Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-12-02 / 95. szám
Ara: 12 fillér l 56. évfolyam - 95 szám Vác, 1942 december 2 VÁCI HÍRLAP P fi 1 I t i K a i és társadalmi hetilap. Megjeleni!* hetenKéni Rétsser: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre...............................3 P — f Vidéken egy negyedévre...............................3 P 50 f Egyes szám ára............................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ®S LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér ! díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Ki fizeti asz úf adókat? A* adóhivatal veti ki Pénzügyminiszter régi Ígérete, hogy a háborús költségek fedezésére új adónemet létesít. Szavának is állt és az egy adóból két adó lett, amelyeket hivatalos híradás alapján az alábbiakban ismertetünk. A pénzügyminiszter javaslata értelmében kétféle hadmentességi adó lesz: 1. Hadkötelezettségi adó, 2. hadmentességi váltság ; a hadkötelezettségi adót azok a katonai szolgálat alól mentesülő áliitáskötelesek fizetik akik, alkalmatlanságuk miatt katonai szolgálatot egyáltalán nem teljesítenek vagy akiket póttartalékba helyeztek, vagy pedig már megkezdett katonai szolgálatuk kitöltése előtt a honvédség kötelékéből elbocsátottak. Minthogy az idetartozók rendszerint keresetnélküli kiskorúak szülői támogatásra szorulnak, a badkötelezetségi adó kivetésénél nemcsak a saját jövedelmüket, hanem eltartójuk jövedelmét is számításba veszik. A hadmentességi váltságot ezzel szemben minden olyan állampolgár fizeti, aki 24. élet évét betöltötte, de még 70. életévét nem haladta meg, ezidőszerint azonban katonai szolgá latra vagy honvédelmi munkára igénybe nem veszik. A hadkötelezettségi adó mértéke értesülésünk szerint, természtesen súlyosabb lesz, mint a hadmentességi váltságé, mert a hadkötelezettségi adó a há roméves tényleges katonai szolgálat alóli mentesség ellenében jár s ezt egyszer és mindenkorra vetik ki s három év alatt kell negyedévi egyenlő részletekben megfizetni. A hadmentességi váltság viszont csak a háború vagy a hábo rús veszély tartamára vethető ki. A hadkötelezettségi adó alapja az egyes hozadéki adóknál alapul vett jövedelemhez vagy a hozadéki adók összegéhez igazodik és a mérték jövedelemforrásonként különböző, aszerint, hogy a szóban levő adóDál a nyers jövedelem, vagy a tiszta jövedelem volt-e az adó alapja. Ebből következik, hogy ha az adózónak többféle jövedelemforrásból van jövedelme, a hadkötelezettségi adó végösszegét az egyes jövedelemforrások után külön-külön kiszámított adók együttes összege fogja adni. A hadmentességi váltság alapja viszont vagy a jövedelemadónál alapul vett jövedelem, vagy a jövedelemre következtetést engedő lakásbér összege, ennélfogva a jövedelem alapján Ö'6— 4 százalékig terjedő progresszív kulccsal kiszámított váltság és a lakásbér alapján 3—10 (illetőleg azoknál, akik nem kötött bérű lakásban laknak 1—8) százalékig terjedő progresszivkulcscsal kiszámított váltság közül azt az összeget kell a fizetésre kötelezett terhére kivetni, amely a kettő közül a legnagyobb. A törvényjavaslat, mint értesülünk, mind a hadmentességi adó, mind a hadmentességi váltság alól mentességet is áliapit meg, főként az alacsonyabb életszínvonalon élők részére. Mindkét adó kivetése az adóhivatal hatáskörébe tartozik és a kivetés ellen a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel, illetőleg a közigazgatási bírósághoz panasszal lehet élni. A kivetés a hadkötelezettségi adóval kapcsolatban egyszers mindenkorra történik, a hadmentességi váltság összegét pedig évről-évre vetik ki, az első Ízben megállapított váltság ősz szegét azonban a következő évekre is változatlanul fenn kell tartani, hacsak az adózó viszonyaiban lényeges változás nem áll be. A hadkötelezetíségi adóval kapcsolatban az adózónak bevallást kell tennie a birtokában levő vagyontárgyakról, vagy jövedelemforrásokról, a hadmeD- tességi váltság tekintetében ellenben bevallási kötelezettség nem terheli, hanem csak azokról a változásokról kell bejelentést tennie, amelyek az adóév november 1. napjáig beállottak. A törvényjavaslat szigorú büntetéseket állapit meg a két új adónem bevezetésével kapcsolatban olyan cselekményekre, amelyek következtében a kincstár károsodást szenved. Doktors'áawatást Yass Gábort, Yass Antal MÁV főfelügyelő, a Mávaut pénzügyi vezetőjének fiát, ki 4. év előtt érettségizett a, váci gimnáziumban, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen jogtudományi doktorrá avatták. Előlegezze le már mos Egy hét alatt két városi közgyűlés Még nem zajlott le a kedd esti városi közgyűlés, máris megjelent a csütörtökön tartandó városi közgyűlés tárgysorozata. A polgármester nem fukarkodik a képviselők szellemi foglalkoztatásával, mert a Csütörtöki Közgyűlésre 50 tárgysorozatot tűzött ki. Ezek között a hivatalos stilizálás alatt nem egy érdekesség foglal helyet nagy szerényen. Ilyen például az utolsó ügy is. A második városi közgyűlésnek ez lesz a tárgysorozata: 1. Felsőbb bar óságtól érkezett határozatok bejelentése. 2. üzemi szabályzat kihirdetése. 3. Ingatlan vagyonátruházási illetékről szóló szabályrendelet módosítása. 4 Műszaki dijnoki állásnak műszaki tiszti állássá átszervezése. 5. Egy dijnoki állásnak népmozgalmi segédnyilvántartói állássá átszervezése. 6. Kataszteri segédnyilvántartói é becsüsi állás szervezése. 8. Zsubriezki József tűz oltószakai tiszt betegszabadsága. 8. üzv. Raffa Györgyné özvegyi nyugdijának megállapitása. 9. Legtöbbadófizető képviselőtestületi tagok 1949! évi névjegyzékének megállapitása. 10. Képviselőtestület szakbizottságnak megalakítása. *11. Andor Károly városi vizműigazgató kegydijának újabb megállapitása. 12. Kohn László illetőségi bizonyítványának visszavonása. 13. özv. Kohn Aladárné illetőségi bizonyítványának visszavonása. 14. Sckwarcz Bernát. illetőségi bizonyitványánák viszszavonása. 15. Kőim Salamon illetősége. 16. Korpás Pál illetősége. 17. Cseh Gyula illetősége. 18. Konfád György ^illetősége. 19. Quintz Efel Mária illetősége. 20. Nagy Gábor és tsai illetősége. 21. Az iparos és keresk. tanonciskola 1940. és 1941. évi zárószámadása. 22. Az iparos és keresk. tanonciskola 1913. évi költségvetése. 23. Kincstári gépkocsi tárolóhoz szükséges ingatlanok kártalanítási összegének megállapitása és fedezetének kijelölése. 24. Dr. Kohn Lajos és tsaitól ingatlan vétele. 25. Országzászló építéséhez és a kapcsolatos térrendezéshez szükséges hitel megerősítése. 26. Galántai József kövezőmester alkalmazása. 27. Vámtárgyalc képező utak kiépítéséhez szükséges anyagok beszerzése. 28. A viz- és csatornamű alkalmazottainak segélyezése. 29. Jégszállitási szerződés kötése. 30. Csarnoki fülkék bérbeadása. 31. Városi kocsisok járandóságának felemelése. 32. Mároki János kérelme helyfoglalás iránt. 33. Özv. Besszei Alajosné helypénzháí rálékának törlése. 34. Behajthatatlan villanydijak leírása. 35. Vízvezetéki hálózatba való bekötést megelőző időben felmerült vizdijhátrálékók törlése és az ezzel kapcsolatos intézkedések. 36. Mészáros Tamás és nejével bérleti szerződés kötése. 37. Eonyó Antal és nejével bérleti szerződés kötése. 38. Valcntik Fülöp és nejével bérleti szerződés kötése. 39. özv. Voktorián Ferencnével bérleti szerződés kötése. 40. Molnár Árpád és nejével bérleti szerződés kötése. 41. Nagy József és nejével bérleti szerződés, kötése. 42. Városi Közjóléti Szövetkezettel bérleti szerződés kötése. 43. Molnár Lajos és nejével bérleti szerződés kötése. 43; Káptalan Sörház bérletének meghosszabbítása. 45. Kiss Ernő és nejével bérleti szerződés kötése. 46. Radányi Ede és nejével pótszerződés kötése. 47. A Váci Takarékpénz- R. T.-veL bérleti pótkötése? 48. özv. Markó Sandorné lakbérhátrálékának törlése. 19. Közellátás céljára forgótőke felvétele. feltüntetés Vitéz Béki Jánost tényt, tizedest, a magyar királyi 1. honvéd páncélos hadosztály parancsnoka az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a ár agyar Bronz vitézségi éremmel tüntette ki. öj igaigatéf kapott m Salzmann-gyáR* A Salzmann és Társa Részvénytársaság 1937-ben telepedett le városunkban. A finom fonálgyártására berendezkedett hatalmas vállalat akkor kereskedelmi irodát nem állított fel gyártelepén, miután a részvénytársaságnak a fővárosban is van vállalata és az ügyek intézését onnan irányították. A műszaki igazgatást a váci gyárban Enderli János Svájcból hozzánk került igazgató végezte, főmunkatársa pedig Zweifel Herich gyári üzemvezető, ki szintén külföldről jött városunkba. Rajtuk kívül az összes munkaerők és munkások kivétel nélkül a váciak soraiból kerültek ki. Az örvendetes fejlődés és szorgalmas munka országos hírűvé fejlesztették a váci Salzmanngyárat és ebben nem csekély rész jutott ki Enderli igazgatónak, ki idős korára tekintet nélkül nap-nap után kiutazott Vácra. Most úgy értesültünk, hogy Enderli igazgató kérte a jó munka után a megérdemelt nyugdíjaztatást és haza költözik Svájcba. A részvénytársaság határozatából a műszaki igazgatói munkakört Zweifel Hericbr'e bízza, ki már eddig is teljes bizalommal és szakértelemmel vezette, mint Enderli helyettese a váci gyárat. A gyár munkásai között nagy örömet keltett Zweifel igazgatói megbízatása, mert szociális érzékéről, munkások iránti szeretetéről az elmúlt öt év alatt nem egyszer tanúbizonyságot tett. I, mert kevés gép lesi
