Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-07-23 / 30. szám
hat, mint 40 kedvetlenül, csak muszájból működő taggal. Ha ily alapon lesz vezetve dalkörünk, hiszszük, hogy közönségünk bizalma is vissza tér, s hangversenyeink látogatottabbak lesznek, mint a jul. 16-iki volt. A tagoknak pedig ajánljuk figyelmükbe a zászló szalag jelmondatát; „a kitartás b-iztositja a sikert;“ ez lebegjen mindig szemeik előtt, s vetkezzék le árút közönyösséget, mely minden nemes intézménynek megölő betűje. Egy régi dalár. A „zene-klubb“ hangversenye. A hangverseny melyet a zeneklub!) rendezett a lőegylet javára, közönségünk részéről nem épen a legmelegebb pártolásban részesült, mert igen sokan hiányoztak a rendes bálozó közönség közül, pedig a jótékony czél bizonyára megérdemlette volna a melegebb pártolást. A hangverseny változatos műsorából kitűntek Erney Józsefs Grün Lajos nemzeti zenedei tanárok hatásos duettje harmoniumon és zongorán. „Faust“ ábrándot játszták Durand és Ketter átiratában. Ugyané darabot a veres-kereszt egylet hangversenyén is volt alkalma hallani közönségünknek s így már mint ismerőst üdvözlő a jelen alkalommal valódi művésziességgel eljátszott darabot s zajos tapsokkal jutalmazá a művészeket. Kiváló tetszésben részesült még Szabó József fővárosi tanár úr magán éneke. A „Kánok“ dalműből a 2-ik számú Cavatinát énekelte szép kellemes bariton hangon s közönségünk hosszasan megtapsolta őt. E drabokon kívül a többit mind a zeneklubb tagjai játszották összevágóan, szabatosan és általános tetszés közt. Igen szép volt K ö- k ó n y Ferencz úr fuvola játéka, s a vonós négyes, melyet Mandl L. Sebestyén J. Várföldi E. és Willmúth Bódog urak adtak elő. A dalkör Zimay féle népdalokat énekelt s úgy látszik ez volt hattyúdala (!) — A hangverseny után következő tánezban mintegy 30—40 pár vett részt. A tánezos nők közt voltak : Ádám Mici, Bezdek Rózsa, Bohárcsik Karolin, Cseko-Rákóczy Róza, Filzer nővérek Krenedits Erzsi, Lexa Emma, Mark Fanni (Budapestről) Majer Jozefin és Lujza (Budapestről) Pesko Idúna, Pencz Laura, Prokop Ida, Reiszmann Etelke, Reiter Panka, Regele Sarolta, Röhringer Riza, (Bpestről) Szeverényi Ilka, (Korponáról) Szalay k. a. Török Rózsa és Bella, Váczy Her- mint Zatocsil nővérek stb. továbbá Almássy Albertnó, Ádámné, Benkár Dénesné, Bezdek Jánosué, Cseko Pálné, Czóbel Ignáczné, Detter Jánosné, (Bpestről) Gaal M. Pálné, szerda beálltával, vége az olvasási saison- nak, mert sokan közülök csak akkor vesznek kezükbe hírlapot, a mikor gondolják, hogy nevüket találják benne. Valaki ebből azt következtéié, hogy ezek az irodalom pártoló hölgyek azért nem is olvassák a classikusokat .... A szegény, petrezselymet áruló vén szüzek, ők egész éven át olvasnak, és nem keresik a nevüket. Rájuk nézve akár el is maradhat a carneval és a hímen rovata mely sok hírlapnál a legfontosabb. Iiamvazó szerdáig sok ifjú lány vágyai teljesedtek, ők azonban csöndes tudomásul veszik, hogy ez a farsang is csak másoknak, hozott virágot. Pedig soknak ez utolsó kísérlete, sokan azt hiszik azalatt a nehány hét alatt, a mikor minden szív úgy látszik önfeledtebben dobogni a mikor a zene bóditó hangjainál, a csillárok vakító fényénél, s az illat mámo- ritó hatása alatt az élet mégis vonzóbb, semhogy gondokat ne lehetne elvállalni: talán mégis csak akad aki nem osztja ama kétségbeejtő világnézetet, hogy : „ha életünk küzdés a létért, 8 e küzdés legközelebbi társunk rovására is történik: úgy ne lépjünk a frigyre senkivel.“ De mintha már el se múlt volna a a böjt: majdnem morális beszédbe kezdtem Pedig mai napság a böjt is csak oly derült, mint a farsang. Idő folytán uj példa beszédek keletkeznek a régiek foszlányaival: Le karnevál est mórt, vive le carneval! Mikor azt utolsó farsangi éjt is átvirrasztottuk: ismét tovább foly a vigalom, más Haidfeld Alajosné, Hainiss Rikárdné, Krenedits Ferenczné, Kemény Gusztávné, b Metz- gerné, Mandl Lipótnó, Monszpart Józsefné, Pencz Ferenczné, Pesko Medárdné, Piufsich Lajosné, Özv. Prokopné, Reiter Istvánná, Regele Károlynó, Várföldy Elekné, Váczy Józsefné, Zatocsilné, Zalánfiné, Zsidekné. stb. úrnők. — A táncz a nagy meleg következtében íiagjou hidegen folyt s a közönség már 3 órakor szétoszolt, miből azon tanúságot vonhatják le a rendezők, hogy ily nyári forróságban nem alkalomszerű a közönséget zárt helyiségben megtánczoltatni. Iskolai ösztön- és versenyárak. Hogy a váczi főgymnásium 7. és 8-ik osztálybeli tanulóinak száma gyarapodjék, és hazánk úgy közel mint távol — sőt legtávolabb vidékeiről is a katholikus-, világi- és ieles tanulók a nevezett főgymnásium két felsőbb osztályába édesgettessenek : alulírottak a jövő 1882 -3 ik tanévre ezennel 750 0. é. írtból álló, s általok két egyenlő részletben leteendő ösztön- és versenydij ösz- szeget tűznek ki a következő sorrendben és fokozatok mellett: I. 210 0. é. fortot kap azon jó viseletű tanuló, ki minden tárgyból „jeles“ jegygyei bir. II. 190 0. é. frtot kap azon jó viseletű tanuló, kinek legfölebb egy „jó“ jegye van a többi „jeles.“ III. 180 0. é. frtot kap azon jó viseletű tanuló, kinek legfölebb két „jó“ jegye van, a többi „jeles.“ IV. 170 0. é. frtot kap azon jó viseletű tanuló, kinek legföljebb három „jó“ jegye van, a többi „jeles.“ Feltételek. 1. Csak a rendes tantárgyakból nyert előmeneteli jegyek vétetnek tekintetbe. 2. A váczvárosi illetőségű ifjak — mint helyben lakók — ezen ösztön- és versenydijakban nem részesülhetnek. 3. A jövő 1882—3. iskolaév elején a váczi főgymnásium 7. és 8-ik osztályába beiratkozott és a fentebbi IV. pontban meghatározott bizonyitványnyal ellátott tanulók közöl eme négyrendbeli ösztön- és verseny- dijra a legérdemesebbeket egy püspöki és egy káptalani megbízott jelenlétében mindig a 7. és 8-ik osztálybeli tanártestület az igazgatóval együtt fogja bölcs belátása szerint végérvényesen kijelölni. 4. Ezen ösztön- és veresenydijakra kijelölt tanulók az illető öszegnek egy harmadát azonnal az iskolaév kezdetén, a második harmadát husvétkor, utolsó harmadát pedig az iskolaév végén fogják megkapni; — de a két utolsó harmadot csak azon esetben, ha még kitünőbb előmenetelt tanúsítottak vagy tanjegyeiket legalább is megtartották. 5. Minden ösztön- és versenydijnál a teljesen egyenlők közöl azon tanulónak adatik előny: a,) aki legmeszebb távolból jött, b) aki nem magyar anyanyelvű lévén, a czim alatt és még sokkal vidámabban. Mert a farsangi nagy bálok csak azért nem sikerülnek, hogy annál jobban sikerüljenek a böjti apró házi mulatságok azok a fölséges kis batyubálok, aztán a szerény majálisok és estélyecskék, melyeken hosszú ruha, rövid ruha egyaránt szerpel, a kis apró-cseprő lány gyermek csak any- nyit tánczol mint az idős szűz, a kő ezúttal nem árul petrezselymet s a hol a házigazda s a háziasszony is fordul egyet-kettőt általános taps mellett. És az ilyen mulatságon teljes jókedve lehet úgy a papának a kinek az erszénye nem sir a drága ruha miatt, valamint a mamának is, ki szívesebben adja a háziasz- szonyt, mint a garde des dames-t. Itt valóban nem ismerik a petrezselyem árulást. Oh, szépek és emlékezetesek azok a házi bálok ! A kegyelet nélküli báli tudósító is oda megy vezekelni, és ott bánja meg bűneit. Leveti a donjuani frakkot a kalandok e néma tanúját s a szolidabb szalon kabátot ölti fel ... . A szalon kabát — mennyire komolyabb jelleget kölcsönöz a báltudositónak is. A hosszú tekintélyes kabátban neve szinte megrövidül és tudósnak nézik. S most higgadtabb is. Ha alig egy-kót nap előtt hivatása teljesítése közben is virágtól virághoz csapongott volna, s közbe-közbe a blazirtság csatlakozott hozzá társul: most órahosszakig udvarolgat egy a pamlag szögletébe mélyedt, pártában maradt hölgynek s eszébe se jut érdekesnek tartani azt, mily magyar nyelvet legjobban elsajátította, c) aki igazolt szegényebb sorsú, d) aki a latin nyelvben legjártasabb. 6. Azon 7-ik osztályi tanuló, ki az 1882/3-dik iskola évben egyikét ezen versenydijaknak elnyerte, és annak utolsó harmadára is érdemesité magát, ha ezen ösztön és verseny dijak továbbra is kitüzetnek, a 8-ik osztályban szintén fogja azt élvezni. 7. Ha a fennt kitett pontnak és feltételeinek megfelelő 7. és 8-ik osztálybeli tanulók a jövő 1882/3-ik iskola év elején a váczi főgimnasiumban nem jelentkeznek : akkor ezen ösztön- és versenydij-összeg felett rendelkezései jogot alulírottak maguknak tartják fenn. Kelt Váczon, julius 20-án 1882. A váczi káptalan és Petróczy László, vácz e. m. c. kanon. nyug. pléh. Újdonságok. — CJyaszliir. E hó 20-kán kisértük ki örök nyughelyére a középvárosi sirkert- be, Fekete Károly siketnéma intézeti igazgató feledhetlen nejének hült tetemeit közönségünk élénk részvéte mellett. A boldogult 57 évet élt s 18 évig 'volt együtt második férjével boldog házasságban. Városunkban közszeretet és tiszteletben állott s intéző hölgyköreiuknek egyik vezére volt. Az általános részvét elhunyta fölött impozánsán nyilványult temetésén. A városnak majdnem minden egylete, társulata, hivatala testületileg volt képviselve s százakra menő közönség kisérte utolsó útjára a szeretett elhunytat. A díszes érczkoporsó szebbnél szebb koszorú özönnel volt elárasztva, melyeket gyermekei, unokái, rokonai, barátai, egyletek stb. küldtek a drága halottnak. A koszorúk szalagjain a következő feliratok voltak. Férjétől: „A leggyöngédebb nőnek hálás hű férjed.“ Serédy Gézától: „Drága jó anyánknak hálás Hermined, Gézád“ és „Áldott nagyanyánknak Gezula és Erzsiké.“ Vaskovits családtól: „Kedves anyósomnak Dr. Vaskovits János“ továbbá „Feledhetlen édes anyámnak Izabella.“ Túrinétól: „Szeretett anyámnak Rózsa.“ Serédy Ilonától: „A legjobb nagyanyának Angyelka, Margitka“ és „Szeretett anyámnak Ilona.“ Vida Vilmos és nejétől: „Linka és Vilmos.“ Krenedits Ferencz és nejétől: „Áldás béke Krenedits F. és családja.“ A tanári kartól: „A jó igazgatónénak az intézeti tanárok.“ Olgyay Lajosné és leányától: „Igaz tisztelő Olgyay Lajosné és leánya.“ Dr. Freysinger Lajostól: „Felejthetlen Erzsi nénimnek Dr. Freysinger Lajos“ és egy „ A vizgyógyintézeti vendégek.“ — Mindnyájunk őszinte részvéte szolgáljon némi vigaszul, a megszomorodott szivű férjnek ! s szerető gyermekeiben és unokáiban találja fel azt, amit az elhunytban elvesztett ! = A gyászunkén, mely f. hó 19 én reggel a hétkápolnánál a szabadságharczsajátságos comikum van abban, ha folytonos kérelmére a nő szabadkozóan válaszol s szinte vértanú elszántsággal megmarad elhatározása mellett, hogy azért is petrezselymet áruljon ott, a hol még az öregek is megpróbálják, megy-e még valahogyan az a régi csárdás vagy polka, melyet ezek az újdonsült muzsikusok olyan taktus nélkül és olyan nyakra főre húznak. Mert van idős kisasszony, aki erőnek ereivel petrezselymet árul, és évezetet talál abban ha gyötörteti magát; mintha egykori büszkeségét, ridegségét akarná büntetni, mely miatt most magára maradt. De mikor hazaszéled a vendégség, az erős lelkű és szilárd akaratú vén leány szive mintha összeomlana, s mintha a csípős éles éjjeli levegő egy könyet csikarna ki szemeiből. Az ex-báltudositó tapasztalt és átható tekintete ezt észreveszi. Prém József. Valami a semmiről. Úgy tanítja^a szentírás, hogy Isten semmiből teremté a világot; ő megtehető, mert Isten volt. De a világegyetem nagyszerű gépezetében, ha a vallásos hagyomány semmiből alkotottnak mondja is a mindenség egységét, ,mP csak ,mif-ből alakul és alakítható. Mi a semmi? Semmi a ,mi‘ nem létének fogalma; mint ilyen a természet életében nem létező. Semmi csak ott lehet, a hol ,mif nincs; semmi például a légüres tér ; semmi a tagadó és levőleges mennyiségek egyenértékű találkozása. I ban elesett honvédeinkért tartatott, nagy számú s díszes közönség, sa honvéd-tisztikar testületileg volt jelen. A dalkör nevében egy nemzeti szalagos koszorút helyeztek a honvédemlékre. A szalag felirata ez volt: „Feledhetlen honvédeinknek — A váczi dalkör.“ Ez úttal sem emlékbeszéd nem tartatott, "sem a dalkör nem énekelt. Koszorúkat helyeztek még az emlékre, Lázár nővérek, Derivó k. a., Vörös Ferenczne, Krenedics Erzsi k. a. Stefan Ferenczné stb. = Az őrs*, tűzoltó ünnepélyre augusztus 11-én városunkból Zala-Egerszegre utaznak Krenedics Ferencz tűzoltó fő- parancsnok, Ve Íz er Lajos, Velzer János, Velzer Kálmán, Ernyey János, Csányi János és Haidfeld Alajos urak képviselendő a váczi önkénytes tűzoltó egyletet. A líossütli-féle albumra az sí aláírások városunkban is megindultak. Az aláírók az album díszes előlapjának fénynyomatú másolatát a casinó kör-helyiségé- -9 ben megtekinthetik. Az albumot melyben már eddig 20000 aláírás van, szeptember 19-én fogja egy küldöttség átnyújtani nagy hazánkfiának; a küldöttségben bárki részt vehet, ki augusztus 31-ikéig bejelenti e szándékát Halász Istvánnál (Kerepesi út 32. sz.), hol az utazásra nézve a kellő felvilágosításokkal is szolgálnak. = Fesímcgye közigazgatási bizottsága e hó 20-kán ülést tartott, melyben bennünket közelebbről érdeklő ügy nem fordult elő, csupán a félévi kimutatásban találunk városunkra vonatkozó tételt, mely szerint Városunk népesedési mozgalma az elmúlt félév alatt igen kedvezőtlen viszonyokat tüntetett fel. = Primitia. Múlt vasárnap tartotta a íerenezrendiek templomában K u b u s z Imre ferenezrendi áldozár, szolnoki gymna- -ß ziumi tanár, első miséjét. Varga Emil a szolnoki nagygymnasium igazgatója volt a kalauz (manuductor), s Lassú Pius, S t u p e k Kassián szolnoki tanárok K u- -ír busz Leont III. éves ferenezrendi hittanhallgató, a primitiázó fivére, s S z e i t 1 Kamill III. éves cisterczita hittanhallgató környezték az első misét, mond uj áldozárt. Koszorú leányok Prokop Ida s M a j e r Terézia kisasszonyok voltak. A keresztanyái tisztet Prokop Károlyné teljesítette. A mise alatt evangéliumkor Lassú Pius úr szép egyházi beszédet tartott a pap hivatásáról a korszellemmel szemben. A mise alatt négyes karban énekeltek Dorner fivérek, Jakabovics Ferencz, Ulrich Károly és Se- 9c bestyén István urak. — Mise után az egész vendégség ebédre gyűlt össze, mely kedé- -V lyes vidámság közt folyt le fűszerezve szá- s mos felköszöntő által, melyek közül kiváltak Kares ú Arzén a helyi zárda főnöke, s Varga Emil a szolnoki gynin. igazgatójának szónoki emelkedettségű toasztjai. = A váczi muzeurn részére ajándékoztak P a u 1 i k úr egy Kossúth féle 5 frtos s egy 15 kros bankjegyet és A természettudomány elfogadott tétele ; ,mP nem lesz semmiből és viszont semmi imi nem lesz ,mP-ből. Maga a megsemmisülés csak megközelítő jelentésben szabatos valójában nem. A ,rnr nyom nélkül el nem veszhet, semmivé nem alakulhat, — csakis átváltozik. Például a föld víztartalma folyton párolog, szerves testekbe megy át, de meny- nyiségéből nem vészit, mert más utón ismét visszanyeri; a szerves testek az élet megszűntével volt miségüket elvesztik, de maga a ,mi‘ megmarad; életet ad más szerves lényeknek, táplálékot nyújt a földnek, s ennek közvetítésével a növényvilágnak. Az egy és más értelemben vett megsemmisülés nem egyéb, mint folytonos anyagcsere. Kivonatban van valami a lélekvándorlási tanban; jut belőlünk a növény táplálásához, jut ennek útján más élő lényekbe is, állatba úgy, mint emberbe, ..................... De közéleti jelentésben sokkal fontos- sabb szó, mint gondolnók ; jelentése sokszor nyomós; érdekesebb minden esetre mint a természet logica száraz tánczolása. A semmi a gyakorlatban nem semmi, hanem igen sok. Találsz az életben nem egy üres buzakalászt, büszkén hordja fejét, a dölyf és gőg minden léptét, tettét és szavát kiséri, s ha vizsgálod, mi tárgya fönhéjazá- sának? Semmi. Az apáktól öröklött vagyon és név születési esetlegek; örüljön, kire a szerencse már bölcsőjében mosolyog, de előnyeiből ne kovácsoljon koronát és csillagfényt fejére. A való érdem a szerénység köntösében jár.
