Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-08-15 / 65. szám

Só. évfolyam Ara: 12 fillér 65. sxám Vác, 1942 augusztus 15 VÁCI HÍRLAP Political és társadalmi hetila ELŐFIZETÉSI ÁRA; íteiyban egy negyedévre.....................................8 P — t Vidéken egy negyedévre.....................................3 P 50 f Ugye* szám ára ........... 12 fillér p. Megjelenili hetenként kétszer: szerdán és szombaton FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSIG) 18 KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-H'ioa és Csányi-fat sarkán. Telefon-i it. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilf-téc díjszabás szerint. — Hirdetések díja elére fizetendő. A főispán pártolja, az alispán ellenzi a polgármesternek Nagy-Budapest kialakítására vonatkozó indítványát Szívleljék meg Felső-Pest megye segélykiáltásait Pest vármegye közigazgatási bizott­sága most tartotta ülését, amelyen vitéz Endre László alispán szóvátette Szendy Károly polgármesternek Nagy­­budapestről irt tanulmányát és beszé­dében a leghatározottabban állástfog­­lalt a tervezet ellen. Szerinte nincs egyetlen szempont sem, amely a pest­­környéki városok átcsatolását indokol­ná, annál is inkább, mert az érdekelt városok és községek antonómiája tel­jesen megszűnne. Hangsúlyozta, hogy amióta megjelent a tanulmány, a fő­városi zsidóság elözönlötte a környé­ket és igyekszik megvásárolni az eladó ingatlanokat. Ezután számadásokat kö­zölt, amelyek szerint az átcsatolás kö­vetkeztében Pest vármegye lakossága és adójövedelme a felére csökkenne. A továbbiakban kijelentette, hogy az adók a. főváros környékén emelkednének, vi­szont a lakosság semmi kedvezményt nem kapna. Maguk az érdekelt váro­sok és a községek sem kívánják a fő­városba való bekebelezésüket. Végül megemlítette, hogy a tervezettel kap­csolatban kérdést intézett Lukács Béla miniszterhez a MEP álláspontját ille­tőleg és azt a Választ kapta, hogy a párt ezt a kérdést kizárólag Pest vár­megye és a főváros ügyének tekinti és abban nem foglal állást. (Az alispán az egész vármegye szem­pontjából tárgyalta a rendkívül fon­tos kérdést és nem érintette, hogy Nagy-Budapest kialakítása milyen gaz­dasági veszélybe sodorná Pest megye felső részét, vele annak legnagyobb vá­rosát, Vácot. Reméljük, hogy alispá­nunk a mi speciális helyzetünket is besorozza argumentumai közé és vité­zül fog hadakozni Vác város élette­réért is.) Viczián István főispán az alispáni felszólalással ellentétben védelmébe vette a polgármesteri tanulmányt, amely rendkívül érdekes adatokat tar­talmaz és tudományosan tárgyalja Nagy- Budape s t problémáját. A fővá­ros az átcsatolással hatalmas áldoza­tokat vállalna. Nagy-Budapest kérdé­sét kizárólag tudományos szempontból szabad tárgyalni, higgadtan és nem kiélezve. Végül kijelentette a főispán: tudomásul kell vennünk, hogy Nagy- Budapest tulajdonképpen már meg is valósult, hiszen a peremvárosok már egybeépültek a fővárossal, amely ha­talmas áldozatokat vállal a környék lakosságának érdekében. Gróf Szapáry Lajos indítványozta, hogy az alispán tanulmányban fejtse ki álláspontját és ezt a tanulmányt könyvalakban tegye közzé. A bizott­ság az indítványt egyhangú helyeslés­sel elfogadta. A jelentések tudomásul- Nvétele után a közgyűlés véget ért. Örömmel értesültünk az alispán je­lentéséből, hogy a Budapest környéki kis városok egymás után tagadják meg Nagy-Budapesthez waló csatlakozásu­kat. Egy másik gyűlésen ugyanis új­ból szóvá teszi az alispán Szendy Ká­roly polgármester Nagy-Budapest ter­vezetét és megemlíti, hogy KispeJst, Pestszentlőfinc, legutóbb pedig Újpest és az érdekelt községek a fővároshoz való csatlakozás ellen foglallak álpást. Ez a kérdés azonban nem került nyug­vópontra: különféle csoportok foglal­kozási ágak, egyesületek és az érdek­­képviseletek továbbra is' napirenden tartják Nagy-Budapest problémáját. Wan már* po!gárm@sierhe!yeites Inczédy-Meiszner János pol­gármester e hét szerdáján meg­kezdte szabadságát és elutazott Vácról. Erre az időre megérke­zett Csele Vilmos tanácsnok, aki hajdúszoboszlói kúráját szakí­totta félbe, hogy a polgármes­teri hivatal vezetését lássa el. A hót végére megérkezett Karay Kálmán főjegyző is Erdélyből. Ő hétfőn veszi át hivatalát és ezidőtől ő lesz a polgármester­­helyettes. Csele Vilmos dr pedig visszamegy Hajdúszoboszlóra kúráját folytatni. Halálozás Tragikus hirtelenséggel múlt ki az élők sorából Hoffmann Emil szolgá­­latonkivüli százados. Nógrádmegyei ro­konságánál volt látogatóban, midőn hirtelen rosszu.1 lett és hazatért, hogy itthon gyógykezeltesse magát. Autón bevitték Budapestre és a Rókus kór­házban azonnal megoperálták. Segít­ség már nem volt, bélcsavarodásban nemsokára kiszenvedett. Hoffmann Emil a világháború előtt Nógrádsza­­kái községben testvérével ezer holdas birtokos volt. A birtokpt eladták, ha­­dikölcsönt vásároltak és mindketten bevonultak ezredeikhez. A világhábo­rút végigharcolta és számos kitünte­tésben részesült. 62 évet élt. Temetése ma, szombaton d. u. 5 órakor megy végbe a középvárosi temetőben a r. kát. egyház szertartásai szerint. Zádor János özvegye meghalt Meghatottan olvassuk a gyász­­lapról, hogy dr Zádor Jánosnak, Vác város világháború előtti nagytekintélyű polgármesteré­nek özvegye szül. gutorföldi Mátay Ida hosszú szenvedés után meghalt. Neki is, mint annyi jó anyának nincs élettörténete. Az ő élete teljesen lezajlott abban a kis körben, amelyet családnak nevezünk. Minden gondolata, munkája férje és leányai körül forgott. Még akkor sem lépett ki ebből a boldog munkakörből, mikor férje a legnehezebb hi­vatalt viselte a világháború alatt. Nem volt vezető szerepe soha és nem kívánkozott más, mint szerető feleség és jó anya lenni. Hűit tetemeit vasárnap délután 5 órakor fogják a középvárosi temető halottasbázából a családi sírboltba, szeretett férje kopor­sója mellé eltemetni. Kinevezés A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter dr Szimon Béla oki. középiskolai tanárt a nagyszalontai állami Arany János gimnáziumhoz állami gimná­ziumi helyettes tanárrá kinevezte. Eljegyzés Lenkey Icát eljegyezte Vucskits Ti­bor m. kir. gazdasági tanár Kiskun­halasról. Minden külön értesítés he­lyett. Nagy bűnt követnek el a váci me­zőgazdasági munkások, hogy amikor a nemzeti érdek mindenkitől több mun­kát követel, ők tartják a régi munka­időt és senki kedvéért 5—6 óránál to­vább a legszebb nyári hónapokban nem hajlandók dolgozni. A váci szőlősgaz­dák a munkások által kért bért fizetik, bár sokkal alacsonyabbat állapított meg Pest vármegye munkabérmegálla­­pitó bizottsága. Csak azt kérték ennek ellenébe, hogy a munkaidőt hosszab­bítsák meg. Most a nyár közepén, meg kell állapítanunk, hogy ezt sem sikerült elérni. Még magasabb bérért sem dol­goznak tovább. Most az alispán is beleszól ebbe a hallatlan időpazarlásba. Legújabb ren­deletével megállapította, hogy a mun­kaadó kevesebb munkabért fizessen, ha a munkása nem dolgozza ki az időt. Ez a nagyfontosságú rendelet, melyet az alispán minden főszolgabírónak és minden város polgármesterének meg­küldött, a következőket mondja: Az 1942. évi munkabérmegállapitó A sződligeti templom 10 éves A délnek mutató óriási síkság leg­elején egyszer csak megjelent egy templomtorony. A váci szemnek, mely a Dunapartról, vagy a Naszály lan­káiról figyeli a déli határt, meg kel­lett szokni, hogy ott, a toúony körül kultúrát teremtettek és Istent dicsérni a torony templomában gyűl össze az új település közönsége. Ez volt Sződ­­liget, melynek templomáról most álla­pítja meg egy hozzánk befutott meg­hívó, hogy 10 éve néz fel az égnek. Ebből az alkalomból a sződi rk. egy­házközség, mely kultúrmunkájával min­dig hallat magáról, augusztus 15-én és 16-án ünnepségeket rendez. Nagy­boldogasszony előestéjén a fiatal to­ronyból tárogató hangja fog szólni és az Istenházát ünnepélyesen kivilágít­ják. Augusztus lo-én ünnepi misét mond és szentséges körmenetet vezet vitéz Pintér József pápai kamarás, m. kir. kormányfőtanácsos,, v. országgyű­lési képviselő, majd litánia után nagy templomi hangverseny lesz. Klasszikus egyházi szerzők műveit mutatják be régi magyar énekekkel együtt. A mű­sorban K. Pikéthy Tibor szerzeményét is eléneklik. Szerepelnek: Baranyai Já­nos (harmonium). Török Tibor (ének), László Katalin (hegedű), Szőlősi Sán­dor (hegedű), Spányjk Márta (ének), Czeizer Pál (gordonka), dr Andrásfay Antal (ének) és végül a templomi gyermekkórus és a templomi vegyes­kar. bizottsági határozatokkal kapcsolatban több oldalról kétség merült fel a mun­kaidőt illetően. Ezzel kapcsolatban tu­domás, miheztartás és közhirrététel és az egyöntetű eljárás biztosítása végett az alábbiakat közlöm: A mezőgazdasági és erdőgazdasági napszámbéreknél megállapított munka­idő csak a napszámmunkákra vonatko­zik. Ez azt jelenti, hogy a megállapí­tott napszámbér teljes összege csak annak jár, aki a határozatban megál­lapított időt ledolgozza, ha kevesebb ideig dolgozik —■- a bér is arányosan kevesebb. Megjegyzem, hogy az egy hónapnál hosszabb folytonos személyes szolgá­latra leszerződött summás munkások az 1907 :XLV. t.-c. hatálya alá tar­tozó gazdasági cselédeknek minősülnek a joggyakorlat szerint. Ehhez képest ezeknek és a törvény szerint gazdasági cselédeknek minősülő gazdasági alkal­mazottak munkaideje továbbra is nap­keltétől napnyugtáig tart. Ez szól a váci napszámosnak, aki délután öt óráig dolgozik ZZZtr, ► II váci iparosság nyári lánilsi anissctüs lüi a HüiázH

Next

/
Thumbnails
Contents