Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-05-20 / 40. szám

56. évfolyam Ara: 12 fillér 40. szám Vác, 1942 május 20 politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként Kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA* Helyben egy negyedévre....................................3P — f Vidéken egy negvedévre....................................3 P 50 f Egye* a*ám ára .......................................... . . 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ES LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSED BS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-üt sarkán. Telefoni 1T, Kéziratokat nem admnk vissza. — Hirdetések, Nyilt-i4r díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. 80,000 csánoó~&xékely vagyalcossik. J&aizza! /I csángók papja besszélt nekünk a töretlen magyarokról Mert sok a váci utas — nem állhat meg a gyorsvonat Állomásunkon áthaladó gyorsvonatok megállítása Vácnak, mint nagy kultúr­­központnak, évek óta meg-megújuló jogos kívánsága. Már hirt adtunk arról, hogy amint az új nyári menetrend-ter­vezetet megkaptuk, kéréssel fordul­tunk Incze Antal dr országgyűlési kép­viselőnkhöz, hogy mint a múltban, most is tegye magáévá a város érde­keinek előmozdítását és az illetékes helyen kéfje a váciak jogos és telje­síthető kívánságának meghallgatását. Megírtuk, hogy képviselőnk személye­sen járt Inirédy Kálmánnál, a MÁV igazgatóságának elnökénél, akitői nem­csak biztatást, hanem a teljesíthető ké­résre Ígéretet is kapott. Telt az idő, a gyorsvonatok pedig csak fütyültek Vácnak, de nem álltak meg. Most az elnök úr levelet intézett Incze Antal képviselőnkhöz, melyből igen érdekes s tanulságos felvilágosítá­sokat nyeiiink. A levél különös érdek­lődésre tarthat számot, ezért teljes ter­jedelmében nyilvánosságra hozzuk. Megtudjuk a levélből, hogy városunk­nak nagyszámú utazóközönsége van és ezek vennék igénybe a gyorsvonatokat, miért is annak megállítása elkerülendő. Nem titkoljuk el, hogy előttünk ez az indokolás különös és új mentalitásról tanúskodik; eddig ugyanis úgy tudtuk, az érdem, ha egy város »nagyszámú utazóközönséggek rendelkezik, de úgy látszik, meg kell tanulnunk, hogy csak akkor juthatunk gyorsvonathoz, ha csak olyan kis forgalmat bonyolítunk le. mint pl. Nagymaros, vagy Zebe­­gény, hol talán csak néhány kivételes személy fog le- és felszállani a meg­álló gyorsvonatról. Imrédv Kálmán levele így szól: Kedves Barátom ! A Budapest nyugati pályaudvar és Érsekújvár között közlekedő 207 és 208. sz. gyorsmotorvonatoknak Vácon történő megállítása érdekében nyilvánított szives érdeklődésedre értesítelek, hogy a nyári menetrend életbeléptetése után a szóban­­forgó gyorsmotorvonatok a Budapest— Párkánynána közötti vonalszakaszon az eddigi tapasztalatok szerint teljes ki­használással, sőt egyes napokon túlzsú­foltan fognak közlekedni Ezért e vonatoknak Vácon való meg­állítását üzembiztonsági szempontból is elkerülendőnek tartjuk, különös tekintettel arra, hogy a Vácon lakó és naponta Budapestre járó nagyszámú utazóközön­ség főleg e gyorsrnotorvonatokat venné igénybe s ezeken túlterhelést idézne elő. Egyébként Vácon az utazóközönség a reggeli budapesti beutazásra több vo­naton kiviil használhatja a 7'0S-kor induló 137. sz gyorsított személyvonatot es a délutáni és esti visszautazásra pedig ugyancsak megfő.elő vonatok állnak ren­delkezésre. Ezekre való tekintettel szives kíván­ságod teljesítését ezidőszerint őszinte sajnálatomra nincs módomban kilátásba helyezni. Szívélyes üdvözlettel vagyok kész híved : Itnrédy Megkérdeztük Incze képviselőt, hogy ezek után mi lesz? — Folytatni fogom a harcot a váci utazóközönség érdekében, hogy a gyors­vonatok megállításával mentesítsék a túlzsúfolt személyvonatokat. — Ez volt képviselőnk válasza. Felszenteli püspök miséje Mániabesnyön Nagy ünnepe volt vasárnap Máriabes­­nyőnek. Ezt a messzeföldön hires kegy­helyet az állam, a vármegye és a ka­pucinusrend adományából restaurálták •és a most teljesen elkészült kegyhelyet ünnepélyesen adták át a hívők seregé­nek. Budapestről öt különvonat ment ki Máriabesnyőre és a környékből is rengeteg nép gyűlt össze. Első misét a görög szertartású katolikus püspök mondotta, majd utána Kovács Vince dr felszentelt püspök, a váci egyház­megye általános püspöki kelynöke ün­nepi misét celebrált, Vaszary Mihály kanonok-kancellár, Túri Károly kano­nok-plébános és az egyházmegyei pa­pok segédletével. Délben a rendház elő­kelő vendégeit szívesen látta ebéden, ahol a rendfőnök mondott köszönetét azért” a megértő támogatásért, hogy Máriabesnyő kegyhely megújult és a hívők ezrei ismét akadálytalanul ke­reshetik fel. ft verőcei út átvétele Miután Pest vármegye megépítette, Nógrád vármegye évekig tartó haloga­tás után fogott a nógrádverőcei út megépítésébe. Pest megye a Dunapar­­ton egész a vármegye határáig, a tég­lagyárig kiépítette a maga köves út­ját, Nógrád megye útja sokáig dülőút maradt. Most már Vác és Nógrádverő­­ce között pompás út vezet és a szer­pentin nehéz és hosszú útját minden kocsi és utas mellőzi. Ennek az útnak törzskönyvelését tegnap végezte egy szakbizottság. Biaskovich Lajos várme­gye. főjegyző vezetés© alatt a kereske­delmi minisztérium és a vármegye ki­küldöttei jöttek Vácra é s Inczédy- Meiszner János polgármester kíséreté­ben kimentek a helyszínére Pest me­gye északi határára, majd az utat hi­vatalos jegyzőkönyvben törvényhatósá­gi utak sorába felvették. Amikor meghallottuk, hogy Németh Kálmán dr, a Bácsjózseffalvai buko­vinai csángó telepesek papja előadást tart nálunk, önkéntelenül is toliunk alá tódult az a jelző, hogy apostol jön hozzánk. Alakját, arcát még nem is­mertük, de lelkét előre küldte hozzánk a rádió útján és a hatás arra, ki hall­gatta, páratlan volt. Fáradhatatlan, lelkes, odaadó buzgalmú, híveiért min­den munkára kész papot ismertünk meg akkor a rádió hullámain át és most, hogy előttünk áll, mindenki el­mondja, hogy nem csalódtunk benne, még nagyobb, tiszteletre méltóbb ma­gyar apostolt ismertünk meg Németh Kálmánban. A gimnázium szép díszterme telje­sen megtelt és Németh Kálmán úgy játszott hallgatóságának szivhurjain, ahogyan akart. Könnyű volt, mert hi­szen az első tiz mondata után, a szó­nok és hallgatóságának szive, lelke egyhurra volt hangolva és mi mind­nyájan könnyező szemmel, derűs arccal hallgattuk azokat a páratlanul szép él­ményeket, amelyeket ez a derék ma­gyar pap 12 éven át az ő csángó ma­gyarjai között átélt. Csak azt saj­náltuk, hogy nem szólt megafon ki a teremből, ki a nagytemplomtérre, az egész városba, hogy hallhatta volna mindenki, de mindenki, micsoda fáj­dalmak árán kell magyarnak lenni és a meg nem értések milyen hosszú so­rozata akadályozta meg ezt a nagy­szerű, utolsó porcikájáig magyar né­pet, hogy qtthont találjanak a hon­hazában. Annyi mondanivalója volt a csángó papnak, hogy sokszor rapszodikusan beszélt, csak úgy érintette témáját, egy-egy mellékmondatban. Jó volt el­hallgatni, vagy csak a gondolkodók­nak megjelölni egy-két markáns szó­val az eseményeket, mert ha egészen kifejti és a történeteket a maga csu­pasz valóságában bemutatja, lázadás következik, annyira hatása alatt állott a hallgatósága. Nem is tudjuk visszaadni gyönyörű­séges gondolatait és azt a páratlan lelkesedést, amely a szikár testből fe­lénk áradt. Másfél órán át tartott az előadása, de úgy éreztük, hogy más­félnapon át sem tudná elmondani mindazt, ami leiké*, ül, ami minket érdekel és a mi kedves székelyeivel közvetlen vonatkozásban áll. Ezért csak halvány, pasztell-szinekben tud­juk felvázolni előadásának néhány rész­letét. A lelkesedést, a lelkesítést azok őrzik szivükben, akik szerencsések vol­tak vasárnap este másfél órán át őt hallgathatni. <3> Ezelőtt 170 évvel a székelyek Mádé­­í alván gyűltek össze, hogy tiltakozza­nak az elnémetesités ellen. A császári hadak vezére, akit a történelem Bu­kov, a székelyek hóhérja néven is­mer,- éjszakának idején beléjük löve­tett. és a téren 407 székely széttépett teste feküdt, sok ezren pedig súlyosan, megsebesültek. Az életben maradottak nem értek többé lraza, hanem a közeli gimesi szoroson át kimenekültek Mol­­dovába. Mária Terézia érezte a ret­tentő szégyent, amit hadvezére elkö­vetett, ezért őt leváltotta és dicsőséges katonáját, Hadik Andrást nevezte ki fővezérré. Egyben neki a bukovinai s a futaki grófságot adományozta. A moldvai székelyekről elhíresztelték, hogy katonaszökevények. A császári hadak fővezére pedgi azt mondotta, hogy gyertek testvéreim Bukovinába, adok nektek házat, földet, éljetek az én grófságomban békességben. így ala­kult hét székely község Bukovinában: Istensegits, Hadikfalva. Józseffalva és a többiek, amelyekről alább is lészen szó. Németh Kálmán, a katolikus pap, lapszerkesztő volt Kolozsváron. Egy csomó klisével az ölében a nyomda felé tartott, midőn kisirt szemű szé­kely társasággal találkozott. Kérdezte tőlük, mi járatban vannak? Meghalt .az öreg papunk, mondották, új papot keresünk, mert különben elvesztjük ér­zelmeinket az édes magyar nyelv iránt. Nem jönne hozzánk, tisztelendő úr? Németh Kálmán ódzkolódott, mondván, hogy sok mindentől függ, mire a széke­lyek közül egy öreg sirva felkiádtott: Menjünk haza, testvéreim, menjünk, menjünk haza, mert nekünk nincs mit keresnünk szép Erdély országban. Har­­mincan-negyvenen is elmepnek a rossz­­szagú négerek közé, hogy megtérítsék őket és a megtért magyarok közé nincs senki, aki eljönne az Isten igé­jét magyarul hirdetni! Németh Kálmán ggy fűtövében letette kliséit és szótla­nul ment a csángó-székelyekkel. Bu­kovinában. Józseffalván vette eszre, hogy még a kalapját is elfelejtette el­hozni, úgy, egy szál reverendában ment ki közéjük és soha, de soha nem bánta meg. Most azután a kedves epizódok egész Nem reklámot éhaltok csinálni, amikor értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Újhelyi Ferenc női fodrászatát átvettem és minden igyekezetemmel azon teszek, hogy minden igényt kielégítő munkával a hölgyek legteljesebb megelégedését kivívjam Tisztelettel Csemniczky János fodrász. Telefon: 291.

Next

/
Thumbnails
Contents