Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-05-23 / 41. szám

56. évfolyam Ara: 12 fillér 41. sz&m Vác, 1942 május 23 VACí HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRAa Helyben egy negyedévre....................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.....................................3 P 50 f Egye* «iám ára ........ * . . 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZEEKESZTÖ8EG SS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-ntca és Csányi-űt sarkán. Telefon-: rí. Kéziratokat nem adnnk vissza. — Hirdetések. Nyílt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. /130 éven felüli,,öregek** Levél a sszerResszíő^öss Kedves Barátom! Mi egymás között nemcsak a legújabb adomákat szoktuk ki­cserélni, (persze mindig adósod maradok) hanem többször komo­lyan megtárgyaljuk az aktuális témákat is. Halljad tehát! A minap egy nagyszerű tár­saságban vacsoráztam, amely­nek tagjai az én kivételemmel mind ifjúi erőtől duzzadó, a hi­vatali és társadalmi élet vezeté­sére hivatott pompás úriembe­rek voltak. Végigjáratva tekin­tetemet rajtuk, mint rosszmájú ember, némi kárörömmel láttam, de mint betegesen érzékeny lé­lek, egyben őszinte sajnálko­zással állapítottam meg, hogy ezek e pompás ifjak, kivétel nélkül 30 éven felüliek lévén, már nem alkalmasak az ifjúság irányítására, vezetésére. Hiszen olvassuk, hogy az össszes ifjú­sági szervezeteknek ezidősze­­rintaz a legfőbb törekvése, hogy kormányrendelettel sürgősen ki­kapcsoltassák az ifjúsági életből a 30 évesnél idősebb rétegeket, mert ezek korban és fölfogásban messze esvén az ifjúsági töme­gektől, csak gátolják az ifjúság szervezeti egységének, az ifjú­ság érvényesülésének, céljainak megvalósulását ... Ezekután elképzelhető, hogy majd olyan tervek is felvetőd­hetnek, amelyek szerint 30—40 évesnél idősebb tanítók, taná­rok ne oktathassák, ne irányít­hassák az ifjúságot, ne lehesse­nek igazgatók, hivatalfőnökök stb. stb. . . Hát ebbe bele kell törődnünk, még a 31 éveseknek is, mert ez a korszellem! De hátha ezekután némelyik önérzeteskedő 31 éves, vagy idősebb „öreg“ akkor, amikor ifjúsági célokra gyüjtőivvel je­lentkeznek nála, imigyen szó­lal meg: „Kedves ifjú barátom, csodál­kozom, hogy ilyen kéréssel for­dulnak hozzám, öreghez, akit kikapcsolni, eltávolítani akarnak az ifjúsági életből. Hiszen ez egy kis következetlenségre mu­tat. Már pedig a kitűzött célok­nak eléréséhez, amelyeket egyébként én is 100 százalékig vallók, első sorban férfias kö­vetkezetesség szükséges. Nem állhatok tehát rendelkezésükre. Korántsem akarom azonban az alkalmat felhasználni e címen megtakarításra, bár szorult anyagi helyzetemben kívánatos volna ez — s ezért azt a sze­rény összeget, amit egyébként felajánlottam volna, megkétsze­rezve a legaktuálisabb célra, a Vöröskereszt címére egyidejűleg eljuttatom.“ .. . De én azt tanácsolom ennek a 31 éves, vagy idősebb öreg embertársamnak, hogy fékezze ágaskodó önérzetét és ne tegye ezt! Hanem adjon az ifjúságnak, de a Vörökeresztnek is! Mert ez a lovagias elintézés. Kedves Szerkesztőm! Addig is, amig Pestről zsúfolt kocsiban hozott legújabb fehér adomámat elmondanám Neked, vagyok szívélyes baráti üdvözlettel öreg barátod: Old Boy Diákszövetségünk elttök választó - közgyűlése A Váci Piarista Diákszövetség jú­nius 7-én, vasárnap Vácon, a piarista gimnázium disztermében tartja XIX. évi rendes közgyűlését. A napirend ez lesz: I. 9-45-kor: gyülekezés az iskola előcsarnokában. 10 órakor: szentmise a piarista templomban, mondja Merva Imre prépost-plébános. II. 10.30-kor: a hősi halott iskolatársak emléktáblá­ját megkoszorúzza: dr Dercsényi De­zső választmányi tag. III. 11 órakor: közgyűlés. 1. Megnyitó beszéd. Mond­ja: dr Balanyi György piarista asz­­szisztens, tiszteleti tag. 2. Körösi Cso­rna Sándor emlékezete. Mondja: dr Ja­­kabfi’y Kálmán ügyvezető-elnök. 3. El­nökválasztás. 4. Évi jelentés, alapsza­bály módosítás és az ügyrend előter­jesztése. 5. Pénztári, zárszámadási, számvizsgálóbizottsági jelentések elő­terjesztése. 6. Tisztújitás. IV. 12.30- kor: Szent István emlékművét megko­szorúzza: Komái István választmányi tag. V. 12.45-kor: Vác város hősi ha­lottainak emlékművét megkoszorúzza: dr Czettler Jenő m. kir. titkos taná­csos, tiszteleti tag. VI. 13 órakor: ebéd a Városi Nagysörbázban. A Madách­­. serlegbeszédet mondja: dr Antal Pál esperes-plébános, választmányi tag. Névmagyarosítás Matzenauer Ferenc, volt városi fo­galmazó és közélelmezési vezető, ma a budai Goldberger-gyár osztályvezetője, nevét belügyminiszteri engedéllyel Ger­­gely-re magyarosította. Babakelengyéket és kicsi ruhácskákat készítenek a Karolina leánykái Elszánt, dacos, önfeláldozó lé­lekkel menetel ma a daloló hon­védcsapat. Ősei dicsőségéhez méltón küzd a talpraáliásért a magyar honvéd. Dicsőség ritmu­sát keresi a nemzet küzdő és itthonmaradt hadserege. És ebben az életmentő haj­szában a Karolina-iskola aláza­tos apostolai, a Szent Vince Nővérek végzik lélekmentő mun­kájukat. Harangok nem zúgtak, ünnepi orgona sem szólt, pedig ünnep volt május 16-án. Pontosan délután 4 órakor kigyúlladtak a székesegyház Szentségoltárának gyertyái és csillárai. Kb. 150 leány nézett ragyogó szemmel dr Vanyek Béla Kanonok-plébánosra, hogy az egész világ katolikus fiatal­ságát megigéző Kongreganista szellem követői közé felvéte­lét kérje. A plébános szavai után fellelkesülve szállt a foga­dalomtétel közös ígérete. Azután iskolasapkás kereskedelmi és nőipariskolás tanulók sora után az iskola végzett növendékei, megérintve a jelképes kéksza­lagos csodásérmet, boldogan jöt­tek vissza az oltártól, hogy szi­vük fölé tűzzék a kis kék Mária­­jelvényt. Szivek és ajkak dala szállt: „Mária, Édesanyánk, se­reged dala zeng ma az égig“. A lélekemelő fogadalomtétel méltó befejezése volt a kápolna­hangulatot árasztó, új kereske­delmi iskolában rendezett kis ünnepség. Művészi volt Horváth Margit szavalata, a keresk. isk. szi­vünkhöz nőtt zenekara, a keresk. isk. III. osztályának mesteri ren­dezésében előadott melodráma. Rozgonyi Gizella tanítónő a kongreganistákról beszélt: „Két­ségtelen, hogy hősiesen helyt fog állni a magyar katona. Ne ebben merüljön ki a mi féltő ag­gódásunk. Látnunk s hallanunk kell, hogy boldogság, rend, béke és jólét a kiharcolt területeken csak ott lesz, ahol keresztény szeretet és hitélet van, s hogy az igazságtalanságnak egyetlen biztos ellenszere a keresztény szervezkedés, amilyen a lelkes, biztos kongreganista szerves­kedés. Ennek a szervezkedő megúju­lásnak azonban lélekből kell ki­indulnia. Mi a háború szerencsés befe­jezése után új korszakot remé­lünk. Nekünk, belső frontharco­soknak, már most készülnünk kell erre az új korszakra. Csak annak lesz joga emelt fejjel fogadni a béke áldott termé­kenységét, csak annak lehet joga virágot szórni a hazatérő honvédek lába elé, aki itthon, a krisztusi életprogramot a va­lóságban is érvényesíteni tudta. Nekünk, itthonmaradt fiatal nők­nek nagy szerepünk lesz abban, hogy a krisztusi élet erejében, erkölcsileg, jellemileg tiszta alapokon indul-e az élet a há­ború után. Először önmagunkban vigyük diadalra Mária lobogóját. De erőnket csak akkor érvényesít­hetjük, ha szivünket összegez­zük, egyesületbe tömöritjük. Amikor befejezésül elénekel­tük a kongregációs indulót, szi­vünk hálás szeretete fordult a sorok között csendesen figyelő tisztelendő főnöknő és nővérek felé. Az ő hivó szavuk, kezde­ményező erejük, apostoli lelkü­letűk eredménye volt a gyö­nyörű délután. A kongreganisták lelkes buz­galma máris tervekkel és gon­dolatokkal mutatja életrevalósá­gát. A csütörtöki 6—8 órai ösz­­szejövetelek babakelengyét és ruhácskát akarnak előteremteni a hadbavonnltak gyermekei ré­szére. A kis kék kongreganista érem elindult útjára. Lélek és kedv figyeli a kongreganisták részé­ről a váci katolikus lányok Ka­­rolina-otthonát, ahol szent kezek vezetése irányítja a Szűz Máriás Magyarországot építő kongrega­­nistákat! Egy kongreganista Viharban ne csöngessenek a központba A váci telefon gyönyörűen elterjedt. Nincs hét, hogy űj és űj előfizetőről ne adnánk hirt. Ma már nagyon érde­mes Vácon telefont tartani, mert min­dent elvégezhetünk íróasztalunk mellől pillanatok alatt. Az előfizetők nagy­részénél azonban feledésbe ment a leg­fontosabb szabályok egyike: Viharban legveszélyesebb a telefonálás. Illetékes helyről fel is kérik a Váci Hírlap út­ján az előfizetőket, hogy vihar bari ne csöngessenek a központnak, mert az nem udvariatlanságból nem válaszol, hanem éppen a veszély miatt nem fog­lalkozhatnak az előfizetők kiszolgálá­sával. Jó rádiót részletté is vehet Kunschnertöl S

Next

/
Thumbnails
Contents