Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-02-11 / 12. szám
12 xzékaa '■ 56. évfolyam w VAc. 1942 február 11 o 1 i t i K a ! és társadéi Dr)i hetíJb — - - ~~T ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre......................................3P — t \ Vidéken egy negyedévre ......................3 P 50 f 8 Egyes szám ára ........................................................12 fillér ? I—WBMHM—M—! y.gr-Trrrfr’tt'r p. Meg jelenül hetenKéní Kétszer: szerdán és vasárna P FELELŐS SZERKESZTŐ. KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG' SS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-Mt sarkán. Telefon: ií. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilti-iér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. »amsBosgusm Az „ingerült“ kereskedő A miniszteri figyelmeztetés ellenére is még mindig vannak számosán »ingerült* kereskedők. Nemcsak élénk csetepaték. vásárló és eladó között, hanem elég sűrűn feljelentések is igazolják, hogy a régi nyájasság bizony eltűnt a kereskedelemből. A változás nemcsak a külső körzetekben észlelhető, hanem a kényes, fényes üzletekben is. Mindenesetre vezetnek e morcosságban az élelmiszerkereskedők. Annál feltűnőbb ez. mert a kereskedőnek anyagi érdeke kivan ja. hogy az üzletébe belépő vevőt ne úgy fogadja, mint egy régi adósat. Az árut ugyanis el keli adnia, mégpedig megszabott áron. (Hogy ha olyan hajlamai vannak, hogy áron felül akar eladni, akkor a sűrű ítéletek, internálások elég meggyőzően érvelnek az ilyen szándék veszedelmessége mellett.) Legyünk tehát őszinték, az el nem adott áruban nem nő a pénz úgy, mint abban a bizonyos boldog világháborús időben, amikor az üzletekben és raktárakban szinte hallani lehetett« a pénz növését. Ha tehát el kell adni az árut, miért nem adják el a mái- kialakult és megszokott udvariassági formák között? Általánosítani persze egyáltalán nem lehet, de tény, hogy sok az udvariatlan, sőt goromba kereskedő, aki a vásárolni akarót zordonan, kurtán-furcsán. esetleg kiszolgálja, de gyakran el is küldi azzal, hogy a kért áru nem kapható. A vásárló néha nem nyugszik ebbe bele és néha kiderül, hogy igaza is van, mert a megtagadott áru kapható, csak kissé »szemérmesen« el van rejtőzve a szem elől s Így a már gyakorlott hatósági közegnek kell előpiszkálnia. Az ilyesmi pedig elsősorban a kereskedő számára lesz kellemetlen. A viszony tehát a kereskedő és vevő között határozottan romlott. Mészárosoknál és fűszereseknél gyakran jelennek mpg a hatósági közegek feljelentések alapján. A kereskedőnek egyet mindenekelőtt szemmel kellene tartania: kereskedőnek árut eladni nem kivételes kegy, hanem szigorú mesterségbeli kötelesség. Épúgy kötelessége, mint a könyvelőnek könyvelnie, vagy a nyomdásznak betűt szedni kell. Ma az áru nem az ő magántulajdona, amivel azt csinál, amit akar. hanem a közösségé s ő az elosztás egyik szerve. Nem ajánlatos tehát ingerültnek lenni, gorombán fogadni a vevőt még akkor is, ha üzletének kirakatában ott az őskereszténységet bizonyító felirat. Sőt ekkor főként kár. Aztán gondolni kell arra is, hogy elmúlnak a rendkívüli idők. a vásárló pedig emlékezni fog. Emlékezni fog és gondosan elkerüli majd azokat a helyeket, ahol most ellenségesen fogadták. mert pénze ellenében árut akart kapni. Vác egészségvédelmének kiépítése Az Országos Egészségvédelmi Szövetség Váci Fiókszövetségének tiszíujitása lesz Népek nagy „csatája dúl körülöttünk, melyben kis országunk is résztvesz és amelynek befejezése után az új Európában a történeti múltjához méltó helyet kíván népünk is, azzal a feladattal, hogy Szent István orszá| gának határait testileg és lelkileg megerősödve töltse meg az idők végéig. Fajunk megerősítése immár állami feladat. Az -egészségügyi kormányzat zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot szervezett meg a gyermekha'andóság leküzdésére és a népbetegségek megelőzésére. E. szolgálat működésének ■ lényege a tanácsadás, az orvos tanácsadása tényleges végrehajtásában a zöldkeresztes védőnő van mindenki segítségére. a testvér ezért végzi látogatásait is. Eredményes a zöldkereszt honmentő munkája azonban csak akkor lehet, ha a társadalom külön szervezete: »Egészségvédelmi Szövetség« által egy emberként támogatja erkölcsileg az »egészségvédelmi szolgálatot.« E nemes céllal alakult meg az Országos Egészségvédelmi Szövetség váci fiókja: a »Váci Egészségvédelmi Fiókszövetség«, mely társadalmi egyesület február 19-én tartja tisztújító közgyűlését. Kívánatos, hogy a városi polgárság azzal támogassa a megalakítandó tisztikart önzetlen munkájában, hogy a Vác városi Egészségvédelmi Fiókszövetség tagjai közé minél nagyobb számban belép. A taggyűjtés az Egészségvédelmi Fiókszövetség ügyvezető főtitkára. fogja irányítani és taggyűjtőiven történik. Kísérje figyelemrpel az Egészségvédelmi Fiókszövetség munkáját annak minden tagja és városunk minden polgára, a Szövetség közgyűlésein fogmindenkor beszámolni a tisztikar a végzett munkáról, elsősorban a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat erkölcsi és anyagi támogatásáról, mely támogatást sokra becsül e szolgálat minden tanácsadó orvosa és minden m. kir. védőnője. Dr Ruz8ic8ka Béla városi orvos, a váci egészségvédelmi szolgálat vezetőorvosa -----— <—■— Vácduka eltűnt a hóban Az újabb hóesést és az ezt követő nagy hófúvást Vácduka szenvedte meg. A törvényhatósági útbiztos kedden reggel telefonált Vác városához, hogy a község teljesen el van zárva a forgalomtól, mert Vácra vezető útján emelet magas hótorlaszokon át nem tud egy kocsi sem áthatolni. Azonnal 60 lengyelt vittek ki, kik azóta iparkodnak Vácdukát a hóból kiásni. Hogyan esett e! 300 pengős segélytől a Múzeum ; Minden elismerésünk a m. kir. postáé. amely szúró napon, esőben, hóban. sárban, hajnaltól hajnalig lelki. ismeretesen és — talán nem túlzunk — világhírűén teljesíti kötelességét. •Sőt! Nem a paragrafusokban lefektetett kötelességét csupán, hanem ezen túlmenően, az emberi szív működik náluk minden eljárásukban, amire nemcsak lapunk, de hazánk valamennyi lapja ma már nem egy kitűnő példát ismertetett. Fogalom a mi magyar postánk, fogalom, de intő példa is sok más hivatali ténykedés előtt: miképpen kell ésszel, szívvel és igen sok jóindulattal dolgozni! Nyitott kaput döngetünk ezzel az újabb elismeréssel é,s mégis: sohasem elég újból és újból ismételnünk! Különösen az ifjúság erre illetékesei előtt! Mi késztetett erre a kapudöngetésre?« Mingyárt rátérünk! A kultuszkormány minden évben támogatja, rengeteg ilynemű feladata között a vidéki múzeumokat is. így tehát a váci múzeumot is. Szerény az az összeg, amit évente múzeumunk segélyképen kap. de rengeteg helye lévén, mindig jól jött. Dr Tragor Ignác halála után Bán Márton piarista igazgató lett a múzeum őre. Ilyen minőségében első teendője volt felkeresni postánk főnökét, akit arra kért. hogy dr Tragor Ignác, mint »a múzeum igazgatója nevére« érkező levélbeli és pénzbeli küldemé> nyékét ezentúl az ő címére kézbesítené ki a posta. Erre nemcsak ígéretet kapott, hanem a posta főnöke azonnal intézkedett is. December 17-én hivatalos levelet kézbesített ki a posta Bán igazgatónak — hangsúlyozzuk: Bán igazgatónak —, pedig a levél dr Tragor Ignácnak. a múzeum igazgatójának volt címezve, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 300 pengős évi segélyt utalványozott a múzeum részére, az értesítéssel egyidejűleg. A múzeumőr nyugodtan várt. várt, a pénz csak nem érkezett meg. Január elején Bán Márton érdeklődött a minisztériumban, nem történt-e valami tévedés a pénz elküldése körül? Azt a meglepő választ kapta, hogy a 300 pengő elment ugyan december 17-én a.váci postához, a posta azonban »elhalálozott« jelzéssel azt viszszaküldte. Tehát összegezve: a szóbelileg előterjeszteti kérelemnek helyt adott, utána a levelet (vagy talán leveleket is) kikézbesitette a muzeum új vezetője részére, de a pénzküldeményt már visszaküldte! Súlyos ez nagyon a múzeumra nézve, ha ismerjük a számviteli rendelkezéseket, amelyek szerint az államháztartásban a következő év javára előző évi rendeltetésű összegek visszafizetése esetén a pénz elvész, az az összeg többé nem utalványozható. így vesztette el a muzeum az 1941. évi állami segélyét, 300 pengőt. Tudjuk, hogy a postát is szigorú jogszabályok rendszabályozzák. Tudjuk, hogy ha a címzett elhalt, úgy a küldemény visszaszármaztatandó a feladónak. Postánk tehát szigorú pontossággal járt el s' ezért hivatalosan még szemrehányás sem illetheti. Ellenben bevezetőben rámutattunk a külön postásszivre, amely olyannyiszor megy túl a paragrafusokon, hogy jól esik újra és újra emlegetni! Ebben az esetben -— mondjuk Ju gyorsan: szoros kivételkép — nagyon hiányzott ez a szív, hiszen előzőleg ezzel a postásszivvel kapta az »Ígéretet« múzeumunk agilis őre, Bán Márton! Fajáüaitenyészfök jubileuma Február 22-én! vasárnap d. e. 1/211 órakor a városháza közgyűlési termében tartják meg a tenyésztők 10 éves jubileumi közgyűlésüket. Ezen a közgyűlésen a hivatalos fórumok éf az országos és vidéki társegyesületek képviselői is megjelennek. A tenyésztők egyesülete 10 éves fennállása alatt nőtte ki magát az ország legnagyobb és legeredményesebb egyesületévé s a váci egyesület ma már országos keretek között intézi a magyar állattenyésztés fejlesztésére és a magyar állattenyésztők gazdasági és kulturális alapjának megteremtésére irányuló munkálatokat. A közgyűlés fölötte népesnek Ígérkezik, már azért is, mert ezen a közgyűlésen kerülnek kiosztásra a legutóbbi váci kiállítás érmei és oklevelei. Az egyesület vezetősége a Váci Hírlap útján is felkéri tagjait és az egyesület barátait, hogy a közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. A Fonógyár 14-én farsangol A múlt évekhez hasonlóan a Váci Fonógyár Sportköre a.z idei fersangban is tánccal egybekötött tarkaestet rendez. A tarkaest szombaton félhét órakor kezdődik a Hungáriában. A nívós műsor bizonnyal sok érdeklődőt fog vonzani a Fonógyár mulatságára, melynek fővédnökségét szokás szerint Jekl Ferenc gyárigazgató vállalta. A műsorban Vavra István vezetése alatt ismét halljuk a gyár dalkörét, utána egy kedves bohózat kerül színre: Nem tudok hazudni címmel, melyben Völgyes János, Hevér József. Özemmel Erzsébet, Veszprémi József és Nagy Mária, játszák a szerepeket. Ezután édesanyám című hangulatos szín kerül előadásra, melyben az előbbieken kívül Szlimálc Piroska. Kiszelák Magda és Ügeti Béla is szerepelnek. A színdarabokat rendezi szinyeváraljai Szinyéry László, inig az egész est műsorszámait Császár Károly konferálja, akitől már sok kedveset és kacagtatot hallottunk.
