Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-12-05 / 96. szám

—— 56. évfolyam Ara: 12 fillér 96. szám Vác, 1942 december 5 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre...............................3 P — f Vidéken egy negyedévre...............................3 P 50 f Egyes szám ára............................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SIS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér 1 díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. 350,000 pengőt szavaztak meg a közgyűlésen sertéshizlalásra A vá,ros képviselőtestülete nagy el­határozásra szánta magát. A képviselő urak oly könnyen tették, hogy már ré­gen megszavazhatták volna. Miután a szomszédunkban Rákospalota. Újpest, nyugat felé a legközelebbi szomszéd Érsekújvár már százezreket költött a város zsirellátására, Vác városa sem maradhatott el és a polgármester napi­rendre hozta a sertéshizlalás kérdését és közellátási célokra 350 ezer pengőt kért. Szívesen megszavazták, csak ered­ményes legyen. Ebből a szép összegből jut majd burgonyára is és -más élelmi­cikkre, többek között egy vagon tojást is vesznek. Remélhetőleg félév múlva egész más képe lesz a város közélel­mezésének és a háborús viszonyokat tekintetbe véve, nem lesz sorbanállás, sem panaszkodás a váios közélelmezése miatt. Úgy ■ legyen! A közgyűlés lefolyásáról a követke­ző tudósitásbán adunk számot: Szobrot kap Kalazantins, teret Halmi László A megszokott kép: 17 városatya je­lenlétében nyitotta meg a polgármes­ter a rendes közgyűlést és máris Va­­nyek Béla dr.-nak adta át a szót, ki az első felszólaló volt. Arról a benső­séges meleg' ünnepségről beszélt, mely­ből részt kért a katolikus egyház, a magyar állam és a, városok. A magyar piarista rend 300 éves fennállását ün­nepelte Magyarországon. A városunk­ban lezajlott ünnepségen a polgármes­ter is részt vett. Ünnepi szónok volt és ezzel szeretetét és tiszteletét tol­mácsolta annak a. rendnek, mely Vác­­ra 228 évvel ezelőtt telepedett le, de a letelepülésében a város anyagiakkal nem segédkezett. Azt _ indítványozza, hogy a város háláját azért a sok szé­pért és nemesért, melyet az iskolapad­jai között szívhattak magukba a város fiai, állítsa fel a most elrendezésre ke­rülő nagytemplomtéren a rendalapitó szobrát. A másik inditványa: Halmi Lászlónak, a váci intézet országos hírű egykori igazgatójának emlékét pedig akként örökitsék meg, hogy róla utcát, vagy teret nevezzenek el. Erre alkalom is kinálkozik, miután a városnak van Kossuth-tere és Kossuth-utcája is, mégpedig a rendház közelében és igy az egyiket át lehetne keresztelni Hal­mi László névre. A polgármester örömmel fogadta az inditványt és mindjárt Yanyek Béla szavaiba kapcsolódott, mondván: ő azok közé a szerencsések közé tartozik, akik a kiváló piarista, Halmi László keze alatt nevelkedett. Miután ez a közgyű­lés ezzel a kérdéssel nem foglalkoz­­liat, Ígéretet tett, hogy legközelebb a város vezetősége jön konkrét javas­lattal. Bercsényi Dezső: — De mi lesz a szoborral? Polgármester: — Igen, igen, persze, ott kellett volna kezdenem. Szemben a gimnáziummal. Azt hiszem az megfe­lelő, arra is sor fog kerülni! Jöjjön a bakancs, maradjon a krumpli Zsoldos Károly a következő interpel­láló, aki a gazdasági cselédség lábbeli kérdését hozta a közgyűlés elé. Októ.­­ber elején — mondotta — összeírták a bakancs szükségletet, valóságos nép­­ruházati akció indult. A felterjesztés elment, ittlenne az ideje, hogy télviz idején végre megkapják a bakancso­kat. Majd azt a meglepő kijelentést tette, hogy ne csodálkozzanak az ille­tékesek azon, ha a cselédség a feke­tepiacon ad el, mikor nekik is zúgban kell megvenni a lábbelit, természete­sen borsos áron. A másik általánosabb kérdés, amiről beszélt, a burgonyával függ össze. A városban a gazdákra ki­rótt 6 mázsás burgonya beszolgálta­tásból, tudomása szerint, további ren­delkezésig mintegy három vagon van elvermelve. Biztosra veszi, hogy az el­szállításra szóló intézkedés, mely mai napig késik, a legnagyobb fagy idejé­re, januárra, februárra majd csak el­jön. Felhívja a polgármester figyelmét azért, hogy tegyen lépéseket, hogy a váci burgonya a városban maradjon a közfogyasztás céljaira. A polgármester válaszolt. Elmondta, hogy a főispán rendeletére irta össze a cselédség ru­házati szükségletét. De újból és újbóli sürgetésére mai napig nem történt sem­mi. Félhivatalosan kapott ugyan va­lamilyen választ, mely szerint az Al­föld tanyavilágát látják el ezekkel a fontos ruházati cikkekkel. ígéretet tesz, hogy a főispánnál újra megsür­geti. A burgonyát a rendelet értelmé­ben a Hombár bizományosoknál kell leadni, ö is úgy látja, hogy célirányos lenne, hogy ne vigyék ki a városból, de egyelőre még a beszolgáltatásról sem történt intézkedés. Nincs elég villany Quell Rudolf, az utolsó interpelláló, a kisiparosok villanyáról beszélt. A Rhőbusz szerződése megkötésekor — mondotta Quell Rudolf — ígéretet tett, hogy a város a később bekapcsolandó falvakat is mindenkor ki fogja elégíte­ni s a berendezéseket, transzformátoro­kat szaporítani fogja. Most a városban több iparos a minisztertől gépsegélyt kap, melyhez több hajtóerő szükséges. Megtörténhetik az a szégyen, hogy a miniszter visszaveszi a gépeket, mert az iparosok nem tudják használni haj­tóáram nélkül. Ez teljesen ellentétes helyzetet teremt a miniszter állandó ígéretével, mely szerint támogatják a kisiparosokat. Természetesen a kérdés nemcsak az iparostársadalmat érintr de a várost is ugyanolyan mértékben. — Válaszom a következő, mondotta a polgármester. A Rhőbusz szerződési­leg biztosította: minél több fogyasztót bekapcsolni és kiszolgálni. De jött a háború. Tudomása szerint 1000 kilo­­wattos transzformátor házunk van ez annyira túlterhelt, hogy sürgősen újabb transzformátor építésére lenne szükség. Ez a háború alatt, majdnem teljesen lehetetlen. Még most nincs baj, de előfordulhat az is, hogy ezek kielégítése elsőbbren­dű, miért is másokat kell kikapcsolni az, áramfogyasztásból. Quell Rudolf ez­után azt javasolta, hogy legalább éj­szaka enegedjék, hogy a kisiparosok dolgozhassanak. A közgyűlési teremben jelenlevő Nagy László villamosmű igaz­gató azt a közbevető inditványt tette, hogy a december kritikus hónapját meg kell várni. Ebben a hónapban ugyanis legnagyobb a fogyasztás és akkor ja­nuárban majd meglátjuk, hogyan lesz. Beszámoló a város Gőzellátásáról A polgármester ezután a város köz­ellátásáról mondott rövid beszámolót. Elmondotta, hogy mindent megtesz a cukorfejadag felemelése érdekében.mert mindnyájunk szerint hallatlanul sérel­mes, hogy nap-nap után emelik fel más helységek fejadagját, igy például csak nemrég jelent meg a hivatalos lapban Dunakeszi és budakeszi cukor­fejadagjának felemelése. Zsírral és liszt­tel nehézségek vannak. A most folyó gabonalaposok elszámoltatásakor az őr­lési engedélyeket beszedik, ezzel az el­látatlanok száma növekszik. Minden igyekezete, karácsonyra tartalékolni egy kis zsírt, hogy a szegényeKnek juttasson. Pletykák és bujtogatások megzavarták a város békéjét és felka­varták a szegény gazdálkodó lelkinyu­galmát, akik rohantak sertéseik levá­gásához az engedélyt kikérni. A mi­nisztérium most a lapok útján is rá­cáfol a bujtogatásokra. Bejelentette ezután, hogy a miniszter jóváhagyta a PüspökuracLalommaL kötött 250 sertés hizlalásáról szóló szerződést. A tejellátás nehézségeit talán a most megjelent rendelet enyhíteni, fogja. Ha ezzel kapcsolatosan tejhez jut a város, l4a érdekes** tad közölje velünk levélben, telefonon. Tifoktaríók vagyunk! A hatósági orvosokat bárhová áthelyezheti a belügyminiszter A hivatalos lap keddi száma bel­ügyminiszteri rendeletet közöl, amely az 1942. évi XII. t.-c. egyes szakaszait a mai nappal, más szakaszait január elsejével hatálybalépteti. A törvény legfontosabb rendelkezése az, hogy a városi orvost a belügyminiszter nevezi ki. (Vácon egy városi orvosi, állás ma is betöltetlen) A városi és községi or­vosokat állami, tisztviselővé minősitik és a belügyminiszter bármely orvosi állásban lévő orvost hivatalból áthe­lyezhet más állomáshelyen rendszere­sített akár orvosi, akár községi orvosi, akár körorvosi állásra. A törvény hatálybalépése maga után fogja vonni a városi orvosok kinevezé­sét, szolgálati idejük arányában maga­sabb fizetési fokozatba, sőt osztályba való sorozásukat. Az állami szolgálatba át nem vett városi orvosokat nyugdí­jazzák. A törvény értelmében a bel­ügyminiszter kötelezheti a városokat a szükségesnek mutatkozó közegészség­­ügyi intézmények, üzemek fokozatos lé­tesítésére vagy fejlesztésére. első lesz, hogy a Zöldkeresztnek ad­ják, mert csak nemrégen szóvátették a belügyminisztériumban a nagymérvű csecsemőhalandóságot. Hozzászólás nélkül Az interpellációk 50 percig tartottak és ezután száguldtak végig az 50 fontos tárgyon. Karay főjegyző néhány jóváhagyott szabályrendeletet jelentett be, köztük az üzemi szabályrendeletet. Az ingat­lanok átruházási illetéke nem egy szá­zalék lesz, mint azt a város szabály­­rendeletében lefektette, hanem a mi­niszter rendelete szerint másfél száza­lékra módosítják. Pinke József közmeg­elégedésre tölti be műszaki dijnoki ál­lását, most műszaki tiszt lesz. Varga István nagy dicséret mellett évek óta vezeti a népmozgalmi nyilvántartót, ál­lását átszervezik, ezentúl segédnyilván­tartó lesz. Lesz még kataszteri nyíl* vántartói és becsiisi állás is. özvegy Raffa Györgyné havi 77 pengő nyug­dijat kap. Megállapították a legtöbb adófizetők lajstromát az 1943. évre. A szakbizottságokat felállították az elkö­vetkezendő évre. Andor Károly kegydi­­jas vizműigazgató 299 pengős nyugdi­ját kormányrendeletre 7o/o-al emelik. Dr. Csele tanácsnok először néhány zsidó illetőségi bizonyítványának meg­tagadását kérte, mert azt annakidején nem a képviselőtestület hatarozatara adták ki. De megtagadták Cseh Gyu­la és Komád György illetőségét is. Pontos kezdés ! Ma, 6-án délután%5 óraikor a Tlwnétotyséty (u&Üeumi Pontos kezdés!

Next

/
Thumbnails
Contents