Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-02-24 / 15. szám
Ára 12 fillér 51-ik évfolyam 15. szám Vác, 1937 február 24, szerda Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre Vidéken egy negyedévre Egyes szám ára . 3 P — £ 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉlíll DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téí díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. n frontharcosok dr Hofer Ferencet választották elnökükké A frontharcos mozgalom, iránt nem szűnt meg az érdeklődés, ezt bizonyítja közgyűlésük, amit vasárnap zsúfolt városházi terem hallgatott végig. Hitkán hallottunk ilyen őszinte gyűlést, ahol a lisztesek egy része bizony kikapott, mert vállalt kötelezettségüknek nem tettek eleget. A frontharcos mozgalom megállás- nélküli munkát kiván és aki szerepét nem tölti be, azt menthetetlenül félretolják az útból. Ez történt vasárnap is és a többi egyesületek tanulhatnak ebből a kitűnő példából, amelynek követése azt eredményezné, hogy az egyesületek Löbbet produkálhatnának. Vitéz Éaintner Ernő ny. tábornok, a váci főcsoport elnöke bevezetőjében megindokolta lemondását, kijelentvén, hogy továbbra is akítiv katonája akar ■maradni a főcsoportnak. Ismerteti röviden a magyar frontharcos mozgalom eredményeit a külföldi mozgalmakkal szemben, amelynek legszebb kifejezője az az egyedülálló kitüntetés, amit gróf Takách-Tolvay József országos elnök Hitlertől kapott. Ismerteti a frontharcos interna- cionálét. Megállapítja, hogy Vácon a mozgalom igen kezdetleges, mert nem támogatják kelEmlékbeszéd Víz Zoltán poéta-pap felett A „Váci Múzeum Egyesület“ január 6-án tartott közgyűlésén mondotta Varázséji Béla dr 2 Jószivét jelzik a következő epizódok: Sokszor mondta otthonában: Ha valamiből felesleg van, nem szabad elromlani hagyni, mert a föld mindnyájunknak terem.« Ha finom szivart kapojtt, sohasem gyújtott rá, hanem eltette másnak. Egyszer kapott egy nagy üveg legfinomabb francia likőrt, abból egy kortyot sem ivott meg, azt mondta: »Még annyi ezer embernek nem jut naponta egy karaj kenyér, az én szájamba nem jön drága deli- katessz.« Mikor Kúnszentmiklóson a templomot építtette, kérdezték ismerősei, miért teszi ezt olyan csendben, miért nem csinál magának egy kis reklámot? Erre ő azt felelte: -Azért, mert én ezzel nem földi jutalmat akarok szerezni, én ezzel fönt (az égben) akarok magamnak helyet csin álni.« lően még a frontharcosok sem. Pedig ha a Haza tettre hiv, megint a frontharcos lesz az, akire elsősorban számítani lehet. Többi szeretetet kér a váciaklól a frontharcosok részére. Nagy tapssal honorált beszéde után Zsívmiovils József vezetőtiszt számolt be az év eseményeiről. Kijelentette, hogy a választmány eddig nem felelt meg kötelességének s voltak, akik a vezető helyet elfogadták, de egyetlen egyszer sem jelentek inegl gyűléseiken. Ez okozta, hogy kitűzött céljaik elérése nagyrészt nem sikerült. Alihoz pedig, hogy főcsoport maradhasson Vác, 300 működő tag szükséges; ellenkező esetben alcsoporttá nyilvánítják, vármegyei vezetés alatt. Ezentúl aki három ülésen nem jelenik meg, azt a tisztesek sorából azonnal törlik. A jövő év programja: minden frontharcost beszervezni a főcsoportba. Felkér mindenkit, hogy áldozatok árán is támogassák a frontharcos célokat! Nyáry Károly pénztári jelentése bizony csak 72 pengő pénz- maradványról beszél, de az adományozás minden pénzt fölemésztett. Ezután következik a tisztújitás s bevezetőnek nagy taps és éljenzés közben választották meg dr Hofer Ferenc járási tisztifőorvost elnökké. Disz- elnökök lettek: dr Karay-Krak- ker Kálmán, dr Huber József és Gáli József. Tiszteletbeli elnökök: dr Ruszthi-Rusztek LaSzerény volt a legnagyobb mértékben s az is maradt mindvégig. Mint a vácvidéki csperesi kerüld esperese, végiglátogatta minden évben kerülete plébániáit s mint a váci székesegyházi kerület tanító-egyesületének hat éven át elnöke, mindenkor magvas és tanulságos elnöki beszédeket mondott azok gyűlésein. Istenadta szép tehetsége nagyobb munkakört is megérdemelt volna, de az ő szerénysége megelégedett a csendes falusi magánnyal s nem kívánkozott sehová; csak az általa gyermekkorától mindig kedvelt Vác városába rándult be néha és itt szerzett ihletet annak természeti szépségeiből és történelmi múltjából s újabb fejlődéséből költői vénája számára. Midőn aztán gyengélkedő egészsége s előrehaladott kora miatt nyugdí jba menni készült, Vácra akart jönni lakni a régi szülői házba, hogy ott töltse el hátralevő életét, de e tervében is megakadályozta őt a halál. Benső baj támadta meg szervezetét s ő erre nem reagálva, tovább is kitartott lelkipásztori biizgósággal hivatása mellett, s csak mikor már jós, Jelel Ferenc és Berná|th András. Tábori lelkész: dr Kovács Vince. Társelnökök: vitéz László Árpád és dr Panajojth- Fejér Gyula. Tiszteletbeli társelnökök: dr Horváth János, vitéz dr Nyerges Gyula, dr Gurszky Rezső és Zsem'bay Ferenc. Ü. v. alelnökök: farádi Veress László ny. alezredes és Zsi- vánovils József szkv. őrnagy. Titkár: Lovász Szabó Ferenc (tiszti) és Farkass Károly, Kresz- ta Konrád (legénységi). Megválasztottak még több új tisztest és a különböző bizottságok tagjait. Dr Hofer elnök ezután megköszönte a közgjdííés bizalmát s ígéri, hogy annak komoly munkával Fog megfelelni. Programja: a bajtársi szeretettel és összefogással álljunk a legelső frontharcos, a Kormányzó úr háitamögjé s kérjük az Istent, hogy a nagy magyar föltámadást minél előbb viszontláthassuk. Az elnök rövid, de határozott energiát mutató szavait nagy tapssal fogadta a közgyűlés. — Utána dr Csukássv Lóránd országos ügyész ismertette a frontharcos törvényjavaslatot nagy vonalaiban. Nagy munkát kér a váci frontharcosoktól, mert bizony a magyar frontharcos mozgalmat illetékes helyen bosszú évekig nem akarták elismerni. Befejezésül a közgyűlés tagjai levonultak a Hősök szobrához s megkoszorúzták. A váci frontharcosok ünneppé nagyon elhatalmasodott a baj, ment el kórházi ápolásra Budapestre, hol orvosait rávette, hogy megoperálják őt. Az operáció sikerült, de a beteg csak rövid időre teli jobban s mert nem kiméi te magát, dolgozott tovább, mig aztán ismételten bevonult a kórházba, hol szenvedéseitől nemsokára megváltotta a halál, 70 éves korában, 1934 december 10-én. Budapesten, a köztemetőben temették el. Vájjon a szülein rajongó szeretettel csüngő és Vác városa iránt mélységes rajongással áthatott szive nem pi bemvé-e nyűgöd tabb an, ha szülei sírja mellett, a váci rög Födné nemes lelkének porhüve- lyét?... »Kórágyon« címmel a Rókusz-kórházban irta »hattyúdalát«, melyben mély bölcseség- gel arra inti embertársait, hogy a legszebb erényt iparkodjanak gyakorolni, mely a vallás egyik legfőbb tanát képezi, mely nem más, mint a »könnyletörlő szeretet. « Még mint egészen fiatal poéta 1890-ben adta ki első verseit »Költemények« címmel, majd 1898-ban »Újabb költemények« jelentek meg tőle. Három év előtt pedig 1899-től 1933-ig irt lett' közgyűlését jó hangulatban elköltött társasebéd fejezte be, melyet Temesvári Márton felszólalása. megkavart, mert azt állította, hogy ha Vácon a vitézek, frontharcosok és hadirokkantak összetartanának, úgy ebben a városban más nem történhetne, csak amit a vitézek, a frontharcosok és hadirokkantak akarnak. Bercsényi Dezső dr előadása a régészeti és művészettörténeti társulatban Bercsényi Dezső dr szombajt délután a Magyar Régészeti és M ű történeti Társulat gyűlésén a Nemzeti Múzeumban előadást tart: Árpádkori művészetről. Ünnepi megemlékezés Pázmány Péterről az Urániában Az Urániában közel négyszázfőnyi hallgatóság előtt előadást tartott Németh Sándor c. áll. tanitóképző-intézeti igazgató Pázmány Péterről, akinek március 19-én lesz 300. halálozási évfordulója. Egy órás előadás keretében ismertette a lángelme éleiét, jelentőségét és katolikus protestáns is, megnyugvással hallhatta a tárgyilagos méltatást. Mindenki megállapíthatta, hogy Pázmány Péter amilyen k iváló fia vol i egvházának, épp oly önzetlen hazafiú is s hogy versei »Alkonyaikor címen jelentek meg, mely kötettel mint ő maga jelezte — záró pontot tesz ötven év után a költészet terén kifejtett szerény működésére.« Mint váci ember, igen sokszor megénekelte e várost s annak intézményeit s verseinek legtöbbje is a »Váci Közlöny «-ben s a »Váci Hirlap«-ban látott napvilágot; több pedig a »Közérdek«, »Abony« és »Kúnszentmik- lós és Vidéke« c. hetilapokban, amelyeknek ő éveken át szerkesztője is volt; nemkülönben a fővárosi lapokban. Három kötet költeményt bocsátott közre. Az első kötet megjelenésekor az akkori tekintélyes szépirodalmi lapunk, a »Magyar Szemle« a következő bírálatot hozta róla: Kegy etetés és vallásos érzelmek megnyilatkozása az előttiünk fekvő kötet, mely csinos kiállításban egy egyházi költő műveit foglalja magában. A szülők iránt érzett kegyelet, íoiTó szeretet, hála szólalnak meg lantjának húrjain; az ecfyház iránt tanúsítóit odaadó ragaszkodás adja ajkára a szót, mely meg-
