Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-10-17 / 82. szám
56. árfolyam 82. szám Vác, 1942 október 17 Melt GáU József tanügyi főtanácsos úrnak Jokai-utca 8. ...... .............................■■■■■-----------Politikai és társadalmi hetilap. HÍRLAP Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI ARA* Helyben egy negyedévre .... Vidéken egy negyedévre .... Egyes szám ára................................... I ■—■ I ■■■.........— I——M—— 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér __„ , FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Karay főjegyzőnk könyvet irt a fasiszta jogrendszerről Köztudomású, hogy főjegyzőnk Karay Kálmán nemcsak a városi közigazgatás nrggytehetségti, szorgalmas mun. kása, hanem az elméleti közigazgatási tudománynak egyik legkitűnőbb szakembere hazánkban. Évákig dolgozott a belügyminisztérium racionalizálási ügyosztályán, majd Olaszországba küldték, hogy a fasiszta közigazgatási rendszert és jogot tanulmányozza és azzal megismertesse a magyar jogász társadalmat. Olaszországi tudományos munkájából szólította el szülővárosának bizalma, midőn Vác város főjegyzőjévé választotta. Karay Kálmán azonban a vidéki élet mindennapi gondjai, a városi adminisztráció terhes munkája közben sem lett hűtlen megbízatásához, eredeti célkitűzéseihez s ha nem is a római könyvtárak csendjében, hanem jóval nehezebb munkakörülmények között, idehaza befejezte az olasz korporativ jogrendszert ismertető nagy müvét, mely a közelmúltban hagyta el a sajtót. A 230 oldalas, testes kötet az »Olasz testületi önkormányzati jog« címét viseli és a budapesti tudomány 'egyetem jogi kara Közigazgatástudományi Intézetének kiadásában jelent meg. Előszót a nagy munkához Magyary Zoltán egyetemi tanár, az intézet igazgatója irt, a közigazgatás tudomány európai hírű professzora, aki nem is oly rég a váci közönség előtt fejtegette a modem közigazgatás problémáit. Magyary professzor előadásából is tudjuk, hogy a közigazgatás hatalmas átalakuláson ment keresztül. A múlt században elegendő volt a .jogrend biztosítása, de a mai ember mind többet vár és kíván az államtól. Ma az állam kénytelen belenyúlni az élet minden részébe, kénytelen egyre több, ezelőtt ismeretlen feladatot elvállalni. Az ország' népének gazdasági ellátása, a termelés és fogyasztás megszervezése, a munka szabályozása, békében és háborúban egyaránt ma már az állam feladata. A fasiszta Olaszországban ismerték fel legelsőnek, hogy az új állami feladatok új közigazgatást kívánnak és hogy az állam polgárainak nem csak jogait kell, hogy megvédje, hanem kenyeréről, munkájáról is tartozik gondoskodni, csak úgy, mint szociális jólétét biztosítani. Ezeknek a gazdasági feladatoknak, a munka, a termelés, ellátás megszervezésének nagy munkáját a fasizmus nem új köztisztviselőkre bízta, hanem magukra az érdekeltekre, a munkásokra és a munkaadókra, ezekre építve fel az új olasz államot. Ezt a fasiszta rendszert nevezik korporativ rendszernek, vagy" magyar szóval testületi önkormányzatnak. Lényege, hogy az olasz állam minden polgára hivatásának megfelelő szervezetbe tartozik s ezek a hivatásrendi szervezetek gondoskodnak elsősorban tagjaik szociális jólétéről, védelmezik tagjaik jogát, ott állnak a munkás mellett, hogy munkájáért megkapja az igazságos bért, de ott állnak a munkaadók mellett is, hogy megvédve érdekeiket, biztosítsák a termelés színvonlát és folytonosságát. Olaszországban már régen ismeretlen fogalom a sztrájk, mert a munkások és a munkaadók szervezeteit úgynevezett szindikátusok foglalják; össze és a szindikátusi szervezet minden ellentétet kiegyenlít. De ismeretlen a liberális parlamenti rendszer is, mert a nép nem képviselőket választ, hanem minden egyes foglalkozási ág számarányának megfelelő szakembert küld a parlamentbe, akik nem politikusok, hanem elsősorban saját szakmájuk érdekeinek képviselői. A fasiszta korporációs rendszer tehát lényegileg a legszélesebb alapokon nyugvó önkormányzat, mely lehetővé teszi, hogy az állam vezetésében valóban az állampolgároké legyen a döntő szó. Természetes, hogy az egész olasz életet átfogó korporativ rendszer egész új jogot alakított ki az évek folyamán és Karay Kálmán alapos munkája ezzel a rendszerrel, ezzel az új korporativ joggal ismerteti meg a magyar tudományos életet. Mái’ az elmondottakból is látható, hogy az o'asz korporativ, hivatásrendi szervezet sokban hasonlít a középkori céhrendszerhez, Karay Kálmán azonban azt is kimutatja, hogy Itáliában a korporációs gondolat már a rómaiaknál megvolt és a céheken, szakszervizeteken keresztül szervesen fejlődött ki az egész államot átalakító rendszerré. Két fejezetben mutatja be azután a mai olasz korporációs rendszert a maga egészében. , A negyedik fejezet a korporativ joggal ismertet meg, mely a jogtudománynak egészen új ága Olaszországban, melynek művelésén nevesebbnél nevesebb professzorok egész sora fáradozik. A korporativ jog Itáliában az egyetemi tanítás rendjében ép oly előkelő helyet -foglal el, mint nálunk a közigazgatási-, az alkotmány-, vagy a magánjog. Karay Kálmán a különböző vélemények ismertetése után a maga álláspontját is kifejti a korporativ jog jogi természetéről. Munkája az olasz | korporativ rendszer eddig megjelent legteljesebb külföldi feldolgozása, nemcsak egyszerű ismertetése a fasiszta korporációs rendszernek, hanem a felmerült jogi problémák beható tárgyalása is. E tekfntetben a munka önálló és az olasz szakirodalomtól is sok tekintetben különálló utakon jár. A közelmúltban megjelent könyvvel természetesen még nem foglalkozhattak behatóbban a szakkörök, mégis hire máj’ eljutott Olaszországba, ahol a legutóbbi olasz-magyar kulturális kongresszuson a magyar kiküldöttek büszkén hivatkoztak rá, mint az olasz rendszer legteljesebb külföldi ismertetésére és bírálatára. A fiatal magyar szakember munkájára egyszerre felfigyelt az egész olasz tudományos élet. Azóta Karay Kálmán könyve már ott fekszik az olasz kultuszminiszter, Bottai asztalán, aki a korporativ jogrendszer egyik megalkotója volt, de eljutott a legkiválóbb olasz szakemberekhez is. Természetes, hogy az olasz jogászokat közelről érinti és érdekli, hogy egy külföldi szakértő mit mond államrendszerükről. Érthető az a megtiszteltetés is, hogy a római egyetem korporációs jogi tanára önként vállalkozott, hogy Karay Kálmán könyvét az olasz tudományos élettel megismerteti. örömmel adtunk hirt főjegyzőnk több éves tudományos munkásságának pompád eredményéről és elismeréséről, mert jól tudjuk, hogy a magyar közigazgatás az által lesz korszerű s jobb, ha tisztviselői nem merülnek el a napi problémák hínárjába, hanem meg van a széles látókörük is. Karay Kálmán könyve azt bizonyítja, hogy városunk főjegyzője a magyar köztisztviselői gárdának ebben a vezető csoportjában is előkelő helyet foglal el. 2>r Deresényi DextZ i——rv— i -----Elhalasztották ... Más helyen közöljük, hogy az egyházmegye főpásztorát súlyos gyász érte bátyja halálával. A gyász első napjaiban. nem kívánja, hogy fényes ünnepségek között szenteljék püspökké, miért is, mint illetékes helyről jelentik, a püspökszentelést október 25-én, Krisztus Király ünnepén nem tartják meg. Újabb rendelkezések szerint november 8-án lesz Egerben és a felszentelést az eredeti tervek szerint az érsek végzi. ______________________ Nyugdijbavonult ezredes A Katonai Közlönyben olvassuk,hogy a kormányzó megengedte, miszerint nemes Petrikováce István ezredes nyugdíjba vonuljon. A HAZÁÉRT Egy váci hős halála 3 tábori levelezőlap tükrében Megkésve kapjuk az értesítést, de azért mélységes tisztelettel emlékezünk meg Vác város újabb hősi halottjáról. Kment Sándor szakaszvezető, akinek hősies viselkedéséről alábbi levelezőlapok tanúskodnak, még ugusztusban hősi halált halt. a Don-kanyarban. Megindít óan szép az a megemlékezés, melyet felettesei Vácra küldöttek a gyászoló özvegynek. Ezért minden kommentár nélkül — hiszen beszélnek azok mindenki helyett — köböljük a három tábori levelezőlapot:' I. honvéd gépkocslzó pótszd. parancsnokság Bajtársi együttérzéssel és részvéttel értesítem, hogy férje: Kment Sándor c. szkv. (Korotojak) szent hazánk iránti kötelessége teljesítése közben, mint az I- honvéd gépkocsizó lövész zlj-nak egyik igen derék harcosa, az orosz harctéren augusztus 11-én hősi halált hal!.. Parancsnok megbízásából* Ihászy zls hadigondozó tiszt Fájdalmában résztvevő lélekkel tudatom, hogy szeretett férje: Kment Sándor honvéd szakaszvezető katonai szolgálata teljesítése közben hősi halált halt. Augusztus 21-én Jesdotschnajaban temettük el A kegyelmes Isten atyai vigasztalását és a jólelkű emberek testvéri segítségét kérjük és kívánjuk elhalt derék bajtársonk gyáözbaborult szeretteinek. Dr vitéz Haynai Géza tábori főlelkész. Értesítem, hogy férje augusztus II- én az orosz harctéren hősi halált halt. Úgy magam, mint századom minden egyes tagja őszinte részvétét fejezi ki. Eme mélységes fájdalomban mi iß osztozunk. Férjében egy kiváló bajtársunkat vesztettük eh A Gondviselés eme rendkívül súlyos csapásába bel® kell nyugodnunk, de ez új erőt ad nekünk a további liarcokban. Emlékét megőrizzük. Földi maradványait egyházi és katonai végtisztesség szerint nyugovóra helyeztük. Bajtársunk esetleg elő tál álható ingóságainak elküldéséről intézkedtem. 1942 augusztus 21. Czinege fhdgy. 100 PENGŐ jutalomban részesül, ha a Viktória-cipőiizlet kirakatainak állandó bcpiszkolója nyomára vezet. Siker esetén felajánlom még öt váci család cipővel való teljes ingyenes ellátását. Természetesen olyan családok jöhetnek csak számításba, ahol a családfő hadbavonult és gyermekek is vannak. ViktÓfíS-CipftÜZlCt CéütulajdonOSil.
