Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-02-14 / 12. szám
VÁCI HIRUP 3 Zsoldos Károly nyilatkozik a mezőgazdasági munkás kereseti viszonyairól A magyar szetiement-mozgalom neves fiatal vezére előadási tartott a Emeriká- nában a magyar munkáskérdésröl és adatokkal kívánta igazolni, hogy az uradalmi cselédség mily keveset keres. E megállapításokra kaptuk Zsoldos Károly klára- házai földbirtokos tájékoztató és kimerítő cikkét, melyet, íme, teljes egészében közlünk : A vitaestélyen elhangzott előadás szerint a gazdasági cselédség száma 60,000 s a mezőgazL dasági cseléd évi keresete 207 P lenne. Mindkét állitás helyt nem álló, önkényes kitalálás s teljes hozzá nem értésre vall, ami[t súlyosbbit az, hogy ha utóbbi ál- iitásban csak egy szemernyi igazság lenne, a gazdasági cselédet tartó birtokos osztályt jogágai illethetné a legrútabb kizsákmányolás vádja. Ez ellen emel- lem fel szavamat, mint aki szintén gazdasági cselédet tartó birtokos vagyok s általam nem ismert előadó okulására az alábbiakat állítom: 1. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1930. évi hivatalos összeírása szerint a mezőgazdaság által alkalmazott gazdasági cselédség létszáma 215,866 férfi és 3411 nő, összesen tehát 215,866 kereső embernek ad kenyeret állandó évi alkalmazással a földbirtokos osztály. Fenti adatok helyességét bárki is könnyen ellenőrizheti, aki elmegy az intézet II. Keleti Károly-utca 18. sz. épületébe, lahol a II. emelet 5. sz. a. dr. Szőllőssy Zoltán miniszteri titkár minden hozzáforduló és érdeklődőnek készséggel rendelkezésére áll. A gazdasági cselédség létszámát illetően a vitaest előadója tehát kerek 300o/oral tévedett. 2. Majdnem ugyanennyit téved az előadó, amidőn azt állítja, hogy egy mezőgazdasági cseléd évi keresete 207 P. Nézzünk csak szembe egy kissé evvel az állítással is. A mi vidé^ künkön, de országos átlagban is, egy gazdasági cseléd az alábíbi fizetést, illetményeket kapja: 10 q rozs, á 19.— P--------- 190’—P 4 „ búza, á 21'— P--------- 88'—P 2 „ árpa, á 15 50 P--------- 3P— P Napi 1 1. tej, (365 1.) á 18 f __ 65-70 P 1600 D-öl tengeri-föld haszonértéke ----------------------- 50’— P 200 D-öl kertföld haszonértéke 10'— P Egy szoba, konyha, padlás, pincéből álló lakás------------- 60'—P 8 kocsi gallyfa, á 8'— P — — 64'—P Sertés tartás: 2 koca, i/a éves szaporulatával----------------- 20'—P Baromfi tartás-----__----------- 5-— P Orvos, gyógyszer, biztosítás — 20'— P Összesen: 60370P Ezek az adatok a minimális bérek, amelyektől lényegtelen eltérések akár fel, akár lefelé lelhetnek, de amelyek nagyjában egy gazdasági cseléd bérét pengő értékben kifejezve tüntetik fel. Hiányzanak a felsorolt adatok közül azok a különféle juttatások, (bor, gyümölcs, hús stb.) amelyeket minden rendes birtokos ad cselédjének akár Values mely nagyobb munka befejezél- sekor, akár a nagyobb ünnepek alkalmával, nincsen felsorolva még több más dolog sem, minjt pl. a cselédnek engedélyezett ingyen fuvar, amelyek bár a bérlevélben kikötve nincsenek, de amelyeket minden cseléd meg szokott kapni gazdájától. Ezekről az előadó főiskolai hallgató ép úgy nem tud, mint arról sem, hogy minden jóérzésű birtokos — s feltételezem, hogy ezek túlontúl nagy többségben vannak — a sokgyermekes "gazdasági cselédnek akármilyen formában pótlékot ad, amit nem szoktunk kiplakatirozni, de ami de facto meg van. Hogy pedig az állatain közölt árak reális árak, arról mindenki meggyőf ződliet, aki megnézi a budapesti terménytőzsde árait, vagy figyelembe veszi az alábbiakat. Nem hinném, hogy csak egyetlenegy gazdasági cseléd is akadna, aki az általam fentebb közölt pónzl- beli kárpótlásért lemondana akár a lakásáról, a konvenciós földjéről, sertés és baromfiét aratásáról, vagy akár a kertföldjéről. Alig hiszem ugyanis, hogy pl. a cseléd sertéstartási joga nem érne többet, mint 20 Pi-t, mert két anyadisznónak és féléves szaporulatának ingyen való legeltetése, a birtokos által fizetett kanász által való gondozáf- sa, a kocák jóformán minden ellenszolgáltatás nélkül való fedeztetése csak 20 pengővel volna egyenértékű, azt hiszem, legalább a háromszorosát éri. Ta- máskodom abban, hogy pl. a bar omf it ar l ásr ól a kánnely i k cseléd 5 P-ért lemondana, hiszen ez alig három tyúk ellenértéke. Kétlem végül, hogy bárki is, bárhol hatvan pengőért az általam említett rendes lakást megkaphatná. Szántszándékkal igen alacsonyra értékeltem a cseléd járandóságait, amelyek nemcsak az én nézetem, hanem hivatalos szakemberek privát véleménye szerint is ma már a 700 P-őn túl vannak s még a gazdasági válság mélypontján sem sülyedtek nem 207 P-re, hanem 400, 450 P alá. Nézzük meg csak az agrár érdekektől elég messze álló Pesti Hírlap február 7-i számának közgazda- sági rovatát: a lap rovatvezetője, Csetényi József, egy gazdasági cseléd évi keresetét a lakás, kert, állattartás, fűtés, világitájJEGJQ8B TÜZELŐ i BÜKÉIT ÉS KOKSZ i K*U«H.«T*U«R Szombaton 4 — 6 — 8, vasárnap 2 —4—6-8, hétfőn 6-8 órakor, 20—78 fillérig. — Budapesttel egyidőben! RÖKK 3V3ARIKA legújabb filmje: A SZÍV NEM ELADÓ! Jön! A HÁROÜVS SÁRKÁNY. A legjobb magyar film 1 Jön! Host akarják a piáéi Sielypésizeket felemelni? son kívül 460 P-re értékeli.Hogy pedig becslésem mennyire reális határok közölt mozog, elég, ha arra hivatkozom, hogy egész 1928, vagy 1929-ig a magyar királyi adóhivatalok egy gazda sági cseléd évi bérét (havi 80 P alapon) 960 P-ra becsülték s ezen az alapon fizette a Kereseti adót nem a cseléd, hanem akkor is a birtokos. De hiszen az egész vitában nem is a gazdasági cseléd fizetésének vagy keresetének pengőben kifejezett értéke a lényeges, miután a cseléd természetben kapja illetményeit, csak azt kell vizsgálni, hogy a létminimumot eléri-e az, vagy sem, megtud-e abból emberi módon élni, vag\r sem. Mellékes ugyanis, hogy a cseléd felesége liz, vagy húsz pengős rozsból süti-e kenyerét, közömbös, hogy hízójának levágásakor a budapesti tőzsdén hogy jegyzik a hízóit sertést. Nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy az említett fizetés a létminimumot eléri s ez még lényegesen emelkedik akkor, ha a cseléd f elesége, vagy háza népe dolgos, nem restelli a munkát s a helyzetéből folyó előnyökéit ki tudja használni (földjét, kertjét rendesen beműveli, utána néz állatainak). Ott, ahol ezekazelő*- feltételek hiányoznak, a kétszeres fizetés sem lenne elég s ezen a hibán sem vitaestének, hírlapi cikkek, de törvények, vagy rendeletek sem segítenek. Lustaság, dologkerülés ellen nincs orvosság a patikában. Nem állítom egy pillanatig sem, hogy a gazdasági cseléd fizetése túlon-túl sok, bizonyos, hogy egy budapesti bankigazgató, karteuvezér, vagy védővámokkal és egész 86o/o-ig terjedő adókedvezményekkel déde!geteti iparmágnás jobb anyagi helyzetben van, de az is való, hogy súlyos tévedésben leledzik az, aki a tények ismerete nélkül olyan állítást kockáztat meg, hogy egy gazdasági cseléd jövedelme ma 207 P. Bárki kiszámithajtja, hogy itt legalább is 2ÖÜ—250 o/o-os tévedésről van szó. Azt a következtetést és állítást pedig, miszerint egy gazdasági cseléd és hozzátartozóinak napi élelmezésére 10—15 fillér jut, demagógiának kell bélyegeznem, mely közel jár az osztály elleni izgatáshoz' s csak arra alkalmas, hogy a többi foglalkozási ágaktól el ütőén, de a mezőgazdaságban igenis még ma is fennálló patriarchális jó viszonyt a munkaadó és a munkavállaló között felbontsa, vagy megrontsa. A közügyekhez való hozzászólásnak két előfeltétele van: az illető kérdés alapos, komoly és mélyreható tanulmányozása és a teljés objektivitás. Hogy a hivatkozott előadás ezen a két előfeltételen épült-e fel, azt a fentebbiek alapján e sorok olvasóira bízom. H polgármester nm engedte meg a drágaság fokozását A vármegye alispánja még 1928-ban rendezte a piaci helypénzeket, melyeket Vác városa nagyon liberálisan kezelt. Az alispán kimondotta, hogy aki a váci piacon sátorból árul, az négyszögméterenkint 16 fillért, aki asztalról, az 12 fillért, aki pedig földről árul, az 8 fillért fizessen az elfoglalt területért. Ezzel szemben a város 3—6 filléreket szedett, a felénél is kevesebbet a megállapított dijaknál. Természetes, hogy ilyen körülmények között a városi költség- vetésben hiány állott be a helypénzkezelési rovatnál. ! Ez a hiány már a 3000 pengőt is meghaladta évente. A h e 1 y pénzhez e 1 ő s é g elérkezettnek látta az időt, hogy a költségvetési hiányt pótolja, az alispáni rendeletnek 50 % -ban való végre- hajtására. Ez év január 1-től az elárusító helyekért 6—10 fillért szedtek négyszögméterenkint a hely pénzkezel ők, ami roppant vihart keltett az árusítóknál. Azonnal szervezkedtek és a polgármester elé vonultak panaszukkal. A helypénznek részben való felemeléséből újabb drágulás hullámai indultak volna ki, másrészt. az amugyis nehéz kereseti viszonyokat még jobban megnehezítette volna a piaci árusok részére. A polgármester szociális felfogását jellemzi, hogy ezzel az indokolással azonnal törölte a piaci helypénz emelését, marad minden a régiben és a számvevőség most másfelé keres, hogy a hiányzó 3000 pengőt a város pénztárába pótolja. szövi keresztül-kasul a levegőt. Másodpercenként 300.000 km. sebességgel cikáznak felettünk rádióhullámok és viszik a híreket, a kultúrát és a szórakozást a világ minden tájára A valódi világvételt a rövidhullám közvetíti. Tartson lépést; vegyen 55-ös ORION RÁDIÓT mely különleges rövidhullámú résszel készült luxus-super EGYENÁRAMHOZ UNIVERZÁLIS ORION RÁDIÓT
