Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-02-10 / 11. szám
ára 12 fillér 51-ik évfolyam 11. szám Vác, IS37 február 10, szerda Polliikra! és iéxsraöraluat lietllrap, megfeleiiik helenkéot kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.........................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.........................................3 P 5o f Egyes szám ára ....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉim DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. Legszegényebb a magyar nemzeti társadalom Magyar szociális helyzetkép Neubauer Gyula dr egyetemi magántanár előadása a váci Liceumban Az 1930. évi népszámlálás adatai tájékoztatnak arról, hogy a magyar társadalom milyen foglalkozásokat űz és milyen munkának köszönheti a megélhetését. Arra nézve azonban, hogy ez a munka milyen eredménnyel jár és milyen megélhetési színvonalat biztosit a magyar társadalom minden egyes tagjának, a foglalkozási statisztika felvilágositásl nem ad. Ebben a tekintetben sokkal bizonytalanabb becslések eredményeire vagyunk utalva, amelyek azonban ezért még nem teljesen értéktelenek és nincsenek jellemző, valamint tájékoztató erő nélkül. Egy nemzet megélhetését, életszínvonalát a nemzeti munka eredménye biztosítja és ennek egy-egy évi összegét szoktuk nemzeti jövedelemnek nevezni. A nemzeti jövedelem ugyan nem más, mint fi nemzethez tartozó összes egyének jövedelmeinek összege, de azért ezek a jövedelmek még nem függetlenek egymástól, mert a társadalmi termelő munka a munkamegosztás elvén épül fel és ezért a nemzet egy nagy munkaközösséget is alkot. A nemzeti jövedelem tehát az egész nemzet munkájúinak eredménye és az egyéni jövedelmek nem egymástól függetlenül, hanem a nemzeti jövede,- lem megoszlásából származnak. A nemzeti társadalmon belül tehát senkinek jövedelme sem az illető kizárólagos magánügye, hanem az egész társadalmat érdekli és az egész nemzet ítélete alá tartozik. A magyar társadalom megélhetése, életviszonyai két körülménytől függnek, az egyik a nemzeti jövedelem nagysága, a másik pedig ennek a nemzeti jövedelemnek arányos, vagy aránytalan megoszlása. A magyar nemzeti jövedelem nagyságának meghatározására nézve az a módszer, amelyet általában használni szokás, nem használható, mert ehhez egy kiépített jövedelemadórendszer és jövedelemadóstatisztika volna szüksé,- ges, ezzel pedig mi, ahol a lakosságnak csak három százaléka jövedelemadóköteles, nem rendelkezünk. Ezt a hiányt igyekezett pótolni Fellner Frigyes egyetemi tanárnak nemzetközileg is elismert úttörő munkássága, aki a magyar nemzeti jövedelmei mint évi termelési eredményt becsülte fel és az 1926—1928. évek átlagára azít találta, hogy ez a magyar nem- 'zeti jövedelem egy közel 5 milliárdos összeget tesz ki pengőben számítva. A Fellner-féle módszer, egyéb hiányaitól eltekintve, a nemzeti jövedelem megoszlásának kiszárnálására ke- vésbbé alkalmas. Arra azonban feleletet adhat, hogy a kiszámított nemzeti jövedelem mellett mennyi esik a magyar társadalom minden egyes kereső foglalkozást űző tagjára, akiknek száma az 1930. évi foglalkozási statisztika szerint kereken négy milliót tesz ki. Az egy keresőre eső átlagos nemzeti jövedelem eszerint évi 1200 pengőt, vagyis havonta kereken mintegy 100 pengőt ér el. Ez a havi 100 P jelképezi azt az átlagos életszínvonalat, amelyet a magyar nemzeti jövedelem a magyar nemzet minden egyes családja részére biztosit. Ha ezt az átlagot más boldogabb és gazdagabb orszá- gok életviszonyaival hasonlítjuk össze, azt kapjuk, hogy azonos feltevések m el lett egy amerikai keresőnek az életszínvonala 340 pengőre, egy angolnak 300 pengőre, egy franciának 225 pengőre, egy németnek pedig Í80 pengőre becsülhető. A magyar nemzeti jövedelmeit újabban a Magyar Gazdaságkutató Intézet is kiszámította, még pedig az 1924/25. és 1934/35. közötti évek mindegyikére. Az intézet számításaiban lényegtelen eltérésektől eltekintve, a Feli- ner-íéle számítások módszeréjt követi és ennek megfelelő eredményeket kap. Külön érdekessége azonban ennek az utóbbi számításnak, hogy az ezeket a számításokat vezető egyik fél, Matolcsy Mátyás a nemzeti jövedelem megoszlását kifejező kiegészítő számításokkal is kísérletet tett, amelyek szembetűnő hibáik dacára sincsenek minden jellemző erő nélkül és kifejezésre juttatják azt a tényt, hogy a magyar nemzeti jövedelem nemcsak igen alacsony, hanem igen aránytalanul oszlik is meg, még pedig aránytalanabb ni, mint a sokkal magasabb általános életszínvonal at biztositó amerikai Egyesült Államok, vagy pedig Németország nemzeti jövedelme. (Matolcsy számításai szerint az 1930/31. évben Magyarországon a lakosság 0.6 százaléka az egyéni jövedelmek 20 [húsz!] száza- zalékához jutott hozzá, mig 19.6 százaléka az egyéni jövedelmek 38 százalékához, a lakosság négyötödét kitevő 79.8 százalékra pedig csak az összes egyéni jövedelmek 42 százaléka jutott!) A magyar szociális helyzetkép két szomorú mutatója tehát a magyar nemzeti jövedelem alacsony volta és ennek a jövedelemnek aránytalan megoszlása. Hogyan működőit a Szeretet Egyesület? Most folyt le a Szent Vincéről elnevezett Szeretet Egyesület közgyűlése Kovács Vince dr apátkanonok elnöklete alatt. A nagyközönség, mely léplen-nyo- mon találkozik ennek a jóté;- kony intézménynek áldásos munkájával, méltán kérdezheti: ffogy an működött, mit tett a Szeretet Egyesület? Ezt az érdeklődést akarjuk kielégíteni, midőn Éder Katalin titkári jelentéséből a következő adatokat közöljük: A Szeretet Egy esül ellnek van 48 működő- és 54 pártoló, összesen 102 tagja. A gondozásba vett családok száma 80, akik havonkinl kapnak éleimet. 1936-ban naponkint 10—12 adag ebédet vittek szét a Karolina portájáról. 54 elsőáldozó kapói| felsőruhát, 6 harisnyát és cipői, 320 reggelit. Szent Vince napján 150 adag ebédet, 1/2 kg kalácsot és 1/2 kg kenyeret osztottak szét a szegények közölt. Karácsonykor 250-en kaptak részben ruhát, cipőt és élelmiszercsomagolt, köztük 100 iskolásgyermek. A Szeretet Egyesület bevételei és kiadásai: Bevétel: pénzben 5422; természetben 2899 pengő. A Szeretet Egyesülettel kapcsolatban működő ifjúsági egyesületek és iskolák természetbeni bevétele 1349 P. Az iskolák támogatnak 26 családot, 135 gyermekkel. Az egyesület kiadása pénzben 4923 P; természetben 2899 P vollt. Iskolák és egyesületek kiadása természetben í349 P. Összes bevétel 9671 P; összes kiadás 9172 pengő volt. Kik adakoztak újabban a szegény gyermekek reggelijére ? A város közönsége jó szivének nincs határa. Karácsony, télviz, drágaság, farsang és minden más dacára nem feledkezik meg az ártatlan gyermekekről és részesíteni akarja őket az egészséges, jó, meleg reggeliben. Már több adományt mutattunk ki, most újabban a következő adományok érkeztek a polgármesteri hivatalhoz erre az emberbarát i célra: VSE választmánya 18.—, Nagy Jenőné 2.—, Szferle János 5.—, Szigvart János 3.—, Teknős Annál.—, Éder Kálmán dr 10.—, Hitzigráth Lajos 10.— pengőt adott a szegény gyermekek reggelijére. Csik Ferenc a váci fiúknak uszodát sürget Kedves epizódot közölnek lapunkkal az olimpikonok váci szereplése alkalmából. Rácskay Ferenc, aki az úszótréneri tanfolyamot Budapesten elvégezte és igy jól ismeri a magyar sport büszkeségét, Csik Ferencet, a világbajnokkal beszélgetett, midőn Riiszthi-Ruszítek Lajos dr polgármester haladt el mellettük, hogy a színpadra lépjen és elmondja beszédét. — Polgármester úr, Csik Ferkó aziránt érdeklődik, lesz-e a váci fiúknak uszodájuk?- Uszodájuk lesz, Ígérem, — válaszolt a polgármester, — csak a strandfürdő nem biztos. — Ha meglesz az uszoda, — szólt most örvendezve Csik Ferkó —, gyakori vendég leszek és minden héten buzdítani fogom a váci fiúkat! Ezzel elővette irónját és a következőket irta be Rácskay emlékkönyvébe: »Kedves váci fiúk, igyekezzetek, hogy ezt az olimpiai bajnokságot a jövőben is meghódíthassuk. Fogadjatok szót és tanuljatok trénereitektől!« Eljegyzés Székely Valika (Váckisújfalu) és Berke Andor, az Egyházmegyei Takarékpénztár tisztviselője jegyesek. Ez volt aztán tartalmas program! Dunakeszin vasárnap a Népművelési Bizottság a Kulturház1- ban népszinpadi előadást rendezett. A műsor ez volt: 1. Himnusz. Énekelte a közönség. 2. Dr Horváth János főszolgabíró megnyitója. 3. Sortánc. Bemutatta a leányok tánckara. 4. Népénekek. Énekelte a vegyes énekkar. 5. Egyszer egy királyfi... Verses színpadi játék 4 képben, elő-, köz- és utó játékkal, szavalókari kiséreltei. 6. Népitánc. Bemutatta a vegyes tánckár. 7. Ezüstfátyol legendája. Előadta László Mária. 8. Népénekek. Előadta a fiúk énekkari). 9. Népilánc. Bemutatta a leányok tánckara. 10. Mátyás király aranyi- szőrű báránya. Színjáték 6 képben, énekkari kísérettel. 11. Baji- nok Géza körzeti iskolafelügyelő, népművelési gondnok záróbeszéde. 12. Szózat.
