Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)

1937-12-08 / 92. szám

Ára 12 fiiiér 51 -ik évfolyam 92. szám Vác, 1937 december 8( szerda Politikai és társadalmi t*etllap>, meofeíeBlk heíenké»í kéíszer: szerdén és vesómfif; ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ......................................3 P — f Vidéken egy negyedévre......................................3 P 5o f Egyes szám ára.................................................12 fillér < FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI DEZSé SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendő. EMmmMmmamBrnBaBBUMmaummuBamamaammmmm Nincs zászló! Egy íiyú 1 larok 11 yi szabályrendelet segítene a szégyenteljes helyzeten Miután a polgármester felhívta a háztulajdonosokat, hogy a Kormányzó magas névünnepe alkalmából zászlózzák fel házu­kat körüljártuk a várost. A leg­több utcában nem tudtak a pol­gármester felhívásáról és egyet­len zászló nem jelezte az ünne­pet. Ez még sokkal helyesebb volt annál, hogy több utcában egy, vagy két zászló illusztrálta, hogy mily szegények vagyunk érzelmeink kifejezésében. Felü­letes azt mondhatta ezekben az utcákban, bogy csak egy-két zászlónyi tisztelet nyilatkozik meg és az utcában levő 25—30 ház nem ünnepel. Felületesnek nincs igaza, mert a tényvalóság az, hogy nincs zászló a városban. Kommun előtt még volt, de összeszedték a nemzetköziek. Azóta pedig hol volt pénz zászlóra, hol nem volt. Inkább nem volt. Mutatják a váci utcák, melyek jelentős nemzeti ünnepen nem tudnak ünnepelni, mert nincs nemzeti zászló. Fe­Kühár Flőris a szent királyról A Katolikus Líceumi első »ad­venti est«-je a nagy siker jegyé­ben zajlott le. Az előadást meg­tisztelte megjelenésével Hanauer Á. István megyéspüspök úr ön agvimél lósága s megjelent dr Inczédy-Meiszner János polgár­imesterrel az élén városunk in­telligenciája. Farsang Endre dr járásbiró- sági elnök, prior Smcgnyitójában ishiertelte azokat az okokat, aimelyek az adventi estek rende­zését megindokolják, amelyek­ről múlt szombati számunkban beszámoltunk és ismertette a so­rozat programiját. Ezután Kühár Flóris dr ben­cés házi'őnök, egyetemi rk. ta­nár lépett az emelvényre, hogy megtartsa előadását a »Szent király «-r ól. A szent király típusa A szentség a keresztény élet- eszmény tel jessége. A szent nem1- csak jó és jámbor ember — ha­nem olyan, aki az erkölcsiség áltagos középút járói arra a szűk és meredek útra lép, mely Isten­hez vezet. Bár a szentség lénye­ge változatlan, egyes korok a | kete sincs. Október 6-án meg I lehet számolni a zászlókat: hi­vatalok, testületek házain még akad. De magános csak szé­gyenkezve tűzi ki, mert a kö­vetkező gyászzászló 5—600 mé­terre árváskodik. A közben levő épületek gazdáinak egyáltalán semmiféle zászlója nincs. Vác nem tud sem ünnepelni, sem gyászolni külsőleg. A nemzeti és faji érzés párat­lan buzogása idején ez a meg­állapítás szinte megszégyenitő- leg hat. A rádióból hangzott el vasárnap, hogy*Kassa főterén országzászló leng. De nem a magyar. A cseh. Németország feloszlatta kisebb, nagyobb álla­mait, hogy ne is jusson eszébe valahogy valamelyiknek a nem- zeti különállás. Miróiunk, magya­rokról még ma is az a tévhit van a tengeren túl is elterjedve, hogy sovinizmusban nem múlhat felül egyetlen nemzet sem. Szép kis sovinizmus, ahol nemzeti zászlóra nem telik, vagy a kö zömbös kapzsiság azt mondja, ezt is meg lehet takarítani. Ennek a szégyenteljes hely­zetnek egyszer már határt kell szabni és városházánkról várjuk | szentek !más és más típusát ál­lítják elénk. István, a magyarok első királya a »szent király« tí­pusával gazdagította az Egyhá­zat és a magyarságot: ő az első király, akit az Egyház szentté- avat. István király élei szentségét a legenda azzal jellemzi, hogy ő »Krisztust fejezte ki szóval, Krisztust hordozta szivében és Krisztust másolta cselekedetei­ben.« Krisztust másolta cselekedeteiben Istvánt cselekedeteiben az Is­tenbe vetett feltétlen bizaloím vezette. A legenda szerint okult a nagy bibliai királyok, köztük Dávidnak példáján és Dávid­ként hitte, hogy jó és balsors­ban egyaránt Isten kezében van. A békés és kegyes király nemi kereste az ököljog korában sem a harcol, országának nem volt szüksége »Treuga Dei«-re, (mert befelé csendet, biztonságot, kife­lé tekintélyt szerzett országának - de Imiikor szükséges volt, nem tért ki a küzdelem » elől. Kevés háborúja győzelmes harc volt. Országépítő tettek De nem a hősi küzdelmek di­csőítik Szent Istvánt, hanem or­a zászlókérdés végleges és ala­pos rendezését. Most következik az eucharisztikus kongresszus, a Szent István-év és nem túlzás, hogy százezrek fognak tódulni a magyar főváros felé és az idegenek igen jelentős részét Budapest környékén helyezik el. Ezek a külföldiek lássák a a váci utcákat, amint foghíjasán ünnepelnek? Adjunk alkalmat, hogy lemosoiyogják a mi leg­szentebb érzésünket? Szabad engednünk, hogy ők ünnepelni jönnek közénk és mi hétköz­napot mutassunk feléjük?! Ez a kormányzó-névnap az utolsó, mely figyelmeztet, hogy el ne késsünk a felkészülésről és a bensőnkben élő ünnephez méltóan kifelé is meg tudjuk értetni, hogy itt, ezen a csonka Magyarországon ritka nagy nem­zeti ünnepnapok lesznek. Az ünnepi külsőségekből a nemzeti zászló nem hiányozhatik. A zászlókérdés rendezése nem várathat magára, miért is polgár- mesterünknek néhány szokásos városi szabályrendeletet kell benyújtania a képviselőtestület­hez a nemzeti zászló kötelező használatáról. Számos magyar szágépitő, egyházat szervező, ke­reszténységet plántáló nagy tet­tei. A központi hatalom meg- erősitésével politikai nemzetié kovácsolja népét, a királyság megszervezésével megveti a ma­gyarság középeurópai hatalmié­nak alapját, törvényeivel a földi országnak keresztény jellegét, is­tené hivatását biztosította. Tör­vénykönyve kifejezően mondja, hogy az isteni jóság és kegyes­ség jellemzi uralmát. Ez oly mé­lyen vésődött bele nemzetének emlékezetébe, hogy századok hiúivá is visszasóhajtja a szent királyt, »magyarok tündöklő csillagát, országunk istápját«... Egyházszervező műve Egyházszervező műve a ke­reszténység legnagyobbjai közé emeli. Bár a középkort jellemzi egyház és állam szoros kapcso­lata: mégis Szt. István kettőjük között oly tökéletes összhangot teremtett, amely sok pontban egyedülálló és mintaszerű a tör­ténelemben. Törvényei biztosít­ják a keresztény életrendet, gon­doskodnak a vasárnap megülé- sérői, a böjtök megtartásáról. Elangsúlyozzák, hogy Isten sze­mében a társadalmi rendekbe tömörült nép »egyállapotú« — városnak van már zászlórende- lete, le kell másolni és alkal­mazni Vácra, Minden háznak legyen zász­lója és nemzeti ünnepen tüntes­sen vele. Aki a szabályrendelet dacára nem vásárol zászlót, büntessék meg, bizonyos, hogy a második nemzeti ünnepen már lesz zászlója. A zászlóvá­sárt pedig bízzuk a háztulajdo­nosok egyesületére, mely meg nem érezhető részletfizetésre fogja mindenkinek a zászlót megszerezni. Fő, hogy minden háznak le­gyen végre zászlaja!-------- —11t |i 1 <i 1 11 üt-miMi-----­H Kormányzó névnapja Fényes keretek között ünne­pelte Vác városa Magyarország kormányzójának névnapját. Hét­főn reggel ünnepi harangok szóltak és minden templomban istentisztelet volt. A főünnep a székesegyházban volt, ahol a katonai és nolgári hatóságok és hivatalok, számos testület, sok iskola növendéke és igen nagy közönség jelent meg. A székesegyház oszlopai fölött hatalmas, húsz méteres nemzeti zászló hirdette a nagy ünnepet. Benn Herrhoff Mátyás dr pré­post kanonok nagy segédlettel ezzel tehát tagadja a rabszolga­sáv létjogosultságát s módot nyújt megszüntetésére. Ahogy törvényeiben a hit tisztaságát, az egyház tekintélyét s jogainak cs orbi l h a 11 ans ág á t h a n g súly oz z a. azzal örök példát nyújt a keresz­tény törvényhozás számára. Kereszténységet plántáló tettek István király a kereszténysé­get új ültetvénynek nevezte. Va­lóban ő volt az ültető és öntöző és Isten adta a növekedést és termést az ő ültetvényébe. A ke­resztény missziótörténet párat­lan fejezele Szt. István térítő Imi­vé. Népe pár évtizede még a ke­reszténység réme és ostora, kró­nikák gyűlölettel eindtik a »vad« és »kegyetlen« népet — az ő uralkodásával megváltozik ez a vélemény és térítő papok, szer­zetesek rajai indulnak országá­ba. István király nagy gondos­sággal fogadja ezeket, de tudjuk, hogy próbára is teszi őket, liog}^ alkalmasak-e munkatársakul. Nem töm egm un kát akar, hanem gyökeres kereszténységet: ezért gyűjt szenteket maga köré s gonh doskodik a kolostoroknak ncmj- csak anyagi jólétéről, hanem szellemi színvonaláról is.

Next

/
Thumbnails
Contents