Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-06-18 / 25. szám

valaki éveken át adót, mint amilyen birtok telekkönyvi tulajdonát képezi; az sem csoda, ha valaki az uj katasz­teri birtokivek elkészülte óta folyton panaszkodik, hogy neki azon töld mely után adót fizet, sohasem képezte tulaj­donát, azt sohasem szántotta vetette és sohasem aratta. Még itt sincs vége a dolognak. Nem is emlitem, hogy az adó bizonyit- ványok a hagyatéki eljárásban, sőt a jelzálogi hitel szerzése körül is nagy fontosságú szerepet játszanak. Csak arra reflectálok, ami most még legújabb, a végrehajtási törvény intézkedéseire. Az 1881. évi 60. tcz. 145. §-a ér­telmében az ingatlan árveréséhez szük­séges kikiáltási ármegállapítása végett az árverést kérelmező „köteles“ az el- árvereztetni szándékolt ingatlannak „a legközelebbi múlt évbeli állami adójáról“ adó bizonyítványt, illetve hol az adó a községi pénztárba fizette­tik, — községi bizonyítványt kérvényé­hez csatolni. Jaj annak, aki Vácz városában ilyen bizonyítványra szorul. —Ameny- nyi baj, akadály ezúttal fentebb felso­roltatott, az mind — mind útjába áll; — és mindezeken felül az, hogy épen azt, hogy valamely ingatlannak meny­nyi volt a legközelebbi elmúlt évbeli állami adója, városunk sohasem képes kimutatni. Rendeletek gyártásában hírneves kormányzatunk emellé még egyet lö­kött az ügyön: elrendelte, hogy ren­dezett tanácsú városban az eféle adó- bizonyitvány mindenkor a tanács egyik tagja által Írandó alá. Épen kapóra jött. Nagy elfoglaltságu Polgármeste­rünk, hogy a bizonyítványokért tola­kodókat könnyebben lerázhassa nya­káról, elrendelte, hogy a ki ezután végrehajtási eljárásnál ilyen adóbizo- nyitványra szorul, az kérje azt Vácz rendezett tanácsú város tanácsától ren­des írásbeli folyamodvány mellett, csa­tolja folyamodványa mellé a végrehajtás alá vont ingatlanok telekkönyveinek hitelesített kivonatait és emellé a bizo­nyítvány tanács-végzés alakjában ada­tik ki. Ne neked 1881. évi 60. t.-cz.! A törvényhozás ezen törvényczikk alkotásánál az eljárás egyszerűsítését, gyorsítását és olcsóbbitását elvként tekintette. Mi történt ? A végrehajtás el­rendelése után másnap az ingatlan hi­tes becsüs által meg volna becsültet­hető és kerülne, mondjuk 5 írtba: e helyett most a végrehajtás elrendelése után kénytelen a jogosult fél a telek­könyvek hiteles kivonatait megszerez­ni, ha több kell, belekerülhet a bélyeg is 5—10 írtba, kérvényt kénytelen Vácz város tanácsához beadni, arra 50 kros bélyeget, a tanácsvégzésre megint 1 frtost adni, summa sumuiárum épen kétannyiba kerül ez mint a hites becsüs. De ha még csak ez volna. Külön ressort lette bizonyítvány adás a tanács végzendői között. Rendes módon refe- ráltatik el, és hozatik rá tanácsi hatá­rozat. így aztán tessék az 1881. évi 60. t.-czikkel boldogulni. Aki még mindezeket nem próbálta, ne sajnálja, nem unalmas tanulmány, próbálja meg: és szentül megvagyunk győződve, hogy ha városunk képvise­letének legalább hatod része a mon­dottakat tanulmánya tárgyává teszi, tudni fog módot találni ezen igazán ázsiai állapot megszüntetésére. Dr. Csányi János. X Pestmegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 14-én tartotta rendes havi ülését S z a p á r y István gr. főispánunk elnöklete alatt, mely ülésen bennünket igen közelről érdeklő ügyek kerültek tárgyalás alá. Első sorban, olvastatott a múlt év de- czember bó 11-én Váczon a városi képviselő tagok választása ellen beadott fellebbezés : az igazoló választmány határozata a pol­gármester jelentésére s a kerületi válasz­tási elnökök és bizalmi férfiak nyilatkozata. Az igazoló választmány az I. és III. kerü­letben a választást jóváhagyta, a II. kerü­letben azt általában s Probászka Já­nos, S e r é d y Géza és B e z d e k János megválasztását külön is megsemmisítette, mert nevezettek közül a két előbbi nem volt felvéve a választók névjegyzékébe, utóbbi pedig, mint városi mérték hitelesítő, szá­madási viszonyban áll a várossal. A köz­igazgatási bisottság ettől eltérőleg a válasz­tást mindhárom kerületben jóváhagyta s Pro h ászka és Serédy megválasz­tását is érvényesnek mondta ki, mert ne­vezettek adókönyveikkel igazolták, hogy orsz. képviselő választásra jogosultak. B e z- d e k János pedig a múlt év decz. 81-én megszűnt mértékhitelesítő lenni, s különben is csak kezelte s igy az ő választása is helybenhagyatott. — Ezzel véget ért vala­pára ezen ominosus ügy, mely városunkban annak idejében a kedélyeket annyira izga­tottakká tette s helyes megoldásával mindkét félnek igényei kielégittetvón képviselő tes­tületünket a legközelebbi közgyűlésen már teljes számban üdvözölhetjük a városház tanácstermében. — Ezután Csávolszky József iskolaszéki elnök úrnak fellebbezése a képviselő testület határozata ellen került tárgyalás alá. Ugyanis Csávolszky Jó­zsef úr Vácz város képviselő testületében indítványt tett, hogy az úrbéri egyesség utján a szóri erdőből iskolai fűtésre nyert 30 hold erdő kivágását engedélyezze a vá­ros az iskolaszéknek, mi által az iskolák fűtésének terhétől, mire a város évenként 16 öl fát ad ki, megszabadul. A képviselő testület ez indítványt elvetvén, C s á v o 1 s z- k y fellebbezett, de a közigazgatási bizott­ság a város közgyűlési határozatát jóvá­hagyta. Újdonságok. = Síntrnl<-!*.<>* előfizet inkei t.iszielettel telke.jük, miszerint a. hátralék ban levő előfizetési pénzeket szíveskedjenek mielőbb beküldeni, mert kénytelenek leszünk azok részére, kik egy vagy két évnegyedre járó illetékkel hátralékban vannak, a kö­vetkező számot utánvétellel küldeni meg. = A régi 10Ö és «5 forintos bank­jegyek csak e hó végéig maradnak forga­lomban, kiknek tehát van még ilyen birto­kukban, igyekezzenek túladni rajta e hó vé­géig az adóhivatalok nál. = A* országos dalárüimepé- lyen, mely ez évben augusztus 16 és 20- íka közti napokon fog megtartatni, a „váczi dalkör“ is képviselve lesz. mintegy 15—16 taggal. = A siket némáit zárvizsgája. A siketnémák váczi kir. országos intézeté­ben a tanulók zárvizsgája f hó 27-én d. e. 1/3 10 órakor veszi kezdetét, miről a szü­lőket s mindazokat, kik a siketnémák ok­tatásügye iránt érdeklődnek, ez utón is ér­tesíti az igazgatóság. = A „budapesti körnek46 mára tervezett kirándulása városunkba, egy időre elhalasztatott. = Hangverseny és tánca viga­lom. F. hó 29-én Péter-Pál napján a 1<5- ház helyiségében a váczi zeneklubb kiváló fővárosi zene és dalerők közremükö désével a lőegylet javára tánczmulatsággal egybe­kötött hangversenyt rendez. A részletekről jövő számunkban bővebben. = I>r. Dorner ISéla, győri gya­korló orvost, városunk jeles hát azon ki­tüntetés érte, hogy a fóthi értelmiség ér­tekezlete egyhangúlag s igen hizelgő mo­dorban hívta vissza a fóthi körorvosi állás elfoglalására. Az értekezlet jegyző­könyve kiemeli azon feledhetlen érde­meket, miket Dr. Dorner kitűnő kép­zettségével, fáradhatlan önbuzgalmával és emberbaráti önfeláldozásával az egészség­ügy terén Fóthon felmutatott. — Kinevezés. A váczi kir. jár ásbi rósághoz a megüresedett joggyakornoki ál­lasra M o r v a y Géza neveztetett ki. = Jeruzsálembe. V alami Hegyei nevezetű budapesti sekrestyés, a ki nem rég hagyta ei ősei vallását, s izraelitából sek­restyésnek keresztelkedett, már két Ízben rendezett zarándoklati kirándulást Eszter­gomba s többször Máríaczellbe. Az üzlet kétségkívül előnyös volta arra serkentette, hogy még többre vigye a tervet. És kirán­dulást hirdet a szent földre. Egy fővárosi lelkész figyelmezteti a Pesti Naplóban a közönséget, hogy ne adjon hitelt Berger- Hegyei uramnak, mert az ut vezérlesében semmi járatossága nincsen a nevezetes dologhoz egyátalán még annyit se konyit, akárcsak a budakeszi sekrestyés. Ajánljuk e sorokat Bakk Domokos úr figyelmébe, kinek mint halljuk, szintén szándéka volt a Jeruzsálemi zarándokokhoz csatlakozni s már volt is ez ügyben ezen Hegyeinél. = A „rossz templom6* és kör­nyéke. Az isten háza, melyben a múlt században a vallás igéit hirdetek, ma elha­gyottan magtárul használva áll, mint hall­juk nem sokára le fog bontatni, s a tér pe­dig be fog fásittatni, vagy pedig ipariskola fog helyére épittettni, nem akarunk tehát ez ügyhez szóllani, csak szeretnék, ha a le­bontás mielőbb történnék, mert a rósz fe­délzet aláhulló cserepei veszélyeztetik az arrainenők életbiztossagát s a befutó eső áltál megrongált falak is ledőléssel fenye­getnek. — Van a templom oldalához építve egy ia ketrecz, melyben két szomjas viz- hordó kocsi tartatik azon czélból, hogy tűzvész esetén a kiszáradt bordókban vizet (n e) lehessen hordani. A félszer rendesen be van zárva, a kulcs pedig hol egyik, hol másik szomszédnál van és igy vész esetén gyakran csak akkor lehet már a kulcsot megtalálni s a hordókat használni, mikor már a veszélyen túl vagyunk. Ezen akar­tak úgy látszik legközelebb valami kincs­keresők segiteni, s feltörve a zárt, az ajtót sarkaiból kitaszították, most aztán Csáky szalmájaként ott hever kidőlve s senki sem gondol vele. A félszer helyiség tehát nyitva lévén, most mindenféle rendőrellenes czélra használtatik, s a környék levegőjét inficiál- ja. Felhívjuk tehát az illetők figyelmét kik­nek felügyelete alá ez tartozik, hogy ez ügyben mielőbb czélszerüen intézkedjenek. = Mágnás ju ii iái is. Vidékünk elő­kelő családjai e hó 11-én juniálist rendez­tek a cselőtei erdőben. Az ég borús felle­gekkel volt bevonva, mindazonáltal Cselő- tének rég volt ily derült napja. A mulatság vígan folyt a szabadban esti 9 óráig, az­után a vendégszerető ispán úr szives volt lakását a mulatók rendelkezésére bocsátani, hol fokozódott kedvvel hódolt tovább a di- szes társaság a táncz gyönyörének. A kis csárdában élet, kedv, vidámság uralkodott. A hölgyek fényesen kitettek magukért s bebizonyították, hogy jó gazdasszonyok — mert a buffet választékos s páratlan elren­dezése kiváló ügyességről tanúskodott. Az ételek kiszolgálásánál a hölgyek egymást igyekeztek felülmúlni a kedvességben és szívességben. A szünóra alatt kellemes meg­lepetés volt a gazdag változatú és fényesen sikerült tűzijáték. A tűzi játék után a czi- gány ráhúzta a csárdást, melynek vége nem lett kivilágos kivirradtig. A társaság koszo­rúját képezték: Latinovics, Muzslay, Gosz- tonyi, Bernáth, Rudnay, Majthényi, br. Pon- grácz, Almásy, gr. Wickenburg, Dr. Pauer, br. Rudnyánszky stb. családok. Az úri kö­zönség látása és a zene kedves hangja ál­tal oda csalogatott közönség is jó kedvvel amúgy magyarosan hozzá látott a csárdás­hoz. A társaságnak nem kis örömére szol­gált, hogy a heti munkában elfáradt nép­nek is egy pár jó órai mulatságot nyújtha­tott. A mulatság reggeli 4 óráig tartott s egy kellemesen eltöltött éj emlékével oszlott szét a mulatók társasága. (Egy je­lenvolt.) = A budapesti kataszteri ke­rület arányositási küldöttsége Zuber Antal elnöklete alatt megszemlélvén a na­pokban a főváros terjedelmes határát, vá­rosunkba f. hó 14-én érkezett s megszemlél­vén határainkat, innét Esztergomba ment, működését folytatandó. = Ajándékok a váczi muzeum egy­let részére B á 1 i n t f f y Pál úr egy II. Ferencz-féle réz 1 krost 1800-ból, Máté József ur ugyanazt. Plútó egy váczi kor­csolyázó egyleti jelvényt 1876-ból. — Ra­de m e t z k y Anna k. a. II. Ferencz réz 6 és 3 krosát és 2 db. 1 krost 1800-ból, M.-Terézia 2 db. réz polturáját 1763, s 1765-ből, 1848-iki réz 1 krost, III. Napo­leon réz 10 centimes-jét 1856-ból s 2 db. 5 centimes-jét 1854 és 1856 ból és egy nassauki rózpénzt. — M á t ó József ur Tárcza. A szivárvány. Az vagy-e még szép szivárvány, Ami voltál egykoron ? . . . . Avagy csak az én szemem lett Oly sötét, mint a korom ? I . Jól látlak-e, megvan-e még Piros, sárga, zöld színed ? . . . Megvan-e az ég haragját enyhítő természed ? . . . Ó mennyire üdült szivem Egykor, hogyha föltünél, S boltivedet lenyújtottad Ott a határ szélinél 1 . . . . Színeidnek gyöngyeiből S/edrem akkor anyagot, Melyből aztán képzeletem Nekem jövőt alkotott. Azt gondoltam olyan szép lesz A jövftm is, mint te vagy ; De most látom, de most érzem Csalódásom, hogy mi nagy 1 . . . Úgy eltűntek szép reményim, Mint az égen színeid, Mikor már a nap sugara Nem festi he cseppjeid. Csak a borult háttér maradt Még szivemben legbelül, Nem is várom, vége annak, Hogy az többé kiderül ........... Váry Gellert. Egy hervadt virágcsokorról. *) Nem ismerem a virágcsokrok történeti fejlődését, csak azt tudom, hogy a virágcsok­roknak szomorú sorsuk van. Végzetök az, hogy elhervadnak, s eldobják őket, mintha ők jeleznék leginkább azt a nagy igazságot, hogy semmi sem állandó, csak a múlan­dóság .... A hervadt virágcsokor mindig szomorú gondolatokra késztet. Pedig hogy dédelge­tik sokáig; vigyáznak száradt, porladozó da­rabjaira, mint ha mindenik szirom egy-egy talismán volna, mely szerencsét ígér. Figyelemmel kísértem egy pompás vi­rágcsokor életéi; valóságos jó ismerősöm volt; irigyeltem, szántam aztán megkönnyez­tem. Megérdemli, ho.;y elmondjam sorsát. Dura big ott ékeskedett az ablakban; ka- czérulkinálgatta bájait a jövő-menők előtt. Szép volt nagyon! Asszonyok, leányok meg­állották előtte, vágytak, epedtek utána. Szétteijeszté illatát, mint jótékony világát a ragyogó nap, bőkezűen adva belőle min­denkinek. Tulajdonosnője büszkélkedett vele, s érette irigyelték annak sorsát. Szép, de egyszerű története volt nagyon. Csak a legfelső kamélia volt benne tiszta kék vér, mert törzse évekkel ezelőtt egy grófi dísz­kertben hullatta száradó leveleit. Környezői e büszke főnek, mely illatozni is restellt, — *) Mutatványul a „Magyar Háziasszony“ czimß hetilapból. jámbor hyaczinthok, édes illatú rezedák, kö- szöntgető gyöngyvirágok, s köröskörül piros rózsák. Fehér selyemcsipke manzsettjére gyönyörű zöld krepszalag hullott alá. Szép volt nagyon! Minden piczinyke része ízlésre vallott s minden szirom életet lehelt. Akkor született, mikor a szép Nellinek lakodalma volt. Nelli menyasszony volt, Pirka pedig nyoszolóleány és akkor, a mikor Pirka elvállalta azt, bogy Nelli barátnőjének lako­dalmán kész lesz, őt bekísérni az életboldog­ság ragyogó honába, már számított erre a gyönyörű csokorra. Nelli menyegzőjének reg­gelén hozták. Délczeg barna ifjú küldötte Pirkának. Az a fiutal ember volt vőfélye, — Pirka tapsolt szép kezecskéivel, mikor meglátta a pompás csokrot. A ki most lát­ja hervadtat! száradó virágaival, el sem tud­ja képzelni: milyen volt akkor! . . . Óh be nagy, oh be keserű változáson ment ke­resztül! Uralkodása akkor ért véget, mikor az ablakból bevették. Ne lássa a világ sárguló leveleit! Addig a mig pompázott: Pirka büsz­kélkedett vele ; mert ez szokás — több : divat. Az emberek elmennek az ablak előtt, s mikor meglátják a gazdag virágcsokrot: a lány ázsiója al-parin felül emelkedik. A szép Pirka finom arczára harag pírja fut, s villámló szemekkel tekint reám, a mi­kor ezeket mondom. Mintha sértett önérzet­tel kórdznó tőlem; Hogyan 1 hát volt már olyan idő, a mikor az én ázsióm al parin alul állott. — óh, dehogy volt; hiszen még olyan szép és fiatal. Milyen csábitó akkor, a mikor haragszik, de azért csak mosolyog­jon. így ni! Lássa mégis szebb, ha jó ked­ve van Aztán most csokráról beszélek, ar­ról a szánandó, szegény teremtésről. Nézze újra lehullott egy levele; szegény csokor olyan, mintha haldokolnék! Minden virága .szemrehányást jelent, régmúlt, időről suttog, mesél. Kilesem tit­kát, miről regél az a fonnyadt, szivét vesz­tett rósza ? íme arról az időről beszél, a mikor még ő is ifjú volt, s virágos kertben . zsongott körülötte az udvarló lepkék tarka serege. Csak kaczérkodott velők, de nem szerette őket. Benső viszonya volt azzal az egykor tű/.szemü szegfűvel, a mely mellette virított. Együtt nőttek, együtt zöldeltek, egyszerre lesiettek ki a bimbóból, s együtt virultak. Az esti szél gyakran összehajtotta fejeiket s ilyenkor megcsókolták egymást; az esti szellő szárnyán zsongó, bongó suso- gással beszéltek egymásnak édes szerelmük­ről. Milyen boldogok voltak mindketten. Akkor történt, hogy a szép Nelli esküvőre készült, s a Pirka vőfélye csokrot rendelt az ő számára- Ott járt a kertben, válogat­ta a virágokat, s mikor mellettük elment, mikor meglátta őket, hogy egy másra hajolva, egymásért epednek: oda szóllott a kertész­nek röviden, hidegen : „ezt is.“ Előbb azt hitték, mindkettöjöket elviszik; hiszen igy

Next

/
Thumbnails
Contents