe ajánljuk az ügyet, részünkről a gyűjtést ezennel 2 frttal megnyitjuk.

= Arany János legnagyobb költőnk temetésén e hó 24-én városunk két küldöttség által volt képviselve, egyik városunk képviselő testületé nevében tett egy díszes babérkoszorút a koporsóra, melynek kék-vörös (Váczváros szinei) selyem szalagjain e felirat volt: „Arany Jánosnak. —

mába oda, hol minden egyenlő, hol nincs kaszt, hol nincsen valláskülömbsóg és gyűlölet, nincsen gazdagság, fény, szegénység, nincsen ellenségeskedés és pártoskodás, hol csupán boldogság, béke és nyugalom honolnak.

Menjünk oda, hogy a halál gondolatával megbarátkozzunk, hogy még idő előtt higyjük, hogy „odalent már nem fáj semmi,“ hogy azok, kik már nyugosznak irigylen- dőbb sorssal bírnak az élőknél.

Menjünk el oda, hogy megemlékezzünk a holtak felől, hogy irányukban kegyeletadónkat lerójjuk. Tiszteljük őket még sírjaikban is, hogy annak idejében utódaink is kegyelettel állják körül sirdombjainkat, honnan majd együttesen várják a feltámadás óráját.

De ime megkondul a temető kis harangja s mindenki leborulva kedveseinek sírjára egy-egy imát bocsát az egek Urához az elhunytak lelkeiért, mig végre a temető elcsöndesül .... csak itt-ott pislog néhány ott feledett mécs, . . . s csak a fák száraz ágai közt sivit a hűvös őszi szél, mintha mondaná: „R eméljetek, föltámadunk!“ .........

Varázséji Béla.

A dervis Jóslata.*)

Sajátságos látványt nyújtott az 1844 évi okt. 6-án Becsből Budapestre evező dunai gőzhajó födélzete. Az ottomán császár bécsi követje(utazott fényes kísérettel Budapestre. A legkülönbbféle egyenruhák voltak

*) Ileksch S. „Die Donau“ c. müvéből, aki ez epizódot -- önvallomása szerint — igen megbízható «.jvakról hallotta

Váczvárosa;“ a második küldöttség a „Kaszinó kör“ nevében tett szintén hasonló babér koszorút a ravatalra, melynek fehér selyem szalagján „Arany Jánosnak — a váczi egyesült Casinó-kör“ fölirat volt olvasható.

= Kaloüak estéj én, nov. elsején, d. u. 5 órakor a „dalkör“ zászló alatt vonul ki a Honvédtemetőbe s ott a kegyelet némi adóját lerovandó, honvédeink sírja fölött gyászdalokat fog énekelni.

= Betörés. Vásár keddjének éjszakáján Joó István úr kisváczi lakásába ismeretlen tettesek behatoltak s ott a szekrényeket felkutatva minden értékes és könyeb- ben elvihető tárgyat magukkal vittek. A kár mintegy 200 frtra tehető. Szemfüles rendőrbiztosunk, mint halljuk már biztos nyomon van s remélhetőleg gyanúja alapján pár nap alatt kideríti a betörő tolvajok kilétét.

= Kitüntetés. Juhi Béla városunk lakosa a nógrádi gazdasági egyesület kiállításán takarmány magvaival az I. arany érmet nyerte el, mi nem csekély kitüntetés, tekintetbe véve azt, hogy Nógrádban igen sok birtokos lakik.

= Ajándékok. A váczi muzeum egylet részére újabban ajándékoztak. Béreseimre úr egy fekete 5 frtos bankjegyet 1806-ból s 2 drb 30 kros bankjegyet ly49- ből. Benkár Dénes úr Rudbertus salzburgi püspök ezüst 3-asát 1680-ból s István szerb csupán ezüst érmét a Xll-ik századból. Váradi János úr egy Ferencz- féle 3-ast 1800-ból és egy kőkori kő am ír- lett et. (Penczről).

=* A fegyenczipar és a váczi iparosok. F. hó 24 én ülést tartott az • orsz. iparegyesület ipartársulati szakosztálya Ráth Károly elnöklete alatt mely ülésén a többi között elnök bemutatta Poór László és Friedrich Alajos váczi iparosokat, kik az ottani ipartársulat megbízásából küldettek ki, hogy a fegyen cz- ipar szabályozása érdekében az iparegyesület támogatását kikérjék. Poór László ecseteli azt a helyzetet, melyet a rabok és í'egyenczek iparűzése az illető városokban teremt. A fegyenczek 15 kr. napi bért kapnak, a fegyház sem állami, sem városi adót nem fizet, tehát sokkal köny- nyebben győzik a versenyt, heti- és országos vásárokra czipelik készítményeiket az önálló kézmüiparosok megrontására, óhaja a váczi iparosok nevében oda terjed, hogy a fegyházi ipar olyképen szabályoztassék, hogy az a helyi adót fizető iparossal ne versenyezzen s ha már dolgozni akarnak, űzzenek oly foglalkozásokat, melylyel az adózó iparosok érdekeit nem sértik. Az ez ügyben fejlődött élénk eszmecsere alkalmával több oldalról hangsúlyozták, hogy a fegyházi iparnak csak oly iparágakra kellene szorítkozni, melyekben a létező hazai

itt láthatók tarka össze visszaságban. A tisztek sötétkék kaftányjától kezdve egészen az egyptomi lovasok török aranyszö- vetü vörös koponyáig.

E fényes társaságban leginkább vonta magára a figyelmet egy karcsú magas férfiú. Sötét, nappörkölte, kiaszott arcza az első tekintetre a kelet fiára vallott. A kopott, bizonytalan színű, de szorosan testhez álló kaftán kiemelte tiszteletet parancsoló alakját, fejét zöld turbán födte.

Dervis (kolduló-szerzetes) volt, aki Budára zarándokolt, Gül Baba — a mohamedán szent és nagy próféta követőjének sírjához. Hallgatag, jámbor férfiú volt, aki a hajófödél szegélyénél állt csendes szemlélődésében irányítva nagy fénylő szemét a távoli kelet felé.

Mindenki a legnagyobb tisztelettel viseltetett irányában. Még a követ is mélyen meghajlott előtte, és a fényes társaság a leggyengédebb figyelemmel viseltetett irányában. A szegény dervis nagyon érdeklődött Magyarország iránt. Az utazók barátságosan válaszoltak minden kérdésére s úgy látszott, hogy körűié csoportosulva szintén tisztelőtöknek jönnek kifejezést adui. A törökök szokása a papságot mélyen tisztelni.

Pozsonyban kikötött a hajó s itt megszaporodott a társaság. Magas méltóságteljes alak lépett a födélzetre, karján bájos hölgygyei, két kedves leányától követve a társalgónö karjain.

Alig vette észre az egyik utazó az érkezőket, midőn köszöntésükre sietett.

„Isten hozott Lajos 1 Mily szerencsés • véletlen vezet téged társaságunkba ? Meddig utazó “1?

„Budapestre megyünk, ahol családommal a telet tölteni szándékozom.“ Szívélyesen megszorította a neki nyújtott kezet.

Gróf Batthyányi Lajos volt, a későbbi miniszter-elnök.

A födélzet egyik padján helyet foglaltak. A gróf, aki közömbösen vizsgálta a társaságot, végül meglepetéssel vette észre a Dervist.

„Ki ezen sajátságos ember ? Szintén a török követ kíséretéhez tartozik ?* kérdé barátjától.

„Gül Baba sírjához utazik Budára. Dervis, s amint egy tisztnek beszédjéből kivettem Arábiából jön.“

„Valóban érdekes alak. Engem nagyon leköt, Komolysága mély hatással van reám.“

„Azt mondják, hogy szent; a követ raegáldatta magát általa.“

Batthyányi fölkelt s a Dervis felé lépkedett.

„Szálem aleikum!“ mondá s mellén keresztbe tett kezekkel mélyen meghajlott előtte.

„Aleikum szálem!“ viszonzá alázatos főhajtással a Dervis s kérdőleg függeszté szemeit a grófra.

Batthyáni évek előtt hosszabb ideig tartózkodott török földön s ott elsajátította némileg nyelvüket. Törökül megszólította a Dervist.

„Atyám hova utazol?“

„Budára, hogy ott imádkozhassam azon müzülmán szent sírján, aki messze hazájától, idegen földön élvezi Örök álmát.“

A beszélgetés hosszabbra nyúlt s a Dervis igen megtisztelve érezte magát, hogy oly nagytekintélyű mágnás vele szóba bocsátkozott. Ezért való háladatosságát napfényre akarta hozni. Midőn neki a gróf nejét s gyermekeit bemutatta a Dervis áldó- lag nyújtotta kezét azok felé s rezgő ajkai Allah áldását látszottak akarni lekérni a gyermekekre.

Viszonzásul a sok, minden oldalról irányában mutatott szívességért, ajánlkozott mindenkinek —• a kinek csak tetszik, jövendőt mondani.

A grófné határozottan kijelentve, hogy egyenes ellenszenvvel viseltetik minden nemű jóslás iránt, visszahúzódott, de a gróf mosolyogva lehúzta keztyűjét s kezét a Dervisnek nyújtotta.

Ez figyelmesen vizsgálta a gróf kézvonásait, azután az égre mutatott, mialatt arcza elsötétült s szomorúan fordult a gróf felé.

„Öt év múlva 1“ mondá szomorú hangon és szánalomteljes tekintetet vetett a gróf gyermekeire.

„Mit?“ kiáltott a gróf megütközve, „öt év múlva meg kell halnom ?“

„Allah nagy és kegyelmes. Öt év múlva ölebe vesz téged.“

Pillanatig szótlanul bámulva állott a gróf a Dervis előtt, azután mosolyogva fordult barátjához.

„Lásd,“ minden tervem füstbe megy. Hogy hazám jövőjének érdekében czélba vett terveimet végrehajthassam legalább 25 évre volna szükségem, s most oly rövid határidőt kapok.“ Hogy épen ezen jó szándékú czélok a gróf életébe kerüljenek, arra persze még nem gondolt akkor.

A jóslás napján, az az 1849-ki okt. fián végezte a gróf életét a kivégző-csapat golyói alatt.

1 ------------