Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-02-14 / 12. szám

Ára 12 fillér Mai számunk 6 oldal 51-ik évfolyam W 12. szám Vác, 1937 február 14, vasárnap Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik kelenként ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ....................... Vidéken egy negyedévre ............................. Egyes szám ára................................... I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: _ BERCSEUTI DEZSŐ kétszer: szerdán és vasárnap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendői. „Nem lehet a termelést veszedelem nélkül fokozni, ha nem gondoskodónk a fogyasztóképesség fokozásáról!“ Az ipari munkásság válságos helyzetéről a Líceumban A szerdai Líceum tárgya a munkáskérdés és a parasztkér­dés volt. Bihari Ferenc dr. gim­náziumi igazgató, az Actio Ca- tholica munkásszervezeteinek vezetője fejtegette az ipari mun­kásság problémáit. Érdekes elő­adásának gondolatmenete ez volt. Mi a munkáskérdés ? Tévedés, hogy a szociális kér­dés és a munkáskérdés egy. Igaz ugyan, hogy a szocialista moz­galom mindenütt a munkásság, még pedig az ipari munkásság köréből indult ki és a marxisf- mus a szocializmus végcélját a proletárdiktatúra által akarja megvalósítani, a keresztény fel­fogás azonban az egész társada­lomnak szociális tartalommal való telítését kívánja. Történelmi visszapillantás A szocializmus a kapitalizmus szülötte. A XIX. század első fe­lében végbement ipari forrada­lom lobbantotta ki a tőke pro­fitéhsége és a géptechnika által megnyomorított munkásság tö­meges ellenállását, mely először a luddizmusban, a géprombolás­ban jelentkezett, de csakhamar a szervezkedésben rejlő erők ki­használására téri át. Az angol Trade Unionokban, a német szakszervezetekben az ipari munkásság hallatta a szociális igazság szavát s az Internacio- náléban világszervezetet létesí­tett. Amikor a tőke nemzetközi­leg megszervezett (kartellek, trösztök;, természetes, hogy a munkásság is nemzetközileg szervezkedik érdekeinek védel­mére. Bizonyos ipari államok­ban a munkásság politikai veze­téshez is jutott. A szociáldemokrácia azonban még sem lelt teljes jogú ura a munkásságnak. A francia, belga, német, osztrák és a magyar ke- resztényszocialisla mozgalom a munkásság anyagi érdekeinek képviselete mellett az evangé­lium igazságai alapján küzd a társadalom többi osztályával együLt a szociális igazságok meg­valósításáért. Sorsdöntő kérdés Ez a társadalom létének sors­döntő kérdése, mert pl. min ár­iunk kb. 800,000 ipari munkás melleit a mezőgazdaság terüle­tén kb. másfélmillió kereső gyöt­rődik lél bizonytalan Ságban, pro­letársorban. A nemzetgazdaság nem bir ily terhet, mert a ter­melés megakad s újabb nyomo­rúságot teremt, ha a fogyasztás terén napról-napra nagyobb csökkenés áll be. Nem lehet a termelést veszedelem nélkül fo­kozni, ha nem gondoskodunk a fog3rasztóképesség fokozásáról. Az első probléma: a munkabérek emelése A dolgozó nép fogyasztókér pességét egyedül az igazságos és nag3robb munkabér bizlositja. A munkabér tekintetében bárom álláspont van. 1. A liberális ka­pitalizmus szerint a munkabért a kereslet és kínálat piaci törvé­nye szabályozza. A munkás sza­badon rendelkezik a munkaere­jével. De, mert a munkaadók és munkavállalók nem egyenlő erő­vel állanak egymással szemben, e szabadság illuzóriussá lett s a munkabérek áldozatául estek a tőke kapzsiságának. Hogy ho­vá fejlődött a helyzet e rendszer melleit, beszédesen mutatja a következő adat: Az elmúlt év­ben a magyar cukorgyárak hi­vatalosan kimutatott tiszta jöve­delme tízmillió pengő volt és ugyanekkor munkabérre és liszt­viselői fizetésre kiadtak két és félmilliót! 2. A marxisták viszont azt hirdetik, bogy a magántulajdon megszüntetésével, a termelési erők szocializálásával a terme­lés egész hozadéka csak a mun­kásságot illeti meg. Ez is helyte­len szélsőség. 3. A helyes álláspont az, ame­lyet a Quadragesimo Anno kép­visel: igazságos munkabéren azl a maximumot kell érteni, amely a munkás anyagi és szellemi igé­nyeinek teljes kiegyenlítését a családi élet keretében hozzama- gával s amely számol a közjó érdekeivel és a vállalat életké­pességével. A második probléma: a munkaidő csökkentése A munkaidő a legújabb időkig »virradástól vakolásig« terjedt. Az 1889-1 pári miinkáskongresz- szuson született meg a nyolc órás követelés. A gépek hajtóerő­je folytán és a termelés raciona­lizálásával ma azonban már a 48 órás munkahét követelése is meghaladott. Amerika egyes üzemeiben már 35 óra a mun­kahét. A további problémák: biztosítás, szabadság és egészségügy A munkásság egyéb szociális j követelései, mint pl. a betegsé­gi, baleseti, öregségi biztosítás, a fizetéses szabadság kérdése, a munkafeltételek egészségügyi szabályozása ma már vitatlanul kötelessége lett az állami kor­mányzatnak. Nálunk az 041 négy ága európai viszonylatban a legjobban van megszervezve, a közkézen forgó panaszok az ad­minisztrálás bajai. A jövő fejlődés tótja A marxisták azt hiszik és hir­detik, hogy az emberiség végső felszabadítása csak a szocializ­mus, persze a marxizmus müve lehet. Mi azonban tudjuk, hogy a társadalmi és államfejlődés útja a munkásállam, félé vezet s hogy az emberiség történetéi­ben már megkezdődött új köb- szak csak akkor hozza a dolgo^- zó milliók s igy a nép igazi bél­kéjét és boldogulását, ha a tőke önzése és a szociáldemokrácia osztálygyűlölete hetyét a pápai körlevelekben hangoztatott szot- eiális igazságosság és krisztusi szeretet foglalja el. Ezt azonban nemcsak hirdetni kell, hanem hozzá kell fogni a megvalósítási­hoz! Bihari Ferenc dr.-ban a váci közönség ériékes, kitűnő előadót ismert meg, aki mély meggyőző;- déssel s nagy hozzáértéssel előy- adott s kitűnő példákkal illuszf- Irált előadásával nagy hatást gyakorolt hallgatóira. Kiss Ist­ván dr. előadását a parasztkér'- désről a következő számúnkban hozzuk. Kornis Gyula tír jótékonysága Kornis Gyula dr. országgyű­lési képviselőnk 1000 pengőt adott a hadirokkantak és hadi- árvák váci főcsoportjának, hogy az összegen a szegénysoisú ha­dirokkant aknak tisztes ruhát vá­sároljanak. A főcsoport hálás szívvel köszönte meg a nagyéí- tékű adományt. A polgármester — diszhorgász A Váci Sporthorgászok Egye­sülete Nika Ferenc elnökletté alatt vasárnap tartotta közgyűlé­sét a Kúrián. A szokásos beszá­molók után a régi tisztikart vá­lasztották meg és részvétleli han­gon emlékeztek meg Rappense berger Andor elnök elhunytáJ- ról, kinek helyére Ruszthi-Rusz- tek Lajos dr-t választották meg elnöknek. Halálozás Özv. benedekfalvi Jánosdeák Márton, volt városi közgyám özj- vegye, szül. Holman Etel élete 70-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten meghalt. Az elhunyt temetése Kőbányán, az új köztemetőben február 13-án ment végbe. Halálát két fia, Je­nő és Márton g3^ászolják. Az új főpolgármester dicsérete Nag3Tmaroson és képviselővá­lasztói kerületében szép karriert ért el Karafiáth Jenő dr 17 évi képviselősége alalt, hol annyira összeforrt választókerületével, hogy az utolsó három választás­nál —■ a vendéglősök nagy szo­morúságára — egyhangú válasz­tással került a képviselőházba. Mint képviselő, háznagya lett a parlamentnek, elnöke lelt az Or­szágos Testnevelési Tanácsnak. Lett kultuszminiszter, most pe­dig a székesfőváros főpolgár­mestere. Mint iKennek, le kellett mondania képviselőségéről. So­kat tett választókerülete érdeké­ben. Sokat tett a turisztikáért. Az ő érdeme, hogy a pilisi és a börzsönyi hegyek erdei meg- nyiltak a turisták előtt. Az ő közbenjárása eszközölte ki, hogy kedvezményes utazásokat adtak. Az ő kezének irányítására mén- házak, turista-, autó- és koesi- utak létesültek. De legtöbbet tett mégis választóiért, azok magán­ügyeiben. El is halmozták őtvál- lasztói mindenféle elképzelhető üggyel. Utódjának nehéz hely­zete lesz az elkényeztetett válasz­tókkal. Hálául kerületének min­den községe, már évekkel ez­előtt, díszpolgárává választotta. S igy egy vékony fonal mégis összekapcsolja őket a jövőben is. Most kerületében jelöltek próbálkoznak: jönnek, mennek. Komolyabb jelölt eddig kettő van: a Nemzeti Egység Pártjáf- nak jelöltje: Nagy Emil dr volt igazságügyminiszter, a revíziós mozgalom lelkes harcosa és Má- téffy Géza kisgazdapárti jelölt. Véli Pál a gyümölcsterme­lési tanfolyamon Északpostvármeg3'C gyümölcs- termelőinek egyesülete Buda(- pesten, Muzeumi-körut 4. szám alatt az állattani intézetben gyüj- mölds termelési szakelőadásokat rendez a tél folyamán. Váciakalt és a járásbelieket érdekelni fog­ja, hogy Váli Pál gyümölcsteb'- melési intézőnk ezen a lanfolyaf- mon két ízben is tart előadást és pedig mint a kiadott program mondja: február 5-én és 15-én mindenkor öt órai kezdettel. Mindkét előadás tárgya az őszi barack termelés lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents