Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-12-19 / 95. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Prohászka tíz év távlatából Zimányi Gyula az Emeri­kána adventi estjén Az Emerikána múlt vasárnapi „adventi est“-je fényes külső ke­retek között folyt le. Városházánk szép közgyűlési termét zsúfolá­sig megtöltötte az előkelő közön­ség. Valóban ünnepi hangulatban folyt le a Prohászka-emlékest. Prohászka utolsó intelme Először Török Jenő lelkész kö­szöntötte a megyéspüspököt, to­vábbá dr lnczédy-Meiszner János polgármesterrel az élén megje­lent diszes közönséget. Elmondotta, hogy az Emcriká- nának szent kötelessége a nagy püspök emlékének adóznia; nem­csak azért, mert Prohászka apos­toli tevékenysége méltán állítható Pázmányé mellé, nem is csak azért, mert Prohászka nagy lé- lekszántása nélkül az Emerikána nem állíthatta volna sorompójába a hitvalló férfiak ezreit, hanem mert mint Protektor maga is részt- vett az egyesület irányításában — s leginkább azért, mert drága végrendeletet adott az Emeriká- nának. Ugyanis utolsó prédiká­ciójában, abban a tragikus órá­ban, amikor 1925 április 1-én az egyetemi templom szószékén az agyvérzés érte a nagy püspököt, mikor hangja már halkult, balja már lehanyatlott, bágyadt tekin­tete a szószéke alatt álló zöld­sapkás ifjúságra esett — emlék­szik vissza a lelkész, aki akkor ezek sorában állott — s igy szólt hozzájuk; „Fiatal Barátaim, ke­gyetekhez szólok most: nincs más kódex, mint az Evangéliumi Ezek voltak a nagy püspök utolsó összefüggő mondatai... Az egész magyar ifjúságot képviselő eme- rikánás ifjak kapták ezt a szent végrendeletet s ezért az Emeri­kána büszkén meg is őrzi, hiszen rövidesen e mondat magában foglalja programját: az Evangé­lium diadalrajutásáért küzdött s fog mindig küzdeni hazánkban az Emerikána! S e harcában kegye- letes lélekkel rakja le vezérszel­lemének sírjára a kegyelet virág­jait... Most a piarista gimnázium ének­karának ajkán felcsendült a 148. zsoltár „Cantate Domino“ (Az Urnák uj dalt énekeljetek...) Pi- toni gyönyörű négyszólamú fel­dolgozásában. A lélekbemarkoló melódiát nagy lelkesedéssel, szé­pen énekelte a hatalmas diák­kórus. A közönség hálás tapssal köszönte meg a fiúk énekét s lelkes énekvezetőjük, Papp László piarista tanár fáradságos, de ered­ményes munkáját Ezután Sik Sándornak Pro­hászka halála alkalmából irt gyönyörű költeményét, az „Ár­vák“-at szavalta el Schaffer Edit, a tőle megszokott művészettel oly őszinte átérzéssel és meg­kapó drámaisággal, hogy elbű­völte hallgatóságát. Meleg tetszés nyilvánításban volt része. Ekkor felsietett az emelvényre az est ünnepi szónoka, Zimányi Gyula piarista hittudományi és tanárképző főiskola igazgatója és szólni kezdett: Már nincs prófétánk... Tíz éve ragadtatott el Illés sze­kerén. Mi pedig Elizeuskéot szo­morúan mondhatjuk: „Atyám, atyám, Izrael szekere és szekér­vezetője...“ Panaszkodhatánk a zsoltárossal: már nincs prófétánk, már nincs prófétája Pannóniának. Szabad gyászolnunk — anélkül, hocy lekicsinyelnék Prohászka elődeit, kortársait és utódait Az Ő szellemével ellenkeznék, ha Isten országának hősei közül csak a szellemóriásokat tisztel­nék, hiszen épp Prohászka han­goztatta annyiszor Szent Teréz mondását: nincs olyan rossz pré­dikáció, hogy valamit ne tanul­hatnánk belőle Szerette idézni Szent Pált is: „Isten azokat vá­lasztotta ki, akik a világ szemé­ben gyöngék, hogy az erőseket megszégyenítse“. Viszont ugyan­ekkor nem feledkezhetünk meg a legnagyobbakról — és szabad siránkoznunk Prohászka elvesz- tén. A legeslegnagyoklbak közül való De ha gyászolunk is, nem sza­bad perbeszállnunk a Gondvise­léssel, hogy miért ragadtatott el Ó? Mi volna, ha épp most ra­gyoghatna fel gigantikus egyéni­sége ..népek hazája nagy világ“ előtt az Eucharisztikus Kongresz- szuson? Azt sem szabad kérdez­nünk, hogy mikor jön hozzá ha­sonló. Hiszen ő a legeslegna- gyobbak közül való, akikből egy évszázadban alig jutott kettő a a magyarságnak: Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Páz­mány, Zrínyi, Széchenyi sorát Karácsonyi ajándék, amely egy életre szól: Háziasszonyok büszkesége egy modern tjSINGEJ^vairógép Lepje meg családját és szállítsuk Önnek már havi 10 pengős törlesztésre! Bizományi lerakat, Vác, Széchenyi-utca 18. m II u L r U R - M o z a ú Szombaton 4 6—8, vasárnap 2—4—G—8, Hétfőn 6-8 20 — 70 f-ig. — A budapesti Urániával egyidöben ! Izgalmas kalandorfilm, magyar rendező munkája: órakor — Hansi Szerelem sszél&úmosci Knoteck, Viktor Stal, HiStía Körben, Hans Olden Kedden 4 —G—8, szerdán 6—8 órakor, 10—50 f-ig. Kedélyes éjsszaRa A budapesti Hunnia filmgyárban készült film, Zilahy Irén, Halmay Tibor, ü^iac Hansera. Karácsonyra mind a két mozi két szenzációs magyar filmet játszik! Karácsonyi borvásár a Püspöki Uradalom borpincéihen \ Kovács Pál utca 1. szám Uj ezerjó 1 litertől, adóval 44 fillér Ó ezerjó 25 litertől, adóval 38 fillér Ó ezerjó, Ó szóri, Ó leányka kitűnő fajborok árából 10°/o. karácsonyi ár­engedmény, ez év végéig érvénnyel. Megrendelhető a Jószágigazgatóságnál, Vörösház fejezi be. Bele kell nyugodnunk, hogy még egy ilyen kegyelmet nem várhatunk többé a Gondvi­seléstől. Nemzetünk új zarándokhelye Felsírhat a lelkünk: Országunk istápja, hol vagy Prohászka Otto­kár? Még nem gyepesedet! be a hant — s az egyszerű székes- fehérvári sir zarándokok hosszú sorát vonzza oda. S az évek mú­lásával nem homályosul emléke. Sőt őróla valóban elmondhatjuk, amit Arany Széchenyiről mondott: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élet kincsét, ámbár napja múl: Hanem lerázván ami benne földi, egy éltető eszmévé finomul, Mely fennmarad s not­ion nő tiszta fénye, amint idő­ben, térben távozik...“ Mindnyájunk közös kincse Prohászka a magyarság prófé­tája : bár mélyen a katoiikumban gyökerezik, az egész keresztény magyarságé is, az egyetemes ma­gyarság kincse. Nagyságának egyik bizonysága épp az is, hogy egyre több és több eszme, intéz­mény és megmozdulás indul el hazánkban a katolicizmuson kívül is hóditó útjára homlokán a pro- hászkai jelszóval. Feléje „tekint fel az ikód erénye: óhajt, remél, hisz és imádkozik . . .“ A nagyok sorsa Nagyságának nem utolsó bizo­nyítéka az is, hogy tanítása, me­lyet megőrzött az utókor számára hatalmas, 25 kötetes Írói hagya­téka, szintén osztozott a legérté­kesebb Írások sorával. Elmond­hatni ugyanis erről is, csakúgy mint a Szentirásról, hogy ez az a könyv, amelyben mindenki ke­resi és megtalálja a maga dog­máit. Hamisítás, ferdítés, beieol­flz ORION óvári ierakafa Kunsch- neméi, az állomás mellel

Next

/
Thumbnails
Contents