Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-06-27 / 51. szám
56. évfolyam Ara: 12 fillér 51. szám Vác, 1942 június 27 w VÁCI HÍRLAP í it i R a i és társadalmi hetilap. Megjeleníts hetenként hétszer: szerdán és szombaton ELŐFIZETÉSI áRa, &#lyben egy negyedévre ......................................3 P — i Vidéken egy negryc-dévre ......................................3 P 50 f Jegyes szám ára ........................................................12 fillér iiiiimiiiiiiiiiiiiia llllll■■lllllllllllllllll|lllllll^l■ll^l —— mii mii mi mi FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADŐ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNY1 DEZS SZERKESZTŐSE© B8 KI ADÓHIVATAL: I Vác, Szédbenyi-utoa és CsAnyi-üt sarkán. Telefoni IT, * Kéziratokat nem adnak vissza. — Hirdetések, Nyiit-tér I díjszabás azennlí — Hirdetések díja előre fizetendő, Nem a törvény, magyar szivünk parancsolja, hogy a honvéd családján segítsünk! Ők bevonultak, hogy vérüknek hullásával biztosítsák nemzetünk öröklétét, biztosítsák a belső békét és nyugalmat. Felesleges erről a felmérhetetlen értékű áldozatról többet mondani. Ellenben arról beszélhetünk, hogy minekünk, itthonmaradot- taknak, akik az Ő jóvoltukból távol lehetünk a háború észtbontó, idegeket felőrlő borzalmaitól, mi a kötelességünk irántuk. Nem elég az, hogy lélekben követjük őket rideg, sokszor kínos, de mindig veszedelmes utai- kon, fohászkodunk és aggódunk érettük, mert ezenkívül anyagi kötelesség is háramlik reánk. A hadbavonultak lelkivilágára árnyat vonhat az a gondolat, hogy kenyérkereső nélkül itthonhagyott családja nélkülözésnek, vagy éppen nyomornak van kitéve. Nem szabad megengednünk, hogy ilyen állapot bekövetkezzék. Á hadbavonultak lelki egyensúlyát nem szabad a polgári kötelesség teljesítésének elmulasztásával veszélyeztetni. Különösen jó példával kell előljárni, lelkesíteni, buzdítani azoknak, akik védköteies korban vannak bár, de itthon, a békés családi tűzhely mellett végezhetik munkájukat, mert tőlük a haza véráldozatot még nem kivánt. Az állam segítségére siet a rászorulóknak, de mindent még sem várhatunk az államtól. A „Patrona Hungária“ — bár szive érettük vérzik —, nem tud minden gyermekéről úgy gondoskodni, mint ahogy azt szeretné. A hiányok pótlására a társadalomra hárul annak a feladata — tévedtem, nem feladata —: kötelessége, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel siessen a nélkülözők segítségére. Az anyagiak összegyűjtésére a következő módozat látszik legpraktikusabbnak, legigazságosabbnak és itt érvényesül az egyenlő elbánás megnyugtató, magasztos elve is legjobban. Minden háztulajdonos és minden lakó-bérlő lakása bérének 40/0-át a lakbér fizetésével egyidejűleg önként lefizeti a ház- tulajdonosnak, vagy megbízottjának, aki saját lakbérértékének 4%-ával kiegészítve azt, a nála megjelenő igazolt gyűjtőnek nyugta és ellennyugta ellenében átadja. Ez alól az önkéntes kötelezettség alól mentesülnek a hadbavonultak hozzátartozói, hadirokkantak, hadigondozottak, azok, kiknek havi összes jövedelmük a 120 pengőt nem haladja meg, valamint vagyontalanok, aggok, munkaképtelenek. Az üzlet, rendelő, iroda, műhely, raktár szintén mentesül. A 4 százalékos meghatározás csupán tájékoztató, nem azt jelenti, hogy pont négy százalékot lehet és kell adni, hanem tehetősebb polgárok ezen összegen felül is felajánlhatnak, vagy könnyebb kezelés végett a filléreket a legközelebbi pengő erejéig kiegészíthetik. Gyárakat, bányákat, hengerműveket, üzemeket — ahol a lak béralap figyelembe nem jöhet — a jövedelmükkel arányban levő áldozathozatalra kérjük. A gyűjtés célszerű keresztülvitele céljára a Légoltalmi beosztás kiváló gondossággal összeállított keretei lesznek felhasználhatók. E keretek felhasználása a Liga működését semmiben sem érinti és attól teljesen különálló. A hadbavonultak segélyezésére szükséges összeg előterem tése — ha mindenki megteszi a maga kötelességét — biztos alapon fog nyugodni. Felmerült még az a kérdés, hogy tulajdonképen ki kér és van-e joga kérni? A Bajtársi Szolgálat megszervezését, mely a segélyezésre is vonatkozik, a belügyminiszter 529.150/1942. szám alatt rendelte el. Kérni a nemes célra azonban önmagunk kérünk — önmagunktól. Egymást lelkesítjük az adakozásra. Minden magyar kér, mert kérnie kell — minden magyartól. A válasz nem lehet más, csak az, amit magyar lelkünk a történelem e sorsdöntő szakában diktál : megadjuk, megadjuk ! Fráter Aladár-------- ——- " -----tti Sxent gsiwáíí-szofoor1 alkotója — wiféa: • A Kormányzó úr őfőméltósága a vitézi rendbe felvette vitéz Hiesz Géza szobrászművészt, a váci Szent István szobor alkotóját. Ebből az alkalomból a m. kiír. belügyminiszter Hiesz Géza nevét Szentesy Gézára változtatta. A Kodak-gyár volt igazgatója hirtelen meghalt Egyik budapesti esti lapban olvastuk a megdöbbentő hirt, hogy Ranzensberger János a Kodak-gyár volt igazgatója Szászrégenben hirtelen meghalt. Kevesen tudják, hogy Ranzensberger János Vác gazdasági életében nagy szerepet játszott. Ranzensberger fiatal korában kiment Amerikába, majd később Angliába és a világhirű K ódáknál helyezkedett el. Mint egyszerű munkás kezdette és szorgalmával, munkájával vezető pozicióba küzdötte fel magát. A világháborút megelőző időben már itthon találjuk, mert cége azzal a megbízatással küldötte haza, hogy Magyarország valamelyik városában, .Magyarországi és a balkáni államok részére dolgozó új Kodak-gyárnak területet szemeljen ki. Előfeltétel az volt, hogy a gyártáshoz szükséges kristály- tiszta könnyű vizet találjon. Ebben az időben Ranzensberger sokszor megfordult a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti otthonában, ahol összeismerkedett Váczy-Hübschl Kálmán váci mérnökkel. ö hívta ki Ranzensberger Jánost Vácra és nem hosszú időbe telt, a Kodak megkötötte telekeladási szerződését a váci püspökséggel. Mint ismeretes a vasúti állomástól a Kodak irányába hatalmas kavicsréteg húzódik, mely alatt a legpompásabb vizréteg. rejtőzik. Még a régi váciak tudják, hogy ebben a vonalban lakók a vízvezeték előtt milyen nagyszerű ivóvizet nyertek. Ez volt a döntő és a gyár építéseit megkezdették. Éppen készen voltak a gyár épülettel, mikor a világháború kitört, Ranzensberger János bevonult a tüzérséghez és mint tüzérszázados küzdötte végig a négy háborús esztendőt. Azután ott folytatta, ahol elhagyta, a Kodak-gyár berendezését siettette,majd a világhirű cég egy új modern gyárral lett gazdagabb a kontinensen. Banzens- berger műszaki vezetője lett az új magyar gyárnak. Később, mikor Davey igazgatót más helyre rendelték, 1931- ben ő lett a Kodak-gyár vezérigazgatója, amely állásban 1937-ig feltűnés nélkül, de a legnnagyobb odaadással dolgozott. Kormányzói kitüntetést is kapott: Kormányfőtanácsossá nevezték ki. Ez azonban életrendjét nem zavarta meg. Budapesten lakott kis családjával és hol autón, hol vonattal nap, mint nap, beutazott Budapestre. Mikor megvált a K ódáktól, megszakított vele minden összeköttetést. Nem is tudtak róla, hogy mit csinál, mivel foglalkozik. Csak most derül ki tragikus halála alkalmával, hogy egyiK háborús alapításnak, a Borközpontnak volt műszaki igazgatója. Ebben a minőségben ment le Szászrégenbe, hogy a központ megbízottait ellenőrizze. Semmi mást nem tudnak Budapesten, csak annyit, hogy Szászrégenben hirtelen rosszul lett és rövid idő alatt kiszenvedett. 65 évet élt. H révkapitántfság ajjj vexeióje A Nemes Sándor dr rendőrtanácsos halálával megüresedett váci révkapitányság vezetői állására a belügyminiszter vitéz dr Csepreghy János rendőrkapitányt nevezte ki. Vitéz dr Csepreghy Budapestről jön, ahol egy ideig a révkapitányságon doh gozott, most pedig az erkölcs- rendészeti osztályon szolgált. Az a jó hir előzi meg, hogy kiváló szakember. Űj állását július 1-én foglalja el. Emléktábla a ki«skas:»ár3iya falában Vasárnap honvédnap lesz az egész országban. Mindenütt ünnepük a magyar hadsereget. A mi kis helyőrségünk ünneplés helyeit emlékezik. Emlékezik arra, hogy Vácról vonultak ki a Damjanich-zászíóalj kerékpárosai, akik mindenkor a csapatok élén haladtak. A kiskaszár- nya falában, a bejáratnál emléktáblát helyeztek el, melyen egy kerékpáros katona nyomja előre a gépét. A felirat csak ennyi: Előre! Előre! Az emléktáblát Debreceni Miklós százados vasárnap délelőtt leplezi le a helyőrség és meghívott vendégek jelenlétében. ICiweweseés A MÁV elnökigazgatója dr Nemere László fogalmazót MÁV segédtitkárrá nevezte ki a VII. fizetési osztály 3 fokozatába. A tehetséges fiatal tisztviselő ezt a szép pozíciót hat év alatt érte el. ESje£gy£és Szabó Márta és Guba Vilmos jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Quell Qusiolf ünneplése Vasárnap adják át Quell Rudolf ipartestületi elnöknek a kormánytanácsosi kinevezésről szóló okmányt. A nap programja ez lesz : Délelőtt fél 10 órakor szentmise a felsővárosi plébánia- templomban a Váci Fonógyár vegyeskarának közreműködésé- sével. Utána díszközgyűlés a városháza közgyűlési termében. 1. Hagyar Hiszekegy. Énekli a Fonógyár vegyeskara. 2. Megnyitó : Mondja Forgó Mihály ipartestületi alelnök. 3. Kinevezési okmányt átadja dr Inczédy- Meiszner János polgármester. 4. Beszéd: Mondja dr Karay Kálmán főjegyző, iparhatósági biztos. 5. Üdvözlések: Fábián Lajos ipartestületi alelnök. Képviseletek. 6. Quell Rudolf válasza. 7. Zárószó : Mondja Forgó Mihály ipartestületi alelnök. 8. Szózat. Énekli a Fonógyár vegyeskara.
