Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-08-29 / 69. szám

Mai szamunk a oiaai

Ara: 12 fillér

56. évfolyam 69. sz&m Vác, 1942 augusztus 29

Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

ELŐFIZETÉSI ÄRAä

läalybea egy negyedévre....................................J P - l

Vidéken egy negyedévre ........ 3 P 50 f

■gye« a «ám ára ........ * . . 12 fillér

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ IS LAPTULAJDONOS:

DERCSÉNYI DEZSŐ

SZERKESZTŐSIG IS KIADÓHIVATAL': j Vác, Széchonyi-utca és Csányi4kt sarkán. Telefoni« 1T. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, NyHt-fcác díjszabás szerinti. — Hirdetések díja előre fízeéená4,

Nem kell sorbaállni a kenyérért Vácon

Ha az utóbbi időkben ketten találkoztak az utcán, bátian állíthatjuk, rövidesen rát értek a ken)'érellátással kapcsolatos nehézségekre és arra a problémára, vájjon miért kell sorbaállni már hajnalban csak nálunk, mikor az ország bármely részében sorbanáüás nélkül halál pontosan mindenki megkapja jegyre járó kenyéradagját. Ez a kérdés mindenkit foglalkoztatott. Tárgyaltak róla a városházán, hivatalosan is. Simon János egyik ankétet a másik után hívta össze, mert előtte is megoldhatatlan, hogy miért nincsen bőségesen kenyér a pékeknél és miért kell sorbanállni, mikor meglepetésszerűen lerovancsolt húsz váci pék még a hónap végéig kellő mennyiségű kenyérliszttel el van látva. De foglalkoztak a kérdéssel a rendőrségen is. Hiszen a fölösleges sorbanállás elsősorban közrendészeti kérdés és a város nyugalma túlnő a város keretein és országos érdek.

Mindenki tudja, hogy Vácon 19.600 főt jelent az ellátatlanok száma, akik részére a közellátási hivatal hónaprólhónapra a vármegye útján a Hombártól lisztkiutalást nyer. Ez egy egyszerű szorzási művelet. Megszorozzák a fejadagot az ellátatlanok számával és kijön az eredmény, hogy a város mindern hónapban körülbelül 11 vagon lisztet kap. Most, bár a kiutalásokkal nincs fennakadás, mégis a váciak kénytelenek sorbanállni és nem egyszer boszszankodva távoztak, mert mire rájuk Skerül a sor, kiürül a pék boltja. Az is igaz, hogy ellenőrzéseken gyakran azt tapasztaltuk, hogy a város egy részében sorbanálltak, addig a másik városrészben egyik pék három napos kenyeret is kinált, de miután ott mindenki el volt látva, a kenyér a polcokon maradt. Azt kérdi most az olvasó, akkor hát hol a probléma. El kell venni az egyik péktől, át kell adni annak, ahol sorbanállnak. Itt kevesebb a liszt, tehát itt kell adni. Hát nem egészen igy van ez, mert a kontingensmegállapitás pontos adatok alapján történt és egy kis pék nem süthet többet, mint békében. Különben is az a rendszer, hogy a készletükkel szabadon gazdálkodhatnak úgy, hogy a hónap minden napját beosztják, mennyit sütnek fel erősebb napokon és mennyit gyengébbeken, természetesen egy kötelező mennyiséget megkövetelnek tőlük, amit minden körülmények között és minden napon fel kell sütni.

A közélelmezési hivatalban rájöttek a legutóbbi napok nehézségeire. Kiderült, hogy a város egy nagy átjáró nemzetközi útnak, a Dunának van azon a posztján, ahol az uszályhajók sokszor több napig is megállanak bevásárlásokra. Ha csak 100 hajósnak is ki kellett adni a kenyeret, úgy 100 váci ellátott nem jutott kenyérhez, mert a városnak csak kidekázott fejadag állott rendelkezésre. Természetesen ez a következő hónapban kiegyenlitődik. azáltal, hogy utólag megkapjuk azt a mennyiséget,

amelyet az idegenek fogyasztottak városunkban. Ebből a példából világossá válik az az elméleti kérdés, hogy a dekára kiutalt fejadaggal nem gazdálkodhatik úgy a város, hogy egyszeregyszer fennakadás ne történjék. Feltétlen szükséges arra törekedni, hogy tartalékadaggal is rendelkezzünk, mert csak akkor lehet lebonyolítani zökkenésmentesen a kenyérellátást. A napokban bennt járt a Hombárnál Nándori Pál, a Váci Hengermalom tulajdonosa és beszélgetés közben rögtön a váci kenyérét való sorbanállásra terelődött a szó. Mi sem egyszerűbb ezen segíteni, mondották Nándorinak, adjon 150 q lisztet kölcsön Vác városának, hogy a város ne legyen kényszerítve arra, hogy a kidekázott mennyiségből gazdálkodjék. A háziasszony is jobban tud hozzátartani, ha kellő menynyiségű liszt áll rendelkezésére. Simon János örömmel vette a jótanácsot és a közeli napokban már igénybe is veszi a kölcsön-lisztet és mint közölték velünk, biztosan megszűnnek az átmeneti ínehézségek s reméljük, többé már nem kell sorbanállni a kenyérét Vácon.

Németh Jenő di>

— szabadijai igazgató

A szabadkaiak régen hangoztatják, hogy gimnáziumuk vezetését a hazafias piaristarendre kívánják bízni. Mióta visszacsatolása megtörtént, mind hangosabban kifejezést adnak kívánságuknak. Nemrégen már lehívták a rendkormányt, mely Zimányi Gyula dr rendfőnök vezetése alatt meg is jelent Bácska fővárosában és már meg is tárgyalta az iskolanyitás részleteit. A rendfőnök Németh Jenő dr sátoraljaújhelyi gimnáziumi igazgatót nevezte ki Szabadka piarista gimnáziumának első igazgatójává. Németh Jenő dr, kinek Vácon még sok jóbarátja és ismerőse van, maga is bácskai származású. A szabadkai piarista gimnáziumnak ezidén az első osztálya nyílik még.

Szőllősy Ferenc belgán kitüntetése

Szőllősy Ferencet, a székesfővárosi államrendőrség váci származású zeneigazgatóját ismét szép kitüntetés érte. Augusztus 12-én II. Boris bolgár király ugyanis a Bolgár polgári érdemrend lovagkeresztjét adományozta és díszoklevéllel tüntette ki őt. Az újabb kitüntetés Szőllősy zeneigazgató nagyszámú váci barátai körében lelkes örömet keltett.

A MÉP

és a téli ruhaakció

A MEP váci szervezete felszólította a pártvezetőségét, körzetvezetőit, párttitkárokat, a párt választmány tagjait, hogy a váci bajtársi szolgálat által folyamatban lévő téli ruha és melegítő cikkek gyűjtési akciójáta legmeßszebbmenő támogatásban részesítsék é3 minden tekintetben segítségére legyenek.

BESZÉLGETÉS az első váci női parancsnokkal, kinek a városházán irodája és írógépe is lesz

A sok száz váci szép asszonyból egy ül velem szemben. Dr Karay Kálmán fiatal főjegyzőnk felesége. Fekete, mint augusztusban a spanyol nő, arányos, szép temete kisportolt, mint egy amerikai Ladyé. Nemrég jött haza Erdélyből, nyaralásból és szerelmesen rohant a Dunára. Bár ilyen tájt már a Duna nem divat, ő délelőtt, délután csatangol karcsú csónakjában, élvezvén az isteni napot, a bársonyos vizet. A Dunánál nem ismer nagyobb élvezetet.

De nem erről van szó. Remek arcán komolyság ül és komoly témáról beszélgetünk. A Női Önkéntes Munkaszolgálat parancsnokává őt jelölték ki felsőbb helyen.

— Nos, kedves Zsuzska, mondd el szép sorjában, hogyan kerültél ilyen fontos pozíció élére?

— Az 1939. évi honvédségi törvény 87. § első bekezdése kimondja, hogy, a magyar nő 14 éves kortól 70 éves korig honvédelmi munkaszolgálatra van kötelezve. A totális háború idején nem hadseregek állanak hadseregekkel szerövben, hanem nemzetek nemzetek ellen. Amint szükség van a fronton a katonára, úgy kell, hogy elfoglalja a férfi helyét a magyar nő és betöltse teljes odaadással annak munkakörét. A magyar női társadalom szervezése folyik most országszerte, a jelentkezések történnek százezer számra és ennek a munkának elvégzésére állították fel minden városban a Női Munkaszolgálatosok parancsnokságát. Rendes körülmények között a polgármester felesége a parancsnok, de miután nálunk a polgármester özvegy, a választás a főjegyző feleségére esett és nekem már ki is jelölték hivatalos szobámat, nem meszsze férjem szobájától a városháza emeletének jobb oldalán.

Ezeket fújja komolyan Zsuzska nagyságos és látszik az arcán, hogy nagyon komolyan veszi hivatását. Kérdezzük is tovább, hogy hölgyolvasóinkat informáljuk és figyelmeztessük arra, hogy amit itt olvasnak, azt a törvényből vettük ki és annak rendelkezését mondja az első váci női parancsnok.

— Tehát a női munkaszolgálat megalakult Vácon »és mire figyeljenek a váci asszonyok és leányok?

— Legfontosabb, hogy a törvény egyelőre nem rendeli minden magyar nő munkaszolgálatát, hanem önkéntes jelentkezésre hívja fel őket. Ha kellő számmal jelentkeznek, egyelőre a sorozástól el is tekintenek. Az önkéntes jelentkezésnek óriási előnye, hogy ki-ki önmaga választhatja meg, hol kíván szolgálatot teljesíteni. Mig, ha a munkaszolgálatot behívások útján állítják össze, úgy válogatás nélkül kijelölik pl., hogy ez a csoport megy a gyárba,

ezek irodában teljesítenek szolgálatot, a harmadik csoport esetleg odahaza kap nagyobb honvédelmi munkát.

— Jár fizetés a honvédelmi munkáért?

— Parancsnokok és szervezők kivételével mindenki munkáját megfizetik . és pedig olyan arányban, amilyen helyet tölt be. Ha pl. egy géplakatos helyén dolgozik a nő, ugyanazt a fizetést fogja kapni, mint a helyéről eltávozott férfi. Ezért rendelkezik úgy a miniszter, hogy a nőket ki kell, képezni minden szakmunkára. Lesznek tanfolyamok, amelyek egy hónapig tartanak, de lesznek olyanok is, amelyek három évi tanulással telnek el. Akiket erre a tanfolyamra bevezényelnek, azok bizonyos fizetést már a kezdet kezdetén kapnak, később a szakmunkás teljes fizetését fogják élvezni. Legyünk elkészülve kedves asszonytársaim és váci leányok, hogy a jövő háborújában a legfontosabb polgári, irodai munkát a legprecízebb ipari teljesítményt mi, magyar nők fogjuk adni. Ha Németországban ma már a mozdonyokat is nők vezetik, finn testvéreinknél pedig a legnagyobb lövedékek gyutacsait, a legfinomabb óraszerkezetet nők készítik, akkor nagyon valószínű, hogy a magyar nő meg fogja tanulni a villamosság minden titkát és a villamossági gyárakban ép úgy végzi majd a munkát, mint a közigazgatás íróasztalánál, vagy az államgépezet bármelyik hivatalában.-— Igen, ez nagyon szép, de elfelejtik, hogy a nő anya is és itt elsősorban várnak rá nagy kötelességek.

Erre a következő érdekes és határozott választ kaptuk:

— A törvény nagyon jól tudja, hogy anyát nem lehet elrabolni családjától. Ezért megkülönbözteti az otthoni munkált a gylájri, a műhelyi, vagy a közhivatalnoki munkától. Több gyermekes családanyának otthon utalnak ki munkát, ami például lehet varrás, vagy olyan más munka, amire már kiképzést nyert. De lehetséges, hogy a finn példáin kis csoportokat fognak alkotni az anyákból olyképen, hogy mondjuk egy hattagú csoportból, amelyik gyári munkára rendelt etett ki, egy anyát otthon hagynak és ez foglalkozik majd az öt anya gyermekeivel és főz részükre ebédet, vacsorát Természetesen ő is megkapja a fizetését, mintha a gyárban dolgozna.

_ Tehát a női honvédelmi munkaszolgálat gondolata minden téren ki van dolgozva és azt minden vonalon végrehajtják ?

— Ha a magyar asszony- és leánytársadalom tudatára ébred, hogy a magyar nő honvédelmi szolgálata nem a közvélemény kialakulásától lügg, ha-