Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-02-18 / 14. szám

EB hogy milyen légoltalmi berendezéseket kell beszerezniük. Az ellenőrzésre jogosult személyek igazolvánnyal vannak ellátva és jel­vénnyel rendelkeznek. Azok ellen a háztulajdonosok ellen, akik a 81.800/ ein. Lgv. 1940. számú H. M. rendelet­ben előirt légoltalmi felszereléseket még nem szerezték be, illetve házuk­ban a légoltalmi felszerelések nem elő­­irásszerűek. a kihágási eljárást meg­indítják. Hőnig Ferenc áldásos életének 71-ik évében liosszéf szenvedés után meghalt. Az elhunytban Hőnig Béla a város gazdája szeretett édesatyját gyászolja. Az elhunyt temetése csütörtökön lesz a középvárosi -temetőben. g_------------------------------------------------------------• -mi niiRÉiPÉizri Iä Magyar Nemzeti Emeltéit Jteiy« Aas §55ső Magyar Altat&sios üt*íosIS«i T&yfsasftg’ fewfiletl fSftgyutitiEüés» ií«j3BíínsíSia-tőy SS. Tí'íf'Jr. s C3 álapltvas BETÉTEKET gy ümölcsöztetü uk v CÖLCSONOK I? T folyósítunk v BANKÜZLET minden ágával foglalkozunk I mezte: »A galamb-ősz, de ifjúlelkű Va­ry Gellert. — kit egyesek »kisöregnek«, mások hatalmas görög-tudásáért »élő Homérosznak« hívtak — képek, rajzok alakjában bámulatos ügyességgel véste tanítványainak szivébe tudását.« Takács Sándor, a nagy történetiró igy ir róla: »Ha következtetnünk lehet abból a fáradhatatlan, lelkesedésteli bnzgóságból. mellyel férfikora delén ta­nított, úgy ifjú korában is hivatott mesternek kellett lennie.« (Budapesti piarista kollégium története, 414. 1.) Növendékei iránt megnyilvánult atyai szeretetéért küldte rendi elöljárósága a noviciátus vezetésére (1873/74). Váci tartózkodásának ez a 18 esztendeje volt működésének fénykora. Itt bonta­kozott ki két jellegzetes tulajdonsága: 1. könnyű tollforgató képessége, 2. el­ismert szónoki készsége. írói tolláról beszédes bizonyságot nyújt az a sok munka, melyet érdeke­sen citerázó kezével papirrra vetett. Első jelentősebb értekezését szülőváro­sának, »Csöngrádnak Szentegyházairól« irta. (Megjelent dr Szabóky Adolf: Ka­tolikus Néplapjában.) Amint ifjú korában feltűnt élénk esze, úgy váci működésének idején any­­nyi szép és tartalmas gondolat szökött ki agyából, hogy dr Kiss József a »Váci Hirlap«-ban 1891 VI fi. 9. szám­ban Váry Gellértet »városunk büszke­ségének« nevezte, »kinek színes lcépze­­letvilágávál csak szerénsége veteked­­hetik.« A görög-római irodalom és művészet, a középkori vallásos eszme-áramlat, a modernkori társadalmi problémák ép­pen olyan bő anyagot szolgáltattak írói tollának, mint szűk szerzetesi éle­tének erkölcsi gondolatai, melyeket a katolikus vallásnak kinyilatkoztatott igazságaival színesített. Európaibb magyart! Vitéz Imrédy Béla politikamentes előadása a váci közönség előtt Hétfőn este, amikor a békés váci közönség az Uránia elő­adásait szokta élvezni a Vá­rosi Filmszínházban, szokatlan tumultuózus jelenetek játszód­tak le a Kossuth téren. A közel­harc minden formája kifejlődött a hatalmas tömegben és min­­deuki azt hitte, hogy néhány hangos szó és két erős ököl se­gítségével bejuthat a terembe. A vasárnapi Váci Hírlap figyel­meztetett mindenkit, hogy be­lépőjegyhez juthat, de erről elő­re gondoskodjék s most itt azok méltatlankodtak, akik nem tar­tották érdemesnek, hogy a je­gyek megszerzésére lépést te­gyenek. Szerencsére az állam­­rendőrség ölestermetű rendőreit állította sorfalként és ezek nem inogtak meg, mindenkit, aki jegy nélkül jelentkezett, visszaszorí­tottak. Ezren is állhatták már az ajtó előtt, kik hol bosszan­kodtak, ho! pedig hangos szóval kifejezést adtak íeikesülésüknek. A terembe sokszor be is hallat­szott a hosszan elnyúló éljen­zés. Vitéz Imrédy Béla nyugalma­zott miniszterelnök a fél hat­órás vonattal érkezett és kísé­retében volt Incze Antal orsz. gyűlési képviselőnk. A pálya­udvaron régi váci barátai fogad­ták. A város kocsiján jött be a piaristákhoz, akiknek ezen az estén vendégük volt. Nemsokára azonban megérkeztek a moziba, melynek nézőterét ekkorra már írói munkásságát Kovács ev. János, a sátoraljaújhelyi gimnázium igazgató­ja 1877-ben egy lendületes költői le­vélben igy jellemezte: „Dicsőit a munka, ez a jólét anyja, Öreg, ifjú tőle boldogságát kapja . . . Ez a férfi, akit emleget most ajkam, Tudós lett s erősen áll a hítzavarban. Könyvet könyvre halmoz s nem pipere végett, De hogy oktathassa az ifjabb népséget. Rólad szól az ének; te vagy az a férfi, Gyönyörűség nékem felőled beszélni.“ Váry Deliért nem rideg, fanyar tu­dós volt. hanem kedélyes, fogékony lelkű pap-tanár, aki Írása i néha egy­­egy mosolyra indító anekdotával fű­szerezte. Quodlibet c. gyűjteményéből né­hányat megemlítek: Egykori tanártár­sa, Budaváry József, belépve a tante­rembe, a nagy táblán, krétával rajzolt szamárfejet pillantott meg. »Igenis — mondá szellemesen — valaki itt felej­tette arcképét; Jegyen szives innen el­vinni«! Egyszer a házfőnökhöz azzal az örvendetes hírrel állított be a minde­nes szolga, hogy »megszaporodtunk!« Midőn a házfőnök tudakolta, hogyan értse ezt, a mindenes egész együgyüen azt felelte: »Hát, kérem alázatossággal, az écoaka a szamár megellett!« A ház­nak volt egy szajkó madara, amely oly szelíd volt. hogy- a folyosón szabadon rüpdösött és egészen értelmesen ki tud­ta mondani: Ne félj Mátyás«. Egyszer azonban a ház macskája egy kedvező pillanatban fogai közé kaparintva, to­va szaladt vele. A szajkó a hurcoltatáé közepette is egyre azt kiabálta: »Ne lelj Mátyás«. (Ezt Mikszáth Kálmán is említi egyik elbeszélésében.) (Vasárnapi- számunkban folytatjuk.) a közönség zsúfolásig megtöl­tötte. Az emelvényre Szimon Béla dr, a Népművelési Bizottság gondnoka állott és bejelentette, hogy a Népművelési Központ tervei szerint ő választotta meg a témát, amelyről most előadást fog hallani a közönség vitéz Imrédy Béla ajkáról. Páratlan nagy lelkesedéssel üdvözölte közönségünk most vitéz Imrédy Bélát és a lelkesedés számta­lanszor megismétlődött, amidőn a nagy szónok hallgatósága lel­kében rezonanciát támasztott. Imrédy Béla „A magyarság beilleszkedése az uj Európába“ címmel ka ta a témát éstöbb mint egy órán át teljesen lekötötte közönsége figyelmét.Olyan csend uralkodott a teremben, hogy Iinrédi ieghalkabban kiejtett sza­vát is mindenki meghallhatta és minden gondolatát megértette. Azzal kezdette előadását, hogy a magyarság európai ietelepü léséről adott hatalmas vázlatot, A magyarság — mondotta — a népvándorlás utolsó idején ér­kezett meg a Kárpátok meden­céjébe és kezdte élni a maga állami életét. Körülötte három nagyhatalom fejlődött ki: a ger­mán, amely óriási munkával ás szervezettségével tör mindig magasabbra és szinte fausti iéiekkei vágyakozik az újabb és újabb hódításra. A másik kör a latin fajé, melybe az olaszok, franciák és spanyolok tartoznak, akik mérsékletesebb égöv alatt élnek és fejleszthették kultúrá­jukat magasabb alvóra. A ma­gyarság vezérei bölcs előre­látással e két hatalmas körbe kapcsolódtak bele. Ezredéven keresztül tudtunk szolgálatot teni azoknak. A harmadik hatal­mas kör a sziávság, amely azon­ban soha nem tudott európai nívóra emelkedni. Egyik lábával Ázsiára, a másikkal Európára támaszkodott és népe mindig, mint megváltó nemzet akart szerepelni. Az európai lélek sohase tudta ezt a ködös, kevés kultúrájú fajt megérteni, éppen azért amidőn Európának kon­fliktusa támadt a bolsevizmus sál, Magyarország tudja, hogy hol kell elhelyezkedni. így haladt fejtegetéseiben a kiváló szónok egészen addig, inig mindenki számára világosan ki nem fejtette, hogy a magyar népet az Isten vezetésre ren­delte s ennek a hivatásnak csak úgy tud megfelelni, ha az új európai eszméket magának át­alakítja és felhasználja. Nekünk is ott kell hagyni a kapitalizmust és mindenféle divatos demokrata áramlatot és nemcsak haugosan hirdetnünk, hanem meg is kell ly ilt-tér (E rovatban közüliekért nem válial felelősséget a szerkesztőség ) Nyilatkozat Tisztelettel tudatom a n.é közönség­gel, hogy én Kunschner József tudta és beleegyezése nélkül rádiórészleteket és javításokat soha fel nem vettem. Ennél­fogva Kunschner múltkori nyilatkozatának semmiféle jelentősége nincs. Annál is in­­káob, mert a közeljövőben önálló rádió­üzletet nyitok és ott részletfizetésre is fogok eladni, valamint javításokat is vál­lalok. Tisztelettel Herrl István rádiókereskedő i váci I EGYHÁZMEGYEI YAKAIlálCPélIZTálg R.T, Alapok 9-:. Alapítványok Kesalöeóg« Elfogad feaáéteköí köny­vecskékre és folyószámlára ö leg magasabb kamatozás mellett, — Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb le­járatra. — Idegen pénze­ket vásárol, küi- és bel­földi átutalásokat eszközöl valósítani, hogy nem a gazdag­ság ellen küzdünk, hanem a sze­génységet kívánjuk letörni; nem az egyén szolgálatába állítjuk népünket, hanem a társadalmi körök együttesen fogják szol­gálni a nemzet boldogulását. Mindenki annyit ér, amennyi szolgálatot tesz a közösségnek. A magyar nemzet minden év­századában nemcsak tanulékony volt, hanem saját boldogálusára a mindenkori eszmeáramlatok­ban úgy el tudott helyezkedni, hogy az összesség hasznára volt. Most ennek kell elkövet­keznie és az új Európában az európaibb magyart kell megte­remteni és megerősíteni. Ez lesz a legközelebbi idők feladata és ha ez sikerül, Magyarország is­mét fénykorát fogja élni az európaibb új eszmekörben. Rendkívül nagy hatása volt Imrédy Bélának. A politika szót még ajkára sem vette, mégis le­nyűgöző érdeklődéssel viseltet­tek minden mondanivalója iránt. Oly szép volt a magyar szívből jövő, magyar léleknek szóló, európai látókörű fejtegetés, hogy azt mindazok, akik jelenvoltak, bizonyára szívesen fogják újra elolvasni és azok is, akik nem jutottak be a terembe, ezért va­sárnapi számunkban teljes ter­jedelmében közölni fogjuk. Meg­­megújuló, tomboló ováció között hagyta el Imrédy Béla az Urá­niát és a Hungáriába vonult, iáaois filmszínház Csütörtökön 4, 6, 8; pénteken 4, 6, 8; szomaton 4, 6, 8; vasárnap 2, 4, 6 8-kor. Kék hold völgye Fantasztikus történet hat fejezetben Ronald Colman, Jane Wyatt, Edward Horton, H. B. Warner 20 fillértől 90 fillérig. —■ Jegyrendelés a pénztári órák alatt telefonon is: 201.

Next

/
Thumbnails
Contents