Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-02-07 / 11. szám
56. évfolyam II. szám Vác. 1942 február 7 tfosá. Hä* tÉBÖ>* -VÁCI HÍRLAP ?o 1 i í i R a i és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként Rét szer: szerdán és vasárnap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIaDOHIVATaL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-űt sarkán. Telefon: iT. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja elére fizetendő. II' i *1111111111— UHUI Hill II i !'■ üli 'IMI I I H'l áSHDEBBHMBI 3» ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.....................................3P — f Vidéken egy negyedévre .....................3 P 50 f Egyes szám ára ......................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SS LAFÍÜLAJDÖNOS: DERCSÉNY1 DEZSŐ Halálraítélt „Méltóztassék“ A Sajtókamara elnöksége — olvassuk a Kamara hirdetőtábláján — felkéri tagjait, hogy a felesleges címzéseket a hivatalos érintkezés során mellőzzék. A Kamara tisztviselőinek megszólítása; Elnök úr, Főtitkár úr, Főügyész úr, Titkár úr stb. A hölgyek megszólítása: Úrasszonyom, Kisaszszony... A levelek és beadványok szövegében, aláírásoknál, kérjük teljesen mellőzni a »van szerencsém, méltóztassék, kegyeskedjék, alázatos szolgája, alázatos tiszteletem« és más, hasonló kifejezéseket. Nem tagadom, egy pillanatra Hangosabban kezdett verni a szivem. Végre az első lépés! Az ország egyik legtekintélyesebb Kamarája, a magyar betű és rajta keresztül a magyar szellem hivatalos őre és szerve szakit a múltnak egy beteges s a magyar lelkiségtől merőben idegen kinövésével, a cimkórsággal, az üres udvariassági frázisok hivatalos használatával s tagjait új stílusra szólítja fel a hivatalos érintkezésben. És ameddig olvasom a Sajtókamara elnökségének igazán korszerű és minden józan magyar ember elismerését kivivő felhívását, hirtelen megjelennek előttem azok az arcok, akiknek — bár kivétel nélkül mind tanult és tekintélytisztelő emberek voltak — a címekkel és megszólításokkal gyűlt meg a bajuk. Láttam a teológust, aki első kollokviumára jelentkezik egyik vidéki egyetemünkön, de a »Nagytiszteletű Uram« megszólítására az öreg professzor igy inti le: öcsém, talán a fiamat keresed, az a Nagytiszteletű, én Főtiszteletű vagyok. A kollégát, aki újonnan megjelenő könyvét tiszteletpéldányként küldeti szét előkelő állású uraknak, <K az expedíciót végző nyomda nem írja ki a méltóságoKat, csak X. Y. urak címére küldi szét a könyvet s ime akad, amelyik nagy sértést hagyva maga után, visszajön s végül is a kolléga megfelelően megcímzett új nyomtatványokat kénytelen ezétküldözni, amelyben megmagyarázza, hogy a cimzésbeli hiányosság nem tőle, hanem a nyomdától eredt. Néhány évvel ezelőtt egyik pedagógiai lapunk keseregte el, hogy ugyanakkor, amikor az orvos először alorvos s csak azután lesz orvos, vagy főorvos a kórházakban, a tanárok között nincs ilyen megkülönböztetés s indítványozta, hogy vezessék be az altanár, tanár és főtanár megnevezéseket. Pedig ezek csak humoros esetek, de hány tragikusát is lehetne felhozni. Hiszen ha a címzések körüli zavar egyetemet járt emberek között is megtörténik, mennyivel inkább a négy vagy hat elemit végzettek között. Hány és hány dolgos magyar ember azért idegenkedik a közhivataloktól, mert fél, hogy ott nem tudja magát úgy kifejezni, ahogyan azt az úgynevezett »miniszteriális nyelv« megköveteli a inkább ügyvédre költ, közbenjárót keres, vagy egyenesen lemond az ügye elintézésének megsürgetéséről, liogysem »tudatlansága« miatt szégyenkeznie kelljen. Annak, hogy a különböző társadalmi rétegek sokszor olyan idegenül és értetlenül állanak egymással szemben, nem utolsó oka rejlik abban, hogy a sok cim, idegenből átfordított sallang, hivatalos' stílussá minősített frázis annyira megfertőzte a magyar nyelvet, hogy a parasztság számára nem egyszer idegennek tetszik az _ urak beszéde és a magunkfajta ember udvariatlanságnak minősiti az egyszerűbb ember sokkal egyenesebb és magyarabb beszédét,mert nincsen teletűzdelve »méltóztássókkal s kegyeskedjékkel«. Éppen- ezért az volna számunkra az igazi öröm, ha a Sajtókamara felhívását egymásután követnék a többi kamarák, hivatalok, egyházi és állami közületek határozatai: felkérjük tagjainkat, hogy a felesleges címzéseket a hivatalos érintkezés során mellőzzék. Mennyivel magyarabb, kifejezőbb és ugyanakkor egymáshoz közelhözóbb lenne hivatalos beszédünk, ha nem »Tekintetes Jegyző Urat«, »ATagyságos Főszolgabíró Urat«, »Méltóságos Polgármester Urat« és »Kegyelmes Miniszter Urat« kellene a magyar gazdának megszólításként kikanyaritania, hanem érezné, hogy az, akihez kéréssel, vagy panasszal fordul, közel van hozzá, a cim nem veti el tőle rettentő messzeségbe, sőt közelebb hozza, neki: Gazda, vagy Béres Uramnak, Jegyző, Főszolgabíró, Miniszter ura van, azért, hogy meghallgassa és elintézze az ügyeit. Emberek, akik nem »méltóztatnak« és »kegyeskednek«, hanem éppen olyan magátólértetődően és becsületesen dolgoznak, mint ők, amikor kaszát vernek, vagy cséplőgépet etetnek. Köszöntjük a Sajtókamara kezdeményezését s kívánjuk, hogy azonos szövegű felhívás mennél hamarább minden hivatal hirdetőtábláján s főként minden hivatalt viselő ember szivében ott legyen. Ez is nagy lépés lenne a szociális Magyarország felél Pap Béla Ujlaky Margit operai bemutatkozása Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operai tanszakos növendékei február 5-én mutatkoztak be a nyilvánosság előtt. A nézőtér teljesen megtelt és rendkívül sokat tapsoltak a szereplőknek. Ezek között váci ifjú művésznő nevét is olvassuk. Ujlaky Margit két nagy szerepet énekelt és pedig a Rigolettoban Giovannát, Aidában pedig Amnerist. Nem mi írjuk, hanem a fővárosi lapok zenetudósitói, hogy a fiatal művésznő kiváló tehetség, akinek gyönyörű althangját a magyar Operaház is meg fogja becsülni. Ujlaky Margit felesége Valkó Arisztid dr városi aljegyzőnknek. A Szeretet - egyesület méltó a nevére Február 2-án a szeretet lelke ünnepelt a Karolina-iskola tornatermében. A Szent Vince Szeretet-egyesü'et tartotta évi közgyűlését. A Karolina-intézet már 18 év óta minden évében látja megismétlődni ezt az eseményt, de mostan mintha ünnepélyesebben, szebben, tartalmasabban folyt volna le. A közgyűlésen megjelentek: dr Kovács Vince felszentelt püspök, káptalan’ helynök, dr Herrhof Mátyás kanonokplébános, Inczédy-Méiszner János dr polgármester, dr Simon János városi közélelmezési vezető. Az egyesület vezetősége részéről: dr Vanyek Béla kanonok-plébános, egyesületi igazgató és Köhler Feienc országos igazgató. A közgyűlést a Karolina kereskedelmi iskola énekkara nyitotta meg Piel Veni Sáncte-jával. Majd dr Vanyek Béla egyesületi igazgató megemlékezett elhunyt nagy főpásztorunkról. Lángoló szeretetének példáját állította a tagok plé s bizalmát fejezte ki, hogy a megboldogult imáival őrködik az egyesületen s friss buzgóságot önt abba az új tagok által. A jegyzői beszámolóból tiszta képet kaptak a megjelentek arról a szorgalmas, önfeláldozó szeretet munkáról, amelyet Vác hölgyközönsége az elmúlt év folyamán kifejtett. Példaképük Istenben boldogult Főpásztor volt, aki •nemcsak szemmel kisérte az egyesület munkáját, hanem minden évben 70 q tűzifát és 50 q burgonyát juttatott a szent .célra. Megjelent a közgyűléseken, a karácsonyi nagy ajándékozáson. »Ami benne földi volt, kihűlt, de a Szeretetegyesület a szentek egyességében továbbra is megtartja vele a kapcsolatot s az ima minden akadályon keresztültörő erejével törleszti háláját.« Főpásztorunk után anyagi segítséget kapott az egyesület dr Vanyek Béla igazgató, Terlanday Rudolf prael. kanonok, a papnevelő intézet növendékeinek áldozatkészségéből. Gyarapította még Vác hivőközönsége is a székesegyházi, felsővárosi, kegyesrendi templom perselye útján és számos jótevő adománya, akiknek a Szeretet-egyesület ezúton is hálás köszönetét mond. Az igy nyert összeget kiegészítette a tagok havi befizetése, anyagi támogatása és a minden évben szépen jövedelmező Mikulás-bazár. Az összegyűlt 7.204.30 P-ből 80 szegényt állandóan segélyez az egyesület, tagjai rendszeresen látogatják őket. Az elmúlt évben 1230 látogatás vitte hozzájuk a szeretetet. A megszokottá vált hétköznapok munkájából kiemelkedik az ajándékozó jóság ünnepe: karácsony és husvét, amikor 100 család részesül nagyobb segítségben, Szent Vince ünnepe, amikor az egyesület vendégül látja gondozottjait, a kis elemisiák legszentebb napján is a szeretett) öl gyek vendégelik az első áldozókat. Közülök 20 fiúcskát és 24 kisleányt felruháztak, 6-nak cipőt, harisnyát juttattak. Az elmúlt évben összesen élelemre 1517 P-t, segélyre 300 P-t, házbérre 670 P-t, ruhaneműre 2680 P-t, 'cipőre 1010 P-t fordított az egyesület. ' Munkáját hathatósan megkönnyítette özv. Pauer Jánosné elnök 'szerény, Istenben bizó irányítása, a tagok együttmozduló, állandó részvétele a közös cél érdekében, a kedves nővérek szentvincés buzgalma, mely a látszólag hajlithatatlan dr Simon Jánost is megnyerte az egyesület céljainak. Végül Rozgonyi Gizella tanítónő művészi előadásában két Mécs-költeményt hallottunk. A szeretet él városunkban. Ékes bizonysága ennek az is, hogy a közgyűlés napján 10 működő taggal és 53 pártoló taggal gyarapodott az egyesület. Halálozások Id. Lédermajer Ferenc ÜTI ellenőr élete 63-ik évében február 3-án meghalt. özvegyén kívül 7 gyermeke és nagyszámú rokonsága gyászolja. A végső tisztességadása február 5-én volt az alsóvárosi temetőben. Régi köztiszteletben álló iparospolgártársunk hunyta le örök álomra szemét. Túry Sándor türelemmel viselt hosszú szenvedés után 81 éves korában meghalt, özvegyén kívül nagy rokonság és a tisztelők serege vett részt a temetésen, mely pénteken délután ment végbe az alsóvárosi temetőiben, ahol az elhunyt koporsóját családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Névváltozás A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a belügyminiszter Aracs Ottó felsőgödi lakos családi nevét saját kérésére korábbi családi nevére. Förster re változtatta vissza. Hanusz Béla özvegye meghalt özv. Hanusz Béláné szül. Weishaar Anna életének 72. évében Budapesten elhunyt. Temetése február 6-án, pénteken délután 4 órakor volt Vácon a családi sírboltban. Az engesztelő szentmisét szombaton, február 7-én mutatják be a felsőkrisztinavárosi plébániatemplomban. Hanusz Béla neve a század elején fogalom volt a budapesti kávésok között, ö volt az, aki egyik modern kávéházat a másik után nyitotta meg Budapest utcáin és a többi kávés fogcsikorgatva bár, de követte a luxusban, mert különben vendégei elmaradtak. Egy ízben Hanusz hazajött szülővárosába Vácra és átvette a Kúriát, mely 3 évtized után is mutatja a,z ő rendezői tudását. Hűséges felesége Hanusz Bélát izgalmas élete egész folyamán át hangtalanul és kitartással támogatta nagy munkájában. Hanusz Béla már régen a középvárosi temetőben pihen, hitvese most tért meg és utolsó útjára a régi ismerősök egyre fogyatkozó kis gárdája kísérte el.
