Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-02-25 / 16. szám
56 évfolyb m 16. szám Vác 1942 február 25 au I’olltiKai és társadalmi hetilap. Megjelenib hetenként hétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI k RA: Helyben egy negyedévre...................... Vidéken egy negyedévre ..... Egyes szám ára .......................................... 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér j FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ fiS LÄPTULAJDGNOS: DERCSÉNYJ DEZSŐ I SZERKESZTŐSÉG IBS KIADÓHIVATAL: Vác, tízéchenyi-ntoa és Üeányi-út sarkán. Telefon: 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilfc-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő» ■■MuuwgaMwaiBsaiaMi» Váczy-Hübschl Kálmán elbeszéli: Hogyan sikerült a háztulajdonosok és a város között a békét megteremteni? A váci háztulajdonosok a városnak mindig a legbiztosabb, legjobb és legnagyobb előfizetői voltak, mint városi képviselők is mindig a legnagyobb bizalommal viseltettek és mindenkor a legnagyobb megértést is tanúsították a város vezetősége iránt, a közgyűlésnek ellenzékét sohasem képezték. Hogy a nyári közgyűlésen szembefordultak a polgármester által előterjesztett csatornázási javaslattal, annak mindenesetre mélyreható okai kellett, hogy legyenek. Elvitathatatlan.; hogy a képviselőtestület, amint azt a Váci Hírlap 1928 II. 26-án megjelent száma is közli, a közgyűlésen azzal lett megnyugtatva, hogy a csatornamű megépítése nem fog megterhelést okozni, mert a vízműnél és a városi adminisztrációnál annyit lehet megtakarítani, amivel fedezni lehet az építési költségeket. 1928 május 27-én megjelent Váci Hírlap azt Írja, hogy Krakker polgármester kijelentése szerint, miután a vízmű kölcsön törlesztését már a vizdijakbql fedezzük, felszabadul a város forgalmi adó részesedése. amiből 80.000 pengőt tudunk a csatornázás költségeinek törlesztésére fordítani, a háztulajdonosokat csupán csak a bekapcsolási dij terhelné, aminek megfizetésére is a város ' 4—5 évi időt adna. Amikor 1931-ben a csatornázási szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta, akkor csak az állami házbéradó 4.5 0/$ - káról volt szó. A szabályrendeletet azonban kényszerhelyzetben fogadta el á képviselőtestület, ugyanis a vizdijfizetést a kisváci háztulajdonosok nagy. része megtagadta, amit a mai napig se hajtottak be rajtuk s ennek következtében a Speyer-kölcsön törlesztési terhe nehézségeket okozott. Azóta azonban a Speyer-kölcsön kamatterhe 232.824 P-ről kereken 65.000 P-re csökkent s igy a vizdi jleszállitás mellett is az időközben erősen megnövekedőit vizdijbevételek fedezhették volna a csatornamű törlesztési költségeit s hogy eziránt meg is volt a hajlandóság, azt igazolják i belügyminiszter rendeletéi, amelyekkel utasította a várost, hogy a vízmű terhére, illetőleg a csatornamű javára törlesztéseket teljesítsen, aminek alapján összesen 129.343 pengőt láthatunk a vízmű költségvetésében a csatornamű javára írva. A háztulajdonosok a miniszter által jóváhagyott vizv. szabályrendelet 43. §-a szerint csak az utcai csőhálózat építésére fordított költségeknek, az összköltség nem egészen 40%-ának törlesztésére kötelezhetők csak, ezzel szemben 1933—1941 évig bezárólag a Speyer-kölcsön kamatszolgáltai ásának nem 40o/o-át, liane/n 100%-át fizették be vízvezetéki alapdijakban. Ez a túlfizetés kamataival együtt messze mégha- ' ladja ez idő szerint az 500 ezer pengőt. A hazai takarék terhes kölcsönének túlnyomó részét a város háztartásának kellene viselni, amit a nagy feleslegekkel dolgozó háztartás könnyen el is birna, mert a gazdasági épületeket s a felső rakpartot a Speyer-kölcsönből építette meg a város, holott ez a kölcsön a vízvezeték és csatornázás céljára szolgált. De ha már ezzel az odiózus kölcsönnel mindenképen az üzemeket kell megterhelni, úgy a méltó nyosság azt kívánná, hogy a befektetési költség arányában viselje azt a viz és a csatornamű. Mindezeket figyelembe véve a vízmű és csatornamű helyzetét és egymáshoz való viszonyát mérlegelve a következő elvi alapokon javasoljuk a rendezést és a csat. szab. rend. megalkotását: 1. Töröltessék a csatornaműnek a vízműnél könyvelt tartozása. 2. Függesztessék fel a vízvezetéki alapdijak fizetése legalább tiz évre. 3. Az 1941. évi összeirási kimutatás szerinti állapot tiz évre rögzítve legyen, úgy, hogy ezen idő alatt az átalakítás és bővítés folytán előálló többletek után csatornaépítési járulék ne legyen kivetve, csak fenntartási járulék 4. Az ' esővizcsatornázás, melynek nagyrésze már a régmúltban megépült úgy, mint eddig is, a város közönsége terhére épüljön s legyen fenntartva. 5. Az egész város szükségletére kiépített szennvizderitőtelep, a kiépített és még kiépítendő gyűjtőcsatornák költ'gei, a karbantartási költségekkel együtt terheljék a város, közönségét, mert ezek is az összlakosság érdekében készültek. 6. A normálméretű utcai szennyvízcsatornák hálózatának költségeit a szennyvizközcsatornával ellátott utcákban fekvő ingatlanok tulajdonosai viseljék s ezért a költségek fedezésére 1942 január 1-től 15 éven át csatornaépítési járulékot tartoznak fizetni, még pedig ingatlanonkint 30 pengőt. A 17—24 lakrésszel biró ingatlan után a csatornaépítési járulék másfélszerese s ezen felül megkezdett minden •8 lakrész után fél járulék, azaz 15—15 P fizetendő. Az 1—3 lakrésszel biró ingatlanok után, ha az ingatlanon szoba-konyhán kívül más lakrész nincsen, a csatornaépítési járulék fél öszszegét kell fizetni, amennyiben a telek utcai homlokzatvonala 20 m-nél nem hosszabb utcahomlokzat vonallal bíró telkek tulajdonosai — 20 m-es homlokzatvonalon felül minden megkezdett 20 m. telekhosszért — fél-fél járulék fizetendő. 7. Szennyvízcsatorna fenntartási járulék 1942 íjanuár 1-től fizetendő, a fenntartási járulék lakrészenkint 2 P 50 fillér. A fenntartási járulékot a la-I kók kötelesek fizetni, az ingatlanok tulajdonosai azonban teljes felelősséggel kötelesek ezt a lakóktól behajtani. A csatornadíjaknak 9 évre visszamenőleg való megfizetése s egyben az új kiszabás szerinti dijaknak megfizetése tiz év alatt — elviselhetetlen terhet jelentett volna a háztulajdonosokra, amikor a megélhetéshez szükséges minden élelmi és ruházati cikknek ára toronymagasságig emelkedett, amikor a ház karbantartása legalább kétszerannyi költséget igényel, amikor megterhelték a hadfelszerelési adóval s mindezek dacára szigorúan megtiltották a lakbérek emelését. 51 tárgya lesz a csütörtöki közgyűlésnek A polgármester csütörtökre rendes közgyűlésre hívta össze a városi képviselőket.’ Ha addig meg nem szaporodik. 51 közérdekű témát vitatnak meg a városatyák. Lesz több tárgy, mely nagyobb érdeklődésre tarthat számot. A tárgysorozat ez lesz: 1. Jegyzőkönyv hitelesítése. Polgármesteri jelentések és előterjesztések : 2. Felsőbbhatósági határozatok bejelentése. 3. Képviselőtestület által kiküldött bizottságok megalakítása. 4. Dr Ruzsicská Béla városi orvos előléptetése. 5. Dr Soós József városi kórházigazgató tiszteletdijának felemelése. 6. Cs., Mészáros József nyug. városi rendőr kérelme családi pótlék megállapítása iránt. 7. Egy segédnyilvántartói és két dijnoki állás szervezése. 8. Dr Mikes József városi I. o. aljegyző illetménynélküli szabadsága. 9. Dr Pesta Elemér városi közig, gyakornok illetménynélküli szabadsága. 10. Bossányi István nyug. városi II o. altiszt özvegye részére özyegyi nyugdíj megállapítása. 11. Olaj Ferenc városi fogyasztási adókönyvelővel', Szalay Ferenc,- Soós Sándor, Prohászka János és Hídvégi János városi fogyasztási adóellenőrökkel kötött szolgálati szerződések bejelentése. 12. Kis Tamás János és Dani János városi becsüsökkel kötött szolgálati szerződések bejelentése. 13. Városi pénztárnok és városi pénztári ellenőr helyettesítése. 14. Kövezethasználati dijakról szóló szabályrendelet módosítása. 16. Városi közművek igazgatásáról, üzemviteléről és alkalmazottairól szóló szabái yrendelet módosítása. 17. Városi közművek státusának megállapítása. 18. Csatornázati szabályrendelet alkotása. 19. A városi vízmű vizszerző berendezésének bővítése. 20. Jéggyártó berendezés beszerzése. 21. Néhai dr Tragor Ignác szobrának költségeihez való hozzájárulásáról. 22. * - Vb, -ei$ jwé i. ! dtamhí'" G vr dlotő-Egyeben 23. Ambrus János és társai illetőségi ügyében. 24. Hirschfeld Miksa illetőségi ügyében. 25. Hirschfeld Rezső illetőségi ügyében. 26. Lőwi Dávid illetőségi ügyében. 27. Weinberger Ernő illetőségi ügyében. 28. Hammerli J. cégnek eladott parcellákra vonatkozó haszonbérleti szerződések felbontása. 29. Az u. n. Akasztófa-dülői és derecskéi rövidföldekre vonatkozó haszonbérleti szerződések felbontása. 30. A Lágyas-dülői földek és a Kertvárosban lévő u. n. városi faiskola bérbeadása. 31. Janek József váci lakossal haszonbérleti szerződés kötése. 32. Turczi Imre váci lakossal haszonbérleti szerződés kötése. 33. Egyes városi földek bérbeadása és a saját kezelésben lévő városi földek hasznosítása. 34. A város tulajdonában lévő állatok részére szükséges szalmának csere útján történő beszerzése. 35. Mészáros Péter és neje bértartozásának leírása, 36. Egyes városi behajthatatlan követelések leírása. 37. Számológép beszerzése a villamosmű részére. 38. A város háztartási alapjainak, üzemeinek és a város kezelésében álló alapítványok pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezése az 1942. évben. 39. A gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése az 1942. évben. 40. A városi agyag-, kavics- és homokbánya bérbeadása. 41. A Váci Hírlap és Váci Elet cimü helyi lapokkal hirdetési szerződések kötése. 42. Fehér István háziszemét fuvarozó szerződéses járandóságainak felemelése. 43. A város magánkórházában ápolt betegek és szegényházi gondozottak élelmezési dijának felemelése. 44. Stahl Ferenc tartozásának rész-’ letekben való megfizetése iránti kérelme. 45. A váci ág. hitv. evang. egyház segélyezése. 46. A városi .könyvtár helyiségének a róm. kát. egyházközség liasznalatara való átengedése. 47. Az 1941. évi október, november, december és 1942. évi január és február havi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 48. A vámházak bérbeadása. 49. Vízvezetéki alapdijak fizetésének felfüggesztése. 50. Városi vízmű részéről a csatornamű részére folyósított kölcsön és járulékainak leírása. öl. Városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak mellékfoglalkozása.
