Váci Hirlap, 1942 (56. évfolyam, 1-102. szám)

1942-04-05 / 27. szám

VÁCI HÍRLAP :3icaeieHBHHeHeeei^^eHeeeHTMe*eeeeeeeeweei^e**eeB^Bi^^eHeHHeeeHee^HeeHHMeK»iBBaE*K*aaHHiiee*BHH<Eisei5eeBe*MeeaHHiflBHBmHEaEaa*ra^^**aeMi<*!aM*H*e**Beer' váci szóló és a váci gyümölcs érdekében ÍUmImVSéŐ HOZGÓFÉNYKÉPSZINHAZ Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk kedves közönségünknek! Szombaton 8; Hasvétvasárnap 2, 4, 6, 8; Hétfőn 2, 4, 6, 8; Kedden 4,6, 8 órakor NINOCSKA GRETA GARBO főszereplésével 20—90 filléres! Jön szerdán! Jön csütörtökön! NOTRiDAHEI TORONYŐR Szőlő és gyümölcstermő gazdák leg­nagyobb gondja a permetezés, amely­nek a sikerétől függ egész évi munká­juk eredménye. A permetezés még bé­keidőben is — amikor nincs anyag­hiány — nagy gond. Mennyivel inkább napjainkban, amikor minden anyaggal takarékoskodnunk kell. A permetező anyagok főalkotó része a. réz, amely a háborúban is nélkülözhetetlen, tehát igen kevés jut belőle mezőgazdasági célokra. A hadseregtől nem lehet el­venni a rezet, mert töltény nélkül nem harcolhat. A mezőgazdaságnak pedig meg kell adni a megfelelő mennyiségű permetező anyagot, különben veszély­ben van a termés és a harcoló kato­nák is. Mindkét front fontos és döntő jelentőségű, tehát meg kell találni a megfelelő módot arra, hogy a kis rneny­­nyiségű, rendelkezésünkre álló anyag­ból mindenkinek jusson elegendő: a hadsereg is megkapja a magáét és a mezőgazdaság se szenvedjen hiányt. , Az a mennyiség, amit a hatóság a szőlőtulajdonosoknak rézgálicból ki­utalt (holdankint 12 kg), még igen jó esztendőkben sem elegendő a szőlők megvédésére, akármilyen formában használjuk is azt a rézgálicot (bur­gundi lé, bordói lé, vagy azurin). Gon­doskodnunk kell tehát megfelelő pót­anyagokról, illetőleg a meglévő kevés rézgálicot úgy kell felhasználnunk,hogy elegendő legyen. A megfelelő pótanyagok kiválasztá­sánál és felhasználásánál tekintetbe kell vennünk azt a hatást, amit per­metezéssel akarunk elérni és a számí­tásba jöhető anyagoknál azt kell első­sorban vizsgálnunk, vájjon a kiválasz­tott pótanyaggal elérjük-e a kivánt eredményt. Szóval tudnunk kell azt, hogy tulajdonképpen miért permete­zünk, mi a hatása a permetező anyag­nak. A rézgálic maga még nem alkalmas permetezésre, mert savas hatásánál fog­va megtámadhatja a leveleket, azon­kívül nem tapad a levélre. Ezért kell oltott mésszel közönbösiteni. Ez a kjö­­zönbösités úgy történik, hogy a rézgá­lic oldathoz mésztejet adunk olyan menyiségben, hogy az oldat lúgos kémhatású legyen. Ezzel az eljárással a rézgálic és mészléből először gipsz (Ca S04) és rézhidroxid (Cu(ott)2) ke­letkezik. Ezért kékszinű az oldat. A vegyifolyamat további eredménye egé-^lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilliiillillllllilllllllliilllllllllllllHllllW H A R I 5 N Y A Müselygm és hernyóselyem összes minőség­ben. Kérje min­den üzletben. Vi­gyázata márkára NOR-COC •IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIIIIIIIIIIIHIIIlA szén bonyolult vegyi összetételű u. n. rézkomplexsó Cu S04 4 Cu (ott)., 3 Ca (ott).,, amely finom pelyhes csapadék alakjában lebeg a vizben. Ezt perme­tezzük rá a szőlőre. A szőlőlevélen aztán, a levegőben lévő széndioxid ha­tására a rézhidroxid átalakul rézkar­bonáttá (Cu COg). A rézkarbonat szer­ves savakban oldódik. A levélgombák pedig gyenge savakat választanak ki; amelyek aztán a rézkarbonátot oldják. Az oldott rézkarbonat viszont megmér­gezi a gombasejteket és igy azok el­pusztulnak. Az egész permetezési műveletnek ez a lényege. Természetesen ezzel csak a gombaféléket pusztítjuk el. A gyü­mölcsfákon élő rovarokat, tetveket más fajta anyaggal kell elpusztítani. Ezek­ről más alkalommal lesz szó. Ismerve a permetezés lényegét, a vegyész világ hozzákezdett a kísérlete­zéshez, kutatva azt, hogy milyen más anyagokkal lehetne ugyanezt a hatást elérni. Első helyen a német vegyészek ál­lanak, akik egész sorozat pótanyaggal kísérleteztek és értek el kisebb-nagyobb eredményeket. Hosszú volna ismertetni azokat a többé-kevésbé nehezen be­szerezhető anyagokat ismertetni, ame­lyekkel réztakaritás érhető el. Csupán azokat ismertetem rövidesen, amiket nálunk is lehet kapni és eredménnyel használni. A permetezéshez nem feltétlenül szükséges sok rezet használni. Általá­ban 0.öo/o-os bordói lé is megfelelő; a 0.75o/o és az 1 o/0 pedig már esős időben is egészen megfelelő, ha a tapadóké­pességet más úton növeljük. Ennek ki­próbált módja a következő: 50 1. víz­ben feloldunk 0.5 kg rézgálicot és 0.5 timsót, vagy aluminiumszulfátot. Ehhez az oldathoz öntjük az 50 literre fellú­­gitott mésztejet, olyan sűrűségben,hogy az oldat gyengén lúgos legyen (piros lakmuszt megkékitse). Szőlőben kb. 25o/o rézmegtakaritás érhető el, ha per­metezés helyett porozunk. Ehhez, ter­mészetesen, porozógép szükséges, mert a kézzel végzett porzás nem ér semmit. Pótlóanyagul szokták használni a zinkszulfatot is (Zu S04), de kevés eredménnyel. Lehet javítani az ered­ményt. ha Cu S04-hez, amit szódával közömbösitünk, 0.5 o/0 enyvet adunk. Mésszel nem közönbösithetünk abban az esetben, mert 1.5 0/0 szinkszulfátot mésszel közömbösítve 4o/oo ldatot ka­punk, amit a mai permetezőgépeink­kel nem tudunk rendesen kipermetezni sűrűsége miatt. Meg lehet próbálni 0.750/0 rézgálic, 0.75o/0 zinkszu’fát ke­verékét szódával közönbösitve második vagy harmadik permetezésnek. Német kutatók szerint igen jó hatású az 1 o/0 Zu SOj-j-10/0 timsó -j- 1 o/0 szóda ke­veréke. A rézpótló anyagok másik csoportja, ami számításba jöhet, a kénkészitmé­­nyek. mészkénfőzet, solbar stb. Ezek­nek a hatása azonban jóval kisebb, mint az előbb említett anyagoké. A gyümölcsfák permetezése jóval ke­vesebb rezet kivan, mint a szőlőé. Nor­mális körülmények között a rézgálicot bátran nélkülözhetjük a gyümölcsfák permetezésénél. Első permetezésre (rügyfakadás előtt) szerves permetező anyagól használunk: karbolin, daanan; utána meg a különböző állati élőskö­dők ellen legmegfelelőbb a quasszia -f­­káli,szappan keverék. Használata elég körülményes, de igen jól bevált. Újabban a kainilot emlegetik, nunl , igen hatásos permetező anyagot. A kai- • nit káliműtrágya, amit még elegendő mennyiségben szállítanak a straszfurti sótelepek. Sűrű oldatban kipermetezve a levélen kikristályosodik, úgyhogy az egész fa csillog a napfényben a sok, apró kainit kristálytól. Esőben a kris­tályok feloldódnak, de utána újra ki­alakulnak. Igen jó permetező anyag mindenféle gombabetegség ellen, tehát szőlőben is alkalmazható. Y égeredményképpen megállapíthat­juk, hogy nem kell kétségbeesnünk a kevés rézgálic miatt, mert megfelelő pótanyagokkal a hiányt kiküszöbölhet­jük és biztosíthatjuk a termést még kedvezőtlen időjárás esetén is. Kádár Józse2 piarisia tanár Hazajött Pólyák Kaíó9 aki szereti a mákos tésztát Gyümölcsoltó Boldogasszony napján rövid látogatásra hazajött Pólyák Ka­tó. Kérte a polgármestert, hogy a szín­társulat, melynek ő is tagj)a? a húsvéti ünnepek alatt szerepelhessen. Elmond­ta, egyik legfőbb vágya, hogy itt lép­jen fel és megmutassa, hogy nemcsak jó tisztviselő, de igazi jó színésznő is. Kérését teljesíteni lehetetlen volt, mert nincs helyiség. A Városi Filmszínházat nem lehetett átengedni, mivel a hús­véti ünnepekre — üagy áldozatok árán — már lekötötték Harsányi Zsolt világ­hírű regényének filmváltozatát a »Mag­dolnát«. A film le nem játszása esetén a várost tetemes kár érte volha. Pólyák Kató megértette a helyzetet és ha fájó szivvel is, de megnyugodott, hogy csak máskor lesz alkalma hiva­tásos színésznői mivoltában bemutat­koznia. Mielőtt visszautazott, megkér­­-deztük, hogy van megelégedve sorsá­val. — Elhatározásomat nem bántam meg, érzem, hogy nem csak most, de később is lesz sikerem. Jelenleg Uj­­verbászon játszunk és dacára a nem­zetiségekkel teletűzdelt vidékeknek, mindenütt szeretettel és nagy lelkese­déssel fogadják társulatunkat. — Milyenek a személyes sikerei'? — Már eddig is több helyről kap­tam ajánlatot a jelenleginél sokkal ma­gasabb gázsival, társulatomat azonban nem hagyom el. A közönség tetszését mindenütt megnyertem és ahol csak szerepelek, elhalmoznak ajándékokkal. — Es mik ezek az ajándékok! — Legutóbb, mikor »Feketeszárú cse­­resznyé«-ben játszottam, felkeresett öl­tözőmben egy idősebb néni és csomagot szorongatva a kezében arra kért, hogy szereplésemért fogadjam el szerény ajándékát — 2 kg finom bácskai házi­szappant. Képzelhető, hogy örültem; haza is hoztam édesanyámnak. Ezenkí­vül persze a rengeteg virág mellett —­­hála Istennek — szalonnát, kolbászt, tojást és zsirt is hoznak hódolóim. — Most már értjük, mért van oly jó szinben! — Remélem ez nem »interjú?« — kérdé hirtelen meglepődve Kató ■—, mert ha "az, akkor meg ne írják, hogy a jó bácskai koszton 12 kilót hiztam. De ugye nem látszik meg rajtam! — Igazán nem — feleltük —, de ha már interjúról beszél, akkor nem sablonos kérdést teszünk fel: szereti-e a mákostésztát! — Hát' ezt honnan tudják! Nem bá­nom, írják meg, bizony nagyon szere­tem és ahová csak mentem és kedvezni akartak, mindenhol mákos-tésztával traktál tak. —■ Engedje meg, hogy megkérdez­zük: ha már annyira meg tudta hódí­tani a közönséget, kapott személyes meghívásokat is! — Nagyon sokat —' felelte fülig el­pirulva — de hála Istennek eddig még egyet sem fogadtam el. Csak a szín­padnak élek, vigyázok magamra és rám is nagyon vigyáznak. A háziasszonyom pl mindig eljön értem a színházhoz és senkit nem enged a közelembe. — Egyszóval megállja a helyét min­denben ! — Meg! Es remélem ezután isi Sőt, dacára az elmaradhatatlan intrikáknak, bízom abban, hogy tisztességes esz­közökkel is biztos utón haladok a to­vábbi sikerek felé. Ahogyan — őszinte, tisztán csillogó szemekkel — mondta ezeket, el is hisz­­szük, hogy kiharcolja a további sikere­ket, amit szívből kívánunk is a kis Katónak.

Next

/
Thumbnails
Contents