Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-02-07 / 10. szám

V ára 12 fillér S*iai számunk 6 olds 51-lk évffoflyam 10. siám IS37 február 7f vasárnap wwiiinm ..... iiiPiiH8fflBBE-^a^aa^v3ia6gwaaBaagaaBJaBaBfr8f;--g«aaaMEg>'asBg3rraK:y Politikai «és társadalmi t&efllnp, megfelenlk heienkénl kétszer: szerdón és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre.........................................3 P — ff Vidéken egy negyedévre.........................................3 P 5o f í Egyes szám ára ....................................................xs fillér * ni— .......................................................... FELET,ŐS SZERKESZTŐ, KIADD ÉS LAPTULAJDONOS: i>em csemJi i sb e& s «; SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAD ÓHIVATAL: jj Vác, Széehenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. f Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-lér \ díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. órain iriiinw in 11» mii 11 j i h mm iimiww i iiww—wi „Mit akar a munkásság?“ Előreláthaió volt, hogy az egyetemi ifjúság, a Lyceum és az Uránia vitaestjei­nek gondolatai nem maradnak a négy fal között, főkép midőn azokat a nyilvá­nosság előtt a V. TI. ismertette. Ä széles­körű vitában • a munkásság kor szói és itt adjuk annak egyik legképzettebb képviselőjének, Bénik Gyulának Írását, melyben a munkásiársadalom kívánsá­gaim világit rá. »Mit akar a munkásság?« cí­men a V. H. 9. számában egy, az Emerikána fiatalsága előtt tartott komoly előadás látott napvilágot. Engedtessék meg ne­kem, — úgy is mint fiatalnak, úgy is mint munkásnak —, hogy a cikkhez pár megjegyzést fűz­zek. Mit akar a munkásság? Rö­viden igy válaszolhatok rá: tisz­tességes, emberhez méltó megél­hetést mindazoknak, akik dol­gozni akarnak. Nincs szüksége a munkásnak se vörös, se fekete, se barna, se zöld diktatúrára. De szüksége van emberi megél­hetésre, mert a korgó, üres gyo­mor a legrosszabb tanácsadó, amelynek tulajdonosa azután csatlakozik bármilyszinű irány­zathoz, melytől — az előadótól is oly kitünően meglátott — szo­morú sorsának jobbrafordulását reméli. De legyünk egyszer tisztában már a kommunistaság fogalmá­val is. Általában az a szokás, ha a munkanélküli »tarthatatlan helyzetének« kifejezést ad, ha a dolgozó munkás órabérének ja­vítását, fizetésének emelését me­ri kérni, akkor rögtön készek őt a »vörös«, a »kommunista« jel­zővel megajándékozni. Ha ezek a szerencsétlen munkanélküliek, vagy . »éini kevés, meghalni sok«-bért »élvező« munkások »kommunisták«, akkor valóban jogos a kommunista-veszélytől való félelem, mert akkor Ma­gyarországon többmillió ilyen »kommunista« él. Kovács Ferenc előadó úr sze­rint Magyarországon a munkás­ság érdekeit két szerv képviseli: a keresztényszocialista és aszo- ci ál d e m o k r a t a szakszervezetek. Később pedig megállapítja, hogy a keresztényszocialista »elfeled­te, kiknek az érdekeit kell kép­viselni«. Tehát maradt a szo­ciáldemokrata szervezet. Ezek­nek a szakszervezeteknek Ciliié­ben seholsem található a »szó­K?í ciáldcmokrala« szó; ellenben mindig bennefoglaltatik a »ma­gyar«, vagy magyarországi« E szakszervezetek sohasem kény­szerítik tagjaikat, hogy tagjai le­gyenek a szociáldemokrata párt­nak. Ez mindenkinek tisztára a magánügye. Ennek dacára az utóbbi idők­ben mégis sokat gyalázzák eze­ket a »vörös« szakszervezeteket -- ok nélkül. Mert mit is tesz­nek ezek a szakszervezetek? Se­gítik a munkából kiöregedette­ket, megrokkantakat, a munka­nélkülieket, a betegeket, az öz­vegyeket és árvákat slb. Hát bűn ez?! Ha igen, akkor a munkás nem tudja/ mi az erény; nem tudja mi a második parancsolat. Állításaim igazságát legyen szabad egy pár számadattal alá­támasztanom. Mint nyomdász, a 75 éves nyomdász szakszervezet életét ismerem legjobban és in­nen, az 1935. évről veszem aláb­bi adataimat: Taglétszám 6763; ebből mun­kanélküli 1610, rokkant 565. 4588 dolgozó segélyezett tehát 2175 nemdolgozót (sőt többet, mert a betegek nincsenek bele­számítva). Ezek között olyanok vannak többségben, kik már 2-3 éve munkanélküliek, illetve évek, évtizedek óta rokkantak. A se­gélyek a következőképen osz­lottak meg : rokkantsegélyek 499.802 P; munkán él k üli s e g q- lyek 248.937 P; betegsegélyek 46.809 P; özvegyi végkielégíté­sek 31.200 P; árvasegélyek 5.473 P stb., úgyhogy a szervezet 1935. évi összes kiadása 4,207.658 P volt. Kell ebhez kommentár? Csak annyit, hogy a szakszervezetek ezért a szociális tevékenységü­kért nem gáncsoskodást, hanem legalább elismerést érdemelné­nek. Vádolják a munkásságot »nemzetköziség«-gél is és bizony, nem egyszer megkapta már a »hazátlan bitang«, »hazaáruló« jelzőt is. A magyar munkás itt születik, itt »éli« le nyoinorúsá- (gos életét és itt is bal meg. Mi­ben nemzetközi hát? Legfeljebb a nélkülözésben, a szenvedésben. Hiszen nagyon sok munkás még szülőfaluja határát is csak rit­kán, a legszükségesebb esetben hagyja el. És millióra lehető azoknak a munkásoknak száma, akik anélkül halnak meg, hogy még csak az ország fővárosát egyszer is látták volna! Viszont, hogy csak egy példát emk litsek —, azt látja, bogy a mel­lüket féltéglával verő hazaffyak nyáron — de télen is — hóna­pokat töltenek külföldön, ott szórva a magyar pengőkét. Hogy a kettő közül melyik ér­demli meg inkább a fenti jel­zőt, azt a szives olvasó in égi tét- lésére bízom. Nem csoda, hogy ilyen és eh­hez hasonló más esetek után a munkásság bizalmatlan. Mert csak szónoklatot hall sokat, de cselekedetet nagyon keveset Iái. Az Uránia hétfő esti előadá­sán Mihályffy Antal dr. min. titkár úr beszélt az ipari muní- káskérdéssel kapcsolalban erről a bizalmatlanságról, mellyel a munkásság a E lsőbbséggel szem­ben viseltetik. Ez igaz. De hi­szen olyan kitünően fejtegette azt is, hogy miért. A munkásság évtizedek, sőt évszázadok alafit nagyon sokat csalódott felsőbb- ségében. Valóban úgy van, hogy ha egy »nadrágos« ember köze­ledik hozzá, hát mingyárt arra gondol; no, hamarosan válasz­tás lesz; vagy: ez biztos valami­lyen kormánypárti újságra akar velem előfizet telni slb. És mint a csiga a fűszál érintésére, viszí- szaliúzódik, visszavonul, mert újabb csalódástól fél. Bizony, ezt a hatalmas válaszfalát nai­gyon nehéz lesz ledönteni. Azt mondotta Mihályffy min. titkár űr még, hogy ne csinál­junk osztályokat, mert ez a nemí­zet egyetemének kárára van. De hiszen az osztályokat nem a munkások találták fel. Ellenben már szinte születése percétől kezdve érzi, hogy őt valahogyan elkülönítik, más osztályba ta­gozzák. Erre számos példái tud­nék felhozni! A munkás csak munkatársá­ban bízik. Mert úgy gondolkoí- dik: ez közülünk való, ez velünk küzdött, szenvedett, ez ismeri és csak ez tudja igazán átérezni és méltóan képviselni a mi érde­keinket. Végül arról beszélt Mihályffy titkár úr, hogy a munkásság lásí- sa be, hogy a kormány pótolni akarja az elmulasztottakat és ezért pár éve felállította az ipari- ügyi minisztériumot, mely hivat­va van a munkaadó és a mun­kás közötti ellentétek elsimításá­ra. És mint eredményt említette meg az egyes szakmákban már bevezetett 8 órai munkaidő és a minimális munkablérek rendezé­sét­Erről szeretnék mivel azon­ban írásom bosszúra nyúlt, a Kacagó orkán farsang vasárnapján, február 7-én az SPARTÁRSULAT .............. ■; i;':, ■* 1 f:';, , ■ í..i,'i: .;':í i i n,'.: l .'.'u11r V. H.-nak pedig változatos­nak kell lenni — a Szerkesztő Ur szives engedelmével a követ­kező alkalommal szólni. Bénik Gyula ü pápa köroraáságsársak üíiBsepSése A székesegyházban ina, vasár­nap 9 órakor ünnepi mise lesz, melyet megyésfőpásztorunk fog bemutatni. Áz ünnepi nagymise XI. Pins pápa koronázásának emlékünnepén lesz és arra a váci hivatalok képviselőit külön is meghívták. Reirisiés-mise lesz Tudatjuk az érdeklődőkkel, hogy az Emerikána reviziós mi­séjét ma, február 7-én délelőtt 10 órakor tartja meg a piaris­ták templomában. ICirse^eaeték a Tápsadglombiztositó új váci vezetőjét Ajkay István halálával meg­üresedett az Országos Társada­lombiztosító Intézet váci kiren­deltségének vezetői állása. Érte­sülésünk szerint ezt a nehéz tisz­tet most a Társadalombiztosító Strassenreiter Ignác dr fogalma­zóra bízta, ki eddig is a váci ki­rendeltségnél működött. Az új megbízatás úgy a munkáltatók, mint a biztosítót'ak körében ál­l alános örömet keltett, mert Strassenreiter dr-t előzékenyjó­indulatú és figyelmes helyettes vezetőnek ismerték eddig, ki új pozíciójába ugyanezeket viszi és hasznára lesz a Társadalomi- biztosító szociális intézményéi­nek. Wá&eó Bandi megnősült Nekünk, váciaknak Bandi, ami a rokonszenv kifejezése is, mert a hosszú, vékony gyerek igy ment el közülünk, hogy meg­fusson egy szépivelésű újságírói pályát, melynek zenitjére azon­ban még nem érkezett., A zűrt a Bandiból Andor lett. A színházi világ és a film legméltóbb szó­szólója. És azóta kicsi lett neki Magyarország, az új modern Bá­belbe, Berlinbe tette át működéi- sének székhelyét, ahol éppen olyan kapós író lett, mint volt idehaza. Innen érkezik a hir, hogy a fiatal iró megnősült. Bágyoni Váró Andor, Váró Ká­roly iparbanki igazgató fia, ja­nuár 30-án Bad Oeynhausenben Kabaré előadásán Utána tánc világos virradatig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents