Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-01-31 / 9. szám

ára 12 fillér Mai számunk 6 oldal <S> 51-ik évfolyam 9. szám Vác, 1937 január 31, vasárnap Politikai és társadaliBl hetllnp, mecíleleBlk hetenként kétszer: szerdón és vasérnnp ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ....................... Vidéken egy negyedévre ............................. Egyes szám ára ........................................ 3 P - f 3 P 5o f i2 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉKYI líEESS© SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. Hirdetések díja előre fizetendő. Hogyan pusztult el az alsóvárosi kisgazda-társadalom? Hallom, hogy eladó a Marxí- uradalom. Érdemes megfigyelni azl a mélyreható átalakulást, mely vá­rosunk alsóvárosában történik Az egész változás 50 év alatt folyt le csendesen. A város két végén ült a gazí- datársadalom, közelebb földjei­hez. Egymástól három kiloméi- terre, de vallásban, munkabirásl- ban, szorgalomban, lelki össze;- tételben egymással teljes ellen­tétben. Kisvác népe bevándorolt, az alsóvárosé betelepített. Amaz megőrizte önállóságát és a tön rlök idők elmúltával bitben, műnk akész s égb en meger ő sjö d ve végezte az egykori nógrádme*- gyei nyúlvány, ma kisváci határ megművelését. Az alsóváros la­kossága elszenvedte a török két­szeri megszállását, de felőrlő­dött, kipusztult. Az alsóvárosi nevek mulatják, hogy mily sok­féle nemzetiségből történt a te­lepítés. Bárhogyan is volt, egy évszázad múlva már a magyar nyelvet beszélte a sok idegen név tulajdonosa, mely ura lett a szép váci alsó határnak. Voltak nagy legelője s igy állattenyésztése, szőlői a Törökbegyek táján, meg a Somosokon, jól termő földjei. Nem sok hiányzott a teljes bol­dogsághoz. Gyarapodtak1, szapo­rodtak és egy félszázad előtt már a Burgundiáig terjeszke­dett az alsóvárosi gazdátársadah lom apró házaival, jól megmun­kált kis kertjeivel. És akkor történt valami, ami kihúzta lábuk alól az egyedül boldogító földet, a lét váci ha­tárt. Megcsörgette előttük az aranyat és a forgalmi árnál sok­kal, de sokkal magasabbat fize­tett nekik Piufsich Lajos és ők odaadták földjeiket, erdőillétő- ségükkel egyetemben. Még átéli tüzelőről is lemondottak! Ki volt Piufsich Lajos? A Pesti Hazai Takarékpénztár fő- pénztárosa. Nagy úr, gazdag úr. Az acsai báró négyesfogata nem volt különb Piufsichénál. Ráve­tette szemét a Rádi-út mentén levő párholdas kis tanyára. Az­után fejedelmi kastélyt épített rá, melybe kis vasút vitte be a konyháról az ételeket. Bérlője volt az akkori Népszínháznak és a csendes alsóvárosiak nagyon megillctődve beszélték, hogy mi­csoda hihetetlen mulatozás folyt a szinésznéppel a Piufsich-ta­nyán ! A nagy élet dacára mig min­dig akadt Pinfsichnak pénze. El­határozta, hogy 1000 holdra egéi- sziti ki a birtokot és megcsör- geltc a pénzt a józan, dolgos, alsóvárosi nép előtt. Állagban 80 forint volt akkor holdja az alsó határban levő földeknek, de volt, amelyikért Piufsich 200 pengőt is adott, ha beékelte mai- gát az ő földjei közé. Hogyne adta volna oda a nép a földet, tneg az erdőilletőséget! Tíz év múlva már csak az volt gazda az alsó határban, kir nek földje távol esett Piufsichéj- tól, kire nem üzent rá, hogy minden pénzt megfizet a szán­tóért. Együtt volt már az ezer hold és egy ilyen szép havas januári éjszakán Piufsich Lajos a kas­télyban agyonlőtte magát. Or­szágos szenzáció, az elsikkasz­tott százezrekért a váci minta­gazdaság a pesti hazai kezére ke­rült. És az alsó városiak? Nem volt föld, a legtöbb gazda fia iparos lett, vagy elvándorol! Vácról. Híresek voltak a váci kőművesek, ácsok, csizmadiák. Abban az időben nem olyan irányzat szele fújt, hogy meg kell menteni a kisgazda-társa­dalmat. Jött a szorgalmas Lu- czenbacher Jenő és megvette a szép biztokokat. Egészben csak annyi változás esett rajta, hogy Luczenbacher Zádor János ké­résére megörökitette nevét avár ros történetében és a kálvária alatti földeket az árvagyermej- kek iskolája részére ajánlotta fel. (Olyan értéket szerzett ak­kor Zádor János városának, hogy néhány év előtt Krakker polgármester annak árából akarta a kórházat megépíteni!) A háború előtt néhány évvel jött csákányi Marx János, a ma­gyar kir. államvasutak kiváló el­nöke. Ez a jó szívre nemes gazl- da kórházzá alakította át kasté­lyát és hős katonáinkat ápoltat­ta. Ez az ötven esztendő történet­té dióhéjban. Ötven év elég voljt hozzá, hogy egy hibás földbir­tokpolitika a nép lába alól ki­rántsa a földet, elég volt arra, hogy az alsó városi gazdatársaj- dalom egy-két utcára összezsu­gorodjék. A váci határ alig tízezer hold. Ennek is a fele erdő, a többi részen nagy gazdák uralkodnak. Ami adásvétel tárgyát képezi, az alig kétezer hold. Kétezer hold huszonegyezer léleknek! A Marx- birtok eladó. Nem szabad, hogy az nagybirtok maradjon. ViszL sza kell adni a váci kisgazdai- társadalomnak, melynek mun­káját a főváros közelében a bel­terjes gazdálkodás fogja haszL nothajtóvá tenni. Az állam vásárolja meg a bir­tokot és adja vissza ismét a váci gazdáknak. De erről majd részf- letesebbcn! & váci iparosok könyvelést és kalkulációt tanulhatnak Az ipartestület vezetősége feb­ruárban az iparosság részére könyvviteli s kalkulációs tanfo­lyamot rendez, melynek tartá­sára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakértőjét, Fá­bián Menyhért felsőkereskedel- miiskolai tanárt kérte fel. A tan­folyam négy napon át, napon­kint este 6 órától 8 óráig fog tartani, az azon való résztvé£el díjtalan. Az ipartestület elnökt- ségc ezen az úton is kéri az ipa­rosokat, hogy a tanfolyamon minél nagyobb számban vegye­nek részt. Jelentkezni az ipar- testületben lehel a hivatalos órák alatt. SCiíürafeiett tanitók A nemzeti munkavédelem fel­ügyelője az északpestvármegyei munkavédelmi hivatal hatáskör- rébe tartozó munkavédelmi cso­portoknál önzetlen, hazafias te­vékenységükért a következő ta­gokat részesítette kitüntetésben: Panka József csővári, Prinz Bu­do// vácdukai és Szabados János váckisújfalui tanítókat. Ä Kaszinó három tagját ünnepelte Közelmúltban a váci kaszinó három tagját tüntette ki a Kor­mányzó: Gáli József szakiskof- lai igazgató tanügyi főtanácsos lett, Karay-Krakker Kálmán fő­ispán i székből való távozásával megkapta másodszor is a sig- num laudist, Markóczy János alezredes pedig a magyar ér­demrend tiszti keresztjét kapta. A kaszinó három kiváló tagjá­nak ünneplésére jöttek össze csütörtökön este fehérasztalnál és mi sem jellemzőbb kaszinóf- életünkre, mint az, hogy száznál többen ültek le a banketthez. Ruszthi-Rusztek Lajos alelnök mondotta az üdvözlő beszédeit, mely találó jellemzésével poniu pás hatást keltett a hallgatóság­ban. Mi sem természetesebb, mint az, hogy mind a három ün­nepelt felszólalt és közvetlen, póz nélküli szavaik a kaszinó és a váci társadalom iránt ér­zett nagyrabecsülésüknek volt kifejezője, miért is őszinte mély hatást értek el. Siegfried kürtjeEe ötvenedszer Érdekes alkalomból ünnepelte a napokban az Operaház zene­kara Száder Istvánt, az együttes kürtösét. Ötvenedszer fújta Sieg­fried kürtjeiét, az úgynevezett »Siegfriedruf«-ot. A nehéz kürt­szólam után bankettet rendezlek tiszteletére. Száder váci fiú, az Operaház zenekarának egyik büszkesége és a Rádiónál ő a gramoíon-hangversenyek össze- állitója. Egyben tanára a Nemj- zeti Zenedében. Murokáskérdésröl az Urániában A hétfői február 1-i Uránia előadásának előadója Mihályiig Antal dr. belügyminiszteri tit­kár, aki az »Ipari munkáskétt- dés Magyarországon« címmel tart előadást. A Szülők Iskolá- jában este 6 órakor Hajagos László dr. tart előadást a vita­minokról. Kacagó orkán az IPARTÁRSULAT Kaharé el8adásán február 7-én II....Ilii ......J , ranailB

Next

/
Thumbnails
Contents