Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-09-05 / 71. szám
Ara: 12 fillér 71. szám 56. évfolyam Vác, 1942 szeptember 5 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi ELŐFIZETÉSI ÄRAg Ifalgrb*» tgj negyedérre ........ Vidéken egy negyedévre saám ára .................................................. hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton 8 P — 1 3 P 50 £ 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADŐ IS LAPTULAJDONOS: DERGSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG) IS KIADÓHIVATAL; Váo, Széchenyi--atoa és ösinyi-flt sarkán. Tel»?©»'; 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyiltrtéc díjszabás szerinti. — Hirdetések díja elére fizetendő. Óhidi Légmán Lothárnál, a hadiárvák új igazgatójánál Egy vagonravaló szőrmét, gyapjúruhát és téliholmit adott Vác lakossága hon védeinknek Érdeklődve állunk meg a nagykaszárnya egy tágas szobájában, amelynek minden talpalatnyi része tele van rakva a legkülönbözőbb téli ruhák változataival. Nem lehet megindulás nélkül leimi, hogy e ruhatömeget Vác város népe szegénye, gazdagja adakozta össze, hogy segítsen a nehéz telet elviselni harcban álló véreinknek. A váci közönség jó és áldozatkész, csak meg kell találni szivéhez a kulcsot. Most a kulcs, a honvéd volt és mint bármikor, úgy most is, a legszebb áldozatkészséget tanúsította. Bajtársi szolgálat szervezte meg a téli holmi gyűjtését városunkban. Rostetter főhadnagy pompásan állította össze azt az élő gépezetet, amely egy héten át csendben, fáradhatatlanul, nagy szeretettel dolgozott és talán nem mulasztotta el, hogy be ne lépjen szegény és gazdag lakásába egyaránt kérő szavával. Alábbiak mutatják, hogy aligha hagyták el üres kézzel a váci otthonokat. A mai napon befejezik a gyűjtést, mert igy rendelte el a honvédelmi miniszter. Ha azonban lenne a városban valaki, akit a télirohagyüjtők nem találtak otthon és adakozni akar, hívja fel telefonon a Leventeparancsnokságot, azonnal ki fognak menni az adományért, akármilyen kicsi is legyen az. Érdemes visszatérnünk arra, hogyan történt a téli ruhaneműek gyűjtése városunkban. A bajtársi szolgálat vezetője 7 kerületre osztotta a várost és minden kerület élére egy-egy nőegyletet. vagy leányegyletet állított azzal a meghagyással, hogy felvilágosító és kérő szóval keressenek fel minden háztartást. Az első kerületben a Református Nőegylet tagjai gyűjtöttek, a másodikban a KLOSz tagjai járták a házakat. A harmadikban a vasutas MANSz tagjai kerestek fel minden utcát, a negyedikben pedig az Emerikána nagyasszonyait és leányait láttuk. Az ötödik kerületben a Szeretet Egyesület hölgytagjai léptek be minden házba, a hatodik kerületet pedig a MANSz tagjainak osztották ki, a hetedik kerületet, Deákvárat a DL lányok szorgoskodására bízták. A beosztás szerint két hölgy volt szolgálatban délelőtt, délután szintén kettő, amikor az előző kettő pihent és másnap folytatta az útját cserkészek és leventék társaságában. Mert mindig két-három cserkész, vagy levente segédkezett a téli ruhaneműek összehordásánál és kocsirarakásánál. Nem érdektelen megírni, hogyan hordták össze ezt a rengeteg téli holmit. Rostetter főhadnagy 60 ló és kocsitulajdonost hivott össze értekezletre. Megmagyarázta nekik a célt és a gondolatot és kijelentette, hogy nem akarja egyiket sem forrspontba kirendelni, vállaljanak hát önként szolgálatot kocsijukkal a téli holmi gyűjtésére. 25 perc alatt a 60 kisgazdából 55 ajánlotta fel szolgálatát, kocsiját, lovát. Mindennap reggel, délután, este lehetett látni ezeket a kocsikat a hét kerületben fuvarozni. Gyűlt, gyűlt a sok téli holmi és a kaszárnya raktárában már alag akadt hely. A nagyközönséget méltán érdekli, hogy mi mindent adakozott össze a város lakossága,hfogy katonáink téli szolgálatát elviselhetőbbé tegye. A napi adakozásokat beírták katonás pontossággal és igy a két utolsó nap kivételével már módunkban van a beszállított téli holmikról statisztikát adni. Mindjárt a bejáratnál látjuk az érmelegitőket egy halomban. 120 pár van belőlük. Mellette láthatjuk a gyapjú harisnyák tömegét, amely bői 554 pár van már együtt. 115 lábszárvédő párban sorakozik egymás mellett. Majd pedig fülvédőket és meleg nyaksálakat látunk, amelyekből 372 drb gyűlt össze. Találunk itt 89 drb kötött meleg alsónadrágot és 244 kötött gyapjú ujast (pulóvert). Bár városunkban a síelés sportjának kevesen éltek, 4 pár sítalpat is látunk a falhoz támasztva. Mellettük egy-egy pár sicipőt. 23 drb tábori takarót és 33 hószemüveget is adtak. Látunk 83 pár szőrmével bélelt keztyűt, melyhez 26 drb szőrméből készült mellény csatlakozik. Nem lenne érdektelen, megtudni, kik adták a 28 drb férfi bundát és ki az a 6 hölgy, akik női bundájukat ajánlották fel. A szőrme bélések különösen értékesek. Ezekhez járul 8 drb bundabélés és 346 drb szőrmés bőr, amelyek a legnagyobb télben fognak kitűnő szolgálatokat teljesíteni. Nem érdektelen megírni, hogy boák és muffok nagy tömegét találjuk itt. Amabból 46 drb-ot, emebből 38 drb-ot ajánlottak fel a váci hölgyek. Találunk még itt 18 kg. gyapjú fonalat, mely feldolgozásra vár, 2 drb kötött gyapjú sálat és 70 kg. feldolgozható gyapjúból készült téli holmit. Mindezek a számok még nőni fognak, mert két nap anyaga még nincs beadva. Viszont nincsenek itt a gyárak ajándékai sem. Pénzt a gyűjtők nem fogadtak el, mert a honvédelmi miniszter ezt kifejezetten tiltotta. Nemrégen a füsttelen nap gyönyörű eredményét láttuk, most a téli holmik pompás adományait sorolhatjuk fel. Dicséret és elismerés neked áldozatkész váci magyar közönség. II városi múzeum nyitva A nyári szünet után a városi muzeum szeptember 6-án és szeptember 20-án nyitva lesz délelőtt 10—12 óra között Belépődíj 20 fillér. Egy gazdag múltú intézet új igazgatójával ülünk szemben. A Bőripariskola élére új vezető került. Óhidi Légmán Lothár okleveles mérnök, szakiskolai tanár most foglalta el vitéz László Árpád örökét. Szikár, markánsarcú, tudóskülsejű az új igazgató, akin az igazi tanárember-külső az első pillanatra is azonnal feltűnik. — 20 éve tanároskodom — mondja. Húsz évig voltam a fővárosban a felsőipariskolán, mely a Technológia Anyagvizsgáló Intézet mellett van. Ezt a húsz évet megelőzőleg mint mérnök nagyobb vállalatoknál praktizáltam. — Hogyan került igazgató úr a váci intézethez ? — A kultuszminisztériumban már több ízben közölték velem, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szolnokon. Debrecenben és nem is tudom még hamarosan felsorolni, hogy melyik távoli vidéki városban üresedések vannak. Minden alakalommal reám gondoltak, de én ezeket távolinak tartottam a fővárostól, éppen azért nem vállalkoztam. Meg kell vallanom ugyanis, hogy sokoldalú tevékenységet folytatok. Iparfelügyelőségek mellett szakértősködöm, de egyéb szakértői munkákat is vállalok és pedig különösen biztosítási szakmában. Hogy példát említsek: a bécsi döntést megelőzőleg a románok nem tudták, hogy Kolozsvár, vagy Temesvár kerül-e vissza és miután úgy gondolták, hogy kincses Kolozsvár az övék marad, sürgősen működésbe hozták az évek óta leállított gyufagyárukat. A döntés azután olyan váratlanul történt részükre, hogy a hatalmas vállalatot csak megpróbálták elvinni, de hál' Istennek, nem sikerült. Visszacsatolás után a gyufatröszt — mely a svédek monopóliuma — kezébe került. Természetesen, mint ilyenkor szokás, szakértői szemlére és tűzkárbiztositási bejárásra került sor, melyet a vállalat részéről én végeztem el és a biztosítási munkáknál a szakértő szerepét viseltem a vállalat megbízásából. Számos ilyen szakértői magántevékenységemről számolhatnék be, amit azért is említek, mert nagyon örülök, hogy Vácra kerültem, a város ugyanis anynyira közel van a fővároshoz, hogy továbbra is könnyen dolgozhatom. Beszélgetésünk most Vácra terelődik. — Vác nagyon szép város — mondja az új igazgató — és sokban hasonlít Egerhez, hol születtem és diákéveimet töltöttem. Mikor Eger pályaudvarára ér az utas, azonnal feltűnik ez az irás: EGER, építette WEBER. A hires műegyetemi professzor, kinek új barokk stílusa a város köz-és magánépületein mindenütt felismerhető. Vácon, az ősi püspöki városban nagyon sok rokon barokk vonást fedeztem fel és ezért mondom, hogy sokban hasonlít szülővárosomhoz. Természetesen az összehasonlításnál Eger sokban megelőzi Vácot. Például olyan gyógyfürdője, strandfürdője és uszodája van, mely Vácnak nincs! Igen híres fürdőváros Eger, de mindenki ismeri országos hírű úszóit is. Bárány István közeli rokonom, szintén Eger büszkesége. — Mik a tervek a Hadiárvák intézetével, hogy fog tovább működni? — Röviden válaszolhatok: Nevelésünk a magyar katonaeszmény szolgálatában változatlan. Az elmúlt hat tanév alatt teljesen kiforrott ez a rendszer, melyet katonás alapokra fektetett nevelőrendszernek is lehet mondani- Ha már erről beszélünk, külön meg kell emlékeznünk vitéz László Árpád országos hírűvé vált katonás nevelőrendszeréről, melyről mindenfelé sokat beszélnek. Multkorában egy magasrangú katonatiszt barátommal beszélgettünk és mikor mondtam, hogy Vácra kerülök a hadiárvákhoz, ezt a megjegyzést tette: Na, majd meglátod, sok örömed lesz a »váci ludovikán,« mert mi már csak igy hívjuk egymás között. Azután elmondhatom, hogy az ország összes intézeténél a váci mintát másolják le, mert az olyan remekül bevált. Legutóbb az igazgatók részére tanfolyamot rendeztek, mert az állam megkívánja, hogy a mindenkori igazgatók egyúttal katonai parancsnokok is legyenek intézetük élén Mondom ilyen tanfolyamon, hjol a katonás szellemet és vezetést tanították nekünk, nagy meglepetésemre olyan oktató filmeket mutattak be, melyek a váci intézet századait, annak életét és harcjátékait ábrázolták. Egyebekben az egész tanfolyam előtt országos mintául állították- be ezt az intézetet. Az iskola célja nyújtani mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekre a cipész, szíjgyártó, bőröndös és a bőrdíszműves iparágak terén működő művelt iparosnak elengedhet tétlenül szüksége van. Ehhez képest az oktatás három tagozatban történik: cipész, szijgyártó-bőröndös és bőrdíszműipari. Az iskola igazgatása a kultuszminisztériumhoz tartozik, de azt lehet mondani, hogy a honvédelmi minisztérium teljesen kisajátította a fölötte való rendelkezési jogot és igy például hozzájárult, hogy néhány üres helyre a belügyminiszter a menhelyesek közül is küldhessen néhányat. Valószínűleg már az idei tanévbe az új világháború hadiárvái is ide fognak kerülni. Nem akarok most részletesen beszámolni a tantervről, mert bizonyosan a váciak tudják, hogy a tanítás az ipariskola mindhárom tagozatán és mindhárom osztályán heti 46 órában folyik. De az iparosképzés mellett 30 holdas területen kertgazdaság és kertészeti iskola továbbra is a kertészek kiképzését fogja szolgálni. — Az intézeten belül változások, újítások nem lesznek? — Személyi téren a kiváló tanári testület változatlan. Anyagi téren a már