Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-07-15 / 56. szám

VÁCI ff I R L A P Nyári levél az elárvult váci Dunáról és strandról Őrizzük meg­a régi szép Vácot A Váci Hírlap olvasói előtt ismeretes ! a városi üzemek székháza építésének i gondolata. Eredetileg úgy tervezték, j hogy a mai Névtelen park helyére log j felépülni valamennyi városi közüzem I közös székhaza, majd racionalizálási ; okokból a városházán való elhelyezési j megoldás nyomult előtérbe. A váci vá- j rosháza azonban a mai már szorosan | vett közigazgatási hivatalok számára is | szűk, úgy, hogy nagyobb mérvű kibő- j vitésére is kell gondolni. Ez adta azt i az ötletet, hogy Kocsis Iván műegye- ! térni tanárt kérjük fel. vizsgálja meg a városházát, készítsen terveket stíl­­szerű kibővítésére. Kocsis Iván név 't a nagyközönség nemcsak az egyetemi,' tudományos mun­kásságából ismeri, hanem még inkább tervező, építő munkásságából. Vidéken, különösen a székesfehérvári városin za átépítése óta. melyet bravúros ügyes­séggel oldott meg, különösen a. középitf- j kezéseknél veszik igénybe tudását, ké- j rik ki tanácsait. Ö alakitolta át a szé­kesfehérvári városházat úgy. hogy kül­sejében e finom barokk alkotás minden értéke megmaradt, belül pedig tök-te­lesen megfelel azoknak a követelmé­nyeknek, amit a közigazgatás racioná­lis, gyors intézése az építész elv állít. Megbízást kapott egész Székesfehérvár városképének kialakítására és ha ma az ősi koronázó város, mint mintakép lebeg valamennyi vidéki város előtt, j abban Kocsis Ivánnak tekintélyes ré­sze van. Hasonló elgondolások alapján hív­ták meg Kocsis professzort Vácra is. elsősorban, hogy a városháza kibővíté­sére. helyreállítására készítsen terve­ket. de azért is, hogy a városkép ki­alakításával. régi magán- és középüle­teink, egységes városképbe való fejlesz­tésére is tanácsokat adjon. Kocsis Iván kedden délután látogatott el városunk­ba, megvizsgálta a városházát, vala­mint Karay Kálmán főjegyző, Markó József városi főmérnök és 4r Dercsé­­nvi Dezső kíséretében végigjárta az egész várost. Az alapos helyszíni szemle eredmé­nyéről még korai volna beszélni. Ko­csis professzor véleménye szerint a vá­rosháza kibővítése megoldható anélkül, hogy finom, hangulatos homlokzati ré­sze kárt szenvedne, sőt a kiépítés so­rán régi szépségébe fog ismét állni. Na­gyon elismerően nyilatkozott vendé­günk a Konstantin-tér és Székesegy­ház-tér kiképzéséről, valamint Duna» partunk szépségéről is. Véleménye sze­rint a két tér régi házainak múlt szá­zadi hangulatát meg kell őrizni, sőt az VÁCI | EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kegyes Alapok V Alapítványok Kezelösége FUTUKA-lOblzományos füfoyoa betéteket köny­vecskékre és folyószámlára n legmagasabb kamatozás mellett. Kölcsönöket folyósít rövid és hosszabb le­járatra. — Idegem pénze*» két vásárol, kiii- és bel­földi átutalásokat eszközöl átalakítások, renoválások során köny­­nyűszerrel leket a ma szembeötlő bi­tókat kiküszöbölni. E két gócpont kö­rül kell kialakítani Vác városképét, ezek a templomok, magán- és középü­letek adják meg a városkép finom, mű­vészi hangulatát, amit a legtöbb gyor­san lejlődő, össze-vissza épülő vidéki városban hiába keres a látogató. Mar­kó József városi főmérnök simertette azokat az intézkedéseket, melyeket a műszaki hivatal épen a városkép ki­alakítása, a régi szép házak hangula­tának megóvó,,sa érdekében az utóbbi években tett, melyek Kocsis profesz­­szor helyeslésével is találkoztak. Vác városa, polgárainak súlyos ál­dom* óval megépítette legszükségesebb közműveit, melyek mint a csontrend­szer a testnek, a közművek a városnak csontvázát alkotják. Ma már arra gon­dolhatunk, hogy erre a biztos és szi­lárd vázra a város külső képének ki­alakításához szükséges részeire! rakjuk fel, hogy a műit értékeinek kiemelésé­vel és megmentésével megteremtsük azt a városképet, ami szükséges és méltó nemcsak Vác város történeti múltjá­hoz, de természetadta szép fekvésé­hez is. Simon Jáítsíss .«.zaibssdlségöirf A háborús idők belső frontjának egyik legfontosabb posztján a közélel­mezési hivatal élén hosszabb idő óta dolgozott Simon Jáno^ dr. Az éjt nap­pallá tévő munka után egy hónapi szabadságra ment a hétfői nappal. He­lyettesítésére a polgármester Hónig Bé­lát rendelte ki. de azt hisszük a város­nak e kiváló és nagy elfoglaltságú tisztviselője nem fogja tudni az óriás mértékben felszaporodott közélelmezési ügyeket is intézni. Rendkívüli közgyűlés lesz Csütörtökön, július 16-án a költség­­vetést megelőző rendkívüli közgyűlést tart a város délután 6 órakor. Tárgy­­sorozat ez lesz: Dr Karay: Felsőbb hatósági hatá­rozatok bejelentése. Tábori Ferenc vá­rosi közgyám előléptetése. Honig Béla h. városgazda különmunka átalánya. Szlovik János vágóhídi gépész külön­munka átalánya. Dr Kristóf Miklós vá­rosi II. o. aljegyző különmunka át­alánya. Egy városi kezelői, illetve dij­­noki állásnak pótilletmény élvezetével való összekötése. Városi hetibéresek bé­rének újabb megállapítása. Várkonyi István városi adóitiszt fegyelmi ügyé­ben hozott ítélet bejelentése. Lemondás folytán megüresedett építési bizottsági tag helyének betöltése. Városi és üzemi tisztviselők jóléti alapjáról szóló szabályrendelet megalkotása. Fedezte­­tési dijakról szóló szabályrendelet meg­alkotása. Marhó: Városi jéggyár üzembehelye­zése és költségvetése. Városi . jéggyár­ban termelt jég eladása. Városi vízmű kútfúró munkálatainak vállalatba adá­sa. 1942. évi útépítési program meg­változtatása és a szükséges fedezet ki­jelölése. 1943. évi út- és csatornaépí­tés. Műszakai József váci lakos telek­vételi iránti kérelme. Jelentés az or­szágzászló építésénél keletkezett árvíz­károkról. Dr Va,H:ó: 1943. évi egyesületi segé­lyek. 1943. évi szegénysegélyezés. Híd­mérleg beszerzése. Szegénysorsú gyer­mekek tankönyv- és tanszer ellátása. Aczél Ferenc és tsai illetősége. Továb­bi hozzájárulás a tüdő- és uemibeteg­­gondozó intézet építési és felszerelési költségeihez. Kern régen egyik olvasónk nyugta­lankodva vetette fel, hogy itt a nvár szele és mi, váciak teljesen tanácsta­lanul állunk a nagy kérdés előtt: hol fogunk az idén fürödni? Cikkírónk az­után városát szerető aggodalommal la­tolgatta az összes lehetőségét, de bi­zony, kielégítő megoldást és feleletet nem kapott. Azóta valósággal ránkrohant a nyár, a Nap tűző sugarait, a tikkasztó hő­séget, azt hisszük, mindnyája® egy­formán érezzük. Ilyenkor szokás ahűs és üdítő habokhoz menekülni, ügy gon­doltuk, mi is megtekintjük a váci fia­talság vidám fürdőzését. Strandunk nincsen, uszodánk felépítésére remek tervek születtek a muL év egyik köz­gyűlésén, azóta az is megbukott és minden maradt a régiben. Hol találjuk hát a fürd őz őket ? Itt van a nagy in­gyen vizünk, a büszkén, méltóságtel­jesen folyó Dunánk, bizonyára úgy tele lesz csónakokkal és partjain hem­zsegni fognak a hűs hullámokat ke­resők. hogy talán már helyet se ka­punk. Ilyen gondolatok jártak agyunk­ban. mikor csónakba szálltunk. Alig evezetünk ki. hogy egy kis áttekintést tehessünk. — sehol egy lélek, sehol egy csónak, mely utunkat akadályoz­hatná és nagyon sajnáljuk, hogy nem hoztunk látcsövet, mert ameddig a szem ellát, még fiirdőzőt sem látni. Olyan elárvult és sivár kép fogad, hogy dacára a nyári napsugaras időnek, bús­­komor melankólia nehezedik lelkünkre, tlát lehetséges ez? Azelőtt legalább a pokoli oldalon strandolókat. csónako­kat, no meg az elmaradhatatlan tót­falusi teheneket láttuk a parton. Most a kép olyan szomorú, oly üresség ho­nol mindenütt, hogy a befagyott téli Duna jut eszünkbe. Akkor is csak a természet szépsége fogott meg a ha­lotti csendben, mely a partok közelében honolt, most is, csak az a különbség, hogy ezúttal nyár van. mégpedig olyan nyár. melyre senkinek nem lehet pa­nasza. A máskor friss Duna egészen lan­gyos. Nem is értjük, hol vannak a vá­ciak. hol vannak az idegen turaeve­­zősök? Nem, mindent mégsem lehet a háborúra fogni. Más itt a baj. Nézzük csak. A gyönyörű fekvésű Pokol-csár­da teljesen kihalt, talán egy pohár friss vizet sem lehet kapni, mert kút­ját csak most ássák és a Yác Sport- Egyesület szép tervei a bürkorácia út­vesztőiben fulladoznak. Végre akadt egy bérlő, azt hisszük, szivet-lelket visz, hogy a csárda életét pezsgővé tegye, de az italmérés még késik. Jó ideje kérik már és ismerjük az e té­­eren való gyorsaságot. Ha egy kis sze­rencséje van a VSE-nek, akkor az őszi futballmérkőzések alkalmával kinyit­hatja csárdáját. Megért jük, addig nincs mit reklámozniok. hiszen csárda sör nélkül olyan, mint. . . Volt elég idő. messze az országban hire járt, a szépfekvésű váci Pokol­csárda kihalt, még bérlője sincsen. Úgy berágódott ez a minket felkereső ide­genek tudatába, hogy nem irigyeljük az új bérlőt, kinek ezzel az átkos köz­­tudattal kell majd megküzdeni, ha egyszer italméréshez jut. A vidékiek tehát nem jönnek, mert Vác nem für­dőváros, csak egy dunamenti helység, melyről talán azt, a hírt fogják ter­jeszteni. hogy tévesen rajzolták a tér­képre a Duna kanyarulat mellé. De nézzünk csak széjjel. Próbáljuk csak a, váciakat felfedezni szépséges Dunánk mentén. Mindgyárt meg is ad- i juk a választ. Minden erőfeszítésünk hiábavaló, mert a 2,> ezer lakosú gyár­tói os tisztálkodói és fürdőzői nem ezt a lehetőséget használják ki. Gondolko­dóba ejtett ez a nagy üresség, hogyan is lehet ez, a váciak szabotálják a váci Dunát? Nem! Sokkai inkább ag­gasztóbb gondolat jutott eszünkbe. A szülők joggal féltik gyermekeiket a szabad víztől, mert hiába annak ve­szélyei, tragédiái minden szülő szeme előtt állanak. Most látjuk igazolva Zsoldos Károly lelkendező arcát, mi­kor az őszi közgyűlésen boldogan -je­lentette. tudomása van arról, hogy az Országos Sportközpont 15 ezer pengőt­­hajlandó uszoda céljaira adni a város­­u'aiv- l obbii adja a város és végre el­mondhatjuk, hogy lesz uszodánk, ho­vá mindenki nyugodtan engedheti gyer­mekeit. A szép tervet azóta lelőtték. Zsoldos Károly megvalósítható gondo­lattal jött, a város vezetősége túllici­tált íajta. azt mondották, nem uszoda kell. hanem valami impozánsabb strand fürdő cementmedencével, olyan, mint amilyen más városokban van Most se uszoda, se strandfürdő! Visszatérve, nem csodáljuk a váci szülőket, kik nem engedik a szabad Dunára gyer­mekeiket. mert ott nem tanulhatnak meg úszni. Pár év múlva váci generá­ciók lesznek, melyek a Duna mellett nőttek föl és nem tudnak úszni! A természet szépségeibe öltözött Du­na nem elegendő, hogy idegeneket ide­­vonzzon. mert mint látjuk, még a vá­ciak sem kultiváljak. Háború van s eb­ből az alkalomból soha vissza nem térő alkalom kínálkozik a fővárdst és nagy környékét Vác fürdővárosba csalogat­ni. Fővárosiak, hogy egy példát em­lítsünk. az idén nem mentek nyaralni, hanem Budapest strandjait és fürdőit úgy elözönlötték. amilyenre eddig még nem volt példa. Olvastunk egy statisz­tikai feldolgozást, mely kimutatja, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 30, az azelőtti évhez 50 százalékkal emel­kedett, a budapesti fürdők forgalma. Láttunk strandokat, hol a her ingnél is jobban voltak összepréselve a szegény fővárosiak, kiknek nincs más válasz­tásuk. Feltesszük a kérdést: ügyes propagandával, a fővárostól nem mesz­­sze fekvő Vác fürdővárosába nem le­hetne kihozni a fővárosiakat? Talán fölösleges is erre válaszolni. Kis fan­tázia kell ehhez és bevalljuk a Vácot szeretőknek, nagy a fantáziájuk. De mindig csak iluziókba ringatjuk magunkat. A szomorú realitás pedig itt van: a váciaknak nincs fürdési le­hetőségük és hogy akarunk mi idegen­------------ J fin MftifÉgCPÉlZííl ■ A Magyar Kemzeti »aaste, mellékbelje As 255iäS AltölAhoS BSstOSttSS TArsttsAjr fc«r(Ueíl 2S©K«*ii®,\»í3vB-í<8y 15. T«Vaf®a i ®2 Alapítva,! 1864 BETÉTEKET gyflmölcsöztetfl nk ¥ KÖLCSÖNÖKET folyósítunk v A BANKÜZEIT minden ágával foglalkozunk ■

Next

/
Thumbnails
Contents