Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-04-11 / 29. szám

Ara: 12 fillér S 56. évfolyam 29. szám Vác, 1942 április 11 VÁCI HÍRLAP ~~~— - ■ — ■ ■ ■ ■ — - ■■ ■■ ■ ■ i^olitihai és társadalmi hetilap. MegjeleniR hetenRént Rét szer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRas Helyben egy negyedévre....................................3P — t Vidéken egy negyedévre......................................3 P 50 f Egyes szám ára .......................................> . . 12 fillér AM—kIBJiWMfTIíBWirB'TgTimir-"1 TM———BMBM—II— FELELŐS .SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG SS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-ntca éa Csányiüit sarkán. Telefon; l.f* Kéziratokat nem adank vissza. — Hirdetések, Nyilt-tár díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A zöld kellős kérészi Adattok a szivemberek munkájához Amikor ma nemcsak nálunk, hanem Európaszerte azon fáradoznak, hogy a népszaporodás veszedelmes csökkenését megakadályozzák, nem térhetünk napi­rendre olyan mozgalmak és megmoz­dulások felett, amelyek a már meg­lévő életet őrzik, mentik, istápolják. Egészségvédelmi szempontból az első helyet ezek között az egész országot behálózó nagy felkészültségével a Zöld­­kereszt-mozgalom foglalja el, amely­ről — tekintve, hogy Vácon is sátrat vert — érdemes szólni. Kettős kereszt, kétirányú munnka húzódik meg mö­götte. Egyik a Zöldkeresztes Szolgálat, amelyet, orvosok és védőnők végeznek állami irányítás mellett. Feladata: csa­ládgondozás házaknál, tanácsadás az egészségházban, iskolai-, óvodai egész­ségügyi vizsgálatok, népbetegség elleni küzdelem, általános egészségügyi vi­szonyok javítása stb. A Zöldkeresztnek ez az ága Vácon 1941 március óta működik. A másik a Zöldkeresztes Fiókszövet­ség; nem állami, hanem társadalmi mozgalom. Tagjai nem szak-, hanem sziv-emberek, akik szívesen állnak a társadalom minden rétegéből a Szolgá­lat kisegítésére és munkája kiegészíté­sére. Ahol a társadalom észreveszi a Szolgálat hézagpótló munkáját, szíve­sen siet segítségére anyagi és erkölcsi támogatásával, hogy ezt a munkát, amely romlásnak és pusztulásnak ki­tett magyar életeket igyekszik meg­menteni. minél eredményesebbé legye. Ez is megalakult Vácon, 1942 február 28-án s reméljük, hogy nemcsak pa­píron. A Zöldkeresztes Fiókszövetség, vagy röviden: a Szövetség tehát nem. egyéb, mint a Szolgálatnak jói megszervezett segítője. Ha sokan és jószivvel vesz­nek részt a segítésben, egy emberre kevés munka esik és kevés áldozat, a. szervezettség következtében viszont kézzelfogható eredmény mutatkozik. A Szövetség tehát az egész társada­lom összefogását és munkáját jelenti. Feladata: az egészségvédelmi mozga­lomnak propagálása, ismertetése, a leg­fontosabb egészségvédelmi rendszabá­lyok fontosságának hangoztatása, köz­­tudatba valq átvitele és megkedvelte­­tése, hogy az emberek belássák az ér­dekükben hozott előírások fontosságát s ne azt keressék, hogyan lehet ki­bújni alóluk, ne panaszkodjanak miatta, ne terhét, hanem hasznát és előnyeit érezzék és tekintsék. A Szolgálat munkásai: az orvos és a védőnő végzi a maga nemzetmentő munkáját, — de keserűséggel telik el szive, ha csak a nyomort, a kórt, az ele setts éget . látja és még inkább, ha csak látja, ele képtelen rajta segíteni h tehetetlen, — mert üres kézzel nézi a pusztulást. Milyen más szívvel vég­zik a szolgálatot, ha nemcsak a rosz­jszat, a bajt, a nehézséget tapasztalják napról napra, hanem az élet másik ol­dalát is; a segítő szeretet fényét, amely derűssé teszi a lehangoló képet. Tudja és érzi, hogy mellette, mögötte van az is, aki nem mehet a szegények, bete­gek, elesettek közé, de anyagi segíté­sét, munkáját, erkölcsi támogatását, érző. meleg szivét adja hozzá. Milyen más a munka, ha nincs egyedül, ha mindenki vele dolgozik, gyógyít, köny­­•nyeket töröl s szive melegét az ő mun­káján át sugározza szét. A Szolgálat működése valóságos misszió —: nem könnyű. Mit tegyen, ha az anya munkahelyére jár s otthon az apró gyermekek őrizet nélkül van­nak; mit, ha az anya szülőotthonban fekszik; mit, ha a legszükségesebbek is hiányoznak: a tiszta ágynemű és és ruhanemű; az újszülöttnek nélkü­lözhetetlen kelengyéje; több gyermek, de egy csepp tej sem; nincs, aki főz­zön, ha volna is mit. Hány iskolás gyermek nem ebédel meleg ételt, csak szűkösen kimért kenyeret. A zöldkeresztes testvérek járják a várost — nem szólam, hogy kezüket a beteg és szegény város ütőerén tart­ják — s kérik a társadalmat, hogy segítsen nekik. Remélhetjük, hogy a társadalom megérti a SOS-jeleket és legalább a legkirívóbb esetek elkerülését — hogy az édesanya a csupasz szalmán hozza világra gyermekét, hogy a gyermekek éhes szája üres ne maradjon — meg tudjuk valósítani. A nagy, hernyótalpas páncélosokról mindenki azt tartja, hogy azok puha, homokos, sáros talajon mélyen besüp­pednek és megfeneklenek, pedig sok­kal könnyebben járják a terepet, mint a könnyű, kis motorok, vagy autók, mert több mázsás súlyuk nagy felületre oszlik szét és egy-egy ponton kicsi a megterhelés. Ha sokan fogunk össze, ha sokan ve­szünk részt a zöldkeresztes társadalom­­mentő munkában, kis megterheléssel nagy eredményeket érünk el, ha viszont húzódozunk, egy-két áldozatos lélek munkáját elsenyvesztjük és eredmény­telenné tesszük. Az évi tagsági díj két pengő. Ne elégedjünk meg azzal, hogy ezt lefizetjük, (mint a volt fehérke­reszt szokásos tagdiját), hanem segít­sük a Szolgálat kérése szerint lelkese­déssel a zöldkeresztes munkát. A ket­tős kereszt apostoli kereszt, vegyünk részt ebben a szép magyar apostoli munkában. Halálozás Szilvásy János tanügyi főtanácsos, a budapesti Toldi gimnázium igazgatója váratlanul elhunyt. A kiváló tanár a váci gimnáziumban is tanított a század elején mint civil tanár. fiz alispán még az ufcafordulót is iieilitetteti A súlyos közellátási és nemzetgaz­dasági érdekek megkövetelik, hogy vár­megyém területén egy talpalatnyi hely sem maradjon bevetetlenül, kihaszná­latlanul. Ezért elrendelem, hogy a me­gyei városokban, községekben minden parkot, teret és kihasználatlanul ha­gyott útszegélyeket, útkanyarokat, be­­szögeléseket, üres házhelyeket, udvaro­kat és a dülőutak szegélyét, árokparto­kat és minden létező és kihasználatlan területet, legyen az, bármilyen nagysá­gú, konyhakerti növényekkel burgonya, káposzta, karalábé, vagy bármilyen más konyhakerti növénnyel kell beül­tetni. Előzőleg természetesen a talajt jól fel kell ásni, meg kell művelni, trágyázni és a beültetés után a növé­nyek kapálásáról, locsolásáról stb. gon­doskodni kell. Azokon a helyeken pedig, különösen útszéleken, árokpartokon, ahol konyha­kerti növényeket elvetni nem lehet, napraforgót kell termeszteni. Felhívom tehát Vác megyei város la­kosságát, hogy a rendeletemnek szi­gorúan mindenben tegyen eleget annál is inkább, mert egyrészt a mulasztó helyett a munkálatokat a mulasztó ' költségére a hatóság útján végeztetem el, másrészt pedig a honvédelmi tör­vény értelmében szigorú büntetés alá esik az, aki telkén növénytermelési kö­telezettségének eleget nem tesz és el­lene e? kihágási eljárást azonnal meg fogom indíttatni. Vitéz df ENÜ LSG S.H ________ alispán Vitézt temettünk A középvárosi temetőben igen nagy részvét mellett helyezték utolsó nyug­vóhelyére vitéz Hidasy Sándor nyug. postatisztet,-Jd 52 éves korában halt meg. Hidasy az első honvédgyalogezred legvitézebb katonáinak egyike volt. A váci postáról, ahol 1908 óta szolgált, vonult be ezredéhez a világháború kezdetén és mindjárt az orosz frontra került. Használhatóságát, vitézi bátor­ságát mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy egyévi orosz fronton történt harcok után a melle tele volt nagy és kis vitézségi érmekkel és a bátor tize­des mint törzsőrmester került le az Isonzóhoz. A világhírű áttörésben mint géppuskaparancsnok vett részt és gép­puskájával vakmerőén annyira előreka­landozott, hogyha vállalkozása nem si­kerül, súlyos büntetés következik. De fényes siker koronázta és amint a je­lentés mondja, általános, mindig és mindenkor tanúsított bátorságáért vi­tézi címet kapott. De szörnyű árat fi­zetett vakmerőségéért. Több golyó érte és súlyos haslövéssel került egy olajsz tábori kórházba. Az élet-halál mezsgyé­jén felnyitották hasát és úgy szabdal­ták, varrták, mintha nem is életmen­tésről lenne szó. Teljes egy esztendeig volt ápolás alatt, mig a hadseregből elbocsájtották. Sohasem lett többé egészséges férfi. A sok operáció kö­vetkeztében belső szervei teljesen ösz­­szenőttek, ha ezek közül egyik megbe­tegedett, minden belsőrésze beteg lett. Az elmúlt húsz év örökös küzdelem volt a halállal, mert hol ez a szerve, ■hol az a szerve mondta fel a szolgála­tot. Az egész telet betegeskedve töl­tötte és a családja már reménykedett, hogy ha a tavaszt megérta, felgyógyul. Húsvéthétfőn már jól érezte magát és arra kérte feleségét, hogy kapcsolja be a rádiót, magyar hírek következnek. Mikor ez megtörtént, Hidas yné kiment a szobából és csak akkor tért vissza, mikor pár perc múlva a román híreket olvasták. Férje lezárt szemekkel fe­küdt. Boldog volt, hogy a sokat szen­vedett ember elpihent és lábujjhegyen járt a szobában, hogy lel ne ébressze. Később föléje hajolt és megdöbbenve konstatálta, hogy férje nem lélegzik. Azonnal orvosért küldött, aki megál­lapította, hogy Hidasy körülbelül egy félóra óta halott. Végső tisztességadá­sán minden katonai alakulat nagy kül­döttséggel képviseltette magát és óriási koszorúkat hoztak. Ebben a drága és virágszűk világban huszonkét hatalmas koszorú borította a ravatalt. Szem nem maradhatott szárazon, mikor az el­hunyt hős édesapjára tekintett. Ez a derék nyolcvan éves iparospolgártár­sunk minden gyermekét eltemette. Öszr szesen hét gyermeke volt, mind a hét már a föld alatt, feleségével együtt. Meghalt as ország legöregebb káplánja Csütörtökön délelőtt megszólalt a székesegyház legnagyobb harangja, me­lyet Hanauer püspök öntetett. A szo­katlan időben búgó harang azt jelezte, hegy az egyházmegye papságából egy eltávozott az élők sorából. Megtudtuk, jhogy a harang Csepy Fái újpesti káp­lánért szólt. Csepy a felvidéken volt plébános, de a jó magyar nem birta a tót uralmat és átszökött az ideiglenes határon. A volt püspök Újpestre osz­totta be és a 80 éves öreg pap a káp­­láni teendőket lelkiismeretesen végez­te. Kovács püspök azzal tisztelte meg az öreg káplán emlékét, hogy pénteken személyesen temette el Újpesten. FíistteSen nap lesz ¥éc©n is Alig hangzott el a felszólalás, hogjr az országos példára füsttelen napot kell tartani városunkban is, már is megjött rá a kedves visszhang. Úgy tudjuk, hogy a vasutas MANSz agilis vezető­cége felszólítást intézett a többi váci nőegyesülethez és felhívta őket, liogy hétfőn az Emerikána helységében jöj­jenek össze a váci füsttelen nap megbe­szélésére. Ha a hölgyek veszik kezük­be a jó ügyet, aligha kétséges, hogy nem lesz szégyenkezni valónk és a vá­ciak sokezer cigarettát és szivart fog­ínak a frontra kiküldeni hős katonáink­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents