Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-08-26 / 68. szám

56. évfolyam 68. szám Vác, 1942 augusztus 26 Ára: 12 fillér VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI egy negyedévre ...... Vidéken egy negyedévre ...... !%yes siám ára ........ n 8 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERGSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉ® SS KIADÓHIVATAL: Vác, Száchenyi-ntca és Csányi-Jfit sarkán. Telefoni If. Kéziratokat nem adttnk vissza. — Hirdetések, Nyilvfcfe díjszabás szerint — Hirdetések díja előre fízetsn-M. Sokgyermekes családanyák Ahogy beszélünk róluk és a rideg valóság Ima Lehullott egy fényes csillag Nemzetünk egéröl, Forró könny hull minden magyar Zokogó szeméből. Lebukott a hős gépmadár Az idegen légből; Fújó sóhaj száll az égnek Magyarok szivéből. „Mindenható, nagy Istenünk, Tekints le ránk, kérünk, Fájdalomtól megrendültén Hozzád fordul népünk. Szeretett Nagyaszonyunknak Szivét erősítsd meg! Hogy elbírja sors csapását, Hitét ne veszítsed! Szivünk rakjuk Vezérünknek Lábai elébe, Istenünk, hintsd dldásidat Jó Atyánk fejére! Vigasztald meg az özvegyet És kicsi gyermekét, Ingadozó lépteinél Te fogjad kis kezét A hős Apa hős Fiának Elárvult gyermeke Olybá legyen, mint ősei, T ürídököljön neve! Légy velünk e néma gyászban! Kérünk Téged Istenünk Szent Akaratod előtt mi Csendben lehajtjuk fejünk...“ F. Rend Ferenc A Bafbcvui SzoíqMat UUei Ma kezdték meg a város­ban a téli ruhák gyűjtését A harcoló honvédség részére a téli óvócikkek gyűjtését augusztus 25-én kezdték meg a váci társadalmi egyesü­letek liölgytagjai a leventékkel együtt. Felkérjük Vác város társadalmát, hogy téli ruházatából csak a legszüksé­gesebbet tartsa meg és a többit jut­tassa a hadseregnek. Falragaszok és dobszó útján hivtuk fel a lakosság figyelmét, mit kell ad­nia. Minden családnál akad egy-két gyapjúból készült elhasznált ruha da­rab, amit feltépve fonállá feldolgozás után, mindenféle meleg alsóruhának le­het feldolgozni. Tehát minden házban van valami, ami hasznos, csak utána kell nézni. A háziasszonyok kötelessége mindezek előkészítése. A gyüjtőbizottságok a városban liáz- ró 1-házra járva egyszerre hét kerület­ben, nyugta ellenében veszik át a cik­keket szeptember 5-ig. Ha valakit ott­hon nem találnak, azt feljegyzik és a jelentett időpontban ismét felkeresik. Legnagyobb szükség a szőrmés ruhá­zati cikkek, úgymint bekecs-bunda bé­lés, bundák, szőrméssapka, szőrméskez- tyű, továbbá gyapjúból készült fejvé­dő, nyaksál, érmelegitő, harisnya, kö­tött szvetter, jéger ing és nadrág. Reméljük^ hogy Vác lakossága meg- iértette e nagy fontosságú célt, odaadja zokszó nélkül eddig féltve őrzött, most beszerezhető tlen békebeli cikkeit, mert ez most mindannyiunk legszentebb kö­telessége !----------- ■■■■■II» M llimi ------­Eljegyzés Papp Lili Klára (Felsőbánya) és dr Nemes István oki. közgazda jegyesek. Iskolák agzept. 9»én kezdenek A vallás- és közoktatásügyi miniszter közhírré tette, hogy a felügyelete alá tartozó összes iskolákban szeptember 9-én kezdődik a tanítás. A hitfelekeze- tek vezetőit felkérte, hogy iskoláikban hasonló rendelkezéseket adjanak ki. E rendelkezés következtében Vácon az összes iskolákban szeptember 9-én kez­dődik a tanítás. Depcsénfi Dezső dr a rádióban Dr Dercsényi Dezső fiatal műtörténé­szünk ma, szerdán 17 óra 50 perckor Budapest I. hullámhosszán előadást tart »Első szent királyunk a művészetben« címmel. A műtörténeti előadás Szent István napján már ki volt tűzve a rá­dióban, de az országos gyász miattt minden programszámát lemondotta a rádió. Mkwmmmnn Vác kis társadalmában hangulatos meleg ünnepnek kellett volna lefolyni hétfőn a városháza fehér közgyűlési termében. Kilenc anyát tüntetett ki az alispán, emlékéremmel és mind a ki­lenc sokgyermekes anya ott ült az első sorban hangtalanul, szerényen és nem mertek szétnézni, vájjon az ő öröm- ünnepük iránt érdeklődik-e az úgyne­vezett társadalom. Mert az elfogódott, halkszavú anyá­kon kívül csak hárman voltunk a te­remben. A társadalom készült megmu­tatni becsülését ezek iránt a derék ina- gyár asszonyok iránt, de valahogyan aktaszerűen kezelték ezt a szivbéli ér­zést és előbb elrontotta a bürokratiz­mus, majd pedig a rendezés. Valaho­gyan úgy képzeltük, hogy a társada­lom is le fogja róni háláját a kilenc anya iránt, akik 81 magyar gyermeket képviselnek a nemzetben. Azt hittük, hogy megajándékozzák őket, hogy a nyolc, tiz gyermek mellett ne kelljen kenyérért álldogálni és a gyermekeket felügyelet nélkül hagyni. Azt hittük, hogy az ONCsA előlép és százezreiből, ha házat nem is, de egy tehénkét, vagy legalább is kecskét juttat nekik, hogy a 8—10 szájnak jusson a tejecs- kéből. Dekát, mondom, a váci társadalom nem jött el, mert elfelejtették értesí­teni az ünnepély idejének megváltozá­sáról. A Váci Hírlapban úgy állott, hogy hétfőn délben pontosan 12 órakor jöjjön fel mindenki a városházára és nézze meg azt a kilenc boldog anyát, akiket meg fognak jutalmazni. Az ün­nepélyt azonban délelőtt 10 órakor tar­tották meg és erről elfelejtették érte­síteni a társadalmat, igy nem is volt ott senki. Kinos volt látni az érdeklő­dés teljes hiányát, de már segíteni nem lehetett. Vártak, vártak, de a közönség nem jött és igy a kilenc anya ünnepét megtartották egymás között. Karay Kálmán dr főjegyző felült az emel­vényre, balján a Zöldkeresztes testvé­rek, jobbján Tersztyánszky Gábor az egykori Stefánia elnöke, ki meleg han­gon szólt a kilenc anyához. Ilyenképeif beszélt: Ti a legszebb címre, a köteles­ségét teljesítő magyar anya címére szolgáltatok rá és viseljétek büszkén. A ti kezetekbe van letéve a nemzet re­ménységének, az ifjúságnak léte, neve­lése. Az országok sorsa mindig aszerint alakul, hogy van-e elég egészséges, erő­teljes ifjúsága és milyen az az ifjúság. En hiszem, hogy ti azok közé a magyar anyák közé tartoztok, akik hivatásuk magaslatán állnak. Ti családotokat, a nemzetet gondokkal, vajúdással, nélkü­lözésekkel, fájdalmakkal nem törődve, derék utóddal ajándékoztátok meg és azokat felnevelitek úgy és ahogyan ar­egész magyar társadalom osztatlan el- ismeiese es halaja kell hogy illessen. Azután a szerény, fejkendős asszo­nyok egymásután eléje járultak és az elnök mindegyik nyakába akasztotta a vékony nemzetis?,alagon függő em­lékérmet, majd egyikének-másikának pénzt is csúsztatott a kezébe. Némelyik anya, miután nem volt kire rábízni, pólyában elhozta a legkisebbik gyeí- mekét s azzal állt, az emelvény elé. A következők kaptak emlékérmet és jutalmat: Toldi Jánosné 9 gyermeke után ki­tüntetést, Czinege Vincéné 11 gyermeke után kitüntetést és 80 P jutalmat, Bagi Józsefné 8 gyermeke után ki­tüntetést, Horváth Istvánné 10 gyermeke után kitüntetést és 80 P jutalmat, Sinák Mártonná 8 gyermeke után kitüntetést, Kiss Istvánné 9 gyermeke után ki­tüntetést és 50 P jutalmat, Oláh Péterné 9 gyermeke után ki­tüntetést. Ezzel vége is volt a társadalmi ün­nepségnek. A legszebb magyar címet viselő magyar anyák halkan, nyakuk­ban az emlékéremmel elhagyták a köz­gyűlési termet. Nem tudtunk belenyugodni a rideg valóságba. Megszólítjuk az egyik anyát, aki karján hordozza csecsemőjét. — Mit kaptak az ONCSÁ-tól? — Semmit — hangzott rá az egy­szerű válasz. — Tudnak maguk valamit az ONCSÄ- ról, hogy az legalább négygyermekes családokat akar a jobb boldogulás út­jára vezetni? — Nem hallottuk, kérem . .. Elvűt tűk őket a Szentháromság-térre, az ONCSA-irodába, Sznrmay Dezső szeretettel vallatta őket. Mire lenne szükségük, mi hiányzik legjobban? Jegyzőkönyveket vettek fel velük. — Azt hiszem, hogy az ONCSA meg­érdemelte volna, hogy képviselőjét oda­hívják ehhez a fontos jutalmazáshoz — tette hozzá szerényen Szurmay Dezső. Majd e kis társaságot elvittük a közélelmezési hivatalba. A szigorú dik­tátornak hiresztelt Simon János dr egészen ellágyult, mikor a sokgyerme­kes anyákat látta. — Szabad-e egy anyának, aki 8—10 gyermekkel ajándékozta meg a magyar társadalmat, órákhosszat várakozni a pékboltok előtt? — kérdeztük tőle és rögtön kiutalt részükre 45 kg nullás- lisztet. Megígérte, hogy a cipőosztásnál tekintettel' lesz rájuk és ha zsírt osz­tanak, külön adagokat is fognak kapni. Nagy szó ez, nagyságos és méltóságos váci társadalom, amikor nincs se zsir, se liszt elegendő a városban és ezek yuammsmamasísmBsaaBSKmasaaaasBfmsBamm^s,. Ne feledd: Mindent a hazáért a

Next

/
Thumbnails
Contents