Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-03-25 / 24. szám

24 szám

56. évfolyam

Ara: 12 fillér

Vác, 1942 március 25

VÁCI HÍRLAP

? o 1 i t i H a i és társadalmi hetilap. M e g j e 1 e d i K hetenKéct Hétszer: szerdán és vasárnap

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

Helyben egv negvedévre......................................3 P — f

Vidéken egy negyedévre . . ......................3 P 50 f

ügyes szám ára . . .......................................12 fillér

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ

ÉS LAPTULAJDGNOS:

BERCSÉNYI DEZSŐ

SZERKESZTŐSÉG SS KIADÓHIVATAL:

Vác, Széchenyi-utca és Csányi-üt sarkán. Telőfon: 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések. N-yiVMá? díjszabás szerint. ~ Hirdetések díja előre fizetendő.

A LÉGO

áldozatos munkájáért csak egyet kér: MEGÉRTÉST!

Közgyűlés az óvóhelyen

Vasárnap tartotta a LÉ GO váci csoportja népes közgyűlését, stílszerűen, a városháza alatti pincehelyiségében. Meiszner Gyula ny. huszáralezredes, a váci csoport elnöke megnyitójában az »emberről« beszélt, mint az »ember« mindenkor legnagyobb ellenségérő1, aki mái- a kőkorszakban is barlangokat keresett testi védelmére s Így—harcolt egymással s védekezett egymás ellen az ember mindenkor ... a Maginot-vonalig. Ma már mindenkinek tudni kelZ, íhogy a légi haderő s a légvédelem kifejlesztése mindenekfölött álló feladat. Nem bizhatjuk el magunkat, mert bármily messze is van határainktól a küzdők arcvonala, légi támadásnak bármikor ki lehetünk téve. A polgárság- megszervezése a fejünk fölött fenyegető veszedelemmel szemben a Liga feladata. A Liga megtette kötelességét az egész országban s Vácon is, mintaszerűen. Minden szerve tökéletes kiképzésben részesült. A polgárság nyugalma biztosítja a veszedelem elhárítását.

Galambos Ottó rendőrfelügyelő titkári jelentése részletesen beszámolt az elmúlt év igen tevékeny munkájáról s annak eredményeiről. Kiképeztek 422 liázcsoportparancsnokot és 819 helyettest, valamint 50 házi betegápolót. A gyárak 51 betegápolót nyertek. Rövidesen megnyílik az elsősegély-nyújtási tanfolyam, majd a' cserkészparancsnokok kiképzésére kerül a sor. Szomorúan kellett megemlékeznie a női alcsoportról, mely más irányú elfoglaltsága miatt megszűnt. Figyelmeztetett, hogy esetleges veszély idején mindenki a helyén legyen s a házi szükségóvóhelyek rendben legyenek. A Liga váci csoportjának 1094 tagja van. A kiképzés továbbfejlesztése megállás nélkül folyik, tanácsadó szervük mindenkinek mindig rendelkezésre áll. És ezért az áldozatos nagy munkáért csak egyet kérnek az önzetlenül mindenkiért dolgozók: megértést.

Andor Gyula pénztári beszámolója 2598 P bevétellel és 1154 P kiadással mutatta be a zárószámadást és 3294 P költségvetést irányzott elő.

Ezután a lemondott tisztikar megválasztására került volna a sor, de a közfelkiáltásban jelentkezett közóhaj maradásra bírta az elnökséget, melynek kezében mindenki a legbiztosabban érzi Vácon ennek a legnagyobb feladatú szervünknek vezetését. A kényszerű körülmények miatt mégis egyes tisztek gazdát cseréltek. így megválasztották alelnökkó dr Zeller Tibor tanárt és Andor Károly ny. igazgatót, titkárrá dr Bede Frigyest, végül pedig nagy ünpeplés közben a csoport egyik legtevékenyebb, legodaadóbb vezető munkását, dr Polster Alfréd ve! gyészmérnök-igazgatót tiszteletbeli el- ;

! nőkké választották.

! A polgári társadalom nevében az ön- . j zetlen gondoskodást dr Fésűs György j j kir. közjegyző köszönte meg az ötödik < évébe lépő Liga lelkes férfiúinak.

---- ■—yy«mm ----Schiller Henrik — cukorgyárigazgató

Mióta Schiller Henrik nyug. igaz- I gató feladta a küzdelmet a Pokollal j és itthagyott bennünket, több helyen ; próbálkozott elhelyezkedni. Ugylátszik : a tervek, amelyekről a V. H. annakide- ! jén megemlékezett, nem sikerültek. De ; Schiller nem olyan anyagból van gyúr- j va, amelynek kedvét szegi a sikerte- j lenség, most prózai, de édes szerepet j_ kapott. Az első erdélyi cukorgyár rt. | Marosvásárhelyt megválasztotta igazga- j tójává. Schiller már el is foglalta ál- ; lását.

!

Nem tartották meg

¥ác»Hegyközség

közgyűlését

Vác -Hegyköz« ég- vasárnapra tervezte j rendes évi közgyűlését, de határozat- | képtelenség miatt a közgyűlés ciha- I lasztását jelentette t be a kevésszámú j tagnak dr Bartos Ferenc elnök. Egy- j ben pedig felhívta a figyelmet az áp- j rilis 7-én kezdődő gyümölcsfaápolási -! és védekezési tanfolyamra. Valaki meg- I i jegyezte, hogy a tanfolyam anyagát gyorsíróval ajánlatos lenne leíratni, igy az értékes előadássorozat mindig a tagok rendelkezésére állhatna s szélesebb körben elterjedhetne. Szerintünk azonban nem lényeges, mert a Hegyközség csak felesleges pénzt költené. A földművelésügyi minisztérium ugyanis I már sok szakkönyvet adott ki a, gyüj mölcsfakezelésről és ápolásról. A szakkönyvek beszerzése sokkal könnyebb, mint az előadás kinyomatása. Az elnök kijelentette, hogy március 25-én a közgyűlésen jelenlevő tagok számára való tekintet nélkül, a közgyűlés határozatképes lesz. Elég szomorú, hogy a váci gyümölcs- és szőlőtermelő gazdák kevés érdeklődést mutatnak a Hegyközség munkája iránt. A Hegyközség pedig működését a közért, a váci gazdatársadalom minden egyes tagjáért, önzetlenül folytatja. Ez a magatartás nem tükrözi vissza híven gazdáink korszerű haladni akarását és a többtermelésre való törekvést. A józan, a magyar gazdához illő tanulniakarás már felcsillant az ezüstkalászos tanfolyamon. Ma a nemzet összesége kívánja a többtermelést. Mindenki ott teljesítse kötelességét, ahová állította a sörs, katonáink kinn a végtelen orosz síkságokon fegyverrel a kezükben harcolnak, a gazdák pedig ásóval és kapával vívják meg harcukat az önellátásunkért a végső győzelem érdekében!

Adomány

a gyermekek ebédjére

A szegény iskolások ebédjére if j. Majer Ferenc vendéglős 10 pengőt küldött, amit e Kelyen nyugtat és köszön meg a Zöldkereszt.

Egy hires várospolitikus meglátogatta városunkat

Előadást tartott az Emerikána Líceumában

Magyary Zoltán nemcsak a budapesti egyetem egyik legkiválóbb professzora, hanem egyik legnagyobb tekintélyű várospolitikusunk is. Magyarország úgyszólván valamennyi városának problémáit jól ismeri s tudományos intézetek a polgármesterek gyakran felkeresik. Évek óta nagy apparátussal készülő várospolitikai szakmunkája a magyar városok helyzetét és jövőjét egészen új megvilágításba fogja helyezni. Épen ezért tanulságosak azok az észrevételek, amelyeket városunkra vonatkozólag- tett.

Magyary már a reggeli vonattal Vácra érkezett és Karay főjegyző társaságában • a városi üzemeket megtekintette. Boldog az a város — mondotta — amelyik olyan üzemekkel dicsekedhetik, mint Vác. Vízvezeték és csatornázás teszi a várost igazán várossá. Ezek létesítése a legnagyobb probléma, minden más eltörpül mellette. A város külsőleg azonban — folytatta Magyary •— lehangolóan piszkos és elhanyagolt. A város pompás fekvése, . kedves barokk jellege olyan adottságok, amelyek kihangsulyozására a város vezetőségének nagyobb gondot kellene fordítania. A Kőkapu és a Kőhíd az egész országban egyedül álló műemlék s mégis mindkettő kétségbeejtő elhanyagolt állapotban van. Ezek a város értékei, tehát a városnak kell fenntartásukról gondoskodni, akárkinek a tulajdonában vannak is. Szomorú állapotban van a városháza is, ami pedig szintén egyik értéke a városnak. A Konstantin-tér patinás öreg házait kissé rendbe kellene hozatni és az összbenyomást teljesen lerontó cégtáblákat el kellene távolítani a városházáról és a barokk épületekről. Ezt ma már minden város elrendelte — mondotta. Magyary. -TT Miért nem létesít több parkot és kertet a város 1 — kérdezte. És hogyan tűrhető, hogy a Diadal-térből szemétdombot csináljanak a pompás Kőhíd mellett, a város bejárójánál. A Fő-út mentén, a Székesegyház-téren, a gimnázium előtt és a püspöki palota előtti kőrengeteget színes virágokkal kellene élénkebbé tenni. Mindezek aránytalanul kisebb áldozatot kívánnak, amint amilyet a város a nagyszerű üzemek létesítésével vállalt. A varos továbbfejlődésének pedig ezek az attraktiv beruházások az előfeltételei. Hivatkozott Eger és Székesfehérvár példájára, ahol a városrendezés és városszépítés eredményei egészen átalakították a város képét.

. Magyary professzor Karay főjegyzőnél ebédelt, ahol a város problémáit | polgármesterünkkel is megvitatta.

A délutáni előadást nagy várakozás előzte meg és a.z- Emerikána nagyterme zsúfolásig megtelt. Magyary Vác színe-java előtt kezdte meg előadását, melynek megállapításai nyomán szinte., mondatként hangzott lel a helyeslés

és a taps. Magyary őszintén, nyíltan és tárgyilagosan beszélt. Megállapításaival- a közönség egyetértett, mert a hibákat, amikre Magyary rámutatott, maga is érezte s legfeljebb nem látta olyan világosan, mint az előadó. Közigazgatásunk nem felelhet meg a kor igényeinek állapította, meg Magyary —, mert mai állami szervezetünk 1848 óta alig változott, mig a közigazgatás mérete és jelentősége példátlanul megnövekedett. A magyar közigazgatás élén álló parlamentáris kormányrendszer 1848-ban 5000 tisztviselővel dolgozott, ma ugyanez a kormányrendszer 300.000 tisztviselő munkáját irányítja. Akik tehát .alkalmasak voltak 5000 főből álló szervezet vezetésére, ugyanazok nem lehetnek alkalmasak 300.000 főnyi szervezet vezetésére és irányítására. Közigazgatásunk válságának tehát egyik oka a szervezetben van. Hiába dolgoznak kifogástalanul a tisztviselők, ha a főnök nem ért a dolgához, hiába dolgoznak a leggyorsabban beosztottak, ka a főnök fél a felelősségtől és nem képes dönteni. A főnök szerepének jelentősége rendkívül megnövekedett. Ha rossz a főnök, az egész hivatal rossz hírű lesz.

Mai alkotmányos berendezkedésünk még mindig három fő államhatalmi funkció: a törvényhozás, a közigazgatás és a bíráskodás elválasztásának és egyensúlyának eszméjén alapszik.

Ténylegesen azonban a parlamentnek felelős kormányon keresztül a törvényhozás túlsúlyra tett szert. Az 1848-as alkotmányreform óta azonban csak a közigazgatás- szerepe növekedett világszerte, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás rovására. A kor követelményeinek tehát a parlamentnek felelős kormányrendszer nem felelhet meg. A XIX. század uralkodó államtipusa a jogállam volt. A XIX. században az államnak csak egy feladata volt: megakadályozni, hogy jogsértés történhessék. A XX. században azonban az államnak sokkal nagyobb feladatai vannak. Meg keli valósítania mindazt, amit egyes emberek önmagukra hagyatva, megvalósítani nem tudnak. A XX. század államtipusa a szociális, vagy cselekvő állam, amelyik eredményeket és teljesítményeket mutat fel, amelyik utakat, csatornákat épít, kórházakat és iskolákat létesít. Jogot sérteni a közigazgatasnak me.- sem lehet, de ez nem elég. EzAi felül eredményeket kell felmutatni. A XX. századi közigazgatás tehát nem felei meg hivatásának akkor, ha csupán a jogot nem sérti meg. Eredményeket kell produkálnia, ha, a közönség részérői felmentést akar kapni.

Alkotmányunk és közigazgatásunk reformjától nem kell félni. Ennek be kell következni, mert a. történelmi fejlődés úgy kívánja. Be kell következni