Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)
1942-05-16 / 39. szám
39 szám Vác, 1942 május 16 t; 56. évfolyam Ára: 12 fillér $ VÁCI HÍRLAP politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA« üíwlyben egy negyedévre....................................3P — f Vidéken egy negvedévre .....................................3 P 50 f ígyea s*ám ára .....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG IS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-fat sarkán. Telelőm 1T. Kéziratokat nem adunk riseza. — Hirdetések, Nvilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő* Bayer János a váci gazdák élén Alig két hónapja, hogy a városunkban megrendezett téli gazdasági tanfolyam vizsgával befejeződött, ezüstkalászos gazdáink máris bizonyságot tesznek arról, hogy a tanultakat komolyan vették s komolyan akarnak dolgozni gazdasági életünk fejlesztésén. Legelső törekvésük arra irányult, hogy az összes váci gazdákat egy táborba tomöritsék. Hogy ezt elérhessék, felkérték Bayer János m. kir. gazdasági főtanácsos, jószágkormányzót,hogy álljon a megalakítandó Gazdaszövetség élére, mert csak ilyen széles látókörű, nagy szaktudású, amellett igazi szociális érzésű vezető mellett képzelik el sikeres működésüket. A jószágkormányzó engedett a gazdák kérésének s elvállalta a vezetést. Az ő köztiszteletben álló személye és az ezüstkalászosok igyekezete megteremtette a Váci Gazdaszövetséget. A négy váci gazdakör megválasztotta két-két kiküldöttét, akik Bayer János jószágkormányzó elnökletével intézőbizottságot alakítottak, ennek a bizottság elnökének helyetteséül Sziklai Lászlót, az ezüstkalászos gazdák vezetőjét választották meg. Az erről felvett jegyzőkönyv k érült ezután minden egyes gazdakör rendkívüli közgyűlése leié s mind a négy gazdakör belátva a tömörülésben rejlő erők fontosságát, saját függetlenségének fenntartása mellett közös gazda érdekvédelmi célok megvalósitására Váci Gazdaszövetségbe tömörült. A Gazdaszövetség elnöke: Bayer János. Az intéző bizottság tagjai: Králik Ferenc, Pápa István a Felsővárosi Katolikus Gazdakör, vitéz Bódi János, Ludányi György az Alsóvárosi Katolikus Gazdakör, Csereklye Kálmán, Kurdi Károly a Felsővárosi Református Gazdakör, Sziklai László és Sznodi János a kalászos Gazdakör részéről. Doktopráavatás Nemess István oki. közgazdát, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőjét a m. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a közgazdaságtudományok doktorává avatták. Mennyi a hegyközségi adója? Bartos Ferenc hegyközségi elnök lapunk útján a következő szőlősgazdákat érdeklő hirdetményt teszi közzé. Közhírré teszem, hogy Vác Hegyközség hegyközségi járulékok kivetési lajstroma elkészült, az a hegyközségi irodában az érdekeltek által Szentháromságtér 3. sz. alatt d. e. 9 és 12 óra között junius l-ig megtekinthető. Felszólamlások ugyanezen idő alatt a hegyközségi irodában adandók be. Ezen idő eltelte után beadott felszólamlások figyelembe nem vehetők. Esküvő Somlai Ilonka oki. tanitónő (Vác) I és dr Keresek Sándor kir. járásbirósági elnök (Párkány) május 9-én tartották esküvőjüket a váci székesegyházban. (Minden külön értesítés helyett.) Hol van Incze képviselő úr Ígérete? Szerkesztő úr, szerdán este 8 előtt megyek át a nyugatiba., a második osztályú várótermen. Hát csak hallom, hogy a pályaudvar szószólója hangos beszélőn harsogja: Gyorsvonat Érsekújvárba az első vágányon, Vác, Nagymaros, Párkánynána. .. Megdobbant a szivem. Lám, a jól értesült V. H. sem tudja. Felszálltam a vonatba és végignéztem utitársaimon. Két harmadik és egy második osztályú kocsiból állott az új gyors. A másodikban minden második ülőhelynek volt utasa, a harmadikban minden harmadiknak. A vonat nem volt »kihasználva« vasutas nyelven. ügy hallom, hogy a MÁV ezért félti tőlünk, váciaktól, mert megtömjük. A kocsik előtt egy mahomet-mozdony. Szent ég! Megeszi őket. vagy megtáncoltatja? Tisztelettel egy váci uta-s. U. i. Nem utaztam az elég üres gyorson. Kiderült, hogy a hangosan beszélő tévedett. Vácot tévedésből mondotta be. Nagymarost nem. Kiszálltam hát és ezt csak az egyetlen marosi pasas vette észre. Lemosolygott. A nyolchuszonkettesen utaztam haza. Két második volt, még az ülőhelyek közt is álltunk. Oh, hol van Incze képviselő úr Ígérete?! Ha iátnáli, hogyan tépik egymást « . -Közöljük egy ötgyermekes családanya szívhez szóló levelét. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Hálás köszönetét mondok azon gondolatért, hogy a gyermekek tejellátásának kérdését napirenden tartja. Nem is tetszik hinni, menynyire szivünkből kívánjuk, hogy a polgármester úr jönne el csak egyszer, például Csehijéhez és nézné végig, hogy ott mi megy végbe. Hogy tépik le a ruhát egymásról a tolongó asszonyok, hogy verik egymás fejéhez a kannákat mert mindenki siet, mindenkit vár otthon a munka. Azért arra kérném az igen tisztelt Szerkesztő urat, tessék odahatni a hatóságoknál, hogy elsősorban több tejet szerezzenek a város részére és azt több helyen mérjék ki. Mert tessék elképzelni a helyzetét ma egy ötgyermekes anyának! Reggel a gyermekeimet kellene öltöztetni, de nem jut rá időm, mert sorba kell állnom néha 4—4 órahosszat, hogy egy félliter tejet kapjak. Most megint [ugyanez a zsírért, húsért stb. Mégis, ha több helyen mérnék azt a tejet, nem kellene a sok időt ott tölteni. Még azt is közlöm a Főszerkesztő úrral, hogy mindennap kb. 2—4 ezer liter tejet visznek autóval Rádról, Pencről, Keszegről Vácon keresztül Pestre. Hát ezektől nem lehetne párszáz litert elvenni? Maradok mély tisztelettel: Havan Sándorné. Az AKADÉMIA dr Dercsényi Dezsőnek ítélte a Kornfeld-dijat De jó elfordítani figyelmünket, ha csak rövid időre is, a véres háborús hírekről- Hogy írhatunk, beszélhetünk kultúráról, a város egy fiatal fiának megtiszteltetéséről, amelyből a szülőváros is kiveheti a maga részét. Olyan kulturesettiény történt, ami évtized óta nem fordult elő, mert úgy tudjuk, hogy Kornis Gyula óta a város fiai közül senki nem nyert akadémiai jutalmat. Most dr Dercsényi Dezsőnek, a fiatal műtörténésznek, akinek nevével rádióban, fővárosi lapokban, folyóiratokban egyre sűrűbben találkozunk, sikerült a nagy és megtisztelő akadémiai elismerést elnyernie. • Néhány hónap előtt jelentettük, hogy a fővárosi könyvpiacon egy művészien kiállított könyv vonja magára az érdeklődők figyelmét. A mostani időkben teljesen szokatlan bőkezű tipográfiái kiállítás, a gyönyörűen sikerült képek tömege még jobban emelik a munka belső értékét. Dr Dercsényi Dezső könyve volt ez, melyet Nagy Lajos királyunk koráról irt és melyet a tudományos körök, de a nagyközpnség is szívesen fogadott. Úgy tudjuk, hogy a könyiBől ma mái' közel 8000 példány forog a magyar közönség kezén. »Nagy Lajos kora« ezzel még nem fejezte be pályafutását és nem került illő helyére, a könyvespolcra. A Magyar Tudományos Akadémián abban az időben bírálta el egy tudós bizottság az utóbbi évben megjelent történeti munkákat, majd egy másik az utóbbi három esztendő művészettörténeti munkáit értékelte. A fiatal szerzővel való kapcsolatunk miatt ezekután nem hangoztatjuk a mi nézeteinket, hanem egymásután felsoroljuk a Tudományos Akadémia bíráló bizottságának szakvéleményét »Nagy Lajos kora« című munkájáról. A történeti bizottság, melynek elnöke Domanovszky Sándor, előadója Balanyi György, tagjai Lukinich Imre és Hajnal István voltak, határozott a Körössy Flóra jutalomról. A jutalomdijat az alapitó szándékai szerint olyan történelmi munkának kell odaítélni, mely a szigorú tudományosság követeléseinek kielégítésén túl, nemzeti szempontból is különleges értékgyarapodást jelent. A mi szerzőnkről a következőket állapította meg a bizottság: Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora (Bpest, 1941. 319 1. Kir. Ál. Egyetemi Nyomda) c. munkája bizonyos értelemben becsületbeli adósságot törleszt: uralkodása kezdetének hatszázéves évfordulóján méltó emléket állított legnagyobb Anjouhaizi királyunknak. A könyv, szerzője érdeklődési körének megfelelően, inkább a művelődéstörténet, szabatosabban szólva a művészettörténet körébe tartozik ugyan, de vannak fejezetei, melyek a politikai és társadalomtörténet szempontjából is általános érdeklődésre tarthatnak számot. Ilyenek főleg a királyi udvarról, a lovagi társadalómról s a főpapi és szerzetesi kultúráról adott színes és eleven leírások. A könyv fő értékét azonban még sem ezek, hanem nagy gonddal megírt művészettörténeti fejeretei adják meg. Szerzőnk ezen a téren valóban maradandó értékű munkát végzett. Mindenekelőtt felkutatta és világosan megrajzolt összképbe foglalta a Nagy Lajossal és korával kapcsolatos fálképeket, szobrokat és ötvösmunkákat. Azután a hazai ötvösség remekeinek, pénzeknek és pecséteknek finom és mélyreható elemzésével feltárta azt az alapréteget, melyből a Kolozsvári-testvérek európai távlatú művészete kisarjadt. LIá a gazdag tartalomhoz hozzászámítjuk még a szabatos és világos előadást, könnyű megállapítanunk,hogy Dercsényi könyvében újabb műtörténeti irodalmunk egyik legsikerültebb alkotásával állunk szemben. A történelmi bizottság számos más kiváló munkát is elbírált, melyek most bennünket nem érdekelnek, hallgassuk meg mit jelentett a Kornfeld-dij odaítélésének kiküldött bizottság, melynek elnöke Kornis Gyula, előadója Gerevich Tibor, tagjai pedig Orsós Ferenc és Vojnovich Géza voltak. A Kornfeld-jutalom odaítélésénél a művészettörténeti irodalomnak az 1939 —1941. évkörre eső, számra is jelentékeny, gazdag terméséből válogathatott az Akadémia. Nem kevesebb, mint 12 érdemes művészettörténeti munkáról mondja el a bizottság pártatlan véleményét, majd jelentését igy folytatja: Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora, 1941. A tágabb értelmű cim ellenére, egészében véve művészettörténeti munka, amely már címében rávilágít biztos történeti alapon nyugvó módszerére. Az anyag gazdagsága és számos esetben újsága, a kritikai szempontok higgadtsága, az összefüggések világos meglátása és egybefűzése, az írói stilus . csiszoltsága mellett, a modern művészettörténetnek ez az összetettebb és pozitivabb, a morfológiai elemzésen és az esztétikai fejtegetéseken, *vagy épp a retorikai szólamokban túlmenő, szilárd történeti módszere emeli ki ezt a művet a ciklus egyéb érdemes munkái közül. Szerzője a középkori magyar művészet egyik legképzettebb és legtöbb eredményt elért kutatója. Nemcsak sok új, vagy kevéssé ismert emléket közöl, munkája túlemelkedik az anyaggyűjtésen, nagyobb igénnyel lép fel. Egy egész korszakról, a magyar művészettörténet egyik legfényesebb koráról ad első ízben, szélesen átfogó, biztos történeti és színes kultúrtörténeti háttér elé állított, világos és tiszta képet. Jeles fiatal tudósunk Nagy Lajos uralkodása idejének magyar művészetéről szóló munkája minden tekintetben méltó a jutalomra, mellyel őt a Tudományos Akadémia a nagy király
